Budapesti Közlöny, 1868. december (2. évfolyam, 277-300. szám)
1868-12-01 / 277. szám
nyelvének meghatározását nem a bizottság ötödrészére hanem annak többségére véli bizandónak. A szerkezet elfogadtatik. Csengery Imre indítványa, mely szerint az ország hivatalos nyelve helyett mindenütt „az állam hivatalos nyelve“ tétessék , elfogadtatik. A 3-ik §. elfogadtatik. A 4-ik §-hoz Hilibi Gaál János ad be következő módosítványt : „A törvényhatóságok az államkormányhoz intézett irataikban az állam hivatalos nyelvét használják, de használhatják a mellett hasábosan azon nyelvek bármelyikét is, melyet jegyzőkönyveikben használnak. Egymás közti iratokban pedig akár az állam nyelvét, akár pedig azon nyelvek egyikét használhatják, amely azon törvényhatóság által, melyhez az irat intéztetik, a 2. §. szerint, jegyzőkönyvei vitelére elfogadtatott.“ Deák Ferencz a módosítványhoz hozzájárulván , azt a ház nagy többsége elfogadja. Az 5-ik §-t Simonyi Lajos b. így óhajtaná módosítani : „A belső ügyvitel terén a törvényhatósági tisztviselők Magyarország hivatalos nyelvét, vagy ezen törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelveinek bármelyikét használhatják ; valahányszor azonban az állami felügyelés stb.“ Ugyanez első részét Somogyi László így óhajtaná szerkesztetni: „A belső ügyvitel terén a törvényhatósági tisztviselők törvényhatóságaik jegyzőkönyvi nyelveinek bármelyikét használhatják, valahányszor azonban az állami felügyelet soha meghagyatnék. Vukovich Sebő az első sorban előforduló „törvényhatósági tisztviselők“ helyett „törvényhatóság “ot óhajt tenni. Justh József Simonyi Lajos b. indítványát, — Bernáth Zsigmond a szerkezetet pártola. Kuba János a 3-ik sorban előforduló „törvényhatóságokra“ szót kihagyatni kívánja. A szerkezet nagy többséggel elfogadtatik. A 6. §-ra Csengery Imre tesz következő módosítást : Ezen szavak helyett: „ha azok úgy kívánnák, ugyanazok nyelvét használja,“ tétessenek ezek : „a lehetőségig ezek nyelvét használják.“ Bobory Károly ezen szavakat „felsőbb egyházhatóságokkal“ kihagyandóknak véli. Tisza Kálmán pártolja Csengery I. módosítását. Csengery I. módosítását a ház nagy többségei, — Boboryét a többség elfogadja. A 7-ik §-hoz Tisza Kálmán következő módosítványt ajánl elfogadásra: MÓDOSÍTVÁNY a 7. §-hoz. E javaslat 6 -ik §. után, mint 7. és 8. §. a központi bizottság szerkezete szerinti 14-ik és 15-ik §. iktattassék, az eredetileg 7-ik, most már 9-ik §. pedig igy szerkesztessék : 10-ik §. Az első bíróságnál mind az ügykezelés nyelvére, mind a polgári s bűnvádi perekben, akár ügyvéd közbejöttével, akár a nélkül folytattatnak a perlekedések s a hozandó ítéletnek nyelvére nézve ott, hol az anyanyelvnek használata a fentebbi §§-ban meghatározottnál szélesebb körben volt gyakorlatban, addig, mig az első bíróságok végleges rendezése s a szóbeli eljárás behozatala fölött a törvényhozás nem határoz, az eddigi gyakorlat lesz fentartandó. Ugyaner ra Simonyi Lajos be ad be következő módosítványt: MÓDOSÍTVÁNY a 7. §-hoz. Az ország minden lakosa azon esetekben, amelyekben akár felperesi, akár alperesi, akár folyamodó minőségben személyesen, vagy megbízott által, vagy Ügyvédi képviselettel igényli és veheti igénybe a törvény oltalmát és a bíró segélyét : a) saját községi bírósága előtt anyanyelvét; b) más községi bíróság előtt saját községének ügykezelési, vagy jegyzőkönyvi nyelvét; c) más bíróságok előtt, akár legyenek azok saját törvényhatóságának, akár más törvényhatóságnak bíróságai, azon törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelvét használhatja, amelyhez az illető bíróság tartozik. 8. §. (régi 15. § ) központi 9. §. Bünrenyitó ügyekben a vizsgálatok mindennemű tárgyalásokkal, és az ezekről vezetett jegyzőkönyvekkel együtt a vádlott nyelvén folynak, és az ítéletek, valamint minden egyéb határozatok is a vádlott nyelvén hozandók, ha ez az illető hatóság ügyviteli nyelvének egyike, különben azon nyelven, amelyet ezekből a vádlott saját kijelentése szerint legjobban ért. Azon esetben, ahol különböző nemzetiségű több vádlott van, saját nyelvükön lesznek kihallgatandók, és az ítélet közlendő. Amennyiben azonban a vádlott az illető hatóság ügyviteli nyelvének egyikét sem értené, az ország hivatalos nyelve, tolmács alkalmazásával, használandó. Ugyanezen intézkedések állanak a tanúvallomást illetőleg is. Deák Ferencz elsőbben is kimondotta, hogy szeretné, ha a perlekedés mindenkinek megengedtetnék saját nyelvén, s ezt csak azért nem vette fel, mert előre tudta, hogy nem fog elfogadtatni s azért kívánta addig is az eddigi gyakorlatot fentartani, mert hiszi, hogy amidőn az első bíróságok rendeztetnek, és a szóbeliség be lesz hozva , ez magától fog következni. Ami a hetedik §-t illeti, hogy t. i. törvénykezési perek, illetőleg azon perek, amelyek ügyvéd közbejöttével folytattatnak mily nyelven vitessenek, — erre nézve ragaszkodik javaslatához, mely inkább csak stylaris. — Ha a 2-dik §, mely az ügyvéd közbejöttével folytatandó perekre vonatkozik —■ elfogadtatnék , akkor a 7-dik §-ba azt kellene betenni változtatásul: a törvénykezést illetőleg az első bíróságoknál azon perekre nézve, melyek ügyvéd közbejöttével folytattatnak , az eddigi gyakorlat tartatik meg. " Bernát Zsigmond pártolja az eredeti szerkezetet. Tisza Kálmán ismételve ajánlja módosítványa elfogadását, habár Deák F. fogalmazása szerint is. Vadnay Lajos a szerkezet 4-ik sorába e szó után: „folytattatnak“ „azok“ szót vél teendőnek. A kérdés feltevésénél szót emel Deák Ferencz . Miután a 7-ik §. nem fogadtatott el, első kérdés az volna, hogy elfogadja-e a többség Tisza Kálmán indítványának azon részét, mely a 14. és 15-ik §. közbeszórását tárgyazza. Ha ez elfogadtatik , jön a 2-ik kérdés, hogy az előbbi 7-dik §. — mely most 9. vagy 10-ik lesz — elfogadtatik-e úgy, hogy az „ügyvéd közbejöttével“ megmarad. Elnök föltevén a kérdést: a többség elfogadja, hogy a 6 ik §. után a közp. biz. 14. és 15-ik §-a jöjjön közbe. Az „ügyvéd közbejöttével“ kifejezés kimarad. A 8, 9, 10, 11, 12-ik §§-ok észrevétel nélkül elfogadtatnak. A 13-ik §. első bekezdésének azon részét, mely „olyan esetekben, melyekben stb.“ Simonyi Lajos b. kihagyatni kívánja. Ugyane szakaszhoz Podmaniczky Frigyes b. ajánl következő módosítást: „A felsőbb egyházi testületek és hatóságok önmaguk állapítják meg a tanácskozás, jegyzőkönyv, az ügyvitel s egyházközségeikkel való érintkezés nyelvét. Ha ez nem az állam hivatalos nyelve, azon esetben azon határozatok és végzések, melyek helybenhagyás végett terjesztetnek fel a kormányhoz , az ország hivatalos nyelvén is hiteles fordításban felterjesztendők. Ha a jegyzőkönyvek a kormányhoz tudomás végett terjesztetnek föl, nem szükséges a hiteles fordítást mellékelni. Az utolsó kikezdés marad. Paczolay János a módosítást nem fogadhatja el, mert a kormánynak főfelügyeleti joga van a gyülekezetek felett, legyenek azok akár egyháziak, akár világiak. Az eredeti szerkezet nagy többséggel elfogadtatik. A 14. §. helyett Csengery Imre a központi bizottság szerkezete 6-ik §-ának elfogadását ajánlja. Az indítvány elfogadtatik. A 15-ik §. 8-ik sorában Simay Gergely e szavak helyett : „nagyobb tömegekben együtt élő polgárai“ helyett „tömegesen együtt élő“ kifejezést indítványoz. Csengery Imre következő módosítást ajánl : A 6-ik sorból „a téren“ szó kihagyandó. A 7-ik sorban ezek után: „köteles ez“ iktattassanak be eme szavak : „az állami tanintézetekben.“ A 3 ik sorban „meghatározása“ szó után beiktatandók : „amennyiben erről törvény nem rendelkezik.“ A 16, 17, 18, 19, 20, 21-ik §§. elfogadtatnak. A 22 ik §. 2.ik bekezdése 2-ik sorában e szó után „beadványaiban“ Csengery Imre következő módosítása : „vagy az állam hivatalos nyelven, vagy az illető község stb.“ — elfogadtatik. A többi szakaszok változatlanul elfogadtatván : a tvjavaslat végleges megszavazása a holnaputáni ülésre tűzetik ki. Elnök: Kívánja-e a t. ház, hogy a vegyes házasságról szóló tvjavaslat tárgyaltassék, vagy pedig a szavazatok adassanak be ? (Szavazzunk !) Bethlen János gr. az unió iránti tvjavaslatot kívánja holnap tárgyaltatni. Bónis L. szerint fölösleges a napirend fölött vitázni, minthogy a határozat a szavazatok beadására nézve már ki van mondva. Holnap az unió is tárgyaltatik. (Szavazzunk! szavazzunk !) A horvát képviselők közül a honvédelmi bizottmányba választandó 4 tagra a szavazati jegyek beadatván , az ülés fél órakor eloszlik. 2659 A FŐRENDI HÁZ ÜLÉSE NOV 30-IN D. E. 11 ÓRAKOR. Elnök : Mailáthi György országbíró. Jegyzők : Majthényi László honti főispán és b. Nyáry Gyula. Napirenden: a hármas bizottság jelentése a népiskolai tvjavaslat tárgyában. A kormány részéről jelen vannak: gr. Festetics György és dr. Wenckheim Béla , minister urak. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik azon észrevételekkel, melyeket gr. Károlyi György és gr. Cziráky János ő excráik tesznek, hogy a horvát felsőházi tagok részéről a jegyzőkönyvben INKEY neve is felemlittessék, kinek megbizó levele felolvastatott. Paizs Andor, a képr.ház jegyzője áthozza kihirdetés végett a bor- és húsfogyasztási és személyes kereseti adó, valamint az úrbéri örökváltságról szóló szentesített törvényeket, melyek a szokott módon kihirdettetnek. Gr. Cziráky János beadja a főrendiház állandó hármás bizottságának jelentését a népiskolai közoktatás tárgyában keletkezettjavaslat iránt. JELENTÉSE a főrendiház állandó hármas bizottságának a népiskolai közoktatás tárgyában keletkezett törvényjavaslat iránt. A bizottmány ezen nagy horderejű törvényjavaslatot, mely rég érzett hiányokat a kor igényeinek megfelelőleg pótolni vagyon hivatva, beható tárgyalás alá lévén, s azon vezérelvet, hogy oly helyeken, hol a czélnak megfelelő felekezeti népiskolák még hiányoznak, vagy hol a törvény a kivételnek helyét találja, az állam közvetve vagy követlenül közös néptanodákat állítson, magáévá tévén, azt a méltó főrendeknek elfogadás végett ajánlja ; egyszersmind pedig az irányadóbul elfogadott eszméknek tisztább és tüzetesb kifejezése végett egyes szakaszok szerkezetének következő módosításait hozza javaslatba: 1-er. A 4-ik §. 2-ik pontjában „az illető iskolai“ és jelentést tesz“ közti szavak kitöröltetvén, „közvetlen erről a tankerületi felügyelőséghez“ szavakkal pótoltattak, s ugyane szakasz zárpontjának kitételében „a községi hatóságnál külön gyám rendelését is szorgalmazhatja“ előforduló „gyám“ szó a „gondnok“ szóval cseréltetett fel. 2 pr. A 6-ik §. 2. pontjában ezen kifejezés „a helybeli iskolai széknek“ akként módosíttatott, hogy a „széknek“ szó ezen szóval „hatóságnak“ váltatott fel; többire a „valamint az illető iskolai“ mondatban az „illető“ és „iskolai“ szavak közé a „közvetlen“ helyeztetett, 3-szor. All. §-ban „a tanítókat és tanárokat maguk választhatják“ után e szavak: „elbocsáthatják és“ következnek; ott pedig, hol a 45. § ra hivatkozás történik, e hivatkozás a 48. §-ra is kiterjesztetett. 4. A 25. §. első sorából az „ezentúl“, úgy a 40. §. mondatából „csak községi iskola“ a „csak“ szó kihagyatván, a 40. §-ba e végszó után: „for“