Budapesti Közlöny, 1868. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1868-09-01 / 200. szám

melyben az keserű izét igen, de hatályosságát nem vesztve, a szükségelt adagban kis gyermekeknél is a legczélszerűbben nyújtható leszen,­ 100 frtot tesz ki. Határidő mint a másiké. Szurmák tagtársunknak a nagygyűlés szives köszönetét fejezé ki; a pályakérdé­sek mihamarább ki fognak tűzetni. 4. Az államorvosi szakosztály részéről következő indítványok tétettek át: a) Ambró János értekezé­séből kifolyólag, ki a gyermekek aránytalan halálo­zásának okát egyrészt a népnevelés ügyének ki nem elégítő voltából, másrészt a nem okleveles, csak szabadalmazott szülésznők felületes képzettségéből származtatja: intéztessék felirat a ministériumhoz, hogy e két pontra nézve megfelelőleg intézkedjék, s addig is, míg az ország több részén szülésznőket képező intézetek állíttatnának, a megyék és városok szólíttassanak fel, hogy évenként a pesti egyetemre küldjenek fel saját költségükön a szülésznői tanfo­lyam bevégzésére alkalmas képzettségű nőket. b) A közegészségügyi s egyéb tudományoknak a felsőház­nál leendő képviseltetése tárgyában a szakosztály a központi választmányt ajánlja megbizandónak a nagygyűlés által, hogy a felsőház szervezésekor ezen ügyet mozdítsa elő. c) Pólya József azon indítványa, hogy a főtörvényszékeknél s a közigazgatási köze­geknél orvosi szakférfiak részint szóbeli, részint írás­beli véleményezőket alkalmaztassanak, kivitel végett a központi választmányhoz lenne átteendő. d) Tár­gyaltatván a közegészségügy rendezése, a szakosz­tály sajnálatát nyilvánítja a felett, hogy a magyar orvosok és természetvizsgálók által kidolgozott s a kormányhoz felterjesztett terv el nem fogadtatott, melyhez továbbra is ragaszkodik,­­ az egyetemi orvoskar helyreállítását pedig szükségesnek tartván, a szakosztály felkéri a közgyűlést, hogy ezt a ma­gyar kir. közoktatási ministériumnál kérelmezni és szorgalmazni méltóztassék. Erre élénk vita fejlődött ki, melyet Balogh Kál­mán indított meg, ellene szólván az indítványnak, míg Kubinyi Ágoston, Kovács Endre, Knöpfler, Dolezaui, Bódogh, Halász, Korbélyi pártolták azt, mígnem végre abban jön megállapodás, hogy a cul­­tusminiszer az orvosi kar visszaállítására megkere­sendő leszen, és azt Flór Ferencz elnöksége mellett gr. Szapáry Gyula, Kubinyi Á., Kovács S. Endre, Jedlik Á., Pólya József, Knöpfler Vilmos, Halász, Bózsay, Szabó Alajos, Gerlóczy Károly, Sztupa,Poor, Bódogh, Frantz Alajos, Batizfalvi Samu, Korbélyi, Horváth György, Oláh Gyula tagokból álló küldött­ség kérelmezze, e) Bolyó Károly és Niedermann Gyula keressenek fel, hogy az elmekórokra vonat­kozó orvosi műszavakat készítsék el, s azt a központi választmánynak adják be.— Mindezek elfogadtatnak. 5. A természettani szakosztály azon indítványa, hogy a földrengések által látogatott vidékeken com­­parativ mérések létessenek, Szabó József előterjesz­tése folytán, ki azt jegyzi meg, hogy ez eredményre nem vezetne, miután a földrengés intensitására nézve sokkal csekélyebb, mintsem hogy az földomborodáso­­kat hozna létre s különben is ilyen mérések a vasúti mérnökök által az e tájon most készülőben levő vas­utakon eszközöltetnek, oda módosíttatott, hogy a je­len földrengésre vonatkozó adatok a magyar­honi földtani társulathoz küldetnének be, mely azo­kat felhasználandja. 6. A gazdasági szakosztály a következő indítvá­nyokat tette, melyek általában elfogadtattak: a) A nagygyűlés utján intéztessék felterjesztés a földmi­­velés-, ipar- és kereskedelmi miniszerhez, hogy a statistikai osztályban a gyümölcsészeti statistikának is kellő hely adassák, és ennek készítésére megér­­demlett gond fordittassék: b) Mártonffy Károlynak a selyemtenyésztésre vonatkozó igen becses értekezé­­ben kifejtett 7 pontból álló indítványa a nagygyűlés útján terjesztessék fel a földmivelési miniszerhez, s különösen ajánltassék figyelmébe, hogy a tanító­­képezdék szervezésénél a selyemtenyésztés gyakor­latilag taníttassék. c) Szabó Alajos indítványa nyo­mán keressék fel a bel- és földmivelésügyi miniszer, hogy állattenyésztésünk érdekében a tiszti állator­vosi állomások állíttassanak vissza, illetőleg a­hol kell, szerveztessenek, és az ezek fenntartására szük­séges összeg az 1869-dik évi budgetbe is felvé­tessék. 7. Az archaeologiai szakosztály feliratot inditvá­ny­ozott a cultusministerhez azért: a) hogy a magy. akadémia által már évek óta tervezett s kérelmezett országos archaeologiai bizottmány mielőbb életbe lépjen, b) Hogy a templom­építéseknél vagy a középkori műemlékek kijavításánál a tervek a felál­lítandó országos archaeologiai bizottmánynak észre­vételek tétele végett felterjesztessenek, c) Hogy egyetlen műegyetemünkben, hol mérnökök képeztet­­nek, kik nem ritkán templomtervek készítésére is vállalkoznak, az építkezési styl ismereteiben bővebb kiképzést nyerhessenek. Hogy a cultusminister erélyesen oda hatni szíves­kedjék, hogy a régészeti kalauz minden lelkésznek országos alapból megküldessék. Ugyancsak a régé­szeti szakosztály még az egyházi hatóságokhoz is kíván intézni felhívásokat, azért a) hogy az egyházi hatóságokhoz tartozó papnöveldében az egyházi mű­régészet rendes tantárgy gyanánt taníttassék, és b) hogy a műrégészeti kalauz megszerzésére kegyesen buzdítsanak. 8. A társadalmi szakosztály a nagygyűlést felké­rendőnek határozta, hogy a központi bizottmányt utasítaná, miszerint az óvodák körüli hiányok elhá­rítására és ezen jótékony intézet felvirágoztatására szolgáló módok foganatosítására keresné meg Eger városát. Az óvoda érdekeinek figyelemmel tartására pedig mélt. Lévay Sándor püspök és Isaak László alispán urakat bízná meg. 9. A gazdasági szakosztály bizottmánya jelenti, hogy a heves megyei gazdasági egylet bizottmányá­hoz csatlakozott és mindenben osztja annak véle­ményét dr. Gerlóczy Gyula fölkéretik, miszerint a gaz­dasági és ipar­távlatról az évkönyvbe felvételre ki­merítő jelentést készíteni szíveskedjék. Szabó József indítványozza, hogy a jelen nagy­gyűlés évkönyvébe vétessenek fel mindazon pótsza­bályok, melyek a közelebbi nagygyűléseken kelet­keztek , továbbá közöltessék benne a központi vá­lasztmány névsora. Központi választmányi tagul ajánlja Balogh Kálmánt, Kubinyi Ágoston ajánlja Bókayt és Peregrinyt, Halász Géza ajánlja Horváth Györgyöt, kik is megválasztatnak. 11. Oláh Gyula indítványozza, hogy a központi választmány dolgozza ki a nagygyűlés alapszabályait a mai kor szellemében és azt helybenhagyás végett a jövő évi nagygyűlésnek terjessze elő. Kátai Gábor azon oknál fogva, mivel sokan vannak orvostársaink közül olyanok, mint pl. a fürdő­orvosok, kik nagy­gyűléseinken, mert azokat még a fürdőidény alatt aug.­liában szoktuk tartani, minden jó szándékuk mellett sem vehetnek részt, de még ilyenkor még a gazdászattal foglalkozó egyének is javában el van­nak foglalva a nyári munkával, ennélfogva indít­ványozza, hogy gyűléseink tartására September hó­napja, pl. annak második fele tűzetnék ki.­­ A köz­ponti választmányra bizatik a gyűlés határnapjának kitűzése. 12. A számvizsgáló bizottmánynak a titkár által felolvasott jelentése, illetőleg javaslata helybenha­­gyatik. 13. Kubinyi Ágoston indítványozza, miszerint Heves megye helyirata küldessék meg mindazon városoknak, hol már nagygyűlések tartattak, úgy szinte azoknak is, melyek bennünket meghívtak, mint Fiume, Mármaros-Sziget, Arad, Győr, Szath­­már. — Elfogadtatik. 14. A pályakérdésekre vonatkozólag jelenti a tit­kár, miszerint ez évre ki fognak tűzetni; a Koczia­­novics-féle, mely most a Szurmák-féle 100 írttal 200 és néhány forintra növekedett, továbbá a Majer Ist­ván kanonoké, mely ez idénről pályázat nélkül ma­radt, valamint a Szurmák-féle felőbb említett orvosi pályakérdés. 15. A titkár jelenti, miszerint megnyitó közgyű­lésünk óta Győr városa meghívó levele is megérke­zett, és azt felolvasó, mely is hangos éljenzéssel fo­gadtatott, s jelenti tovább, miszerint Máramaros- Sziget, Szathmár-Németi, Győr és Fiume tehát azon városok, melyek nagygyűlésünket a jövő évre kebe­lükbe meghívták. Erre az egész nagygyűlés Fiume nevének hangoztatásában tért ki, oly erős és hangos lelkesedéssel, minőnek vándorgyűléseink újabb folya­mában tanúi még sehol és soha nem voltunk. Jövő nagygyűlésünk helyéül Fiume városa tehát egyhan­gúlag meg lévén választva, a tisztviselők megválasz­tására került a sor, s hosszas, igen élénk tanácskozás után a következők választottak: Elnökül Scarpa lo­vag és báró Vécsey. Alelnökökül: Matkovics Gáspár, Ipolyi Arnold, Halász Géza. Titkárokul: Radich Ákos, Poor Imre, Bódogh Albert. Pénztárnokul: továbbra is Rózsay József. Ellenőrül: Batizfalvi Samu. Erre a nagygyűlés mélyen tisztelt elnöke nagy­­méltóságu és főtisztelendő Bartakovics Béla egri Ipolyi Arnold beszéde A MAGYAR ORV.­S TF.RM. VIZSG. XIII­­k NAGYGYŰLÉSÉN. Nagyméltóságu elnök, kegyelmes érsek­.Mélyen tisztelt nagygyűlés! Önök nemes hazafias rokonszenve­s magas tanul­mányaik, uraim, idei nagygyűlésük helyéül Heves­megye főhelyét, Eger városát választották. Enged­jék hogy nemes tisztemben eljárva, mint a helybeli megyei és városi rendező albizottmány vezetője , elnöke, önöket nem csak e város, de az egész me­gyének és vidéknek nevében is a legmelegebben s leglelkesebben üdvözölhessem. A hely, melyet önök választásukkal megtiszteltek valóban nem méltatlan önökre! Istennek teremtő szent keze által a természet minden adományaival dúsan megáldva, dicső kirá­lyaink és buzgó főpásztorai által a hit templomává és a tudományok csarnokává avatva; fiai és lakosai ipara és szorgalma, hazafiusága és vitézsége, nemes és szép tettei, s magas történeti visszaemlékezések által megszentelve, méltán honfiúi önérzettel mond­hatjuk, hogy a haza nagy és szent helyeinek egyike ez, melyre önök uraim léptek. Mert minden emberi lét és élet fejlődésének és minden társadalom virágzásának, uraim, e kettő ké­pezi alapfeltételét: a föld, melyen mint alapon és talajon az ember él és áll; s a szellem, mely a ha­landót a föld végén és porán túlemelve lelkesíti. S e megyének, helynek és népének, melyet önök uraim mai tudományos gyülekezetükkel megtisztel­tek, mind a kettőből az örök gondviselés dúsan ki­adta az ő részét. E megye földje egyike a legáldottabbaknak és földtani tekintetben is, hogy bemutatását mindjárt a geológiával, a földtannal kezdjem, egyike a legér­dekesebbeknek. Földje testének mintegy csontvázát s gerinczeze­­tét a Mátrának, alkatára nézve a Cordillerák­ és Andesekhez hasonló harmadkori úgynevezett vulká­nit kőzete a Trachyt képezi, s ennek dús családjai : az Andesit és Rhyolyth vagy Quart- és Zöldkőtra­­chyt. Mig az alpesi természetű Blikknek kiváló sa­ját képlete a Jura-mész és a Wehrlit, vidékünk ezen nevezetes ásvány-unicuma. És mig e kőzetek mélyében az arany és ezüst, ólom, vas és réz, kőszén és mész terem, — cseké­lyebben ugyan ma részben, mint valaha; bérczeik tetőin pedig a magas tölgy koronája s a cser lomb­­koszoruja leng, addig alföldje rónáin, az elmállott és lemosott kőzetek nyirk s agyag televény talaján, az arany buzakalász reng. És ha mindjárt a geolog, valamint az állatbuvár, zoolog, a rovarász és füvész nem talál is itt megle­pőbb képződéseket, s nem új s ismeretlen állat- és növényfajokat és nemeket, de feltalálja elég dúsan hazánk faunájának majdnem összes fajait, fel flórá­jában növényeinek minden nemeit. Kezdve a renge­tegek ragadozó vadaitól, egész a szelíd és hasznos házi állatokig; a lég urától, a sastól egész a kellemes zengőkig, minden nemek képviselve van. S a kéklő béreztetők magas szálfáitól egész a mezőnek lángoló bibormezü Adonisaig, s a csermely partján, tiszta habjaiban tükröződő azúrkék szende Nefelejtsig, Flóra összes bájos leányaival találkozunk. S a mi mindennek életet és jelentőséget, lelket és szellemet ad uraim, a teremtés királya s a föld ura az ember, tanulmányaink ezen legfőbb és legneme­sebb tárgya, — évezredek s az őskor óta lakja ezen áldott virányokat. 2564 érsek ő kegyelm­essége következő szavakkal zárta be a közgyűlést: Nagytekintetű gyülekezet! Egernek évkönyveiben fenmaradand emléke e na­poknak, melyekben a tisztelt orvosok és természet­vizsgálók tudós társulata működését itt folytatta. A tudós társulatnak fő feladata, hogy évről évre hazánk más más vidékét meglátogatva, ennek tudományos és az emberiség javára fenálló intézeteit, valamint a természetnek gazdagsági tartalmát megvizsgálván, idővel az egész hazának bővebb ismeretét előmoz­dítsa. Legnagyobb örömünkre szolgálna tehát, ha a tiszt, társulat ebbeli tudós és hasznos fáradozásának czél­­ját nálunk is elérte, s midőn a bucsuzás ideje meg­jött, magunkat a társulat barátságos emlékezetébe ajánljuk. Isten vezéreljen mindenkit visszautazásában! (Vége következik.!

Next