Budapesti Közlöny, 1868. december (2. évfolyam, 277-300. szám)

1868-12-01 / 277. szám

nyelvének meghatározását nem a bizottság ötöd­részére hanem annak többségére véli bizandónak. A szerkezet elfogadtatik. Csengery Imre indítványa, mely szerint az or­szág hivatalos nyelve helyett mindenütt „az ál­lam hivatalos nyelve“ tétessék , elfogadtatik. A 3-ik §. elfogadtatik. A 4-ik §-hoz Hilibi Gaál János ad be következő módosítványt : „A törvényhatóságok az államkormányhoz inté­zett irataikban az állam hivatalos nyelvét hasz­nálják, de használhatják a mellett hasábosan azon nyelvek bármelyikét is, melyet jegyzőkönyveik­ben használnak. Egymás közti iratokban pedig akár az állam nyelvét, akár pedig azon nyelvek egyikét hasz­nálhatják, a­mely azon törvényhatóság által, melyhez az irat intéztetik, a 2. §. szerint, jegyző­könyvei vitelére elfogadtatott.“ Deák Ferencz a módosítványhoz hozzájárul­ván , azt a ház nagy többsége elfogadja. Az 5-ik §-t Simonyi Lajos b. így óhajtaná mó­dosítani : „A belső ügyvitel terén a törvényhatósági tiszt­viselők Magyarország hivatalos nyelvét, vagy ezen törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelveinek bár­melyikét használhatják ; valahányszor azonban az állami felügyelés stb.“ Ugyane­z­ első részét Somogyi László így óhajtaná szerkesztetni: „A belső ügyvitel terén a törvényhatósági tiszt­viselők törvényhatóságaik jegyzőkönyvi nyelvei­nek bármelyikét használhatják, valahányszor azonban az állami felügyelet soha meghagyatnék. Vukovich Sebő az első sorban előforduló „tör­vényhatósági tisztviselők“ helyett „törvényható­ság “ot óhajt tenni. Justh József Simonyi Lajos b. indítványát, — Bernáth Zsigmond a szerkezetet pártola. Kuba János a 3-ik sorban előforduló „törvény­­hatóságokra“ szót kihagyatni kívánja. A szerkezet nagy többséggel elfogadtatik. A 6. §-ra Csengery Imre tesz következő módo­sítást : Ezen szavak helyett: „ha azok úgy kívánnák, ugyanazok nyelvét használja,“ tétessenek ezek : „a lehetőségig ezek nyelvét használják.“ Bobory Károly ezen szavakat „felsőbb egy­házhatóságokkal“ kihagyandóknak véli. Tisza Kálmán pártolja Csengery I. módosí­tását. Csengery I. módosítását a ház nagy többségei, — Bobory­ét a többség elfogadja.­­ A 7-ik §-hoz Tisza Kálmán következő módosít­ványt ajánl elfogadásra: MÓDOSÍTVÁNY a 7. §-hoz. E javaslat 6 -ik §. után, mint 7. és 8. §. a köz­ponti bizottság szerkezete szerinti 14-ik és 15-ik §. iktattassék, az eredetileg 7-ik, most már 9-ik §. pedig igy szerkesztessék : 10-ik §. Az első bíróságnál mind az ügykezelés nyelvére, mind a polgári s bűnvádi perekben, akár ügyvéd közbejöttével, akár a nélkül folytattatnak a perlekedések s a hozandó ítéletnek nyelvére nézve ott, hol az anyanyelvnek használata a fentebbi §§-ban meghatározottnál szélesebb kör­ben volt gyakorlatban, addig, mig az első bírósá­gok végleges rendezése s a szóbeli eljárás behoza­tala fölött a törvényhozás nem határoz, az eddigi gyakorlat lesz fentartandó. Ugyane­r­ ra Simonyi Lajos be ad be következő módosítványt: MÓDOSÍTVÁNY a 7. §-hoz. Az ország minden lakosa azon esetekben, a­melyekben akár felperesi, akár alperesi, akár folyamodó minőségben személyesen, vagy meg­bízott által, vagy Ügyvédi képviselettel igényli és veheti igénybe a törvény oltalmát és a bíró se­gélyét : a) saját községi bírósága előtt anyanyelvét; b) más községi bíróság előtt saját községének ügykezelési, vagy jegyzőkönyvi nyelvét; c) más bíróságok előtt, akár legyenek azok sa­ját törvényhatóságának, akár más törvény­­hatóságnak bíróságai, azon törvény­hatóság jegyzőkönyvi nyelvét használhatja, a­melyhez az illető bíróság tartozik. 8. §. (régi 15. § ) központi 9. §. Bünrenyitó ügyekben a vizsgálatok minden­nemű tárgyalásokkal, és az ezekről vezetett jegy­zőkönyvekkel együtt a vádlott nyelvén folynak, és az ítéletek, valamint minden egyéb határoza­tok is a vádlott nyelvén hozandók, ha ez az illető hatóság ügyviteli nyelvének egyike, különben azon nyelven, a­melyet ezekből a vádlott saját kijelentése szerint legjobban ért. Azon esetben, a­hol különböző nemzetiségű több vádlott van, sa­ját nyelvükön lesznek kihallgatandók, és az íté­let közlendő. A­mennyiben azonban a vádlott az illető hatóság ügyviteli nyelvének egyikét sem ér­tené, az ország hivatalos nyelve, tolmács alkal­mazásával, használandó. Ugyanezen intézkedések állanak a tanúval­lomást illetőleg is. Deák Ferencz elsőbben is kimondotta, hogy szeretné, ha a perlekedés mindenkinek megenged­tetnék saját nyelvén, s ezt csak azért nem vette fel, mert előre tudta, hogy nem fog elfogadtatni s azért kívánta addig is az eddigi gyakorlatot fentartani, mert hiszi, hogy a­midőn az első bírósá­gok rendeztetnek, és a szóbeliség be lesz hozva , ez magától fog következni. A­mi a hetedik §-t illeti, hogy t. i. törvénykezési perek, illetőleg azon perek, a­melyek ügyvéd köz­bejöttével folytattatnak mily nyelven vitessenek, — erre nézve ragaszkodik javaslatához, mely inkább csak stylaris. — Ha a 2-dik §, mely az ügyvéd közbejöttével folytatandó perekre vonatkozik —■ elfogadtatnék , akkor a 7-dik §-ba azt kellene betenni változtatásul: a törvény­kezést illetőleg az első bíróságoknál azon pe­rekre nézve, melyek ügyvéd közbejöttével folytat­tatnak , az eddigi gyakorlat tartatik meg. " Bernát Zsigmond pártolja az eredeti szerke­zetet. Tisza Kálmán ismételve ajánlja módosítványa elfogadását, habár Deák F. fogalmazása szerint is. Vadnay Lajos a szerkezet 4-ik sorába e szó után: „folytattatnak“ „azok“ szót vél teendőnek. A kérdés feltevésénél szót emel Deák Ferencz . Miután a 7-ik §. nem fogadtatott el, első kérdés az volna, hogy elfogadja-e a többség Tisza Kál­mán indítványának azon részét, mely a 14. és 15-ik §. közbeszórását tárgyazza. Ha ez elfogad­tatik , jön a 2-ik kérdés, hogy az előbbi 7-dik §. — mely most 9. vagy 10-ik lesz — elfogadtatik-e úgy, hogy az „ügyvéd közbejöttével“ megmarad. Elnök föltevén a kérdést: a többség elfogadja, hogy a 6 ik §. után a közp. biz. 14. és 15-ik §-a jöjjön közbe. Az „ügyvéd közbejöttével“ kifejezés kimarad. A 8, 9, 10, 11, 12-ik §§-ok észrevétel nélkül elfogadtatnak. A 13-ik §. első bekezdésének azon részét, mely „olyan esetekben, melyekben stb.“ Simonyi Lajos b. kihagyatni kívánja. Ugyane szakaszhoz Podmaniczky Frigyes b. ajánl következő módosítást: „A felsőbb egyházi testületek és hatóságok ön­maguk állapítják meg a tanácskozás, jegyzőkönyv, az ügyvitel s egyházközségeikkel való érintkezés nyelvét. Ha ez nem az állam hivatalos nyelve, azon esetben azon határozatok és végzések, me­lyek helybenhagyás végett terjesztetnek fel a kor­mányhoz , az ország hivatalos nyelvén is hiteles fordításban felterjesztendők. Ha a jegyzőkönyvek a kormányhoz tudomás végett terjesztetnek föl, nem szükséges a hiteles fordítást mellékelni. Az utolsó kikezdés marad. Paczolay János a módosítást nem fogadhatja el, mert a kormánynak főfelügyeleti joga van a gyülekezetek felett, legyenek azok akár egyhá­ziak, akár világiak. Az eredeti szerkezet nagy többséggel elfogad­tatik. A 14. §. helyett Csengery Imre a központi bi­zottság szerkezete 6-ik §-ának elfogadását ajánlja. Az indítvány elfogadtatik. A 15-ik §. 8-ik sorában Simay Gergely e sza­vak helyett : „nagyobb tömegekben együtt élő polgárai“ helyett „tömegesen együtt élő“ kifeje­zést indítványoz. Csengery Imre következő módosítást ajánl : A 6-ik sorból „a téren“ szó kihagyandó. A 7-ik sorban ezek után: „köteles ez“ iktat­tassanak be eme szavak : „az állami tanintéze­tekben.“ A 3 ik sorban „meghatározása“ szó után beik­­tatandók : „a­mennyiben erről törvény nem ren­delkezik.“ A 16, 17, 18, 19, 20, 21-ik §§. elfogadtatnak. A 22 ik §. 2.ik bekezdése 2-ik sorában e szó után „beadványaiban“ Csengery Imre következő módosítása : „vagy az állam hivatalos nyelven, vagy az illető község stb.“ — elfogadtatik. A többi szakaszok változatlanul elfogadtatván : a tvjavaslat végleges megszavazása a holnaputáni ülésre tűzetik ki. Elnök: Kívánja-e a t. ház, hogy a vegyes há­zasságról szóló tvjavaslat tárgyaltassék, vagy pedig a szavazatok adassanak be ? (Szavazzunk !) Bethlen János gr. az unió iránti tvjavaslatot kívánja holnap tárgyaltatni. Bónis L. szerint fölösleges a napirend fölött vitázni, minthogy a határozat a szavazatok beadá­sára nézve már ki van mondva. Holnap az unió is tárgyalta­tik. (Szavazzunk! szavazzunk !) A horvát képviselők közül a honvédelmi bizott­mányba választandó 4 tagra a szavazati jegyek beadatván , az ülés fé­l órakor eloszlik. 2659 A FŐRENDI­ HÁZ ÜLÉSE NOV 30-I­N D. E. 11 ÓRAKOR. Elnök : Mailáthi György országbíró. Jegyzők : Majthényi László honti főispán és b. Nyáry Gyula. Napirenden: a hármas bizottság jelentése a népiskolai tvjavaslat tárgyában. A kormány részéről jelen vannak: gr. Feste­tics György és dr. Wenckheim Béla , minis­ter urak. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik azon észrevételekkel, melyeket gr. Károlyi György és gr. Cziráky János ő excráik tesznek, hogy a horvát felsőházi tagok részéről a jegyzőkönyvben INKEY neve is felemlittessék, kinek megbizó levele felolvastatott. Paizs Andor, a képr.­ház jegyzője áthozza kihirdetés végett a bor- és húsfogyasztási és sze­mélyes kereseti adó, valamint az úrbéri örökvált­­ságról szóló szentesített törvényeket, melyek a szokott módon kihirdettetnek. Gr. Cziráky János beadja a főrendiház állandó hármás bizottságának jelentését a népiskolai köz­oktatás tárgyában keletkezett­­javaslat iránt. JELENTÉSE a főrendiház állandó hármas bizottságának a népis­kolai közoktatás tárgyában keletkezett törvényjavas­lat iránt. A bizottmány ezen nagy horderejű törvényja­­­vaslatot, mely rég érzett hiányokat a kor igényei­­nek megfelelőleg pótolni vagyon hivatva, beható tárgyalás alá lévén, s azon vezérelvet, hogy oly helyeken, hol a czélnak megfelelő felekezeti népis­kolák még hiányoznak, vagy hol a törvény a ki­vételnek helyét találja, az állam közvetve vagy követlenül közös néptanodákat állítson, magáévá tévén, azt a méltó főrendeknek elfogadás végett ajánlja ; egyszersmind pedig az irányadóbul elfo­gadott eszméknek tisztább és tüzetesb kifejezése végett egyes szakaszok szerkezetének következő módosításait hozza javaslatba: 1-er. A 4-ik §. 2-ik pontjában „az illető isko­lai“ és jelentést tesz“ közti szavak kitöröltetvén, „közvetlen erről a tankerületi felügyelőséghez“ szav­akkal pótoltattak, s ugyane szakasz zárpont­jának kitételében „a községi hatóságnál külön gyám rendelését is szorgalmazhatja“ előforduló „gyám“ szó a „gondnok“ szóval cseréltetett fel. 2 pr. A 6-ik §. 2. pontjában ezen kifejezés „a helybeli iskolai széknek“ akként módosíttatott, hogy a „széknek“ szó ezen szóval „hatóságnak“ váltatott fel; többire a „valamint az illető iskolai“ mondatban az „illető“ és „iskolai“ szavak közé a „közvetlen“ helyeztetett, 3-szor. All. §-ban „a tanítókat és tanárokat maguk választhatják“ után e szavak: „elbocsát­hatják és“ következnek; ott pedig, hol a 45. § ra hivatkozás történik, e hivatkozás a 48. §-ra is ki­terjesztetett. 4. A 25. §. első sorából az „ezentúl“, úgy a 40. §. mondatából „csak községi iskola“ a „csak“ szó kihagyatván, a 40. §-ba e végszó után: „for­“

Next