Budapesti Közlöny, 1869. március (3. évfolyam, 49-72. szám)

1869-03-01 / 49. szám

által alárendeltjeiben kelteni tud, ez okból szük­séges, hogy hivatalos működését szorgalom, ala­posság, éberség, nyíltság és igazságosság jelle­mezzék. Titoktartásra csak szolgálatának, az ál­lamnak és az intézet biztonságának érdekében kö­­teleztetik, de másrészt a kellő óvatosságról soha meg ne feledkezzék. 3. §. Az igazgató a hivatalnoki és felügyeleti sze­mélyzettől hivatalos érintkezéseiben tiszteletet s engedelmességet követelhet, de viszont ő is gon­doskodjék arról, hogy alárendeltjeinek tekintélye csorbát ne szenvedjen. 4. §. Az igazgató hivatalos tetteiről és rendeleteiről felelős; felelőssége azonban kiterjed arra is, hogy a) a fegyenczeken az ítéletek által kiszabott büntetések pontosan végrehajtassanak; b) hogy a fegyintézetben állandóan rend, csend, biztonság, tisztaság és munkásság uralkod­janak ; c) hogy a fegyenczek élelmezése, ruházása és dolgoztatása szabályosan megtörténjék, és tanításuk, valamint vallásos és erkölcsi ok­tatásuk el ne hanyagoltassék; d) hogy a fegyintézeti pénz-, levél-, könyv-, ru­ha- és anyagtárakban hiány ne mutatkozzék; e) hogy a fegyintézeti épületek épségben tar­tassanak ; f) hogy a fegyintézet tiszti és őrizeti személy­zete kötelességeiket gondosan teljesítsék. 5. §. Az igazgató felelősségének közelebbi meghatá­rozására a következő pontok szolgálnak : a) az igazgató közvetlenül és feltétlenül felelős azon köz­őrök viseletéért, a­kiket maga fo­gad fel és bocsát el; ellenben b) a hivatalnoki és őrszemélyzet többi tagjai­nak tetteiért csak annyiban terheli őt felelős­ség, a­mennyiben a köteles felügyelet elha­nyagolása miatt őt is mulasztás terhelné; c) a puszta véletlenből vagy elháríthatlan okok­ból származott kárért az igazgató nem fe­lelős ; d) az általa fogadott fegyőrök hibája, vagy mulasztása által okozott károkért feltétle­nül felelős az igazgató ; a hivatalnoki és őr­­személyzet többi tagjai által okozott károk­ért pedig csak annyiban , a­mennyiben őt a b) pont értelmében felelősség terheli. Ma­gán­kereseti joga a kárt okozó egyén ellen minden esetben fennmarad; e) az igazgató s ellenőr által együtt kezelt pénz­tárak netaláni hiányaiért mindketten egye­temlegesen kártérítéssel tartoznak; a pénztári könyvek hibás vezetéséből támadt károkért az ellenőr felelős; az igazgató csak akkor, ha őt is mulasztás vagy hanyagság terhelné. f) : 6.s§. Az igazgató, hivatalába iktatása vagy abból va­ló kilépése esetén a fegyintézet összes tulajdonát leltár mellett veszi vagy adja át. E leltár két egyen­lő példányban készítendő, és az igazgató és min­den érdekelt jelenlévő által aláírandó. A hivata­loskodása alatt használhatlanná vált tárgyak al­katrészeit megőrizni és leltárilag kezeltetni tarto­zik, a­míg a legközelebbi házi bizottmány azoknak hovafordításáról és a leltárból való kitörlésére nem intézkedik. A leltár egyik példánya az intézetnek, a másik az igazságügyministériumnak levéltárában őriz­tetik. 7. §• A fegyenczek ellátása tekintetében köteles az igazgató arra felügyelni, hogy a fegyenczek meg­kapják mindazt, a­mi őket az erre vonatkozó fel­sőbb intézkedések szerint megilleti, s így különö­sen, hogy a fegyenczek ételei tiszták és élvezhe­tők legyenek, hogy készítésüknél a kiadott meny­­nyiségű alkatrészek csakugyan felhasználtassa­nak ; továbbá, hogy a fegyenczek ruházata sza­bályszerű, tiszta és az évszakokhoz mért legyen. 8. §. A fegyenczek erkölcsi javítása szempontjából igyekezzék az igazgató a fegyenczekre, azok kü­lönféle egyéniségéhez mért alkalmas módon befo­lyást gyakorolni, az osztályozásban kellő tapin­tattal eljárni és általában az egész intézetbe czél­­jainak megfelelő szellemet önteni. E czélból az igazgató a fegyenczek közt naponkint megjelenni, egyesekkel beszélgetésbe bocsátkozni és bánás­módját lehetőleg azok egyéniségéhez alkalmazni köteles. 9. §. Az igazgatót illeti a fegyintézeti iskolára való felügyelet; a házi tanács meghallgatásával ő álla­ntja meg az I. rész 35. §-ban kijelölt tantárgyak előadási módját, s az­­gazságügyminiszerhez javas­­atot tesz a szükséges tankönyvek iránt; az elő­adásokon gyakrabban megjelenvén, a tanítás si­­kerére hatni igyekszik, s végre az évenkint június ló végén tartott vizsgákon elnököl. 10. § A fegyenczek helyes foglalkoztatására, mint javításuk egyik leghatalmasabb eszközére külö­nös gondot fordítson az igazgató. E czélból az el­ső részben magállapított elvek szerint oszsza be a f­egyenczeket valamely mesterséghez, és gondos­­­kodjék arról, hogy az illető fegyencz abba beta­níttassék ; különösen felügyeljen pedig arra, hogy a fegyencz soha munka nélkül ne legyen. Egyéb­iránt mind a bérleti, mind a házi kezelésnél szín­én az igazgató feladata figyelemmel lenni arra, hogy az intézet czélszerű és hasznos munkane­mekben hiányt ne szenvedjen. 11. §■ Azon intézetekben, melyekben a szükségletek fe­dezése és a fegyenczek foglalkoztatása iránt ber­­éti szerződések léteznek, az igazgató a bérlőket s azok megbízottjait elvállalt kötelességeik pontos teljesítésére nézve ellenőrzi, s felügyel, hogy az intézet czéljai a bérleti viszonyok közt is előmoz­­duttassanak. 12. §: Az ipar üzleteire nézve a házilag kezelt intéze­tekben a következő szabályokat tartja szeme előtt az igazgató : Az intézet élelmi, ruházati, bútorzati és egyéb szükségleteit lehetőleg a fegyenczek által készíttesse; továbbá igyekezzék az üzlet számára minél több megrendelést szerezni, úgy hogy a raktárra való dolgoztatás csak a lehető legkisebb mértékben történjék; végre törekedjék egész erejével arra, hogy az intézet minél jobban készített és kitűnő minőségű munkákat állítson ki 13. §. ren A fegyintézeti ügyekre vonatkozó felsőbb­­eletek, hivatalos levelek és felszólítások az „igaz­gatóság“ czimén az igazgatóhoz intéztetnek, ki azokat feldolgozás végett az illető hivatalnokok közt kiosztja. Az igazgatóság válaszait vagy jelentéseit az igazgató írja alá, kivéve a pénztári kezelésre vonatkozó és egyéb számadásos ü­gydarabokat, melyek az ellenőr által is aláírandók. A fogalmazványok tisztázására fegyenczet al­kalmazni tilos. Az intézeti személyzetre vonatkozó jelentések, úgyszintén a titokban tartandó ügyek maga az igazgató által fogalmaztatnak, és elnöki szám alatt intéztetnek el. 14. §: Az intézeti pénztár az igazgató hivatalszobájá­ban kettős és ellenzár alatt tartandó. Az egyik kulcs az igazgatónál, a másik pedig az ellenőr­nél álljon, hogy mindkettőnek hozzájárulása nél­kül a pénztárt fel ne lehessen nyitni. Az igazgató kötelességei közé tartozik: a pénz-­­tárt az ellenőr közreműködésével minden hó vé­gén megvizsgálni, és annak állapotát a havi zár­számadásokkal egybevetni; továbbá arról gon­doskodni, hogy a jövő havi kiadások fedezésére megkívántató összeg készletben legyen. 15. §: Az igazgató szerzi be az élelmi­szereket, mun­ka­anyagokat, műszereket és általában minden szükségletet, akár árlejtés, akár szabad kézből való vásárlás útján. E tekintetben köteles arra­ ügy­elni, hogy a beszerzett tárgyak jó minőségben­­ legyenek, az intézet raktáraiban gondosan őriz-­ tessenek és hosszas hevertetés folytán meg ne romoljanak. Az igazgató az általa vásárolt tárgyak árát maga ki nem fizetheti, hanem azt — az e tárgy­ban kiadandó utasításhoz képest — vagy az illető adóhivatalnál vagy az intézet ellenőrénél, mint pénztárnoknál utalványozza. Ha azonban az el­lenőr az utalvány szabályszerű kiállítása vagy hitelessége szempontjából, vagy pedig azért, hogy az utalványozott összeg az igazgató utal­ványozási jogának terjedelmét meghaladná,­­ szóval vagy írásban alapos észrevételeket tenne, akkor ezeket az igazgató figyelembe venni köteles, mert ellenkező esetben az ellenőr a kifi­zetést (II. rész 31. §.) megtagadhatja. Az intézet részére befolyó pénzeket ugyan az ellenőr veszi át, de a fegyenczek munkadíjait az igazgató teszi minden hó elsején az illető intézet számára kijelölt takarékpénztárba. Az intézeti pénzeket sem az igazgató, sem más hivatalnokok, sem kölcsön, sem egyéb czimen magán­czélokra nem használhatják. 16. §. Az igazgató tudta és engedelme nélkül az inté­zeti raktárakból semmit sem szabad kiszolgál­tatni. Ezért minden kiadási jegyzék láttamozás vé­gett eléje terjesztendő. 17. §. Az igazgató gondoskodik a fegyintézeti épüle­tek jó karban tartásáról. A 20 órtig terjedő cse­kélyebb javításokat maga készítteti meg, a na­gyobb mérvű javítások iránt azonban idejekorán jelentést köteles tenni az igazságügyministérium­­hoz. Ezen szabály alól kivételnek csak akkor van helye, ha valamely oly előre nem sejtett helyre­állítás szüksége merül fel, a­melynek halasztása az intézet biztonságát fenyegetné. 18. §. Ha az intézetből egy fegyencz megszökött, az igazgatónak szigorú kötelessége azt minden áron felkerestetni és a fegyházba visszavitetni; ily esetről az igazságü­gyministérium, a szökevény személyes leírásának beküldése mellett, a főfelü­gyelőség útján 24 óra alatt értesítendő. 19. §• Az igazgató sem maga, sem családja vagy hoz­zátartozói által el nem fogadhat senkitől és sem­mi szín alatt oly ajándékot vagy jutalmat, a­mely csak a legtávolabbról is valamely, az intézetben letartóztatott rab érdekében adatnék; ezenkívül fegyenczet magán­szolgálatára nem használhat, sőt köteles arra szigorúan felügyelni, hogy ezt se a hivatalnokok, se az őrszemélyzet ne tegyék. 20. §: A hivatalnokoknak az intézet körfalain belül fekvő kertjei azonban fegyenczek által művelen­­dők. E czélra az igazgató rendelt ki kellő elővi­­gyázat és őrizet mellett a szükséges számú egyént azon fegyenczek közül, a­kik büntetésük nagyobb részét már kiállották, kitűnő magavise­letet tanúsítottak, a szökési kísérletnek gyanújá­tól is mentesek, s így általában megbízhatóknak tekinthetők. Ezen fegyenczek munkájáért az illető hivatal­nok a kincstárnak a nyári hónapokban 5, a téli­ekben 3 krajczár, a fegyencznek pedig 4 krajczár napi díjt fizet. A kerti munkára használt fegyenczek száma az igazságügyministériumhoz küldött napi­ je­lentésekben kiteendő: 21. §. Az igazgatónak kötelessége az örök éberségére szorosan felügyelni, azokat őrhelyeiken nemcsak nappal, de éjjel is gyakran és véletlenül meg­lepni és ezáltal is vigyázatra kényszeritni. A felügyelet kellő gyakorolhatása végett az igazgató egy főkulcsot tartson magánál, melylyel az intézet épületében minden ajtót kinyithasson. 22. §. Az igazgató állandóan hivatala helyén tartozik lakni,és onnan 24 óránál hosszabb időre csak az igazságügyi ministérium előleges engedelmével távozhatik. 23. §. Az igazgatónak távollétében, vagy akadályoz­tatása esetén összes teendőit az ellenőr, min­­ rendszerinti helyettese teljesíti, azon megszűrt 606

Next