Budapesti Közlöny, 1868. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1868-09-01 / 200. szám

Budapest, 1858. 200. 8 % a m. Kedd, September 1. M _____ __ •• KÖZLÖNY. EiAruErau laue: íxíjpoxi-*! postai sríx*Cijjá*sn.: Egész évre ..... 20 frt. FíMrth...........................10 „ Negyedévre...........................5 „ HIVATALOS LAP. Bun&JPHTEM HÁZHOZ HORDVA : Egész évre . . . 18 frt — kr. Félévre .... 9 „ — „ negyedévre ... 4 T 50 bzKRK tisz'része: Budán, a vizi-városban, Ilona-utcza, Reitter-féle ház. Kiadóhivatal: Budavár, Iskola-tér, 162. sz. a. i'földszint. — Fiókkiadóhivatal : Gyö­­ ry Pál papirkereskedésében, hatvani­­ui eza l-sff sz. a. Pesten. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmnen­­tetlen levelek csak rendes leve­­letkinktől fogadtatnak el. MaGÁNHIRDETÉSEK: Egyhasábos petit sor egyszeri hir­detésért 8 kr, többszöri hirdetésért 70 kr minden beiktatásnál. A bé­­lyeg­dij külön minden beiktatás Titán 30 kr osztv. értékben. HIVATALOS RÉSZ. Magyar országos pénz­ügy­m­inisterem­ előter­jesztésére Érkövy Adolf közös pén­zügyministe­­rium­i osztálytanácsosnak ebbeli szolgálatától le­endő felmentetése után a magyar országos pénz­­ü­gyministerium által jelen minőségébeni átvéte­lét ezenmel jóváhagyom. Kelt Zsehlben, 1868-ik évi augustus hó 7-én. Florencz József, s. k. Lónyay Menyhért s. k . m. kir. pénzügyminiater. Ő cs. s Apostoli kir. Felsége folyó évi augustus hó 22-én kelt legmagasabb elhatározásával a közös kül­ügyi minister előterjesztése folytán, Manos Sándor, Triestbe kinevezett görög királyi ügynöknek kineve­zési okmányát a legmagasb exequaturával ellátni méltóztatott. A közös külügyminiszer a konstantinápolyi cs. kir. ügynökségnél megürült révhivatali főnöki állomásra milodori lovag Athanaskovics Jánost, eddigi rév­hivatali helyettest, Franceschi Sándor ottani ten­gerészeti írnokot pedig első tengerészeti segéddé ne­vezte ki. A magy. kir. pénzügyministérium Schmidt Antalt és Schibelka Jánost az orsovai fővámhivatalhoz tisztekké nevezte ki. Pauer József irodasegéd a magy. kir. pénzügymi­­nister által a szegedi pénzügyi igazgatósághoz III. osztályú számtisztté neveztetett ki. A földmi­velés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister Táborffy Lajost pesti postafelügyelővé és Kardos Sámuelt szegedi postahivatali gondnokká nevezte ki. A pécsi m. k. távirdai állomásnál folytonos szol­gálat tartása rendeltetett el. Vasvármegyében kebelezett Ostfi-Asszonfa község­ben minden szerdán hetivásárok fognak tartatni; mi ezennel közhirré tétetik. Pest, 1868. aug. 27. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministeriumtól. NEMHIVATALOS RÉSZ. CONSULATUSI JELENTÉS. A palermói consul f. é. augustus hó 5-kéről kelt jelentése szerint f. é. September 8—19-én az olasz­­országi mezőgazdasági termánymeghonositási társu­lat által Cataneában terménykiállitás rendeztetik. telére egy választmány küldetett ki. Ezen választ­mány kimondotta,­­hogy az egyes vallásfelekezetűek népessége aránya, és a római katholikusoknak val­lási és nevelési czélokra jelenleg fordítni szokott költségeinek összege vétetnék fel kulcsul a mind­egyik vallásfelekezet részére a házi­pénztárból fize­tendő összegnél, mely adópótlékkép kivetve hajtat­nék be, mint eddig a római katholikusok ezen czim alatti költségei. Mely módot vevén föl alapul, az éretik el, hogy mindegyik vallásfelekezet saját val­lási és iskolai költségeit fedezendi, csakhogy nem kezeltetik mindegyiké külön, hanem befoly a házi pénztárba, és onnan részletenkint az illető egyes vallásfelekezetüeknek a kitűzött czélra leendő hasz­­nálat végett kifizettetik. “ Ez alapelvre fektetett javaslatát az itt következő sorokban nyujtá be a választmány az 1867. dec. 10-én tartott közgyűlésnek: „A népesség számára nézve, miután az 1857. év óta népösszeirás nem történt, az említett év össze­írása veendő fel kulcsul, a­melynek értelmében a jelentéshez csatolt számvevőségi kivonat szerint van Győr városa területén 11,223 római katholikus, 2907 ágostai evangélikus, 816 református, 76 nem­egyesült görög, s 681 izraelita. A római katholikusoknak egyházi s nevelési czél­­jaira a megvizsgált kimutatás szerint fordittatik éven­­kint 17,022 frt 26 kr e. é., mit a 11,223 catholicus lakosra elosztva, jut egy lélekre 1 frt 51’/2 kr o. é. Ez összeget a kivetés alapjául fölvéve, a vallási s nevelési czélokra, az ágostai evang. vallásuaknak 2907 lélek után 4404 frt 11 kr o. é.; a reformátusok­nak 816 lélek után 1236 frt 24 kr; a görög nem­egyesülteknek 76 lélek után 115 frt 14 kr; végre az izraelitáknak 681 lélek után 1031 frt 71 kr o. é. volna évenkint a házi pénztárból kifizetendő; tenne pedig az összes győri lakosságnak vallási és nevelési költsége 23.809 frt 46 krt, tehát a jelenleginél 6787 frt 20 krral többet, mely összeg — mint már fönebb érintők — adópótlékkép kivetve hajtatnék be a városi lakosságtól felekezeti különbség nélkül.“ A belügyministerium egyetértve a cultusministe­­riummal helybenhagyta ama határozatot s ez most az augustus hó 17-én tartott közgyűlésben a minis­­teri megerősítéstől, tehát július 1 -től életbe léptet­hetett. Ez, tisztelt bizottmány, indítványom; ajánlom azt a tisztelt megyei közönség figyelmébe s mielőtt fel­szólamlásomat befejezném, két dolgot kívánnék még indítványom támogatására felhozni, jelesen. Hogy ez intézet eltagad­atlan hibái mellett is, melyek legnagyobb részt a szomorú vagyoni állapot kényszerűségében gyökeredznek, életrevaló, mutatja annak annyi üldöztetés mellett is mindekkoráig sa­ját önerejébeli fenállása, hogy jeles kezek által ve­zettetik, mutatja az abban legközelebb előadatott „Bem hadjárata“ czímű havczjáték, melytől a haza­fias intenziot s jeles műszaki kiállítást megtagadni lehetetlen. Hogy Buda városa akkor, midőn ez intézet létre­­jövetele czéljából annak telkét és épületét 100.000 fton vette meg, ezáltal, tekintve a város nagyrészt német nemzetiségű, de jeles honfi lakosságát, nemes hazafiságának ily teljes bizonyítékát adta, akkor ne­künk, ezen csaknem tisztán magyar nemzetiségű me­gyének ott, hol épen a nemzetiség érdekében kell tenni, hátra maradni nem szabad. HELYHATÓSÁGOK. A Gyök városában közel pár év óta folyó per az ottani egyházak dotatioja ügyében véget ért. Még a múlt évben kimondotta a közgyűlés, hogy minden felekezet maga hordozza saját terheit, melynek kivt­éról Ráday László indítványa a pestmegyei közgyűlésen a népszínház segélyezése ügyében kö­vetkező pontokat foglalja magában: 1- e1. Mondja ki a megye közönsége, hogy a Bu­dán létező népszínháznak ugyanott leendő fennmara­dását nemzetiségi és országos szempontból szüksé­gesnek véli, miként ezt a képviselőházhoz intézett fel­iratában is kifejtette, s elvárja a felelős kormány­tól, hogy e tekintetben az intézet biztosítása czéljá­­ból rövid időn intézkedend. 2­­or. Ha nem volna korlátozva e megye közön­sége, egy perczig sem késnék saját házipénztárából ez intézetet évi segélyben részeltetni; jelen nyo­masztó körülményei között azonban csak a magán­adakozás útját választhatja, s e tekintetben — mi­után értesülve van, hogy több tisztviselői magán­úton és pedig nem csekély eredménynyel gyűjtöttek jelenleg is a budai népszínház számára — érdekelt tisztviselőinek ezen eljárását helyesli és ez irányban elismerését nyilvánítván, őket jövőre is hasonló buzgó működésre hívja fel, és i 5-or. Végül közölve ebbeli fentebb kifejtett néze­teit, szólítsa fel a megye közönsége az ország összes testvértörvényhatóságait, hogy saját kebelükben ma­gán-utón hasonlókép a nevezett intézet számára ön­kéntes adományokat gyűjtsenek. ISKOLAÜGY. Debreczenben a ref. egyháztanács aug. 23-dikán tartott gyűlésében az ingyen iskolázás ügye újra sző­nyegen volt. Ugyanis itt olvastatott fel sz. kir. Deb­­reczen városa julius S-diki közgyűlésének az elemi ingyen iskoláztatás behozatala tárgyában hozott és az évi költségek fedezéséhez a város részéről leendő hozzájárulás módozatait megállapító végzése, mely hálás elismeréssel és köszönettel fogadtatott; s hogy az ingyen iskoláztatás már október 1-én életbe lép­hessen , e végett a következők határoztattak: 1- er. A város által alapítványul felajánlott 1000 hold föld átvételére a gazdasági szakbizottság tagjai közül küldöttség bízatott meg, mely küldöttség a kellő intézkedést is megtegye, hogy azon föld októ­ber 1-től fogva már jövedelmet adjon az ingyen is­koláztatás számára. 2- ér. Az újonan felállítandó iskolák helyiségeinek a városi hatóság küldötteivel egyetértőleg leendő kijelölésére küldöttség neveztetett ki. 3- ot. Az előbbi vegyes küldöttség megbizatott, miszerint az iránt, hogy a pusztákon és tanyákon la­kó gyermekeket az ingyen iskoláztatásban miként le­hetne részeltetni, adjon véleményt. Az ingyen iskoláztatásnak október 1-én lehető életbeléptetése végett szükségelt minden intézkedés megtételére az ingyen iskoláztatás ügyével eddig fog­lalkozott vegyes küldöttség bízatott meg. A MAGYAR ORVOSOK ÉS TERMÉSZETVIZSGÁLÓK XIII. NAGYGYŰLÉSÉNEK 1868-IK ÉV­ AUG. 28-ÁN TARTOTT BEZÁRÓ KÖZGYŰLÉSE. 1. A közgyűlést Bartakovics Béla egri érsek ő ke­gyelm­essége, a nagygyűlés mélyen tisztelt elnöke a lyceum dísztermében reggeli 972 órakor nyitotta meg. 2. A megnyitó közgyűlés jegyzőkönyvét Kátai Gábor titkár olvasó fel, mely minden észrevétel nél­kül helybenhagyatván, hitelesíttetik. 3. A titkár jelenti, miszerint az orvos-sebészi szakosztály indítványt nem terjeszt a közgyűlés elé, de igen két pályakérdést, melyekre a jutalmat Szur­­mák Vilmos orvostudor, egri gyakorló orvos tűzi ki. A pályakérdések következők : a) „Van-e, s ha igen, tehát mi befolyása van az úgynevezett sápkórnak a méh betegségek­re, úgyszinte a szülés folyamára, va­lamint az úgynevezett puerperal betegségekre.“ Ha­táridő a jövő évi nagygyűlés ideje. A díj 100 frt o. é. — b) „Annak, ki a kicsit oly alakban állítja elő.

Next