Budapesti Közlöny, 1868. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)
1868-09-01 / 200. szám
Budapest, 1858. 200. 8 % a m. Kedd, September 1. M _____ __ •• KÖZLÖNY. EiAruErau laue: íxíjpoxi-*! postai sríx*Cijjá*sn.: Egész évre ..... 20 frt. FíMrth...........................10 „ Negyedévre...........................5 „ HIVATALOS LAP. Bun&JPHTEM HÁZHOZ HORDVA : Egész évre . . . 18 frt — kr. Félévre .... 9 „ — „ negyedévre ... 4 T 50 bzKRK tisz'része: Budán, a vizi-városban, Ilona-utcza, Reitter-féle ház. Kiadóhivatal: Budavár, Iskola-tér, 162. sz. a. i'földszint. — Fiókkiadóhivatal : Gyö ry Pál papirkereskedésében, hatvaniui eza l-sff sz. a. Pesten. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmnentetlen levelek csak rendes leveletkinktől fogadtatnak el. MaGÁNHIRDETÉSEK: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 70 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás Titán 30 kr osztv. értékben. HIVATALOS RÉSZ. Magyar országos pénzügyministerem előterjesztésére Érkövy Adolf közös pénzügyministeriumi osztálytanácsosnak ebbeli szolgálatától leendő felmentetése után a magyar országos pénzügyministerium által jelen minőségébeni átvételét ezenmel jóváhagyom. Kelt Zsehlben, 1868-ik évi augustus hó 7-én. Florencz József, s. k. Lónyay Menyhért s. k . m. kir. pénzügyminiater. Ő cs. s Apostoli kir. Felsége folyó évi augustus hó 22-én kelt legmagasabb elhatározásával a közös külügyi minister előterjesztése folytán, Manos Sándor, Triestbe kinevezett görög királyi ügynöknek kinevezési okmányát a legmagasb exequaturával ellátni méltóztatott. A közös külügyminiszer a konstantinápolyi cs. kir. ügynökségnél megürült révhivatali főnöki állomásra milodori lovag Athanaskovics Jánost, eddigi révhivatali helyettest, Franceschi Sándor ottani tengerészeti írnokot pedig első tengerészeti segéddé nevezte ki. A magy. kir. pénzügyministérium Schmidt Antalt és Schibelka Jánost az orsovai fővámhivatalhoz tisztekké nevezte ki. Pauer József irodasegéd a magy. kir. pénzügyminister által a szegedi pénzügyi igazgatósághoz III. osztályú számtisztté neveztetett ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister Táborffy Lajost pesti postafelügyelővé és Kardos Sámuelt szegedi postahivatali gondnokká nevezte ki. A pécsi m. k. távirdai állomásnál folytonos szolgálat tartása rendeltetett el. Vasvármegyében kebelezett Ostfi-Asszonfa községben minden szerdán hetivásárok fognak tartatni; mi ezennel közhirré tétetik. Pest, 1868. aug. 27. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministeriumtól. NEMHIVATALOS RÉSZ. CONSULATUSI JELENTÉS. A palermói consul f. é. augustus hó 5-kéről kelt jelentése szerint f. é. September 8—19-én az olaszországi mezőgazdasági termánymeghonositási társulat által Cataneában terménykiállitás rendeztetik. telére egy választmány küldetett ki. Ezen választmány kimondotta,hogy az egyes vallásfelekezetűek népessége aránya, és a római katholikusoknak vallási és nevelési czélokra jelenleg fordítni szokott költségeinek összege vétetnék fel kulcsul a mindegyik vallásfelekezet részére a házipénztárból fizetendő összegnél, mely adópótlékkép kivetve hajtatnék be, mint eddig a római katholikusok ezen czim alatti költségei. Mely módot vevén föl alapul, az éretik el, hogy mindegyik vallásfelekezet saját vallási és iskolai költségeit fedezendi, csakhogy nem kezeltetik mindegyiké külön, hanem befoly a házi pénztárba, és onnan részletenkint az illető egyes vallásfelekezetüeknek a kitűzött czélra leendő használat végett kifizettetik. “ Ez alapelvre fektetett javaslatát az itt következő sorokban nyujtá be a választmány az 1867. dec. 10-én tartott közgyűlésnek: „A népesség számára nézve, miután az 1857. év óta népösszeirás nem történt, az említett év összeírása veendő fel kulcsul, amelynek értelmében a jelentéshez csatolt számvevőségi kivonat szerint van Győr városa területén 11,223 római katholikus, 2907 ágostai evangélikus, 816 református, 76 nemegyesült görög, s 681 izraelita. A római katholikusoknak egyházi s nevelési czéljaira a megvizsgált kimutatás szerint fordittatik évenkint 17,022 frt 26 kr e. é., mit a 11,223 catholicus lakosra elosztva, jut egy lélekre 1 frt 51’/2 kr o. é. Ez összeget a kivetés alapjául fölvéve, a vallási s nevelési czélokra, az ágostai evang. vallásuaknak 2907 lélek után 4404 frt 11 kr o. é.; a reformátusoknak 816 lélek után 1236 frt 24 kr; a görög nemegyesülteknek 76 lélek után 115 frt 14 kr; végre az izraelitáknak 681 lélek után 1031 frt 71 kr o. é. volna évenkint a házi pénztárból kifizetendő; tenne pedig az összes győri lakosságnak vallási és nevelési költsége 23.809 frt 46 krt, tehát a jelenleginél 6787 frt 20 krral többet, mely összeg — mint már fönebb érintők — adópótlékkép kivetve hajtatnék be a városi lakosságtól felekezeti különbség nélkül.“ A belügyministerium egyetértve a cultusministeriummal helybenhagyta ama határozatot s ez most az augustus hó 17-én tartott közgyűlésben a ministeri megerősítéstől, tehát július 1 -től életbe léptethetett. Ez, tisztelt bizottmány, indítványom; ajánlom azt a tisztelt megyei közönség figyelmébe s mielőtt felszólamlásomat befejezném, két dolgot kívánnék még indítványom támogatására felhozni, jelesen. Hogy ez intézet eltagadatlan hibái mellett is, melyek legnagyobb részt a szomorú vagyoni állapot kényszerűségében gyökeredznek, életrevaló, mutatja annak annyi üldöztetés mellett is mindekkoráig saját önerejébeli fenállása, hogy jeles kezek által vezettetik, mutatja az abban legközelebb előadatott „Bem hadjárata“ czímű havczjáték, melytől a hazafias intenziot s jeles műszaki kiállítást megtagadni lehetetlen. Hogy Buda városa akkor, midőn ez intézet létrejövetele czéljából annak telkét és épületét 100.000 fton vette meg, ezáltal, tekintve a város nagyrészt német nemzetiségű, de jeles honfi lakosságát, nemes hazafiságának ily teljes bizonyítékát adta, akkor nekünk, ezen csaknem tisztán magyar nemzetiségű megyének ott, hol épen a nemzetiség érdekében kell tenni, hátra maradni nem szabad. HELYHATÓSÁGOK. A Gyök városában közel pár év óta folyó per az ottani egyházak dotatioja ügyében véget ért. Még a múlt évben kimondotta a közgyűlés, hogy minden felekezet maga hordozza saját terheit, melynek kivtéról Ráday László indítványa a pestmegyei közgyűlésen a népszínház segélyezése ügyében következő pontokat foglalja magában: 1- e1. Mondja ki a megye közönsége, hogy a Budán létező népszínháznak ugyanott leendő fennmaradását nemzetiségi és országos szempontból szükségesnek véli, miként ezt a képviselőházhoz intézett feliratában is kifejtette, s elvárja a felelős kormánytól, hogy e tekintetben az intézet biztosítása czéljából rövid időn intézkedend. 2or. Ha nem volna korlátozva e megye közönsége, egy perczig sem késnék saját házipénztárából ez intézetet évi segélyben részeltetni; jelen nyomasztó körülményei között azonban csak a magánadakozás útját választhatja, s e tekintetben — miután értesülve van, hogy több tisztviselői magánúton és pedig nem csekély eredménynyel gyűjtöttek jelenleg is a budai népszínház számára — érdekelt tisztviselőinek ezen eljárását helyesli és ez irányban elismerését nyilvánítván, őket jövőre is hasonló buzgó működésre hívja fel, és i 5-or. Végül közölve ebbeli fentebb kifejtett nézeteit, szólítsa fel a megye közönsége az ország összes testvértörvényhatóságait, hogy saját kebelükben magán-utón hasonlókép a nevezett intézet számára önkéntes adományokat gyűjtsenek. ISKOLAÜGY. Debreczenben a ref. egyháztanács aug. 23-dikán tartott gyűlésében az ingyen iskolázás ügye újra szőnyegen volt. Ugyanis itt olvastatott fel sz. kir. Debreczen városa julius S-diki közgyűlésének az elemi ingyen iskoláztatás behozatala tárgyában hozott és az évi költségek fedezéséhez a város részéről leendő hozzájárulás módozatait megállapító végzése, mely hálás elismeréssel és köszönettel fogadtatott; s hogy az ingyen iskoláztatás már október 1-én életbe léphessen , e végett a következők határoztattak: 1- er. A város által alapítványul felajánlott 1000 hold föld átvételére a gazdasági szakbizottság tagjai közül küldöttség bízatott meg, mely küldöttség a kellő intézkedést is megtegye, hogy azon föld október 1-től fogva már jövedelmet adjon az ingyen iskoláztatás számára. 2- ér. Az újonan felállítandó iskolák helyiségeinek a városi hatóság küldötteivel egyetértőleg leendő kijelölésére küldöttség neveztetett ki. 3- ot. Az előbbi vegyes küldöttség megbizatott, miszerint az iránt, hogy a pusztákon és tanyákon lakó gyermekeket az ingyen iskoláztatásban miként lehetne részeltetni, adjon véleményt. Az ingyen iskoláztatásnak október 1-én lehető életbeléptetése végett szükségelt minden intézkedés megtételére az ingyen iskoláztatás ügyével eddig foglalkozott vegyes küldöttség bízatott meg. A MAGYAR ORVOSOK ÉS TERMÉSZETVIZSGÁLÓK XIII. NAGYGYŰLÉSÉNEK 1868-IK ÉV AUG. 28-ÁN TARTOTT BEZÁRÓ KÖZGYŰLÉSE. 1. A közgyűlést Bartakovics Béla egri érsek ő kegyelmessége, a nagygyűlés mélyen tisztelt elnöke a lyceum dísztermében reggeli 972 órakor nyitotta meg. 2. A megnyitó közgyűlés jegyzőkönyvét Kátai Gábor titkár olvasó fel, mely minden észrevétel nélkül helybenhagyatván, hitelesíttetik. 3. A titkár jelenti, miszerint az orvos-sebészi szakosztály indítványt nem terjeszt a közgyűlés elé, de igen két pályakérdést, melyekre a jutalmat Szurmák Vilmos orvostudor, egri gyakorló orvos tűzi ki. A pályakérdések következők : a) „Van-e, s ha igen, tehát mi befolyása van az úgynevezett sápkórnak a méh betegségekre, úgyszinte a szülés folyamára, valamint az úgynevezett puerperal betegségekre.“ Határidő a jövő évi nagygyűlés ideje. A díj 100 frt o. é. — b) „Annak, ki a kicsit oly alakban állítja elő.