Budapesti Közlöny, 1868. augusztus (2. évfolyam, 176-199. szám)
1868-08-01 / 176. szám
Buda-Pest, 1868. 176. szám. Szombat, augustus 1. Előfizeti* árak : IVA FONTAI POSTAI SZÉTKÜLDÉSSEL : Egész évre.....................20 írt. Félévre...........................10 „ Negyedévre.....................5 Budapesten házhoz hordva : Egész évre . . . 18 írt—kr. Félévre .... 9 „ — „ .Negyedévre ... 4 „ 50 » HIVATALOS LAP. Szerkesztőség : Budán, a vizi-városban, Ilona-nteza, Beitter-féle ház. Kiadóhivatal: Budavár, Iskola-tér, 162. sz. a. földszint. — Fiókkiadóhivatal : Győri Pál papirkereskedésében, hatvani- utcza-sír sz. a. Pesten. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. MagánHIRDETÉSEK: Egyhasábos pozit sor egyetlen hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 70 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. NEMHIVATALOS RÉSZ. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A FŐRENDI HÁZ XCX. ÜLÉSE JULIUS 31 K.N CS. K. H ÓnAK'OFt. Elnök: Majláth György országbíró. Jegyző: báró Nyáry Gyula. Tárgy: A pénzügyi bizottmány jelentése a jövedelemadó iránti törvényjavaslat tárgyában. A kormány részéről jelen vannak: B. Wenckheim Béla és Lónyay Menyhért minister urak. A tegnapi ülés jegyzőkönyve hitelesíttetvén, — Károlyi György gróf bemutatja a pénzügyi bizottságnak a jövedelemadó iránti jelentését, mely olvastatik . Jelentése a főrendiház állandó pénzügyi bizottmányának a jövedelemadóról szóló törvényjavaslat tárgyában. Érzi ugyan a jelen pénzügyi bizottmány azon terheket, melyek az előbbeni adózási rendszerből, ezen törvényjavaslat némely határozataiba átvézetvén, nagy súlylyal nehezednek az illető adózókra. Tekintetbe vévén azonban az államháztartásnak okvetlenül fedezendő nagy szükségeit, továbbá azt, hogy az 5., 6., 8. és 12. §§-ban némely új, a közódajnak megfelelő kedvezmények és mentességek foglaltatnak; végre pedig azt, hogy ezen határozatok különben is csak korlátolt időre szabatván, várható, hogy e tárgyban egy kedvezőbb alapokra fektetett adózási mód fog a törvényhozás útján mielőbb életbe hivatni: a bizottmány javalja, hogy jelen törvényjavaslat úgy elvileg, mint alakilag a nagyméltóságu ház által elfogadtassák. Pesten 1868-ik évi julius hó 30-án. Gróf Károlyi György s. k., bizottsági b. elnök. B. Nyáry Gyula S. k., bizottsági jegyző. A jövedelemadó iránti tvjavaslat általánosságban elfogadtatván: a pontonkénti tárgyalásnál az 5-ik §. r) pontjához Cziráky János gr. világosság kedvéért még e szót „társulatok“ óhajtaná tétetni. Lónyay Menyhért pénzügyminiszer azt hiszi, hogy a g) pont ezt eléggé világosságba helyezi. Az eredeti szerkezet meghagyatik. A 25. §-nál Cziráky János gr. felvilágosítást kér az iránt, hogy mi az oka annak, hogy most a kilenczednél 6 évi jövedelem szolgál a megbirálás alapjául, míg eddig 3 év volt. Lónyay Menyhért pénzügyminiszer ezt méltányosabb- s igazságosabbnak bizonyítvány. Cziráky a pénzügyminister feleletében megnyugszik. A 34. és 35. §§. által Cziráky János gr. az egyéni szabadságot látja korlátozva, midőn valaki vágya és akarata ellen a reclamationális bizottságokban résztvenni kényszeríttetik. Ennélfogva mindkét §. kihagyását kívánja. Lónyay Menyhért pénzügyminiszer megjegyzi, mikép az előző 30-ik §. az egyéni szabadságot e tekintetben teljesen megóvja. Ha e§§-ok kihagyatnak, az egész tvjavaslatot meg kell változtatni, s a régi rendszert elővenni, mert a czél elérésére az eszközök is szükségesek. Ajánlja a §§-ok meghagyását. A 34- és 35-ik §§. meghagyatnak. Cziráky János gróf a 73-dik §-t a 34- és 35-dik §§-nál emlitett okok folytán — mint az egyéni szabadságot korlátozót — szintén kihagyatni kéri. Lónyay Menyhért szintén az előbbi §§-nál mondott okoknál fogva e §. megtartását ajánlja. E §. is meghagyatik. Elnök föltévén a kérdést: a jövedelemadóról szóló törvényjavaslat általánosságban és részleteiben a főrendek által elfogadtatik, miről a képviselőházat Nyáry Gyula báró jegyző úr fogja értesíteni. Ezután még a mai ülés jegyzőkönyve hitelesíttetvén,— Elnök fölkéri a méltó főrendeket, hogy a jövő ülésre — melynek tartásáról hírlapok útján fognak tudósittatni — minél nagyobb számmal jelenjenek meg, minthogy a legfontosabb törvényjavaslat — a véderőre vonatkozó — fog tárgyaltatni, melynél — meglehet — név szerinti szavazás leend szükséges. Egyszersmind eszközökről kell gondoskodni, hogy az engedély nélküli elmaradások meggátoltassanak. Egyéb tárgy nem lévén, az ülés 12 és 9 órakor eloszlik. A KÉPVISELŐHÁZ CCLXXIV. ÜLÉSE JÚLIUS 31-ÉN D. K. 10 ÓRAKOR AZ ORSZÁGHÁZBAN. Elnök: Szentiványi Károly. Jegyzők: Horváth Lajos , Paizs Andor és Csengery Imre. Tárgy: A véderőre vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: Gróf Andrásy Gyula ministerelnök, Horvát Boldizsár , Eötvös József báró, Wenckheim Béla báró, Lónyay Menyhért, és Gorove István minister urak. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetvén: — Elnök az időközben beérkezett irományokat mutatja be: Küküllő megye képviselő bizottmánya az erdélyi részekben még fennlévő úrbéri természetű viszonyokat törvényhozásilag megoldatni kéri. Topolya mezőváros elöljárói s lakosai a pestszeged- Szabadka- kulai csatorna létesítését eszközöltetni kérik. Bihar megyében kebelezett Béltenyér községének lakosai a nagyváradi sz. püspökségi uradalom által folytatott úrbéri perben keletkezett harmad bírósági ítéletet az országgűlés által újonnan hozandó törvény hozásáig beállittatni kérik. Luzsénszky Pál báró: T. ház! Van szerencsém sz. kir. Kassa városa több iparosa aláírásával ellátott kérvényt az ipar fejlesztése ügyében a t. ház asztalára letenni, s azt kegyes pártfogásába ajánlani, azon kéréssel, hogy azt a kérvényi bizottsághoz utasítani méltóztassék. Olvastatik ezután dr. Miletics Szvetozárnak az igazságügyi ministerhez intézett következő interpellációja : Váljon az igazságügyminiszer rendeletéből és tudtával történt-e az, hogy Péterváradon Joannovich Wladimirnak, a „Zastava“ munkatársának a szabályszerű kíséret mellett a szabad levegőre kimenni megtagadtatott, és hogy saját családjával az összejövetel felügyelet mellett sem engedtetik meg? Ha ez tudtával és rendeletéből történik, mivel igazolja, ha pedig nem, szándékozik-e az, miniszer úr valami intézkedést tenni, hogy az összejövetel legalább rokonokkal és úgyszintén a kijárás szabad és tiszta levegőre megengedtessék ? Az interpellare az igazságügyminiszernek adatik át. Ezután a ház a napirendre térvén : szót emel Tisza Kálmán : T. ház! Mielőtt az előttünk fekvő tvjavaslathoz szólanék, el akarom röviden mondani, — a nélkül azonban, hogy Perczel k. t. beszédének és indokolásának cáfolatába bocsátkoznám, hogy miért történik az, hogy ha bár ajavaslat tartalmával magam is sok tekintetben elégedetlen vagyok — mégis a Madarász képv. úr és társai által beadott határozati javaslatot nem pártolhatom. Oka ennek igen egyszerű, mert miután én azon nézetben vagyok, amelyben lenni magát ő is vallotta, hogy Magyarország kellő véderejéről intézkedni szükséges, én ezen ezélból a rövidebb utat, azaz, azt óhajtom választani, hogy az előttünk fekvő tvjavaslatot , amennyiben az nézeteim szerint hiányos vagy sérelmes, kijavítani megkísértsem e ház kebelében , nem pedig azon hosszabb utat, hogy viszszautasítsam azt a ministériumhoz, amely visszautasítás annyival inkább nem lenne nézetem szerint igazolható, mert a ministérium bizonyosan azon meggyőződésben terjesztette e tvjavaslatot most is elő, hogy az kielégítő, hogy az a helyzetnek, a viszonyoknak megfelel; alig volna tehát remélhető, hogy ha visszautasítanék is azt hozzá, azon az övével ellenkező szempontokból kiigazíttatni, amelyek például némely részeire nézve engem is vezérelnek, — tehát az elvesztett idő után ismét ott volnánk , ahol most, hogy t. i. a javaslatot minden tekintetben elfogadni képesek nem volnánk. Áttérve magára a tvjavaslatra, két oly dolgot látok abban kimondva, amelyet — eltekintve most az alkalmazás módozataitól — részemről is helyeslek. Ezeknek egyike az általános védkötelezettség, a másik a honvédség felállítása. Az általános védkötelezettséget illetőleg igen jól tudom én, hogy az nagy terheket ró az ország lakóinak vállaira, s épen ezért nem tekintem én ezt valami eszményi jónak, nem oly intézménynek, amelyhez mindörökké ragaszkodni kellene, mert azt hiszem, hogy nem az kell, hogy az európai mivelt államoknak törekvése legyen, hogy mentül több fiaik álljanak fegyverben, hanem ellenkezőleg az, hogy mentül kisebbre szállíttatván le a hadsereg, mentül kevesebb teher nyomja az államok lakóinak vállait, s hogy végre oda jussunk, hogy a katonai szolgálat épen olyan legyen, mint bármely más pálya, melyre, lépnek azok, kik az iránt magukban hajlamot éreznek; azonban tehát, igen jól tudom azt is, hogy ezen mindenesetre szebb s boldogabb jövendő még igen messze van; igen jól tudom, hogy afelé tettleg közeledni egyes államnak a többiektől elkülönítve — ha csak létét veszélyeztetni nem akarja — nem is lehet. Tudom, hogy míg Európának, az európai szárazföldnek nagy államai általában le nem tesznek a fegyver általi terjeszkedés vágyáról, mig meg nem értik a civilisatió és az emberiség szózatát, mely azt követeli, hogy a béke műveinek szentelhessék a nemzetek munkásságukat, mely csak a szellem s ipar általi hódítást tartja megengedhetőnek, mondom, hogy addig, mig ezt meg nem értik s ennek folytán egyetértőleg nem intézkednek azon roppant hadseregek számának leszállításáról, melyek az emberiséget millióinak munkájától és az ezen hadseregek fentartására szükséges roppant tőkék gyümölcseitől fosztják meg az emberi társadalmat, addig, míg ez nem történik, lehetetlenség akár az állam és a trónnak biztonságáról gondoskodni tartozó hazafiság, akár szellemi és anyagi érdekeink szempontjából azt akarnánk, hogy saját hazánk kellő védelem nélkül maradjon. Ha márpedig egy nagy és terhes katonai erő fentartása a jelen viszonyok közt okvetlen szükséges, akkor lehetetlen az általános védkötelezettséget nem pártolni; lehetetlen, mert nem hogy nem aristokratikus intézmény volna, de épen egy igen igazságos demokratikus intézmény az, mert ezen az úton mindenki arányosan vesz részt a haza védelmének tékéiben és épen ezáltal mindenkire kisebb teher háramlik abból, mint leáramlanék más rendszer mellett azokra, akik e kötelezettséget mindnyája helyett ma-