Budapesti Közlöny, 1869. április (3. évfolyam, 73-98. szám)
1869-04-01 / 73. szám
NEMHIVATALOS RÉSZ. Ő Felsége hétfőn, f. évi ápril 5-én nyilvános kihallgatásokat ad. Beiratások a várban fogadtatnak el a cabineti irodában szombat délig. A vallás- és közoktatási m. kir. minister által Hetyey Pál egyházszögi lakos, 68 éves kiérdemelt, vak róm. kath. néptanítónak. Ott Tárnátágost, hitv. evang. 82 éves, vak, kiatormási volt tanitónak, Rezei András helv. hitvall. evang. 82 éves, gercselyi tanitónak, Deák Prokop 68 éves béna, volt gör. keleti sósmezei néptanítónak, Mondschein Jakab nagylaki lakos, 45 éves, mózes-vallású, vak, volt néptanítónak, a báró Sina Simon által alapitott szegény néptanítók segélyzési alapból fejenkénti évi 100 o. é. frtnyi segély, továbbá ugyanezen alapból néhai Kozsanovics Antal hosszumezei gör. kath. volt tanító öt kiskorú árvája közül 10 éves Sándor nevű fiának, végre néhai Balogh János bácsmegyei néptanító hat kiskorú árvái közül 10 éves Lajos fiának évi 32 frtnyi segély engedélyeztetett. A HITFELEKEZET NÉLKÜLI ISKOLÁK ÉRDEKÉBEN. Molnár Aladár úr felhívást intézett a füredi közönséghez egy hitfelekezet nélküli népiskola tárgyában, mely igy hangzik : Felhívás Balaton-Füred és vidékének polgáraihoz egy Balaton Füreden felállítandó szőlőmivelési és felsőbb népiskola tárgyában. A tapasztalás által is sokszorosan bebizonyított igazság az, hogy bármely nemzet szellemi és anyagi jóllétének legbiztosabb alapja, s legfőbb tényezője: a nép műveltsége. Oly alkotmányos szabad országban, mint hazánk is, hol a nép nagy tömege befolyást gyakorol a közdolgok intézésére, s a hol (az ősiség és úrbéri terhek megszüntettetvén) minden polgár szabadon rendelkezik birtokával, s a szabadság mennyire áldás, ez attól függ, hogy a nép mennyire műveit annak élvezésére, vagyis hogy mennyire tudja a szabadságot okosan, saját javára felhasználni. Társadalmi viszonyaink gyökeresen megváltoztak. Ma már minden embernek több szüksége van, mint volt régenten ; ma már minden polgár az életnek olyan kényelmeit is akarja élvezni, amiket apáink még nem is ismertek. Ez oka, hogy napjainkban mind az országnak, mind az egyeseknek több jövedelemre van szükségük mint régenten.*) De honnét és minő módon vegyük e több jövedelmet? A mely nép a szabad birtok és polgári szabadság élvezete mellett is csak az országos állapotok ismétt változásától reménylené nagyobb jóllétét, az nem volna elég életrevaló nép, s épen úgy cselekednék, mint azon henye ember, ki nem saját iparkodása és munkája után kíván boldogulni, hanem a lutnin való nyerés által akar egyszerre gazdaggá lenni. Az ilyenek közül a míg egy nyer néhány száz forintot, addig sok ezeren felrakják a lutrira minden vagyonukat, s elszegényednek. — Nem a közviszonyoknak mindig zavarokkal járó változása, hanem a létező szabadságnak békében, értelmes munkával s takarékos élettel való ügyes felhasználása nyitja meg a jóllét forrásait. Magyarország földmives ország. Földünk nem szaporodott. Az országban ma annyi hold föld van, mint sok száz évvel ezelőtt, ellenben a lakosoknak mind száma, mind szükségei nagyon megnövekedtek. A kérdés tehát az, hogyan lehet ugyanannyi földből ma már több embernek nemcsak megélni, de még nagyobb jövedelmet teremteni elő, mint régebben apáink tudtak ? — E kérdésre a tapasztalás már megfelelt. Adatokból tudjuk, hogy Magyarországban ma majd két annyi gabona terem és adatik el évenként, mint ezelőtt 30 esztendővel. Ki ezt nem hiszi, emlékezzék viszsza, hogy p. o. csak Fehér-, Somogy- és Zalavár megyékből mennyi eladott gabonát szállítottak el régebben kocsikon, és tekintse meg most a Balaton mentében levő vasúti indóházaknál összehalmozott roppant gabonamennyiséget, melyet a gőzkocsik sem győznek elhordani. Termelésünk e gyors emelkedésének az országos viszonyok szerencsés átalakulása mellett legfőbb oka az, hogy a földet ma több tanultsággal, a természet és termesztés törvényeinek nagyobb ismerésével, egy szóval: czélszerűbben művelik, mint apáink. Pedig mindez még csak kezdete a jobb jövendőnek. Még csak azon birtokon látunk szembetűnőleg nagyobb termelést, melyet tanult birtokosok és gazdatisztek kezelnek. — Mennyivel több eredményeket érünk el, mennyivel általánosabb lesz a jóllét, ha majd a földmíves nép milliói is a jelenleginél több tanultsággal sokszerűbben fogják telkeiket művelni, és jobban tudják terméseiket értékesíteni. És így a nép vagyonosodásának és jóllétének is legbiztosabb forrása, legerősebb tényezője a nép miveltsége és tanultsága. Belátták ezt B.Füred és vidékének gondolkodó polgárai, midőn a múlt napokban oly példás lelkesedéssel karolták fel a „Balaton-felvidéki népnevelési egylet“ alakítását. Azonban, ha czélt akarunk érni, nem szabad csupán a létező népiskolák s az azokban való oktatás javítására szorítkoznunk, hanem szükséges oly tanintézeteket is állítanunk, melyekben a nép gyermekei magasabb és jövendő életfoglalkozásukhoz szükséges ismeretekre taníttassanak. Létező elemi népiskoláink (még ha jobb karban volnának is mint vannak) két okból nem felelhetnek meg a nép mivelődési szükségeinek: 1- szer, mert a növendékek 12-ik évek betöltése után rendesen kilépnek az iskolából, s így amit tanultak is, annak legnagyobb részét, mire akkorára nőnek , hogy hasznát vehetnék, elfelejtik ; 2- szer, mert a gyermekek az elemi népiskolákban épen leendő életfoglalkozásukra nem taníttatnak. Balaton vidékén a lakosság életfoglalkozása kisebb részben a gabnatermelés, — legnagyobb részben a szőlőmivelés. — És várjon a polgárok gyermekei voltak-e mindez ideig oktatva e foglalkozásokra , holott a szőlőmiveléshez több ismeret és több tanultság kell, mint a gazdászat egyéb ágaihoz. Régibb gazdák emlékezhetnek reá, hogy azelőtt az uj ültetésű szőlőből 7 év előtt senki sem várt termést. És ahogy a szőlőt Füreden ma kezelik, az uj szőlőben 4 évre már szüretelnek. Íme az okszerűbb kezelés eredménye. Pedig ezt csak egyes példák után, és tökéletlenül teszi meg a lakosság, mennyivel több eredményt látnánk, ha a gazdák gyermekei egy pár éven keresztül rendszeresen taníttatnának a szőlőmivelésre. Fennebb említem, minő roppant mértékben növekedett hazánkban a gabonatermelés. A bortermeléssel nem dicsekedhetünk ilyen mértékben, mert szőlőit nem tudja a nép kellően munkálni, sőt a mi borunk terem is, nem tudjuk eladni. Gabonánkat a külföld megveszi, borunkat nem. És miért nem ? Mert nem használhatja, mivel nem értünk sem a szőlő, sem a bor kezeléséhez. Balaton vidékén felette szükséges volna egy borcsarnok állítása, melyből a kereskedő mindig aztosan vehetne. De a vállalkozók félnek belekapni, mert azt mondják, hogy a mostani, sokféleképen ültetett s roszul miveit, és főleg roszul szüretelt szőlőkből csak ritka esztendőben (mint p. o. az 1868-iki) lehet kereskedésre alkalmas bort vásárolni össze. Ha tehát borainkat értékesíteni akarjuk, meg kell tanulnunk azt termeszteni és kezelni. Még egyet ajánlok figyelmébe polgártársaimnak. — Az országban alig van alkalmasabb égalj nemes gyümölcs termelésére, mint Zalában a Balaton vidékén. — Különösen Füred vidékén, a füredi fürdőben és nyáron gőzhajóval vasútra szállítva, minő jó alkalom volna az eladásra! Minő jövedelemforrás lehetne ez ! (Némely alföldi városok, p. o. Kecskemét, százezreket vesznek be gyümölcsükből.) És épen Füred vidékének nemes gyümölcstermelése ugyszólva semmi sincs. Mindez itt kifejtett okokból látom, t. polgártársaim, égetően szükségesnek Balaton Füreden egy oly felsőbb népiskola felállítását, melyben a községnek (szt bizonyos mérvben a vidéknek) 12-ik életévüket betöltött gyermekei, három éven keresztül a törvény által meghatározott „felsőbb népiskola“ tantárgyai mellett gyakorlatilag oktattatnának a föld-, szőlő-, gyümölcsfa-mivelésban és borkezelésben, és amely intézet e mellett vinczellér képezde is lenne. Közelebbről minőnek gondolom az itt ajánlott tanintézet szervezetét s minő módokon látom azt felállithatónak, a következőkben röviden elmondom. *) Régenten p. o. az ország közlekedésére, kereskedelem, ipar és földmivelésére, népnevelés emelésére egy krajczárt sem költött. Most pedig Magyarország, mihelyt alkotmányát visszanyerte, már az első esztendőben, 1867-ben, csak vasutak építésére 60 milliót volt kénytelen kölcsön felvenni; ezen felül a közlekedés egyéb eszközeinek, valamint a földmivelésnek, iparnak s kereskedelemnek emelésére és a népnevelésre évenkint milliókat kell kiadnia. 929 Klapka tábornok temesvárott. Temesvár , mart. 29. Ma este 6 órakor megtartá Klapka tábornok az előre tervezett értekezletet, melyen a belreformkérdéseket fejtegeté. A redente terme, hová már jóval azelőtt kezdett gyűlni a nép, ismét minden zugában megtelt hallgatókkal, kik lelkesült éljenzéssel fogadák beléptén, s meggyőző érvekkel telt, eszmékben gazdag, s a haladás szellemétől áthatott beszédét folytonosan a legnagyobb figyelemmel hallgatók. Többszörös helyeslés és éljenzés szabta meg a beszéd egyes pontjait, s általánosan a legjobb hatást gyakorlá a jelenlévőkre. Nem kísérlem meg kivonati ismertetését a beszédnek, miután gyorsírói feljegyzés nyomán közelebbről szó szerint kezébe jut a szerkesztőségnek, s ekkor azt egész terjedelmében közölheti. A kívánatos ismertetés különben is csökkentené hatását. Estve a tábornokot fényes fáklyás menettel kísérték a vasúti indóházhoz, s hosszan tartó lelkes éljenzéssel bocsáták útjára szeretve tisztelt jelöltjüket, kinek egyszerű, természetes, keresetlen, szívélyes modora lebitmesélé a vele személyesen érintkezőket, mig higgadt, józan okoskodása, meggyőző érvei arre egyet győztek le az elenpárt legbuzgóbb hivei közül, s nem .ns számú választóját tették ingadozóvá az ellenfélnek Meg kell még említnem, hogy tegnapelőtt megtekintő az első bánsági kereskedelmi és iparbankot s az intézet ügyeinek fényes állapotáról értesülvén, midőn örömét fejezte volna ki, egyszersmind alkalma volt meggyőződni az igazgatóságnak, mily széles ismeretei vannak e téren is. Megtekintő azután az izraelita egyházat, a kereskedőim és jelzálogbankot; ebédre Ormós Zsigmond alispánhoz volt hivatalos, ma meg Sulyoknál volt nagy ebéd a tábornok tiszteletére Szék. — KIRÁLYNÉ Ő Felsége a pesti izraelita nőegylet meghívását a nőegylet árvaháza számára rendezett színházi előadásra elfogadta, s a nevezett árvaháznak 100 ftot adományozott. — Ruzsicska János és Dulánszky Ferdinánd egyetemi tanár urak mart. 29-én utaztak el Zágrábba, mint a pesti egyetem küldöttei, a zágrábi érsek, Haulik ő eminentiájának a togai tandák a félszázados hittudori diplomát f özv. NOSZLOPY AntaLNÉ, szül. Szeniczei Bárány Juliánná folyó 1869 évi mártius 23 án végelgyengülés következtében életének 80-ik évében Nagy- Atádon kimúlt. — Odry LEHEL, a nemzeti színház tehetséges fiatal tagja, ma lép föl először. Alfonso szerepét énekli „Borgia Lucretiá“-ban. Az „Alvajáró“ Paulina asszony gyengélkedése miatt maradt el. — BuLYOVSZKY LILLA asszony fővárosunkba érkezett, s hihetőleg föl is fog lépni a német színpadon — Új KÖNYVEK. Az akadémia kiadásában megjelentek : 1) A Nibelung-ének keletkezéséről és gyanítható szerzőjéről. Irta Szász Károly. 2) A Schwerdt-féle comparator módosított alkalmazása. Irta Kruspér István. 3) A philosophiai módszernek akadályairól. II Közlemény. Irta Horváth Cyril.