Budapesti Közlöny, 1869. május (3. évfolyam, 99-121. szám)

1869-05-01 / 99. szám

ehrensteini Pfeiffer Alfrédet, a 22. számú gr. Wimpffan gyalogezrednél; Pfeiffer Rudolfot, az 54. sz. b. Grueber gyalog­ezrednél ; Rogulics Miklóst, a 49. sz. b. Hesz gyalogez­rednél ; Tarbuk Mihályt, a 48. sz­ám­ú főhg gyalogez­rednél ; Radosevics Fedort, az 53. sz. Lipót főhg gya­logezrednél, mindnyájokat ezredeikben; Kautza Károlyt, a 11. sz. Albert szász koronahg gyalogezrednél, beosztva az ó­budai ruházati bi­zottmánynál, a ruházati osztálynál; Heitzmann Ferdinándot, a 44. sz. Albrecht főhg gyalogezrednél; Bauer Károlyt, a 49. sz. b. Hesz gyalogezrednél; lorbeczfeldi Zambori Károlyt, a 43. sz. b. Ale­­mann gyalogezrednél; Strémayr Rudolfot, és Pfann Mátyást, mindkettőt a 69. sz. gr. Jella­chich gyalogezrednél; Mally Ferenczet, az 50. sz. Frigyes Vilmos La­jos badeni nhg gyalogezrednél, és Robelly Lajost, a 26. sz. Mihály orosz nhg gya­logezrednél ; továbbá: (a rang feltartásával Laxa József hadnagyot illetőleg, az 56. sz. b. Gorizzutti gyalogezrednél); Kreschel Józsefet, az 54. sz. b. Grueber gyalog­ezrednél ; Tom­ser Ármint, a 7. sz. b. Maroicsics gyalog­ezrednél ; fahcenfeld sternengreifi b. Codelli Hugót, a 76. sz. b. John gyalogezrednél; Zamarai Jánost, Babek Antalt, Kreuth Ferdinán­dot és Kimmel Jánost, mind a négyet az 54. sz. b. Grueber gyalogezrednél; Rosenberger Miksát, giebelstadti és darstadti b. Zóbel Gyulát, és Schardsmiller Jánost, mindhármat a 14. sz III La­jos hesseni nbg gyalogezrednél, mindnyá­­jokat ezredeikben. (Folytatása következik.) Ilodossy Zsigmond, volt honvédőrmester a m. k. pénzügym­inister által adóhivatali segédtisztté ne­veztetett ki. A vallás- és közoktatási magyar kir. minister Fodor József tudott „az orvosi tiszti eljárásból,“ Siklósy Gyula és Bernoldk József tudorokat pedig „a szemés­si műtéttanból , a magy. kir. egyetemnél magántanárokká lett képesitések folytán, e minő­ségben megerősítette. A ro. kir. pénzügyminister Pichler Nándort I. osztályú adóhivatali segédtisztté nevezte ki. Igazságügyminiszeri RENDELET A BÍRÓI ügyvitel tárgyában. Az 1868: LIV. tczikk 6. §-ában nyert felhatal­mazás erejénél fogva, a törv. rendtartással egy­idejűleg, a jelen ügyviteli szabályzatot léptetem életbe. Minden ezzel ellenkező törvény, szabályrende­let és gy­akorlat, az érintett időponttól fogva hatá­lyon kívül létezik A törv.­rendtartás 22-ik és 25—27. §§-aiban em­lített kivételes bíróságoknál, valamint a telek­könyvi hatóságoknál jelenleg fennálló ügyviteli szabályok ezen intézkedés által nem érintettek. ELSŐ CZIM. Ügyvitel az első folyamodási törvényszé­keknél. I. Fejezet. Átalános határozatok. 1. §. A törvényszék az elnök közvetlen felügye­lete alatt áll. Az elnök felelősség terhe alatt tartozik az ügy­vitel minden ágában a rendre és pontosságra, a törvények megtartására és a visszaélések eltávo­lítására és orvoslására szakadatlan ügyeimet for­dítani, á­ltalában oda hatni, hogy a hivatali tevé­kenység, a teendők czélsz­erű­ felosztása s a bíró II. Fejezet. Iktatóhivatal. 9. §. Minden hivatalos irat, mely valamely ha­tóságtól érkezik, vagy beadvány, melyet a bíró­sághoz az ügyfelek intéznek, az ikta­thivatalba adandó. Mennyiben van e szabály alól kivételnek helye, a rendes eljárás és végrehajtás folyamában, a törv, rendtartás határozza meg. 10. §. A beadványokban a tényállás és kére­lem, a kürlapon pedig azokon fölül, melyek a törv. rendtartás 65. §-ában a), c) is e) alatt a ke­­r útlevélre nézve rendeltetnek, a beadvány tárgy­szerű megnevezése s a kérelem rövid kivonata is kitétessék, lehetőleg akképen, a mint az az iktató­könyvbe bevezetendő, 11. §. Ha a beadvány valamely folyamatban lévő ügyre vagy korábbi elintézményre vonatko­zik : az előszám, ha mellékletekkkel van ellátva: ezek száma, ha pénzt vagy oly mellékletet tartal­maz, mely különös intézkedést igényel: e körül­mény a felek által a külapon kitüntetendő. 12. §. Az iktatónak a törvényszékhez intézett semmifé e beadványt sem szabad vissz­autasítani, a lényeges­ hiányok pótlására azonban figyel­meztesse a beadót. 13. §. Bélyegköteles beadványoknál a bélyeg­jegyek alkalmazására s a bélyegilleték megrövi­dítése eseteiben követendő eljárásra nézve az e részben fennálló szótá­rok szolgálnak zsinórmér­tékül. A szegénységi jog mellett bélyegtelenül vitt ügyekről külön jegyzék vezetendő, melynek első rovatában a sorszám, másodikban a jogosított fél neve, harmadikban a per tárgya és iktatói számai foglaltatnak. A negyedik rovat jegyzetek­nek tartatik fenn. 14. §. Az iktatóhivatalnál semmit sem lehet élő szóval bejegyeztetni, sem valamely beadványt oly megbízással venni át, hogy az csak utóbb s bizonyos feltétel bekövetkeztével jegyeztessék be­­az oktatókönyvbe. 15 §. Az iktatóhivatal délelőtt 9 től 12-ig s dél­után 3-tól 5 óráig, ünnep- és vasárnapokon pedig d. e. - től 12-ig a felek számára nyitva áll. 16. §: A hivatalos helyiségen kívül és a zár­órán túl semminemű beadványt nem szabad el­fogadni. A zárórán túl posta útján érkezett ügy­darabok a következő keret alatt vezetendők be az iktatókönyvbe. 17. §. Az iktatókönyv a következő rovatok sze­rint vezettetik: a) első rovatba jó, az érkezés időrendjének pontos megtartása mellett, a beadvány száma, alá kisebb jegyekkel a netáni előszám, s végül az előadó neve; b) második rovatba a beadvány példányainak száma, s a netáni melléklete­k; c) harmadik rovatba a félnek, a ki az iratot benyújtotta, úgyszintén az ellenfélnek, hol ilyen előfordul, — ha pedig az irat valamely hatóság­tól érkezett, annak is megnevezése; végre a be­advány tárgyának rövid kivonata (10. §); d) negyedik rovatba az elintézés napja. 18. §. A beadás napja középre jő, s a közvet­len következő keletig minden beadványra kihat. Ha valamely napon semmi beadvány nem ér­kezett, ez az iktatókönyvben világosan megjegy­zendő. 19. §. Minden beadványra, s ha ez több pél­dányból áll, mindenik példányra fölül az ikta­tói szám, továbbá a beadás napja és éve szám­jegyekkel, a hónap pedig betűkkel pontosan fel­jegyeztessék. Ha ugyanazon ingatlanra vonatko­zó betáblázási kérvények, vagy más hasontartal­­m­ú iratok az iktatónak egyidejűleg adatnak át, ezen körülmény mind a beadványon, mind az ik­tatókönyv első rovatában megjegyzendő. A szá­mok minden évben január­­­tól deczember utolsó napjáig szakadatlan rendben folynak, s a mellett minden tört szám, és a számok kihagyása vagy ismétlése, végre a könyvben minden törlés vagy vakarás gondosan kerülendő. 20. §• Az iktató a mellékleteket nézze át, az iktatói számmal és a beadás évszámával jelölje meg, s azok mennyiségét, ha épen nem, vagy mm helyesen volna kitéve, a beadványon az ik­tatói szám alá jegyezze fel. Ha a beadványban felhívott mellékletek valamelyike hiányzik, ezt mind az iktatókönyv illető rovatában, mind a­­ beadványon az iktatói szám­ alatt ki kell tüntetni. 21. §: Az iktatónak nem szabad a hivatali he­lyet elagyni, míg a hivatalos órákban érkezett beadványokat az iktatókönyv harmadik rovatába be nem vezette, a az első rovatban legalább az ik­­tatói számot fel nem jegyezte. Egyébiránt a feleknek jogukban áll kívánni, hogy a beiktatás jelenlétükben történjék, vagy hogy a beadásról, az e czélra hozott felzeten elis­mervény adassék. 22. §. Az elnökhöz intézett és zárt, vagy lepecsé­telt beadvány felbontatlanul adatik át az elnöknek. Felnyitás és kihirdetés végett benyújtott vég­rendelet hasonlóul az elnöknek adatik át, s csak kihirdetés után lesz az iktatóhivatalb­a adandó, beiktatás végett. Megönés végett leteendő végrendeletet csak folyamodvány mellett fogadhat el és jegyezhet be az iktató. 23. §. Az előbbi §-ban foglalt eseteken kívül semmi oly beadvány­t se fogadjon el közvetlenül az elnök, a­melynek elintézése a bíróságot illeti. Az elnökileg elintézendő tárgyakról külön ik­tatókönyv vezetendő. 24. §. Ha a beadványhoz pénz vagy más letéti tárgy van mellékelve: a 133. és köv. §§-ban sza­bályozott, eljárásnak van helye. 25. §. Bepecsételt csomagokat az iktató a pe­­csét megsértése nélkül bontson fel, és ha a bead­vány borítékban fekszik , az iktatói számot a bo­rítékra is jegyezze fel. A borítékok hat hónapig tartatnak még az ik­tatóhivatalban. 26. §. Az iktató a hivatalos órák elteltével, il­letőleg az azalatt beérkezett beadványok beveze­tése után (21. §.), az iktatókönyvet berekeszti, s a beadványokkal együtt az elnöknek bemu­tatja. Az elnök az iktatókönyv íveit s a beadványo­kat átnézi; az újonnan indított ügyeknek előadót rendel; az iktató­könyvet az utolsó számnál . 8 az íveken kül­ön-kü­lön aláírja, és az iratokkal 1302 jogi tagok egybevágó munkássága által előmoz­­díttassék. Az elnök látja el a törvényszéki igazgatás teen­dőit is. Ré­gletes teendői a bírósági ügyvitel tár­gyában az illető helyeken adatnak elő. 2. §: Egy bírósági tagnak sem áll jogában visz­szautasítani azon ügyeket és meghagyásokat, a­melyeket akár az elnöktől, akár a törvényszéktől vett, hivatalos eljátás végett, azon esetek kivéte­lével, melyekben a törv.­rendtartás 56. §. szerint fennforgó érdekeltségénél fogva részt nem vehet. 3. §. Aa­dályoztatás vagy távollét esetében az elnököt a sor szerint hozzá legközelebb álló bíró­sági tag helyettesíti. A többi tagokra nézve a he­lyettesítés, a hasonló szakbeliek közöl, az elnök által történik. 4. §. Törvénykezési tekintetben minden első folyamodat a törvényszék a kir. ítélő táblának, s ezzel együtt a m. kir. curiának van alárendelve. A bíróságok egymás közt minden más hatóság kizárásával közvetlenü­l érintkeznek, s az alá rendeltek a felsőbbek határozatait foganatosítani s utasításait teljesíteni tartoznak. 5. §. A legfelsőbb felügyelet az is­arsáeru­lyi mi­­­­nistert illeti, a­ki ezen jogánál fogva vizsgálatot rendelhet, s az ügyvitel szabályainak megtartása, valamint a hiányok orvoslása iránt a tapasztal­takhoz képest intézkedhetik. 6. §. Minden bíróság tartozik az év kezdetén, az elmúlt évben előfordult ügyekről kimutatást készíteni, a azt legfeljebb január hó végéig az igazságügyi miniszerhez két példányban felter­jeszteni. Az elnök gondoskodjék, hogy az e czélból szük­ségelt adatok ez év folyamában kellőleg össze­­gyűjtessenek. 7. §. Mind a törvényszék átalában, mind az iktató-, kiadó- és irattári hivatalok külön-külön hivatalos pecséttel láttassanak el. Ez utóbbiak köriratában az illető szakbeli hivatal megneve­zendő. 8. §. A jelen szabályzathoz szükséges minták utólag fognak kiadatni. Az itt meghatározott köny­vek és jegyzékek azon minták szerint vezettetnek s az illető szakbeli tisztviselő felügyelete alatt, a hivatalos helyiségben, beköttetnek és gondosan őriztetnek.

Next