Budapesti Közlöny, 1868. december (2. évfolyam, 277-300. szám)

1868-12-01 / 277. szám

­­ entettek, s részben már tárgyaltattak is. A két vonalra nézve a kedvező időszak el lesz mulasztva, s később ily előnyös szerződéseket nem köthetünk. Justh József szerint előbb elhatározandó lesz a ház által, vájjon a vasúti s pénzügyi bizottságok megbizatnak-e azzal, hogy a beterjesztett terveket megvizsgálván, a háznak mutassák be. Várady Gábor bevárni kívánja a pénzügyi és vasúti bizottságnak a Béga csatornára vonatkozó jelentését. Somssich Pál jelenti, hogy a pénzügyi bizottság által egy kisebbségi ellenvélemény fog beadatni, mely előszámlálja azon okokat, melyeknél fogva szükségesnek tartja, hogy ezen kérdés épen most itt tárgyaltassék. Deák Ferencz tiltakozik az ellen, hogy a pénzügyi és vasúti bizottságnak joga lenne a ház által hozzá utasított tárgyat azon oknál fogva, hogy úgy sem lehet belőle törvény­t­ visszauta­sítani, s attól a tárgyalást megtagadni. A bizott­ságnak az országgyűlés végéig működnie kell. (Helyeslés.) Bónis Sámuel a jelentést bevárni kívánja. Hollán Ernőnek megjegyzi, hogy ha a vasútnak tárgyalását azért sürgette, mert a szerződések már megköttettek, eljárása helytelen, ha ezen vo­nalak az országgyűlés által el nem fogadtattak. Hollán Ernő előtte szóló észrevételét egészen helyesnek nem ismerheti el, mert az ellenkezik a ház eddigi eljárásával, mert mikor a közlekedési miniszer megkezdte működését, egy programmot készített, bemutatta azt a háznak s közölte min­den törvényhatósággal és minden egyes képvise­lővel, és bekívánta az észrevételeket, melyek alapján következetesen és csak azon vonalakra nézve tett előterjesztéseket a házban. A gyakorlat eddig az volt, hogy minden egyes vonalra nézve megindította a tárgyalásokat és ha szerződéseket kötött, ezek praelimináris szerződések voltak, me­lyeknek helybenhagyása vagy elvetése mindenkor a háznak volt föntartva. Ez eljárás következetes volt, és erre eddig senki észrevételt nem tett. Tisza Kálmán nem hiszi, hogy a bizottságnak kötelességével ellenkeznék, hogy ha úgy látja, hogy valamely megbízásban eljárnia lehetetlen , ez iránt jelentést tesz. Simay Gergely a házszabályokra hivatkozva az előterjesztett­­javaslatot a bizottsághoz kívánja utasíttatni. A pénzügyi bit. jelentésének beadása után fog a határozat kimondatni e tárgyra nézve. ANDrásy Gyula gr. miniszerelnök átnyújtja a személyes kereseti, — továbbá a bor- és húsfo­­gyasztási adóról szóló — Ő Felsége által szente­sített — törvényeket. Felolvastatván e törvények : hasonló kihirde­tés végett a főrendekhez Paizs Andor jegyző ur fogja átvinni. Andrásy Gyula gr. ministerelnök : T. ház ! Az 1867. 12. tvczikk azt tartalmazván, hogy a véderő átalakítása és megállapítása csak is egyenlő el­vek szerint eszközölhető czélszerűen: a törvénynek ezen rendelkezéséből a ministeriumra azon köte­lesség háromlott, hogy a védrendszerről szóló tör­vénynek az ő­felsége többi országai és tarto­mányai közti törvényhozásnál lett elfogadásáról és mikénti elfogadásáról tegyen jelentést az or­szággyűlésnek. Ezen kötelezettség következtében van szeren­csém jelenteni, hogy a védrendszerről szóló törvény a birodalmi tanácsban Ő Felsége többi országai és tartományaira nézve is elfogadtatott, és hogy a kormánynyal hivatalosan közlött szövegben némi eltérések foglaltatnak. Az 1867-iki 12. t. sz. értelmében, ha ezen ellentétek elvieknek ismer­tetnek fel, küldöttséget kellene a kormánynak javasolnia ezen különbségek kiegyenlítésére. A­mennyiben azonban, mint a t. háznak arról lesz alkalma meggyőződni, az eltérő különbségek nem annyira elvi különbségeket foglalnak maguk­ban, mint inkább oly eltéréseket, melyekre nézve kívánatos az egyformaság a két törvény között, de mindnyájan egytől egyig csak­is a hadkötele­zettségre vonatkozó könnyebbséget foglalnak ma­gukban ; miután továbbá a ministérium azon né­zetben van, hogy egyátalában nem volna méltá­nyos, hogy Magyarország, illetőleg a magyar ko­­rona országai nagyobb terhet viseljenek a közös úu­­tuva ítézve, mint a másik rész: ennek ke­­eetében a ministérium nem tartja szükséges­nek a küldöttséget, hanem c­élirányosabbnak tartotta egyszerűen az országgyűlés elébe előter­­jesztést tenni, ezen előnyös pontoknak egyszerű felvételére nézve. Hogy pedig a t. háznak módja legyen ezeknek tartalmáról meggyőződni, talán legczélirányosabb volna, ha méltóztatnék a t. háznak elfogadni azon nézetemet, hogy ugyanazon küldöttség, a­mely már a védrendszer kérdésében működött, s mely ennek következtében legjobban ismeri annak rész­leteit, — bizassék meg ezen előterjesztésnek, s illetőleg a különbségnek és a pontozatoknak ta­nulmányozásával, és az e tekintetbeni jelentés té­telével. (Helyeslés.) Ugyanezen alkalommal van szerencsém figyel­meztetni a t. házat arra is, hogy mind a védrend­szerről, mind a honvédségről szóló törvény ideig­lenesen, csak Magyarországra lett elfogadva ; mi­után pedig a Magyar és Horvátország közötti egyezmény következtében a véderő megállapítá­sára s átalakítására vonatkozó minden intézmé­nyek a közös törvényhozás elébe tartoznak, azt gondolom, igen czélirányos volna ugyanez alka­lommal, — ha méltóztatik a t. hát ebben megnyu­godni, — hogy Horvátország képviselői közül néhány ezen küldöttség közé választassák meg, hogy ezek ottan a szükséges módosításokat tanul­mányozván, a küldöttség ez iránt adjon véleményt. (Helyeslés.) Erre nézve tehát bátor vagyok a ministérium elő­terjesztését benyújtani s annál inkább kérni a t. házat, hogy méltóztatnék ezt elfogadni, mert a kormány a védrendszerről szóló törvényjavaslat­tal együtt fogja Ő Felsége elé a honvédségről, a népfelkelésről szóló törvényjavaslatokat is terjesz­teni. (Helyeslés.) Már­pedig a honvédségről szóló törvényjavaslatban van egynéhány pont, a­mely Horvátországra nézve változtatást igényel. — E czélból tehát bátor volnék azt ajánlani, hogy ta­lán, nem tekintve az arányt, méltóztatnának ez alkalommal, mennyiben e kérdés leginkább Hor­vátországot illeti, 4 tagot választani s méltóztat­nának ezt mentül hamarább megtenni. Magát az előterjesztést van szerencsém átnyújtani. Deák Ferencz szerint az előterjesztés minden­esetre kinyomatandó s a honvédelmi bizottsághoz átteendő. A horvát képviselők közül választandó tagokra nézve pedig a szavazás holnap megtörté­nendő lenne. Bernáth Zsigmond a választást most kívánja eszközölni. Elnök : Az előterjesztés kinyomatik s a bizott­mányhoz utasittatik. Urházy György előadó a központi bizottság ré­széről terjeszt elő jelentést a nagyvárad-brassói vasútvonalra nézve. Ki fog nyomatni és az osztályokhoz utasittatni. Beniczky Gyula előadó a ház költségvetési bizottságának pótjelentését olvassa. Elfogadtatván e jelentés, az elnökség a szerint fog intézkedni. A napirendre térés előtt szót emel Mocsonyi Sándor : T. ház! A képviselőház tegnapi napon történt szavazás által Deák Fe­rencz , Pest­ belvárosa érdemes képviselője által előterjesztett javaslatot fogadta el a részletes tár­gyalás alapjául. Az alapelv, mely e javaslatban foglaltatik, az én és elvtársaim legbensőbb meggyőződésével el­lentétben áll, és miután másrészről a részletes vita alkalmával lehető módosítások alapján ez alap­elvet megváltoztatni nem lehet, kénytelen vagyok meggyőződésem szerint legmélyebb sajnálattal kijelenteni, hogy én és elvtársaim nem tudjuk lel­kiismeretünkkel összeegyeztetni, hogy e kérdés tárgyalásával járó nagy felelősséget magunkra vállaljuk, s ezért bátor vagyok kijelenteni, hogy mi ezen törvény alkotásánál közreműködni nem fogunk, s a részletes vitában részt nem veszünk Miletics Szvetozár : T. ház! T. barátom Mo­csonyi Sándor által elvtársai nevében tett nyilat­kozatokhoz csak még azt adom, hogy nem akarom itt bővebben fejtegetni, hogy mily reményekkel s mily bizalommal jöttünk mi ide három évvel és a königraezi csata előtt, és mily reménytelenséggel mily bizalmatlansággal térünk ismét haza. És­pe­dig, hogy Zmeskál úr szavaival éljek : örömmé constatálom, hogy többet nem lehet azon taktikát prédikálni s használni, hogy mondassák nagy la­pokban és más után hirdettessék, hogy a kisebb­ség indítványa csak azon 2—3 úgynevezett túlzó ember programmját képezi, miután az 5 napi vita megmutatta, hogy az nem 2—3, hanem minden román és szerb programmja. (Felkiáltások összesen csak 24) A mennyien vagyunk (Felkiáltások: 24-en!) Egy és más kivételével valamennyi szerb s román nemzetiségű tagok programmja. Meg vagyok győ­ződve, hogy ez az egész román és szerb nép pro­grammja volt s leszen. (Nagy zaj). A kisebbségi­­javaslat mellett szavazó képvise­lők elhagyván a termet, szót emel Ivácskovics György : T. ház! Az előttem szóló polgártársam és pedig szerb s román ajkú kép­viselőtársaim azt jelentették ki, hogy valameny­­nyi szerb s román ajkú képviselő nem pártolja az igen t. képv. társunk Deák Ferencz által beadott s általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadott tvjavaslatot. Midőn ez ellen óvásomat kijelenteném, egyszer­smind nem mulaszthatom el kinyilatkoztatni, hogy itt mi nem nemzetiségi, hanem országos képviselők vagyunk. Tudtommal választókerüle­temben nincs kizárólag egy nemzetiség, úgy­hogy azt mondhatnám, hogy én a románokat vagy szer­­beket képviselem; az én választókerületemben román, bolgár, szerb, magyar és német ajkú pol­gártársaim választottak meg, mint az ország kép­viselőjének kötelességem is a törvényhozásban résztvenni, s annyit tenni, a­mennyi tehetségem­ben van. A többi választókerületekben is tudtom­mal nem kizárólag egy nemzet van, hanem több nemzet, s ha azon képviselő urak kizárólag csak egy nemzetet akarnak képviselni, tanácsolnám nekik: tegyék le a mandátumot. (Élénk helyes­lés.) Deák F. T. ház! Minden egyes képviselőnek tel­jes joga van valamely tárgy fölötti tanácskozásokban részt venni, vagy nem venni, s ha ezt teszi vagy nem teszi-e, arról nem nekünk felelős.Most eltávozott egynéhány követ; nem tudom, 24 vagy többen, de nem akarnak részt venni a tárgyalásban. Ez már más esetekben is többször történt; a­ki nem akart részt venni, hallgatott, vagy ha unta magát kiment, ehhez nekünk semmi közünk. Ha azon­ban azon érdemes urak úgy agerálják magukat, mint nem tudom micsoda nemzetek vagy nemzetiségek képviselői,­­ részben azt hiszem, hogy Magyaror­szágban a nemzetiségeknek képviselői nincsenek. (Helyeslés.) Ha a választókat tekintjük, akkor igen sok érdemes úr ül itt, kiket egyes ajkú, sőt talán túlnyomólag egy nemzetiségű választók vá­­asztottak. Magyarországban igen sok választó­kerület van, hol majd a román, majd a szerb, majd a szláv, majd, a német nyelv van túlnyomó többségben , de azért azon választókerületek kép­viselői nem egyes nemzetiségek képviselői, hanem képviselői az országnak s elvégre az egész kü­lönbség legfölebb csak az, hogy azon érdemes urak maguk, kik résztvenni nem akarnak, román, szerb, vagy más ajkú nemzetiségű férfiak, ehhez azonban az országgyűlésnek semmi köze sincs. Mi nem kérdezzük, melyik követ milyen nem­zetiségű, hanem csak azt kérdezzük, hogy olyan képviselő-e, kit a kerület törvényesen megválasz­tott. Az egésznek következése az, hogy a­mit azon urak mondottak, a­mit én mondok , vagy mások elmondanak az országgyűlésen, belejön a napló­ba, de előre kijelentem, hogy a jegyzőkönyvben ennek helye nincsen. (Helyeslés.) Áttérve ezután a ház a napirendre tűzött nem­zetiségi egyenjogúságról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalására : a bevezetés első bekezdése helyett Andah­ázy Pál következő szerkezetet ajánl: „Minthogy Magyarország összes honpolgárai, az alkotmány alapelvei szerint is, politikai tekin­tetben egy nemzetet képeznek, az oszthatlan egy­séges magyar nemzetet, melynek bármely nemze­tiségű polgárai, u. m.: magyarok, tótok, romá­nok, szerbek, németek, oroszok, sat. egyenjogú tagjai.­­ Az eredeti szerkezet változatlanul hagyatik. Az első §-nál Vass Samu gróf szól. Ő a magyar nyelvnek kirekesztő használatát csak azon tár­gyakra nézve tartaná fönn, melyek a törvényja­vaslatban megemlíttetnek, de a többiekre nézve a nemzetiségeknek megadni kívánja az egyenjogú­ságot. A szerkezet marad. A 2-ik­­­nál Vukovich Sebő a jegyzőkönyv 2658

Next