Budapesti Közlöny, 1869. március (3. évfolyam, 49-72. szám)

1869-03-01 / 49. szám

íme, barátom, az okok, melyek miatt nem ír­tam én jelentést, nem írtam én most sem írok programmot, bármennyire tisztelem azon kerü­let választóit, a­mely engem kétszer tisztelt meg mindenekfölött becsült bizodalmával. Isten áld­jon ! Barátod : Csengery Antal.“ Szebenben a központi vál.­ bizottság febr. 23. tartá­sái ülését, melyen a belügyministérium rendelete olvastatott fel, mely megrója a központi bizottmányt, hogy a törvények ellenére első ülé­sének jegyzőkönyvét csak német, s nem egyszer­smind az állam nyelvén is szerkeszti. Hosszas vita után, abból indulva ki, hogy a központi bizottság nem törvényhatóság, elhatározák, hogy ezen ülés jegyzőkönyvét is csak német nyelven fogják szer­keszteni. A választás határideje mart. 15­, 16 s 1- re tűzetett ki. — Mindössze 2669 választó van összeírva. _________ Hidvég , február 20. Felső-Fejér megye belke­­rü­lete f. hó 15 dikén tartott értekezletén Bartha Lajost jelölte ki követül. Szászvároson azzal kezdődtek meg a követvá­lasztási előmunkálatok, hogy román atyánk fiai­nak nem tetszett a tágabb székgyűlés, s azt a ta­nácskozás elején ott hagyták, a bennmaradt ma­gyarok és szászok azonban csak megválaszták a központi bizottmányt, s daczára az előbb történ­teknek, bámulandó méltányosságot tanúsítottak, midőn abba 20 románt választottak be 10 magyar és ugyanannyi szász mellett.­­ Később e 20 meg­választott közöl 16 tudatta, hogy nem veszen részt a bizottmány munkálataiban , s így csak 4 román maradt meg. Ungh megye szobránczi kerületének jelöltje Petrovay Ákos, kiadta helyes nézeteket tartalmazó s ügyesen irt programmját. Közép-Szolnok megyében a keresztúri és dobai választók közt az összeírás alkalmával ez utób­biak által előidézett verekedés volt. E kerületben Urházy Györgynek Dúl a vetélytársa. Arad megye butyini kerületében volt képviselő Popovics Zsigmond­ febr. 22-én tartotta meg kö­vetjelentését, mely alkalommal felkéretett, hogy a jelöltséget vállalja el újólag. Beszéde nagy ha­tást tett. Arad megye Elek községének deák-párti vá­lasztói képviselőjelö­tjüknek Bohus Zsigmondot kérték fel, ki is e kérésnek engedve, febr. 24-én Elek városában megjelent, mely ünnepélyt az „Aradi Lapok“ ekkép ír le. Reggeli 107­ órakor mozsarak durrogása mel­lett, egy több tagból álló bandérium és fogatok által kisérve érkezett meg hozzánk leendő képvi­selőnk, Bohus Zsigmond ur. A község határán Nikola Dávid elek kerületi szolgabiró ur által fogadva, sokatmondó szavak­ban adá tudtul hódoló üdvözletünk- s tiszteletün­ket , beérkezvén a menet a városba , leendő képviselőnk a városházánál leszállt, s a nagy­számú lakosság által zsúfolásig megtelt város­házi udvaron lelkes és harsogó éljenekkel és szi­ves istenhozattal fogadtatott. Itt Neszly Gáspár jegyző úr volt szives a pol­gárok ragaszkodását és szeretetét meleg szavak­ban s­egetrázó éljenzések között tolmácsolni kiemelvén,miszerint ismerve nagyon becsült követ jelöltünk tiszta múltját és tántoríthatlan haza szeretetét, őt bizalmunkra legérdemesebbnek tartjuk; öt, ki a múlt országgyűlési többség álta elfogadott alapelveket magáévá téve, ezeken ha­ladni,­­ a haza felvirágzására és előmenetelén ez után tehetségéhez képest közreműködni,­főfel­adatának tartandja. Ezen szép beszédet B. Zs. ur hasonló szép vá­laszszal viszonozá, — biztosítván választóit, hogy a személye iránt táplált bizalomnak megfelelő honpolgári legszebb kötelességei közé számítja hogy a haza boldogságát, az ipar és kereskedő 608 lem emelkedését és fejlődését csak úgy véli elér­hetőnek, ha ezek legfőbb tényezője, a béke szel­leme által vezéreltetünk. Hosszú József Kolozs megye mocsi kerületé­nek volt képviselője választóihoz nyílt levelet intézett, melyben programmját kifejté, mint e kerület deák-párti képviselőjelöltje. Felső-Fejér megye választói febr. 21-én Er­zsébetvároson értekezletet tartottak, melyen kor­elnökké Szoboszlai Lajost választották meg. Je­löltül egyhangúlag Horváth Jánost léptették fel, ki ezúttal bemutatta politikai hitvallását. A szegedi baloldal tagjai közül 25-en bizalmi iratot intéztek Horváth Mihályhoz, ezzel jelezve áttérésüket a jobboldalra. A győri középponti választmány választási elnökké Buziásy Károlyt választotta meg. A LETENYEI kerület követjelöltje Királyi Pál febr. 24 én a déli vonattal érkezett Nagy-Kani­­zsára; a vasúti indóháznál több kitűnő elvbarátja és tisztelői várták. Estére Rigyiczára ment, Pallini Inkey Kálmán úr vendégszerető körébe, hol a szép számmal összejött megyei intelligens vendégek ha­zafias szellemmel, kedélyesen töltötték az estét. — Reggel murakereszturi apát Etl István ur ő nagy­sága négyes fogatán haladtak Letenyére , hol a választókerületből roppant számmal várták már a követj­elöl­tet, ki a tiszttartói lak előtt a szabad­ban mondotta el két óra hosszáig tartó beszédét, melyet igen sok helyen megéljeneztek s helyesel­tek. A deákpárti szellemben tartott jeles beszéd tartalmát nem fejtegetjük, csak annyit mondunk, hogy méltó volt a jeles publicista fenkölt szelle­méhez ; oly meggyőző argumentumokkal élt,hogy e beszéd méltán áthatotta a jelenvoltakat, s a biza­lom irányában és politikája iránt rendületlen jen. A közörömet szült beszéd után ősi magyar szo­kás szerint díszebéd tartatott, a helyiség szűk volta miatt 60 terítékre, melyen a lelkesítő toasz­­tok sorát apát úr nyitotta meg, éltetvén a Felséges királyi párt és Királyi Pált; voltak felköszöntések Deák Ferenczért, a ministerelnökért, egyetértés­ért stb. Párttüntetésnek még árnya sem volt, oly szép egyetértés- és közlelkesü­ltséggel tartatott vala­mint a beszéd, úgy a diszebéd is. Királyi Pál ur a választó­kerületben körutat té­vén , pénteken délben Alsó-Domboruban volt, szombaton pedig M.-Kereszturban Etl István apát ur vendégszerető házában tartatott tiszteletére disz­ebéd, hová számosan jelentek meg. Lapszemle. Az erdélyországi lapok közük azon hatá­rozatot, mely a Maczellariu által Deésre összehí­vott román intelligentia gyűlésén kelt. E határo­zat kissé bővebb indokolás mellett így hangzik: „Határoztatok, hogy a magas trón iránti határ­talan ragaszkodásunk s a törvény tisztelése da­czára, a román nemzet politikai existentiájának föntartása tekintetéből — visszautasítván minden törvénysértéssel való gyanúsítást, — mi a képvi­selő választásokban nem vehetnénk részt a nélkül, hogy ezen tettünk a nemzeti becsületbe ne ütköz­zék, s azért képviselőjelöltet nem tűzünk ki, a választásokban nem is fogunk résztvenni.“ „Postbudinski Vedomostiu-nak a következőket írják Újvidékről: „A szerb conferentia által teljhatalommal föl­ruházott választási bizottmány kiadta proclama­cióját az országgyűlési választáso­kra nézve.­­ Mindenekelőtt constatáltatik ott, hogy a szerbek­kel 3 millió román s ugyanannyi szláv vállvetve halad. Fölhivatnak továbbá a választók, hogy s szent czél elérésében legyenek egyek, mire nézve a következő modus procedendit ajánlja, hogy azon választó­kerületben, hol szerb a többség, vá­laszszanak szerbet, hol pedig román, ott románt hol azonban a szerbek s románok kisebbségben van­nak, ott halpártira adják szavazataikat.“ A SZÍNÉSZETI TANODA 1868—9-dik évi nyilvános vizsgálatainak SORRENDJE. Elméleti rész. Március 1. A drámai szak I-fő osztálya: Ma­gyar nyelvtan, ékesszólástan, verstan. A Hl-ik Oszt. Dramaturgia : a drámai költészet elmélete, (2. rész); a drámai költ. története. Tanár: Gyulai Pál, aligazg. Március 2. A drámai szak 11-ik oszt. : Dra­maturgia : a dr. költ. elmélete, (1-ső rész); aes­­thetika, költészettan. Tanár:­ Gyulai Március 3. Az operai szak I-e és II-ik osz­tálya : az ének elmélete, solfeggiák, hanggya­korlatok. Tanárok: Boccolini Hercules, és Böhm Gusztáv. Március 4. A drámai és operai szak külön­böző osztályai vegyesen : Zongora, tanár : Ba­­bits Ferencz. Táncz, tanár : Campilli Frigyes. Franczia nyelvtan, (rendk. tantárgy). Tanár : Sasvári László. Március 5. A drámai I. II. és Ill­ik oszt.: Il­lemtan, jelmeztan, versolvasás és szavalás. Ta­nár : Szigeti József. Március 6. A drámai szak I. H. és Ill-dik osztálya: Dramaturgia: a színészet elmélete. Jellemfelfogás. Versszavalás. Helyet, tanár : Tóth József betegsége óta Paulai Ede. Gyakorlati rész. 1. Drámai vizsga. Tanár: Paulai. Márc. 10. „Cid“, tragoedia l-ső felv. végjelenetei. Irta Corneille, ford. Hegedűs. Személyek: Don Diego, a királyfi nevelője Nagy Imre (II. oszt.), Don Gomez, Chiméne atyja Várföldi Elek (III. oszt.) Rodrigo, Don Diego fia Geröfi Andor (I. oszt.) „A lowoodiárva,“ dráma l-ső felv. Irta Sand után Birchpfeiffer, ford. Szigli­geti. Személyek : Reed asszony Nagy Jolán (III. oszt.) Wietfield Henry, tengerész, testvére Má­trai Béla (I. oszt.) John, fia Lukinits Otília (II. oszt.) Eyre Jafie, árva Rákosi Szidónia (II. oszt.) Blackhorst, a lowoodi árvaház igazgatója Karikás József (I. oszt.) Bessie, házgondvise­­lőnő Márkus Anna (II. oszt.) „A testvérek.“ Színmű 1 felv. Irta Goethe, ford. Paulai Ede. Személyek: Vilmos, kereskedő Várföldi, Mari húga Helvey Laura (II. o.) Fabrice, barátja Ka­rikás. Levélhordó Pintér Sándor (I. o.) Történik egy német kis városban. „B­á n k b­á­n“­l-ső, 3-ik és 4-ik felv. némely jelenetei. Irta Katona J. Személyek : Gertrud, magyar királyné Nagy Jól., Bánk bán, nagyúr Nagy Imre, Me­linda, neje az l-sö felv. Lukinits Cs., a 3. és 4. felv. Márkus Anna, Otto herczeg Geröfi, Biberach az l-sö felv. Mátrai, a 3-ik felv. Karikás, Ti­borc Várföldi, Udvarnok Vas Lajos (I- 6.) Ud­varhölgyek Vas Piroska (I. o.), Pollák Erzsi (I. o.), Vidmár Mari (I. o.). H. Vígjátéki vizsga, mart. 14. Tanár: Szigeti „Fiatal házasok.“ Ev. vigj. 3 felv. Irta Csató Pál. Személyek: Fénypatakiné, gazdag özvegy Szerdahelyi Luiza (I. oszt.) Ró­zsa leánya Helvey Laura (II. oszt.) Paulina, en­nek rokona, és barátnője Márkus Anna (II. oszt.) Báró Felleg Hector Papp Károly (számfölötti), Lengey Károly, birtokos, és tiszti titoknok Ka­rikás (II. oszt.) Harmos, ügyvéd Várföldi (III.) Szalmási, falusi birtokos Pintér (I. oszt.) Lajos, fia Papp, Jancsi, Lengey inasa Geröfi (II. oszt.) Netti, komorna Pollák Erzs. (I. oszt.) Lőwi, zsi­dó Mátrai Béla (I. oszt.) Egy varga Pintér: Egy szabó Vasa (I. oszt.) „A becsületszó.“ Bv. vigj. 1 felv. irta Szigeti. Személyek: Sziklai Leo Nagy Imre (II. oszt.) Gyula, unokaöcscse Geröfi: Rózsa, foga­dott leánya Rákosi Szidónia (II. oszt.) Béres Ákos, Gyula barátja Karikás Lukrécia, társal­­gónő Nagy Julia (III. oszt.) Lidi, szobaleány Lukinits Otília (II- oszt.) Inas Vas, III. Operai vizsga, március 17. 1. a) A vándor éji dala; b) A felhő, párdalok Rubins­tein­­től. Előadják : Porges Róza és Perlaszka Mari (II. oszt.) Tanár: Boccolini. — 2. Magándal Kreutzer „Granadai éji szállás“ dalművé­vől.

Next