Budapesti Közlöny, 1869. április (3. évfolyam, 73-98. szám)
1869-04-29 / 97. szám
1278 Lapunk mai számához háromnegyed ív „Hivatalos Értesítő* van mellékelve *X .■". " NTILTTÉR. Válasz a „Pester Jourmal“-nak a papírgyárttásra vonatkozó egyik czikkére. Miután alólírotta „Pester Journal“ f. hó 24-ki számában egy második papírgyár aláítását, nemzetgazdászati szempontból megnyugtató elégtétellel a legbarátságosabban üdvözlöm, s általában minden munka és teremtő szorgalomra alapított vállalatnak bizonyára a legáldásdúsabb felvirágzást kívánom, kényszerítve látom magam említett lapnak a papírgyártásra vonatkozó czikkére, mely ez eszmét oly dícsérőleg tulajdonítja Posner Károly Lajos úrnak, egész őszinteséggel a következőket válaszolni. Posner Károly Lajos úr, kinek én már több évvel ezelőtt előadtam tervemet egy első pestbudai papír- és olajgyár felállítására nézve, schweicziak, angolok, vagy francziák közbenjárása nélkül, s mint tudva van, minden három millió nélkül is, s azt pártfogásába is ajánlottam, akkor azt felelte, hogy nagy kiterjedésű üzleti öszszeköttetéseinél fogva, fájdalom, abban részt nem vehet. E közben hosszabb idő múlt el, s több oldalú kísérleteim, hogy őt e vállalatnak megnyerhessem, a vállalkozó mentegetődzések közben elém gördített technikai akadályokon hajótörést szenvedtek, melyeknek én nem kevésbé igyekeztem ellentállani s azokat felvilágosítani. Szakértő és részletes ismereteim kimerítése után Posner Károly Lajos úr nyíltan kijelente előttem, hogy a kis-nezsideri papírgyár érdekeinek képviseleténél fogva, melynek még azon kívül pesti főraktára is ő nála van, valóban saját érdeke ellen cselekednék, ha abban részt venne. A nekem személyesen tett eme nyilatkozatra természetesen beláttam, hogy e tárgyat illetőleg Posner Károly Lajos úrral továbbra végkép szakítnom kell, ki ellenben másrészt iparkodott ama vállalatot több tekintetben ellenséges színezetűvé tenni, s e tárgyat a lehetőleg kétséges világításban feltüntetve terjeszteni. Ennélfogva kényszerítve láttam magam, nyilatkozatom függelékéül egy felvilágosítást hozni nyilvánosságra, melyben ama technikai nehézségeket, s mind ama elterjesztett gyűlölséget e rendkívül fontos vállatra nézve, tett tapasztalásaim és kereskedelmi ismereeim szempontjából legyőzni iparkodtam. Ennek következtében szerencsés valók egy társaságot létrehozhatni, mely a szóban forgó tárgyat komoly tanácskozás alá vonásra méltatta, s szakértő tekintélyek által annak hasznosságát és jövedelmezőségét a legnagyobb áldozatkészséggel megvizsgáltatták és megállapittatták. Míg e vizsgálódás és tanácskozás tartott, mely a legcsekélyebb részletekig kiterjedett s igen körültekintő volt. Posner Károly Lajos ur, a nyert meggyőződés következtében, szintén belépni jelentkezett az oly annyira hasznosnak elismert vállalatba, fusionálni akarva azt. Az általa elembe gördített akadályok után nem kevéssé csodálkoztam ezen, s bárki is, ki nem annyira a személyt, mint inkább magát a tárgyat tartja szem előtt, e változáson velem együtt csak örülni tudott volna. Ámde egyrészt utólagosan kitűnt látszólagos közbelépése, másrészt pedig nyílt és készséges előzékenysége által e fontos tárgy, háttérben tartogatott czéljaival, hétről hétre, hónapról évekre halogattatott, s végre különböző természetű ellenvetéseinél fogva, a már elismert vállalat hátrányára, ismételten elpártolt tőle. Ha már most az említett czikk a papírgyár eszméjét 1858. óta oly dicsérőleg tulajdonítja Posner Károly Lajos úrnak, ez esetben ismereteinek és hazafiai érzelmeinek valóban nem nagy becsületére szolgál, oly érdemet tulajdonítani magának , mely egészen ellenkező származásra mutat. Daczára annak, hogy nem szerepelek az első pest-budai papírgyár-társaság alapítói között, a Duna mellett építendő papírgyár eszméje mégis az enyém, s habár egész egykedvűséggel fogadhatnám is a kérdést, hogy hol történjék az építkezés, azért az mégis az én teremtményem, melyet védelmezni fogok, s egyúttal a közönség érdeke is. — Tehát ön, Posner K. L. úr, mégis csak ki akarja vinni a 20 szakférfiú által ellenzett Rákosi-képtelenségét! Hol akar ön több port és kevesebb vizet találni, mint a Rákoson! Kérdezzen meg bárkit, honnan láttatik el Pest porral, mindenki azt fogja önnek mondani: a Rákosról, derék nyáron csizmában, száraz lábbal átmehetünk a Rákos-patakon, s nem jelenté-e ki a múlt évben önmaga ünnepélyesen szó- és írásbelileg, miután a saját maga által ez ügyben felhívott szakférfiak ítéletüket kimondák, hogy egy papírgyár a Duna mellett építve, és csakis ott virágozhat! Ön a Duna vizét használhatatlannak mondja; ha önnek 10 tekintély, kiket maga kihallgatott, nem elegendő, kérdezzen meg minden mosónőt, hogy alkalmas-e a Duna vize mosásra, vagy nem. Ha Önnek Rákos tere oly elragadó és szép építsen oda egy Villegiatur-kórházat, vagy bármi mást, amihez igen kevés, vagy épen semmi vízre nincs szükség, s ahol nem kell 300,000 mázsa különféle terményt 3—4 óra alatt tehervonatokon a városból ki- és behordani, csak papírgyárt ne, ha önnek saját tőkéje kedves, s az idegeneké szent! Tudom, sérti önnek hiúságát, hogy ez eszmével háttérbe szoríttatott, de jobb a megsértett hiúság, mint az anyagi és szellemi kudarcz, amit a rákosi terv kivitele okvetlenül maga után vonna. Örömmel üdvözlöm szép testvérvárosaink munkálkodásait és komoly tevékenységeit, de szégyen és gyalázat lett volna törekvő és gondolkodó kereskedelmünkre nézve, ha ezen termények szükségletét még tovább is mellékes utakon lettek volna kényszerülve beszerezni. Austerlitz Zsigmondi budai pénzváltó. 1AGÁN-HIRDETÉSEK. Pest-terézvárosi takarékpénztár. A választmány határozata folytán az egész részvényekről szóló igazolványok és a félrészvényekről szóló utalványok t. ez. birtokosai ezennelelhivatnak, hogy a biztosítékként már előbb letett 5 frton, illetőleg 2 frt 50 kron kivül, minden egyes egész részvényre további 25 irtot fizessenek be. A befizetések f. épril 30-tól május 15-ig bezárólag, d. e. 10—12 óra közt, a József téren 2. sz. a. az I. emeleten teljesitendők, s a befizetőknek 30% befizetés iránt nyugtatványozott eredeti részvények fognak kiszolgáltatni, mely részvényekért az alapszabályok értelmében darabonként 1 frt 32 ki htatási és bélyegdij külön lesz fizetendő. A választmány: 513 3—1 Kőbányai gőz-téglagyár társulat Pesten. A f. é. ápril 26-án kelt igazgatótanács határozata folytán e társulat t. sz. részvényesei ezennel felhivatnak, miszerint a második részlet azaz negyven forint minden részvény után, f. évi május 10-től 15-ig d. e. 9—12 és d. u. 3—6 óráig az alapszabályok 5-ik §. értelmében a társulat irodájában (3 korona utcza 1. sz. 1. em.) befizessék, mely alkalommal a kezüknél lévő előfizetői levelek ideiglenes elismervényekre kicseréltetnek. Pesten, 1869 april 27. Az igazgató tanács. 5113—1 Hirdetmény. A Kállay család tulajdonához tartozó Nagy-Kálló városabeli italmérési jognak, hat különböző helyen gyakorlata, mely hat helyiség közé az úgynevezett nagy vendéglő és a csókos nevű italmérési helyek is benfoglalvák — továbbá ugyancsak Nagy-Kálló városabeli vásár vámszedési jog 1869. évi September 29. napjától számítandó 3 egymásutáni évekre, Nagy-Kálló városabeli nagy vendégfogadó czimű helyiségben folyó 1869. évi május hó 30. napján d. e. 10 órakor tartandó nyilvános árverés utján fog haszonbérbe kiadatni, mi is azon hozzátétellel tétetik közhirré, hogy a haszonbérfeltételek alantirtnál Nagy-Káliban addig is mindenkor megtekinthetők, s hogy a vállalkozni kívánók kellő bánatpénzzel ellátva jelenjenek meg. Kelt Nagy-Kállóban, april 15. 1869. f 512 8—1 A budapesti gép-téglagyár részvénytársaság 201- 225. számú ideiglenes elismervényeinek birtokosai, kik még a második részlet befizetéssel, továbbá a 88—89, 126 — 128,201—225, 1076— 1100, 1251—1275, 2171-2200, 2326—2360, 2469-2470, 2811—2910, 3001—3045,3086—3110, 3241—3255, 3646-3670. számú elismervények birtokosai, mint akik a harmadik részlet befizetésével még hátralékban vannak, az alapszabályok és az elismervény szövegéhez képest ezennel felszólíttatnak, hogy a hátralevő részletfizetést késedelmi kamataival együtt 20 nap alatt, vagyis legfeljebb 1. évi május 18-ig annál inkább teljesítsék, minthogy ellenkező esetben a felsorolt elismervényekre tett részletfizetés a társaság tulajdonába megy át, s a birtokosok minden jogai a részvényekhez megszűnnek. Pesten, 1869. ápril. 28. A budapesti géptéglagyár részvénytársaság igazgató-tanácsa. j Rózsa István, mint a Kállay család közös megbízottja-