Budapesti Közlöny, 1868. október (2. évfolyam, 225-251. szám)
1868-10-01 / 225. szám
nökséget, hogy a közbeszólókat név szerint figyelmeztesse. (Derültség, hosszas zaj.) Bónis Samu: T. ház! (Halljuk!) Zsedényi Ede : Akkor tessék szólani, ha én bevégeztem. Bónis a házszabályokhoz akar szólani. A házszabályokban az van — Zsedényi Ede , hogy a szólót félbeszakítani nem lehet. Bónis: A házszabályok szerint az utolsó szó az előadót és az indítványozót illeti; ezek e joggal élvén : a tanácskozás e tárgyban be van fejezve. — (Élénk helyeslés.) Bónis Samu: T. ház ! (Halljuk !) Zsedényi Ede : hibázott Szabolcsvármegye érdemes képviselője , hogy mielőtt szólt volna, az irányt, melyben szólni akar, meghatározta. Ezt szóló határozza meg. Szóló arra kívánt figyelmeztetni, hogy ha a b) pont kimarad, akkor a következő kikezdés első szavai is, t. i. „tartozik azban minden ilyen tulajdonos, ha a kikötött határidő kikötve nincs stb.“ kihagyandók. Deák Ferencz Bónis ellenében megjegyzi, hogy Zsedényi nem szólt későn, hanem inkább idő előtt, oly tárgyról szólván, mely még nem tárgyaltatik. (Nagy derültség.) Határozzanak előbb a b) pontra. A b) pont egyhangúlag elvettetik. Horvát Boldizsár : A harmadik kikezdésre nézve Zsedényi indítványát magáévá teszi. Halász Boldizsár következő záradékot ajánl: „Ha azonban a szerződési határidő már lejárt, s visszaváltási jogát a tulajdonos egy év után nem érvényesítette , ilynemű szőlők a fentebbi törvény rendelkezése alá esnek.“ A §. e záradékkal elfogadtatik. Vadnay Lajos a 32-ik §. után egy külön §-t ajánl: 33. §. Jövendőre pedig, hogy a mostaniakhoz hasonló viszonyok s ezekre nézve a törvényhozás intézkedésének szüksége ismét elő ne állhassanak, a szőlő alá való terek kiosztása csupán írott s a föltételeket is magukban foglaló szerződés mellett történhetik s az e tárgyban felmerülhető minden kérdés bírói eldöntésénél egyedül a szerződés tartalma fog zsinórmértékül szolgálni. Ezt követné végül mint 34. §, a mostani 33. §. Lónyay Menyhért pénzügyminiszer hozzájárul Vadnay indítványához. Manojlovits és Ivánka Imre feleslegesnek tartják. Deák Ferencz: T. ház ! A szőlők, amelyeknek adózásai megváltatni s átalakíttatni rendeltettek, az eddigi tartozások igen nagy része szerződésen alapult. Sok helyütt a szerződés tudva sincsen, hanem csak gyakorlatban van. Azon viszonyokra nézve, amelyeket sokan hűbéri, mások az úrbérrel rokon természetűeknek neveznek, minek az úgynevezett curialis zsellérek, telepítvények és effelék, szintén úgy áll, hogy a legnagyobb nehézséget, confusiót az teszi, hogy írott szerződések nincsenek, és a feltételek nem világosak. Ideiglenesek-e e szerződések vagy örökösek, az nem tudható. Midőn majd ezen kérdéseket tárgyaljuk, elő fog jönni azon nehézség, hogy épen ezen zavar miatt nehéz lesz eldönteni, mi legyen a teendő. Most mi ezen szőlőbeli szerződéseket megváltás útján átalakítottuk, némileg megszüntettük ezen szerződéseket. Az a kérdés, azt akarja-e a ház, hogy jövőre semmi birtokot szőlő alá ki ne adhassanak bérbe, hanem vagy eladja, vagy pedig más bérbe adja, de szőlőbeli adózás vagy tartozás mellett ki ne adhassa. Ha ezt akarja a ház, ki kell mondani, de én nem tanácslom, mert a szegény népet vernék meg vele. A népesség szaporodik, az industria növekszik, csupán agricultur industriánál, ott, hol szorgalmas nép van és a hely kedvező, a szőlőindustria jobban kifizeti magát, ettől a népet elzárni nem volna tanácsos. Ha azt akarjuk, hogy ettől ne zárassék el a nép, hogy jövőben is legyen alkalma akármily birtokot úgy mint eddig szerződés mellett kivehetni, habár szőlő alá is, akkor azon kérdés támad, akarjuk-e, hogy 50 vagy 100 év múlva ily zavart viszonyok jöjjenek ismét létre; akarjuk-e, hogy az emberek ne tudják, hogyan keletkezett a viszony, mi a gyakorlat, örök időre, rövid időre, vagy határozott évekre adatott ki a szőlő ? Azért szükségesnek látnám, hogy a törvényhozás azt mondja ki, hogy igenis kiadathatnak a birtokok, de csak írott szerződés mellett csak határozott időre, nem pedig bizonytalanra hat. (Helyeslés.) Két mód van erről gondoskodni (Halljuk): vagy itt a szőlőknél a szőlőkre nézve intézkedni, és mivel ezen kérdés mindig ismétli magát, ha azon úgynevezett urbériséggel rokonságban lévő törvényekről fogunk tanácskozni, miknek még ezen ülésszak alatt leendő beadását reméljük és ígérve is van a ministérium által, ott minden ilyen egyes törvénynél, hol előfordul ezen kérdés, intézkedjünk erre nézve, vagy pedig valamennyi ilyen tárgyra nézve egy külön törvényt kell tervezni. (Közbeszólás: Külön törvényt!) Hat külön törvényt akar a ház, én ettől sem idegenkedem, nem pedig azért, mert a többi tárgyra nézve ép úgy szükséges intézkedni, mint erre. (Fölkiáltások : Külön törvényt!) A 33-ik §. változatlanul hagyatik. A törvényjavaslat általánosságban és részleteiben elfogadva lévén , végleges megszavazása holnaputánra tűzetik ki. A holnapi ülés tárgya: Nikolics L. a temesvári erdőre vonatkozó indítványa. Ülés vége fél 3 órakor. Holnap d. e. 10 órakor ülés. JELENTÉSE a központi bizottságnak a „szelek megváltásáról“ szóló ministeri törvényjavaslat tárgyában. (Vége.) . A 14 ik, most 15-ik §. szövege következő szerkezettel cseréltessék fel: „15. §. Ha a váltságkötelezett valamely birtokot terhelő összes váltságtartozását letörlesztette, a telekkönyvi hivatal a bejegyzett tartozást úgy a váltságteherlapon, mint az egyes birtoklapon törölje ki, s a megváltott birtok menességét a birtoklapon tüntesse ki. „Azon szőlőbirtokosok, a kik váltságtartozásaikat már a jelen törvény életbelépte előtt letörlesztették, a mentesség beiktatását azonnal kérhetik.“ A 15-ik, most 16-ik §. második sorában e szavak helyett: „ha különben“ e szavak tétessenek: „a mennyiben.“ Ugyanazon §. első bekezdésének második része, e szavaktól kezdve: „de ha a volt földesúr“ végig kimarad, s következő szavakkal cseréltetik fel: „de ha a szerződő felek egyike, s ahol egy hittleges szerződés áll fenn, a kötelezettek azon része, mely a váltságtőke nagyobb részét viseli, a megállapított váltságösszeg vagy a hátralévőség törlesztésére nézve a jelen törvényben szabályozott országos közvetítést kéri, a kérelemnek helyt kell adni.“ Ugyanezen §. második bekezdésének első sorában ezen kezdő szó helyett: „Ilye e szó tétessék „Ilyen“; a bekezdés végére pedig a következő mondat iktattassék : „Ilyen esetben a telekkönyvi bejegyzés a fentebbi 9-ik §. szerint eszközlendő, illetőleg a korábbi bejegyzés átalakítandó.“ A 17-dik, most 18-dik §.l második sorában e szó helyett: a „belügyminister“ e szó tétessék: „az igazságügyminister.“ A 18, 19, 20, most 19, 20, 21 §§ ok a következő új §§-kal cseréltessenek fel : „19 §. A kiküldött biztos felhívást intéz a váltságdíjra jogosítottakhoz és az arra kötelezettekhez, hogy amennyiben közöttök a tartozás végleges megváltására nézve egyezség jött volna létre, vagy időközben azt létrehozhatnák, a megkötött egyezség bemutatása, ilyen nem létében az egyezség megkísérlése, s ha az nem sikerülne, egy-egy választott bíró választása végett bizonyos határnapon személyesen vagy meghatalmazottjaik által előtte jelenjenek meg.“ „20. §. A kitűzött határnapon a biztos a netalán időközben a felek között létrejött egyezséget hitelesíti, és a további eljárás alapjául följegyzi, ilyen nem létében a tartozás mennyiségének és árának átlagára nézve a felek által előadott adatok alapján az egyezséget megkísérli, s ha nem sikerül, egyrészről a jogosítottat vagy jogosítottakat mint egyik felet, másrészről a kötelezettet vagy kötelezetteket mint másik felet, utasja, hogy azonnal egy-egy bírót válaszszanak.“ „21. §. A megjelent felek által a meg nem jelentekre nézve is kötelezőleg megválasztott két bíró az általuk választott elnökkel képezi a választott bíróságot, mely e törvény értelmében s annak alapján kiadandó miniszeri utasítás szerint, a vidék összes váltságdíj-jogosítottaira s kötelezetteire nézve a váltságdíjakat megállapítja.“ „Ha a jogosítottak vagy kötelezettek a kitűzött határidőben bírót nem választanának, vagy ha a választott bírák az elnök személyére nézve megegyezni nem tudnának: az eljáró biztos a mulasztó fél részére bírót, illetőleg elnököt nevez.“ A 21 ik, most 22-ik §. második bekezdésének második sorába e szó után: „megállapításával“ e szavak iktattassanak be: „illetőleg annak egyénenkénti felosztásával.“ A 22-ik, most 23-ik; második sorában e szó helyett: „pénzügyministerek“ e szavak téteznek : „belügyi miniszerek“; továbbá a második és harmadik sorban e szavak: „minden nagyobb bortermelő vidékre egyedül“ kihagyandók; a negyedik sorban pedig e szó helyett: „hatóság“ e szó tétessék : „hatóságok“; továbbá ugyanazon. második bekezdésének első sorában e szavak helyett: „hatóság ítélete“ e szavak tétessenek : „hatóságok határozata.“ Végre ugyancsak a második bekezdés végső sorában e szó után : „pénzügyminiszerrel“ e szó iktattassék be: „haladéktalanul.“ A 23-ik, most 24-ik §. szövege következő szerkezettel cseréltessék fel: „24. §. Mihelyt a jogosított az illető birtokbíróság bizonyítványa által igazolja azt, hogy a váltság tárgya semminemű igénynyel terhelve nincs, vagy ha a váltságtőke s annak kamata időközben szabályszerüleg le nem tiltatott vagy foglaltatott: a váltsági kötvények a jogosítottnak azonnal kiszolgáltatandók. „A pénzügyi hatóság gondoskodni fog, hogy minden egyes váltságköteles számára külön tartozási könyv készíttessék, s abban az évi járadékok s azok törlesztése följegyeztessenek.“ A 25-ik, most 26-ik §. első két sora, egész azon szavakig: „folyamatban volna“ kitöröltetvén,következő szavakkal cseréltetnek fel: ,,A hol a szőlőktől járó adózások mellett tized is divatozott, s ennek papi vagy úri minősége iránt jogerejü ítélettel vagy egyezséggel még el nem döntött kérdések merülnének fel, vagy ha a szőlőbirtokos azt vitatja, hogy szőlője az úrbéri telek állományához tartozik s mint ilyen az országos kárpótlásban foglaltatik, a mennyiben a per még folyamatban nem volna“; továbbá a tizenharmadik sorban e szó helyett: „január“ Julius“ tétessék. A 26-ik, most 27-ik §. negyedik sorában, s a 27-ik, most 28-ik §. második sorában előforduló „23. §.“ helyett „26. “ tétessék. A 29-ik, most 30-ik §. második sorában e szó elé: „eddigi“ e szavak iktatandók be: „1-ső §. értelmében megváltás alá eső tartozásokra nézve az“. A 30-ik, most 31-ik §, első és második sorában e szó helyett: „szolgálmányoknak“ e szó tétessék : „tartozásoknak.“ A harmadik sorban e szó: „megszüntetik“ felcserélendő e szóval: „megszüntettetik “ A negyedik sorban e szó ■ helyett: „szőlőváltsági“ e szó tétessék „váltsági.“ A hetedik sorban e szó: „szolgáltaányokra“ cseréltessék fel e szóval „tartozásokra“. A nyolczadik és kilenezedik sorban e szavak helyett: „szolgálmányaiért kimunkálandó“ e szavak tétessenek : „tartozásaiért megállapítandó.“ A tizenegyedik sorban e szó után : „fizetendők“ e szavak iktattassanak be : „a megállapítás után 30 nap alatt.“ Továbbá : ugyanazon. második bekezdésének első és második sorában előforduló ezen szavak : „akármely szolgálmányköteles szolgálmányát“ e szavakkal cseréltessenek fel: „valamelyik váltságköteles“ ; ezen szavak után pedig : „lerótta volna“ e szó iktattassék be „tartozását“; végre a harmadik sorban e szó helyett „szolgálmányok“ e szó tétessék : „tartozások.“ Az ekként módosított 31-dik §. után következő új §• jönne : „32. §. Jelen törvény rendelete alá nem esnek: „a) azon szőlőbirtokok , melyeket a tulajdonos 2886