Budapesti Közlöny, 1868. október (2. évfolyam, 225-251. szám)

1868-10-01 / 225. szám

nökséget, hogy a közbeszólókat név szerint figyel­meztesse. (Derültség, hosszas zaj.) Bónis Samu: T. ház! (Halljuk!) Zsedényi Ede : Akkor tessék szólani, ha én be­végeztem. Bónis a házszabályokhoz akar szólani. A ház­szabályokban az van — Zsedényi Ede , hogy a szólót félbeszakítani nem lehet. Bónis: A házszabályok szerint az utolsó szó az elő­adót és az indítványozót illeti; ezek e joggal él­vén : a tanácskozás e tárgyban be van fejezve. — (Élénk helyeslés.) Bónis Samu: T. ház ! (Halljuk !) Zsedényi Ede : hibázott Szabolcsvármegye ér­demes képviselője , hogy mielőtt szólt volna, az irányt, melyben szólni akar, meghatározta. Ezt szóló határozza meg. Szóló arra kívánt figyelmeztetni, hogy ha a b) pont kimarad, akkor a következő kikezdés első szavai is, t. i. „tartozik az­­ban minden ilyen tulajdonos, ha a kikötött határidő kikötve nincs stb.“ kihagyandók. Deák Ferencz Bónis ellenében megjegyzi, hogy Zsedényi nem szólt későn, hanem inkább idő előtt, oly tárgyról szólván, mely még nem tárgy­altatik. (Nagy derültség.) Határozzanak előbb a b) pontra. A b) pont egyhangúlag elvettetik. Horvát Boldizsár : A harmadik kikezdésre nézve Zsedényi indítványát magáévá teszi. Halász Boldizsár következő záradékot ajánl: „Ha azonban a szerződési határidő már lejárt, s visszaváltási jogát a tulajdonos egy év után nem érvényesítette , ilynemű­ szőlők a fentebbi tör­vény rendelkezése alá esnek.“ A §. e záradékkal elfogadtatik. Vadnay Lajos a 32-ik §. után egy külön §-t ajánl: 33. §. Jövendőre pedig, hogy a mostaniakhoz hasonló viszonyok s ezekre nézve a törvényhozás intézke­désének szüksége ismét elő ne állhassanak, a szőlő alá való terek kiosztása csupán írott s a föltétele­ket is magukban foglaló szerződés mellett történ­hetik s az e tárgyban felmerülhető minden kérdés bírói eldöntésénél egyedül a szerződés tartalma fog zsinórmértékül szolgálni. Ezt követné végül mint 34. §, a mostani 33. §. Lónyay Menyhért pénzügyminiszer hozzájá­rul Vadnay indítványához. Manojlovits és Ivánka Imre feleslegesnek tartják. Deák Ferencz: T. ház ! A szőlők, a­melyeknek adózásai megváltatni s átalakíttatni rendeltettek, az eddigi tartozások igen nagy része szerződésen alapult. Sok helyütt a szerződés tudva sincsen, hanem csak gyakorlatban van. Azon viszonyokra nézve, a­melyeket sokan hűbéri, mások az úrbér­­rel rokon természetűeknek neveznek, minek az úgynevezett curialis zsellérek, telepítvények és effelék, szintén úgy áll, hogy a legnagyobb ne­hézséget, confusiót az teszi, hogy írott szerződé­sek nincsenek, és a feltételek nem világosak. Ideiglenesek-e e szerződések vagy örökösek, az nem tudható. Midőn majd ezen kérdéseket tár­gyaljuk, elő fog jönni azon nehézség, hogy épen ezen zavar miatt nehéz lesz eldönteni, mi legyen a teendő. Most mi ezen szőlőbeli szerződéseket megváltás útján átalakítottuk, némileg megszün­tettük ezen szerződéseket. Az a kérdés, azt akar­ja-e a ház, hogy jövőre semmi birtokot szőlő alá ki ne adhassanak bérbe, hanem vagy eladja, vagy pedig más bérbe adja, de szőlőbeli adózás vagy tartozás mellett ki ne adhassa. Ha ezt akarja a ház, ki kell mondani, de én nem tanácslom, mert a szegény népet vernék meg vele. A népesség szaporodik, az industria növek­szik, csupán agricultur industriánál, ott, hol szor­galmas nép van és a hely kedvező, a szőlőindu­­stria jobban kifizeti magát, ettől a népet elzárni nem volna tanácsos. Ha azt akarjuk, hogy ettől ne zárassék el a nép, hogy jövőben is legyen al­kalma akármily birtokot úgy mint eddig szer­ződés mellett kivehetni, habár szőlő alá is, akkor azon kérdés támad, akarjuk-e, hogy 50 vagy 100 év múlva ily zavart viszonyok jöjjenek ismét lét­re; akarjuk-e, hogy az emberek ne tudják, hogyan keletkezett a viszony, mi a gyakorlat, örök időre, rövid időre, vagy határozott évekre adatott ki a szőlő ? Azért szükségesnek látnám, hogy a tör­vényhozás azt mondja ki, hogy igen­is kiadathat­nak a birtokok, de csak írott szerződés mellett csak határozott időre, nem pedig bizonytalanra hat. (Helyeslés.) Két mód van erről gondoskodni (Halljuk): vagy itt a szőlőknél a szőlőkre nézve intézkedni, és mivel ezen kérdés mindig ismétli magát, ha azon úgynevezett urbériséggel rokonságban lévő törvényekről fogunk tanácskozni, miknek még ezen ülésszak alatt leendő beadását reméljük és ígérve is van a ministérium által, ott minden ilyen egyes törvénynél, hol előfordul ezen kérdés, intézkedjünk erre nézve, vagy pedig valamennyi ilyen tárgyra nézve egy külön törvényt kell ter­vezni. (Közbeszólás: Külön törvényt!) Hat külön törvényt akar a ház, én ettől sem idegenkedem, nem pedig azért, mert a többi tárgyra nézve ép úgy szükséges intézkedni, mint erre. (Fölkiáltá­sok : Külön törvényt!) A 33-ik §. változatlanul hagyatik. A törvényjavaslat általánosságban és részletei­ben elfogadva lévén , végleges megszavazása holnaputánra tűzetik ki. A holnapi ülés tárgya: Nikolics L. a temesvári erdőre vonatkozó indítványa. Ülés vége fél 3 órakor. Holnap d. e. 10 órakor ülés. JELENTÉSE a központi bizottságnak a „szelek megváltásáról“ szóló ministeri törvényjavaslat tárgyában. (Vége.) . A 14 ik, most 15-ik §. szövege következő szer­kezettel cseréltessék fel: „15. §. Ha a váltságkötelezett valamely birto­kot terhelő összes váltságtartozását letörlesztette, a telekkönyvi hivatal a bejegyzett tartozást úgy a váltságteherlapon, mint az egyes birtoklapon törölje ki, s a megváltott birtok menességét a bir­toklapon tüntesse ki. „Azon szőlőbirtokosok, a kik váltságtartozásai­­kat már a jelen törvény életbelépte előtt letör­lesztették, a mentesség beiktatását azonnal kér­hetik.“ A 15-ik, most 16-ik §. második sorában e sza­vak helyett: „ha különben“ e szavak tétessenek: „a mennyiben.“ Ugyanazon §. első bekezdésének második ré­sze, e szavaktól kezdve: „de ha a volt földesúr“ végig kimarad, s következő szavakkal cserélte­tik fel: „de ha a szerződő felek egyike, s a­hol egy hittleges szerződés áll fenn, a kötelezettek azon része, mely a váltságtőke nagyobb részét viseli, a megállapított váltságösszeg vagy a hátralévő­­ség törlesztésére nézve a jelen törvényben szabá­lyozott országos közvetítést kéri, a kérelemnek helyt kell adni.“ Ugyanezen §. második bekezdésének első sorá­ban ezen kezdő szó helyett: „Ilye e szó tétessék „Ilyen“; a bekezdés végére pedig a következő mondat iktattassék : „Ilyen esetben a telekköny­vi bejegyzés a fentebbi 9-ik §. szerint eszközlendő, illetőleg a korábbi bejegyzés átalakítandó.“ A 17-dik, most 18-dik §.l második sorában e szó helyett: a „belügyminister“ e szó tétessék: „az igazságügyminister.“ A 18, 19, 20, most 19, 20, 21 §§ ok a követke­ző új §§-kal cseréltessenek fel : „19 §. A kiküldött biztos felhívást intéz a vált­ságdíjra jogosítottakhoz és az arra kötelezettek­hez, hogy a­mennyiben közöttök a tartozás vég­leges megváltására nézve egyezség jött volna létre, vagy időközben azt létrehozhatnák, a meg­kötött egyezség bemutatása, ilyen nem létében az egyezség megkísérlése, s ha az nem sikerülne, egy-egy választott bíró választása végett bizo­nyos határnapon személyesen vagy meghatalma­zottjaik által előtte jelenjenek meg.“ „20. §. A kitűzött határnapon a biztos a neta­lán időközben a felek között létrejött egyezséget hitelesíti, és a további eljárás alapjául följegyzi, ilyen nem létében a tartozás mennyiségének és árának átlagára nézve a felek által előadott ada­tok alapján az egyezséget megkísérli, s ha nem sikerül, egyrészről a jogosítottat vagy jogosítot­takat mint egyik felet, másrészről a kötelezettet vagy kötelezetteket mint másik felet, utas­­ja, hogy azonnal egy-egy bírót válaszszanak.“ „21. §. A megjelent felek által a meg nem je­lentekre nézve is kötelezőleg megválasztott két bíró az általuk választott elnökkel képezi a vá­lasztott bíróságot, mely e törvény értelmében s annak alapján kiadandó miniszeri utasítás sze­rint, a vidék összes váltságdíj-jogosítottaira s kö­telezetteire nézve a váltságdíjakat megállapítja.“ „Ha a jogosítottak vagy kötelezettek a kitűzött határidőben bírót nem választanának, vagy ha a választott bírák az elnök személyére nézve meg­egyezni nem tudnának: az eljáró biztos a mu­lasztó fél részére bírót, illetőleg elnököt nevez.“ A 21 ik, most 22-ik §. második bekezdésének második sorába e szó után: „megállapításával“ e szavak iktattassanak be: „illetőleg annak egyé­­nenkénti felosztásával.“ A 22-ik, most 23-ik­­; második sorában e szó helyett: „pénzügyministerek“ e szavak téteznek : „belügyi miniszerek“; továbbá a második és harmadik sorban e szavak: „min­den nagyobb bortermelő vidékre egyedül“ kiha­­gya­ndók; a negyedik sorban pedig e szó helyett: „hatóság“ e szó tétessék : „hatóságok“; továbbá ugyanazon­­. második bekezdésének első sorában e szavak helyett: „hatóság ítélete“ e szavak tétessenek : „hatóságok határozata.“ Végre ugyancsak a második bekezdés végső sorában e szó után : „pénzügyminiszerrel“ e szó iktattas­sék be: „haladéktalanul.“ A 23-ik, most 24-ik §. szövege következő szer­kezettel cseréltessék fel: „24. §. Mihelyt a jogosított az illető birtok­­bíróság bizonyítványa által igazolja azt, hogy a váltság tárgya semminemű igénynyel terhelve nincs, vagy ha a váltságtőke s annak kamata idő­közben szabályszerüleg le nem tiltatott vagy fog­laltatott: a váltsági kötvények a jogosítottnak azonnal kiszolgáltatandók. „A pénzügyi hatóság gondoskodni fog, hogy minden egyes váltságköteles számára külön tar­tozási könyv készíttessék, s abban az évi járadé­kok s azok törlesztése följegyeztessenek.“ A 25-ik, most 26-ik §. első két sora, egész azon szavakig: „folyamatban volna“ kitöröltetvén,kö­vetkező szavakkal cseréltetnek fel: ,,A hol a sző­lőktől járó adózások mellett tized is divatozott, s ennek papi vagy úri minősége iránt jogerejü ítélettel vagy egyezséggel még el nem döntött kérdések merülnének fel, vagy ha a szőlőbirtokos azt vitatja, hogy szőlője az úrbéri telek állomá­nyához tartozik s mint ilyen az országos kárpót­lásban foglaltatik, a mennyiben a per még folya­matban nem volna“; továbbá a tizenharmadik sorban e szó helyett: „január“ Julius“ tétessék. A 26-ik, most 27-ik §. negyedik sorában, s a 27-ik, most 28-ik §. második sorában előforduló „23. §.“ helyett „26. “ tétessék. A 29-ik, most 30-ik §. második sorában e szó elé: „eddigi“ e szavak iktatandók be: „1-ső §. értelmében megváltás alá eső tartozásokra néz­ve az“. A 30-ik, most 31-ik §, első és második sorában e szó helyett: „szolgálmányoknak“ e szó tétes­sék : „tartozásoknak.“ A harmadik sorban e szó: „megszüntetik“ fel­cserélendő e szóval: „megszüntettetik “ A negyedik sorban e szó ■ helyett: „szőlővált­­sági“ e szó tétessék „váltsági.“ A hetedik sorban e szó: „szolgáltaányokra“ cseréltessék fel e szóval „tartozásokra“. A nyolczadik és kilenezedik sorban e szavak helyett: „szolgálmányaiért kimunkálandó“ e sza­vak tétessenek : „tartozásaiért megállapítandó.“ A tizenegyedik sorban e szó után : „fizeten­dők“ e szavak iktattassanak be : „a megállapítás után 30 nap alatt.“ Továbbá : ugyanazon­­. második bekezdésének első és második sorában előforduló ezen szavak : „akár­­mely szolgálmányköteles szolgálmányát“ e sza­vakkal cseréltessenek fel: „valamelyik váltságkö­teles“ ; ezen szavak után pedig : „lerótta volna“ e szó iktattassék be „tartozását“; végre a harmadik sorban e szó helyett „szolgálmá­­nyok“ e szó tétessék : „tartozások.“ Az ekként módosított 31-dik §. után következő új §• jönne : „32. §. Jelen törvény rendelete alá nem esnek: „a) azon szőlőbirtokok , melyeket a tulajdonos 2886

Next