Budapesti Közlöny, 1869. április (3. évfolyam, 73-98. szám)

1869-04-01 / 73. szám

kir. itélő­ tábla harmadbirósági határozata ellen is v­olt helye felebbezésnek: az V. czikkben fog­lalt határidő alatt a magy. kir. curiához is felebb­­vihetők. 6. Az 1868. LIV. tvczikk hatálybalépte előtt akár felebbezéssel együtt, akár külön beadott semmiségi panaszok elintézése nem a semmitö­­nzék, hanem az előbbi törvényi. szabályok szerint illetékes felebbviteli bíróság által történik, azon bíróságok kivételével, a­melyek az említett tör­vény hatálybalépte után felebbviteli bíráskodást nem gyakorolhatnak. 7. Az igazságügy miniszériummál felebbvitel alatt lévő gyámsági és gondnoksági elintézetlen ügyek a fennidézett törvény hatály­baléptével a kir. ítélő­táblához tétetnek át. VII Czikk. A folyamatban lévő végrehajtási ügyekben, a­melyekre nézve az eddig­ fennállott törv. szabályok szerint előzetes tárgyalásnak volt helye az árve­rési feltételek és határnapok, valamint a kielégí­tési sorrend megállapítása végett: az 1868. LIV. tezikk határozatai csak annyiban alkalmazan­dók, a­mennyiben ennek hatálybaléptéig tárgya­lási határnap még nem tűzetett ki. A jogorvoslatokra nézve azonban itt is az emlí­tett törvényczikk szabályai tartandók meg. Vill. Czikk. A birói határozatok kézbesítése az 1868 : LIV. tezikk hatálybaléptétől kezdve, még a folyamat­ban levő ügyekben is, az emlitett tezikk szabályai szerint eszközlendő. IX. Czikk Az örökösödési eljárásra nézve az 1868 : LIV. tezikk idevonatkozó határozatai az idézett tör­vény hatálybaléptével a folyamatban lévő ügyek­ben is alkalmazandók. X. Czikk. Ha a biróság az 1868: LIV. tezikk folytán vált illetéktelenné valamely ügyben, ezt az arra vo­natkozó összes iratokkal együtt azon bírósághoz köteles hivatalból áttenni, mely azon ügyre nézve az idézett törvény szerint illetékes. Felebbvitel alatt vevő ügyek azonban, mihelyt elintéztettek, a következő czikkben érintett kivétellel, azon bíró­sághoz küldetnek le, a­melynél az első folyamo­dási határozat keletkezett, még akkor is, ha ezen biróság az 1868: LIV. tczikk szerint illetéktelenné vált. Ez utóbbi esetben mindazonáltal az ilyen bi­róság a leérkezett ügyek áttételét a jelen czikk ha­tározatához képest hivatalból eszközli. A biróság az illetőségéhez utasított ügyek át­vételéről az érdekelt feleket a vonnál értesíti, s ha szükség, a per folytatása iránt az 1868 : LIV. t.­­czikk szabályai szerint intézkedik. Ha valamelyik fél kifogással kíván élni az ille­tőség ellen, kifogását a keresetre nézve az idézett törvényczikk által előszabott módon és időben (98. §.), a mely esetben pedig a törvény az illető­ség elleni kifogás beadásának határidejéről nem in­tézkedik , az értesítés vételétől számítandó 15 nap alatt azon biróság előtt érvényesítse, a mely­hez az ügy áttétetett. XI. Czikk. A kerületi táblák az 1868 : LIV. tvczikk ha­­tálybaléptével feloszlattatván, az előttük folya­matban levő ügyeket azok állapotára (stadium) való tekintet nélkül, az idézett tvczikk szerint illetékes bírósághoz teszik át. Az átküldés egy bíróból és egy könyvvezetőből álló bizottság által történik. Ha a folyamatban levő csőd- és hitbizományi ügyekben a bírói ille­tőség nem nyilvánvaló, a bizottság előbbi esetben a tömeggondnokot, a perügyelet és a hitelező-vá­lasztmányt, a hitbizományokra nézve pedig a hitbizomány birtokosát és gondnokát, valamint a helyben vagy közellakó várományosokat hallgassa ki, h­a kivett­ nyilatkozatok nyomán határozza meg azon bíróságot, a­melyhez az ügy átteendő. Ha a kerületi tábla előtt folyamatban levő va­lamely ügy a felebbviteli bíróságnál létezik, a bizottság a felek meghallgatásával határozza meg, hogy mely bírósághoz lesz az, elintézés után, a felebbviteli törvényszéktől leküldendő. Az e kér­désben felvett jegyzőkönyv, a bizottság j­lenté-■ lével együtt azon felebbviteli törvényszékhez ter- j jesztendő, a­melynél az ügy elintézés alatt áll. A bírói illetőség elleni kifogásra nézve itt is az előbbi czikkben szabályozott eljárásnak van he­lye ; azon eltéréssel mindazonáltal, hogy az ille­tőség kérdésében beadott semmiségi panasz a hitbizományi ügyekre nézve az 5868. LIV. t­zikk 21. §. értelmében az igazságügyi miniszerhez ter­jesztetik fel az eljáró biróság kijelölése végett. XII. Czikk: A kir. ítélő tábla megszűnvén a polgári ügyek­ben első folyamodás­ biróság lenni, a most érin­tett ügyeket, melyek a keresetlevél beadásával a kir. táblánál folyamatba tétettek s érdemleges ha­tározattal még el nem intéztettek, azon első folya­­modási bírósághoz teszi át további eljárás végett, mely azon ügyekben az 1868: LIV.­­czikk szerint illetékes. A birói illetőség elleni kifogásra nézve itt is a X. czikkben szabályozott eljárás követen­dő, azon eltéréssel mindazonáltal, hogy a kifogás beadására, az értesítés vételétől számítandó 30 napi határidő áll nyitva. A kir. ítélő táblának a kir. ügyek igazgatója ál­tal indítható bünperekre nézve eddig fennállott első­ folyamodási bíráskodása sem az 1868 : LIV. t­zikk, sem a jelen rendelet határozatai által nem érintetik. XIII. Czikk. A kir. hétszemélyes táblánál lévő a az 1868 : LIV. tezikk hatálybalépte napjáig el nem inté­zett biróküüldési folyamodványok az idézett tezikk hatálybaléptével a m. kir. igazságügyi ministe­riumhoz tétetnek át további ellátás végett. Ugyan­ez áll ez első folyamodási bíróságoktól bekivánt vagy netán a m. kir. curiához érkezendő hivatalos jelentésekre nézve is. XIV. Czikk. Az egyházi törvényszékeknél folyamatban lévő perekre nézve a következők határoztatak : 1. Azon ügyek, a melyekre nézve az 1868 : LIV.­­­zikk 22. §. szerint az egyházi törvényszé­kek megszűntek illetékesek lenni, s a­melyek tár­gyát egyedül polgári kérdések képezik , az emlí­tett törvény szerint illetékes bíróságokhoz lesznek hivatalból átteendők. 2. Ha valamely ügyben az egyházi és polgári törvényszékek illetősége alá tartozó kérdések együttesen tárgy­altattak :­­ az egyházi törvény­szék csak azon k­rdés fölött ítélhet, a­melyre néz­ve az idézett tör­ény 22. §. szerint illetékes; íté­letének jogerős e­melkedése után pedig a polgári kérdések fölötti határozathozatal végett az emlí­tett 22. §. szerint illetékes bírósághoz tartozik a pert hivatalból áttenni. 3. Ha felebbvitel alatt áll olyan per, a mely­nek tárgyát egyedül polgári kérdések képezik , a felebbviteli bíróságok tartoznak azt elintézés nélkül azon polgári felebbviteli bírósághoz külde­ni, a mely az 1868 : LIV. tezikkben megállapított felebbviteli fokozat szerint illetékes. 4. Ha valamely felebbvitt ügyben az egyházi törvényszék ítélete mind­­az egyházi, mind a pol­gári bíróságok illetőségéhez utasított kérdésekre kiterjedt, a felebbviteli egyházi bíróság csak azon kérdés fölött ítélhet, a­melyre nézve az 1868.­ LIV. tvczikk 22. §. szerint illetékes. El­intézés után e per az első folyamodási egy­házi törvényszékhez küldetik vissza , — a pol­gári bírósághoz pedig csak akkor lesz átteendő, a midőn az egyházi törvényszék illetőségéhez tar­tozó kérdésben hozott ítélet jogerőre emelkedett. Ha a polgári biróság illetősége nem nyilván­való , a X. czikkben szabályozott eljárásnak van helye. 928 XV. Czikk. Az 1868: LIV. tvczikk hatálybalépte napjává az 1836: XIV. és 1840: XIV. tvczikkeken alapuló minden osztoztató biróság megszünik. Ennélfogva az osztoztató biróság a folyamatban levő eljárást, és ha a hozott ítélet már jogerőre emelkedett, a megkezdett végrehajtást azonnal megszünteti, s az ügyiratokat az eljárás, illetőleg végrehajtás folytatása végett azon bírósághoz teszi át, a mely a kérdéses ügyre nézve az 1868: LIV. tvczikk szerint illetékes. XVI. Czikk. Azon ügyek, a melyekben választott bíróság köttetett ki, s a bíróság az eljárást már megindí­totta , ugyanazon biróság által, s az eddigi eljá­rás szerint intéztetnek el. Ha a választott biróság még nem alakult meg, az alakulás, — ha pedig már megalakult ugyan, de eljárását még meg nem indította , az eljárás az 1868 : LIV. tvczikk szabályai szerint történik.­­xvii.mmCzikk:^M Azon első folyamodási vagy felebbviteli bíró­ságok, a melyek az 1868: LIV. tvczikkben meg­állapított illetőségi szabályokhoz képest, s a jelen rendelet értelmében tartoznak folyamatban levő ügyeket más bíróságnak átadni : az átadást, ille­tőleg átküldést 30 nap alatt sorjegyzék mellett eszközöljék. XVIII. Czikk. A folyamatban lévő ügyekben mind az ejárás, mind a perorvoslatok és hivatalos cselekvények hatálya és következményei, a­mennyiben jelen rendelet kivételt nem tesz, azon törvények szerint ítélendők meg, a­melyeknek hatálybanléte alatt eszközöltettek. . XIX. Czikk. Az ideigl. törvényk. szabályokban foglalt egyéb intézkedések iránt a következők rendeltetnek: 1. A polgári magánjog anyagi részére, továbbá a bűnvádi, csőd, kereskedelmi és fuvarozási, úr­béri , földtehermentesítési, arányossági, mezei­­rendőrségi, végre a bányaügyekre , az ügyvédke­dés ideiglenes szabályozására vonatkozó intézke­dések, valamint az ezek által fenntartott korábbi törvények és rendeletek érintetlenül maradnak. 2. A telekkönyvekről szóló fejezetből a 145., 148., 149., 150., 154., 156. és 158. §§. ideiglene­sen továbbra is fenn­tartatnak. 3. A váltótörvényről szóló II. szakasz a ké­sőbbi módosításokkal együtt szintén hatályban marad , a végrehajtásra nézve azonban külön ren­delet fog kibocsáttatni. 4. A­hol ezen intézkedésekben, valamint az ezek által fenntartott korábbi törvényekben és rendeletekben, akár az osztrák polgári perrend­tartásra, akár az ideigl. törv. szabályokra, vagy az ezek által fenntartott alaki törvényekre törté­nik hivatkozás: az 1868 : LIV. t. czikk határo­zatai alkalmazandók. XX. Czikk. Az előbbi czikkben foglalt határozatok érvé­nyesek a maros­vásárhelyi kir. ítélő tábla terüle­tén hatályban lévő azon törvényekre, valamint Kraszna-, Közép-Szolnok- és Zarándmegyék s Kövárvidéke úrbéri viszonyait tárgyazó szabá­lyokra nézve is, a melyek a jelen rendelet 1-ső czikke értelmében, mint az 1868. LIV. tvczikkel nem ellenkezők, meg nem szüntettek vagy meg nem változtattak. XXI. Czikk. A marosvásárhelyi kir. itélő tábla területén a jelen intézkedések a következő kiegészítéssel al­kalmazandók : 1. a II. czikk második pontjában, a hol az ideigl. törv. szab. I. 46. §-ára van hivatkozás, az eddig­­ott fennállott ideigl. polgári perrendtartás 49. és 62. §§. értendők; 2. a hol az 1868. LIV.­­ezikk szolgabirót vagy esküdtet említ, ezalatt az egyes­ biró értetik; 3. a közjegyzőség intézménye az eddigi hatás­körrel egyelőre fennhagyatik; 4. a folyamatban lévő hagyatéki tárgyalások a IX. czikkben emlitett módon lesznek folytatandók, a közjegyzők eddigi alkalmazásának fenntartá­sával ; 5. a mezei rendőrségi ügyekre nézve, a törvény­hozás további intézkedéséig, a jelenleg fennálló törvény és eljárás tartatik fenn; 6. a váltóügyekben követendő eljárást külön rendelet fogja szabályozni. Kelt Pesten, 1869. évi martius hó 30-án. Horvát Boldizsár s. k., magy. kir. igazságügyminiszer.

Next