Budapesti Közlöny, 1869. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1869-01-01 / 1. szám
A műegyetemi segélyegylet vagyoni állapota és segélyzési működése az 1867/8-iki tanévben. Az összes bevétel. . . . 2469 frt 13 kr, a „ kiadás . . . 410 „ 72 „ Pénztári maradék az 1867/8-ik tanév végén............................... 2058 , 41 „ Segélyzésben részesült 13 egyén , kik 45 frttal segélyeztetek. A segélyegyleti könyvtár 186 kötetből áll. I. Rendkívüliek: Az lső félévben......................... . . 5 A 2-ik .......................... . . 6 II. Vasárnapi rajzolók: A téli félévben......................... . . 0 A nyári . ......................... . . 0 III. Gőzgépi kezelők: Mozdonyvezető megvizsgáltatott . . 12 Hajógépész............................... . . 6 Mozdonyfelvigyázó .... . . 94 Gőzgép .......................... . . 57 Gőzkazánsütő.........................7 Összesen 176 KÉRŐ FELHÍVÁS. A MOLDVA-OLÁH-TÖRÖKORSZÁGI ELSŐ PROTEST. evang. reform, magyar missio, melynek segélyezését mélyen tisztelt hitrokonainktól esedezni bátor vagyok. 1861. január havában kezdetett, azon elszórtan élő testvérekért, kik idő és körülmények által hajtatva, magyar hazánkból részint az 1849-diki szabadságharczig, részint annak gyászos sorsa után mint menekültek nevezett országokba kibujdostak. Nemzetileg, vallásilag megmenteni ezen bánatos testvéreket, dúlt lelkükben a reményt ápolni, s a pusztitó hideg napokban a hit tevékenységének uj mezőt nyitni: volt a missio czélja, mely csak úgy létesülhetett, ha azon elszórtan élő hit- és vérrokonok közt egyházak szerveztetnek , iskolák állíttatnak , s igy kicsinyek és nagyok vallási s nemzeti fennmaradása biztosittatik. Istennek tetszett s megáldotta a törekvést. Magyar anyaszentegyházunk folytonos pártolása, egyes kitűnő áldozatok s az angol téritő egyletek olykori segedelmezéséből templomok, iskolák épültek, idegen vallásu és nemzetiségű nép között evangyéliumi egyházunk jelvényeivel, s az örök igének magyar nyelveni prédikálásával. Az alakult és iskola- imaház, templommal beépített egyházak: a pitesti, ploesti, szászkuti, galaczi, mely még kividről készületien s ha Isten segít, tavaszszal végeztetik be. Épülő a kalarási, bérelt házban van iskola- s isteni tisztelet Braila, Foksán, Giurgevoban; a többi helyen, mint Turnu-Szeverin, Krajova, Tirgovest, Buzó, Jassy, Sulina, Tulcsa, Konstantinápoly, részint a hívek kevesebb száma , részint az anyagi erő kicsisége, s míg Kecskemét, Debreczen, Patak a példás áldozattal onnan hozatott fiukat felnevelteti, igehirdetők hiánya miatt, egyházi élet nem állandósodhatott. Kicsinynek látszó, de szent s reánk különösen fontos ezen missio ügy, melynek feladata legközelebb, Brailában a Duna partján, a fekete tengerhez 7 órányira fekvő 58 ezer népességű városban templom s parohiális hely vétele, iskola, imaház építése, mely legkevesebb tízezer forintba kerül, s igy a most bérelt helyiségben szállásoló egyházi iskolaélet állandósítása. — Ezért e kérő felhivás! Nemeslelkü hitrokonok ! Mint az ur kegyelméből ezen missió ügy kezdője, s nyolcz esztendő óta jó és rész napokban munkája: esedezem hozzátok ! Segéljétek magyar anyaszentegyházunk ezen első, isten kegyelméből sikerrel munkáló missióját, hittéritési szent ügyét, hogy nevetek áldással legyen beirva azon buzgók díszes koszorujába, kik a vallás szent Ügyéért áldozni nemcsak itthon, de idegen országokra kihatólag is lelkesülnek ; s igy az evangyéliomi isten országa terjesztésének pártolásával rokonulnak azon hitben dicső testvérekkel, kik Amerika partjaitól egész a Dunáig ragyogtatják lelkök áldozatkész ségét s munkálják az evangyéliomi erkölcs, világosság, hit, szabadság diadalmait! A jóttevőn és áldozón legyen az urnák kegyelme örökké! Moldvában, Galaczon, 1868. nov. 14-én. Czelder Márton, első prot. ev. ref. magyar missionárius , a miss. vezetője. Tiszáninneni ev. ref. egyházkerületünk küldöttei által kimerítő ismeretet szerezvén magának a missio-ügy állásáról, meggyőződvén különösen arról, hogy nr. Czelder Márton missionárius úr, a missio czéljának előmozdítására kezéhez folyt könyöradományokat czélszerű építkezésekre, egyházak s iskolák alapítására fordította, de kérő ivén kijelölt vállalatát, t. i. a brailai egyházban czélba vett építkezést, a missio ügyének további előbbvitele szempontjából hitrokonaink buzgó részvétébe ajánlom. Kelt Miskolczon, 1868. nov. 20-án. Kun Bertalan, superintendens. Ezen szent ügy pártfogoltatásának kérelméhez én is szívesen járulok. Debreczen, dec. 18-án 1868. Balogh Péter, tiszántúli ref. superintendens. KÜLFÖLD. KELETI ÜGYEK. A TÖRÖK-GÖRÖG VISZÁLYRA VONATKOZÓ DIPLOMATÁI OKMÁNYOK. (Vége.) V. Delyanni görög külügyminister, a 3 védhatalmasság, Franczia , Oroszország s Nagy-Britannia athénei képviselőihez. Athéné, nov. 27. (dec. 9.) 1868. A hellének királya ő felsége alulirt külügyministerének van szerencséje, Francziaország, II.Britannia s Oroszország képviselőit, kik múlt hétfőn, ugyanazon hatalmak konstantinápolyi követeitől nyert megbízás folytán közléseket váltottak vele, a Görög- és Törökország közt kitörőfélben lévő viszályt illetőleg, arról értesüni, hogy ő felségének és saját miniszertársainak tudomására juttatá a magas porta által kiemelt négy pontot, melyek iránt a követek azt óhajtják, hogy ő felsége kormánya kielégítő választ adjon. Ezen négy pont a következő : 1. Petropolaki hadtestének a hellén kormány általi föloszlatása. 2. A fölfegyverzett görög hajók Krétába járásának betiltása. 3. A Krétába visszatérni óhajtó családok oltalmazása. 4. A porta jogai, s a szerződések tiszteletben tartása.Alulirtra nézve semmi nehézséggel sem jár, a követ urak ő excláik óhajtásaira válaszolni, a következő, lehetőleg rövid értesítés adása által : A király kormánya nem oszlathatá föl Petropolaki hadtestét, vagy bármely más oly polgárokból álló hadtestet, kik — mint önkéntesek — saját veszélyükre külföldre mennek harczolni, úgy, a mint azt jónak látják; az állam alkotmánya nem engedvén meg annak, hogy e tekintetben a hellén polgárok szabadságát csorbíthassa, s a nemzetközi törvény azt nem kényszerítvén ezen eljárásra. Mindemellett is a kir. kormány az activ szolgáltban lévő fős altiszteknek s közkatonáknak nem engedé meg, hogy ama csapatokhoz csatlakozzanak. Utoljára Petropolaki önkéntes főnököt illetőleg némely intézkedéseket tett, amennyiben ama sorkatonákat, kik megszöktek, hogy őt kövessék, üldözteté, s erőszakkal visszahozatá hadtesteikhez. Ezenkívül alulírt azon tényre is fölhívja a figyelmet, hogy már majdnem 3 év óta — mióta a kandiai fölkelés tart — több száz önkéntes ment Kandiába, s onnan nagyrészben vissza is tért, anélkül, hogy ez részindulatnak, s a nemzetközi törvény vagy a létező szerződések megsértésének tekintetett volna a királyi kormány részéről. A kir. kormány e tekintetben ezentúl is eljesítendi azt, amit az általa fönntartott semlegesség szab reá , nem engedvén meg a szolgálatában álló tiszteknek s katonáknak, hogy a kérdéses önkéntes csapatokhoz csatlakozzanak. A király kormánya sohasem engedé meg s jövőre sem fogja megengedni, mindaddig, mig barátságos viszonyok állanak fönn közte s a magas porta kormánya közt, hogy a kikötőiben lévő fölfegyverzett görög hajók folyvást készletekkel lássák el a krétai fölkelőket, azonban az ország intézményei nem engedik meg neki, s a nemzetközi törvény nem kényszeríti azt arra, hogy egyének vagy kereskedő-társulatok hajóit meggátolja abban, hogy ezen szolgálatra saját veszélyükre vállalkozzanak, s alulírt megjegyezheti, hogy azon állítások, mintha akár az „Arpadi“, akár az „Enosis“ hajó a királyság kikötőiben szereltetett volna föl háborúra, tévesek s valótlanok. Ő felsége kormánya, ebben a nemzeti alkotmány liberális elvét követvén, mely az állam mndegyik lakosa számára teljes helyváltoztatási szabadságot biztosít, eddig is oltalmában részesített, s ezentúl is oltalmában részesítene minden oly krétai emigránst, ki Krétába visszatérni óhajtana. A hellén kormánynak nem áll érdekében ezen emigránsokra ráerőszakolni oltalmát saját földjén, ahova azok humanitás tekintetéből hozattak a külhatalmak hajói által. A kir. kormány e tekintetben való jó szándékai iránt leghathatósb bizonyítványul szolgál annak azóta követett eljárása, mióta bizonyos számú ily emigránsok, nem önként ugyan, hanem mindennemű pressió alatt Krétába visszatérés iránti óhajtást nyilvánítottak. Már eddig is több mint 40 szállítóhajó indult el, s a király kormánya — a Görögországban létező rendkívül fölingerült nemzeti érzület daczára — ezen hosszantartó s bevégezhetlen kandiai ügy következtében sohasem tétovázott mindazon rendőrségi eszközöket fölhasználni, melyeket a törvény helyez rendelkezésére, azon erőszakosság megfékezése végett, mely 2—3 alkalommal más krétaiak által oly czélból gyakoroltatott, hogy honfitársaik eltávozását meggátolják. A kormány szilárdul elhatározó magában, ezentúl is ugyanazon oltalomban részesítni azon krétai emigránsokat, kik önszántukból azon szándékot tanusítnak, hogy a királyság területét odahagyják. Ami a 4 ik pontot illeti, mely a porta jogaira s a szerződésekre vonatkozik, noha alulírt nem tudja pontosan fölfogni annak értelmét , horderejét , nem tétovázik kijelenteni, hogy bármely állam jogainak, a két vagy több állam közt létező szerződéseknek tisztelete oly kötelezettség, melyet hellen e felsgének kormánya sohasem mulasztott el, s a portával való viszonyai tekintetében oly helyzetben találta magát, hogy részint a határszéli tartományokban pusztító rablások, részint a Törökországban lévő hellén alattvalóknak más számos érdekei tekintetében, a jogok s szerződések ezen tiszteletére kell hivatkoznia, azonban ezen viszályok, valamint az említett többi három pontban kijelölt tárgyak is, sohasem tekintettek, a jogosan nem is tekintethetnek elegendő indokokat a két szomszéd állam közti viszonyokban való szakadásra, mely igazolhatlan szakadásnak felelőssége, s komoly következményei arra fognak hárulni, ki azt előidézi. Alulírt fölhasználja ezen alkalmat stb. „ P. Dolyamni. Az „Indépendance Reige“ szerint a nemsokára Párisban összeülendő conferentia tanácskozásai- nak alapjául következő tárgyak volnának megállapítva, vagy legalább kilátásba helyezve: 1) A status quo fenntartása Candia szigetén ; 2) felfüg I gesztése a török ultimátumban kijelölt szigorú rendszabályoknak Görögország ellen ; 3) támogatása a porta méltányos követeléseinek. A keleti ügy általában véve a nagyhatalmak buzgó és mérsékleti közbenjárása által oly kedvező fordulatot vett, hogy alig lehet többé kétség a conferentia tanácskozásainak szerencsés sikere iránt. A keresztes újság sem kételkedik többé az értekezlet összejövetelének sikerülésén. „A török-görög viszályt illetőleg“ — mond a I „N.Tr. Ztg“ — „nem jelenthetünk semmi újabbat, s csak annyit kell megjegyeznünk, hogy a békés fordulat oly határozott jelekben merül most fel, miszerint már teljességgel nem lehet többé kételkedni a békés kiegyezésen. E kiegyezés egy ad hoc meghívandó conferentia által fog eszközöl