Budapesti Közlöny, 1869. július (3. évfolyam, 147-173. szám)

1869-07-01 / 147. szám

Uta&ittaiU[■ a mi//Uterium : Hogy ezekre vonatkozó törvényjavaslatot a legközelebbi ülésszak alatt a ház elé terjesz­­szen. Egyszersmind Felhatalmaztatik ezennel arra is, hogy a ma­gántulajdonosok kárpótlására szükséges össze­írásokat becsléseket és kiszámításokat előlege­­sen foganatba vétethesse, a végre, hogy az em­lített munkálatot a fönt körülírt tö­r­vé­ny­j­a­vas­lattal egyetemben a képviselőház elé terjeszt­hesse. Az értékpapírokra nézve megjegyzendő, hogy azok minden hazai közpénztárnál név szerinti teljes értékben elfogadandók legyenek. Dietrich Ignácz indítványt nyújt be, mely oda czéloz, hogy ne csak a kormány, hanem a képviselő, és bárki jogosítva legyen a ház elé törvényjavaslatot vagy vázlatot benyújtani. E czélból egy, az országgyűlés mindkét háza által összeállított szakértői bizottságot kivált, mely azon törvényjavaslatokat vagy vázlatokat, me­lyek nem a kormány által nyújtattak be, meg­bírálja, és a háznak elfogadásra ajánlja. Azon törvényjavaslatok, melyek törvényül elfogadtat­nak, minőségükhöz képest, a képviselőház által jutalmaztatnak. A minisztérium jogosíttassék fel, hogy az ország költségén szakférfiakat alkal­mazzon a törvények elkészítésére. Kinyomatni, s napirendre tűzetni határoztatik Napirenden van : a bírói hatalom gya­korlásáról szóló tv.-j­avas­l­at általános tárgyalásának folytatása. Első szónok Peliczki Béla .­ A korábbi országgyűlések példájából kimutatja, hogy nem az igazságügy­miniszter s nem a ház mostani többsége az, mely először érezi a választott bíróságok hiányait. Érezték ezt már a múlt század törvényhozói is, s valahányszor csak előfordult a szükség az igazságszolgáltatási közegeket szaporítani, egy­másután állíttattak fel a kinevezett bíróságok, kerületi táblák stb. Hivatkozik gyakorlati pél­dákra, melyek bizonyítják, hogy a perlekedő felek nem találhatják fel a választott bíróban azon garantiát, melyet a kinevezés nyújt. Ha például egy tolnamegyei lakos pert indít egy máramarosi lakos ellen, igen természetes, hogy azon máramarosi biró lesz hivatva ítélni, ki az egyik félnek választott birája, míg a másikkal a legtávolabbi viszonyban sem áll. Szónok válaszol ezután az egyes baloldali szó­nokok beszédeire , s többek között Tisza K.-éra, ki a közvéleményre hivatkozott- A közvélemény kétségen kívül nagy hatalom, de a­mi a nemzet elhatározásaira legnagyobb befolyást gyakorol, az nem lehet más, mint a civilisatió (Zajos he­lyeslés); s ha a nemzet többsége valamikor majd Tisza Kálmánékat hozza a jobboldalra, ők is kénytelenek lesznek meghajolni a civilisatió kö­vetelményei előtt, ellenkező esetben ez oldalon maradásuk nagyon ephemer lenne. (Úgy van !) Beszéde további folyamában érinti Böszörmé­nyi esetét, melyből a következőket vonjuk ki: Dietrich Ignácz képviselő úr, hogy bebizonyítsa, mily veszélyes a kinevezett bíró Böszörményi László ellen lefolyt esküdtszék­i eljárást is felhozza érvül. Tartózkodni fogok ezen eljárás felett vé­leményemet kimondani, szorítkozom egyedül arra, hogy azon eljárást röviden a t. házzal megismer­tessem. Érintetlenül hagyom azon kérdés eldöntését is várjon egyáltalában a fennforgó kérdés érvéül egy concret eset alkalmazható-e ? Miután ellen­kező irányban számos más eset is felhozható volna. Azzal vádolja a képviselő úr az esküdtszéki bírákat, hogy daczára annak, miszerint Böször­ményi L. betegségét orvosi bizonyítványnyal iga­zolta, az esküdtszéki tárgyalás mégis megtarta­tott. A dolog így áll: Böszörményi a tárgyalás előtt két nappal újabban beadott elhalasztási kérvé­nyével egy orvos által kiállított bizonyítványt adott be a bíróságnak, s a bíróság ezen bizonyít­ványt 3 hírneves orvos által felülvizsgáltatta s ezen orvosok az eléjök tett kérdésekre követ-­­kező véleményt terjesztették a bíróság elébe : „Tekintetbe véve mind azt, mit Böszörményi­­ László állapotára nézve maga elmondott, vala­­­mint azon tüneteket, melyeket nekünk észlelnünk és kipuhatolnunk lehetett: alálkrottak orvosi véle­ménye, teljes meggyőződésük szerint oda járult, hogy Böszörményi László az üdült hörg­hurutban (catarchus bronchialis chronicus)még pedig kétség kívül évek óta szenved; de hogy ezen szokványos állapotához a kezelő orvos Garai dr. bizonysága szerint is jelenben semmiféle hevenykórfolyamat sem a tüdő, sem a máj valamely szerve részéről nem csatlakozott, mely reá nézve a különben is megszokott kimenetelt veszélyessé tehetné, minél fogva az élénkbe tett, és fentebb idézett kérdésre nézve is oda kell nyilatkoznunk, hogy ő a mai napon általunk észlelt állapot mellett is a f. hó 27-ik napjának d. e. 10 órájára a kitűzött esküdt­széki tárgyaláshoz személyesen jelenhet meg. Kelt Pesten, 1868 február 26 napján. Mint ki­küldött véleményezők: Dr. Balassa m. k. egyet. tanár. Dr. Kovács Sebestyén Endre. Dr. Marku­­sovszky.“ Ezen vélemény alapján a bíróság előzőleg a halasztási kérvényt a kérelemnek helyt nem adó­­lag intézte el és az esküdtszéki tárgyalást meg­tartotta, melyre azonban Böszörményi László meg nem jelent. Azzal vádolja továbbá képviselő úr a bíróság elnökét, hogy ez az összegezéskor a vádat foly­tatta. A szokásos elnöki zárbeszéd két részből ál­lott, az első az összegezésből, melynél a közvád­ló előadása részletes ismétlésének mellőzésével csak röviden érinti, hogy miből áll az, mit a vád­lott kér; második részében pedig mindkét irány­ban figyelmeztetést intézett az esküdtekhez. Meg kell itt jegyeznem, hogy országgyűlési felhatal­mazásnál fogva kibocsátott miniszeri szabályren­delet 63. szakasza szerint ez az elnöknek nem csak jogában, de kötelességében is állott. Azzal vádolja a képviselő úr az esküdtszéki bí­­róságot, hogy ez a szabályrendelet 71. szakaszá­hoz képest az esküdtek határozatát fel nem füg­gesztette, s újabb esküdtszéki tárgyalást nem tű­zött ki, hollott azon szakasznál fogva jog­adatik a bíróságnak, miszerint azon esetben, ha meg­győződése szerint az esküdtek az ü­gy lényegére nézve hibáztak, ezeknek határozatát felfüggeszt­heti. Hangsúlyoztam a „meggyőződés szót, mert előbb meg kellett a bírónak a felől győződnie, hogy az esküdtek hibáztak, s csak akkor függeszthette volna fel azok határozatát. Ezen vádak elősorolása mellett azonban elhall­gatta a képviselő úr azt, a­mi szintén a dologhoz tartozik; különösen hallgatással mellőzte, hogy midőn az esküdtek tizenegy szótöbbséggel a vét­kest kimondották, a bíróság pótolta ítéletében az elmulasztott védelmet és ehhez képest a közvádló által kért büntetést egy tized részére szállította le, a­miről a hírlapokban is megjelent ítéletből s indokaiból mindenki meggyőződhetik. De mellőzte a képviselő úr azt is, hogy Böször­ményi László mint politikai vádlott, a­kiről fel le­hetett tenni, hogy erős meggyőződéssel kelle bír­nia, midőn az inkriminált tettet elkövette, véghe­­tetlen kifogásokkal tért ki a védelem elől, melyre neki minden alkalom megadatott. A­­javaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. (Élénk he­lyeslés jobbról.) Móricz Pál beszédében több előtte­ szóló állí­tásainak c­áfolására szorítkozott. Az igazságügy­­miniszer ékes phrasisokkal felemlítette a 48-ki törvényeket. De ha azon törvényekből azon kö­vetkeztetést vonja a minister, hogy a bírák válasz­tását el kell törölni, azt hiszi, hogy azok alkotója újabban is tiltakoznék e föltevés ellen. Szóló várta a miniszertől, hogy adatokkal fogja bizonyí­tani, hogy a választott bírák alatt sülyed az igaz­ságszolgáltatás, és hogy a provisorium alatt min­den jó volt. Szóló adatai csak Biharra terjednek, de kötelességének tartja kimondani az ország ös­­­szes választott bírái nevében, hogy a haza azok iránt, kik a legnehezebb körülmények közt az igazságszolgáltatást átvették, és folytatták, elis­meréssel fog tartozni mindenkor, ha pedig hiva­tásuknak meg nem feleltek, az a perrendtartás hi­ányában fekszik. Végül kijelenti, hogy az ellen­zék kész széttörni az igazságszolgáltatást lenyű­göző bilincseket, és kész mindazon partiális kö­telékeket szálankint szétszaggatni, melyek az igazságszolgáltatás reformjának útjában állanak,­ és ebben a jobb és baloldal közt a különbség csak­­ az, hogy m­íg ez utóbbi a népszabadság, a szabad választás útján, a jobboldal a népszabadság meg­szorításával akarja a­ reformokat keresztülvinni, és ennélfogva a­­javaslatot a tárgyalás alapjául el nem fogadja. (Élénk helyeslés balról.) Rónay Jaszini: A kormánynak és nemzetnek egyiránt érdekében áll, hogy a birák függetlenek legyenek. Hiszen mi nem az absolutismusnak, hanem az alkotmányos szabadságnak hozunk törvényeket, melyek mindenkit köteleznek. (He­lyeslés.) Felhozza Anglia példáját, s óhajtását fejezi ki, vajha a kinevezett bírói testület nálunk is oly általános tisztelet tárgyát képezné, mint Angliában. Hosszasabban fejtegeti a megyei in­tézmények hiányait, s bár hálával ismeri el, hogy a régi autonóm megye hajdanában jó szolgálatot tett az alkotmányosság ügyének, de ha igazságo­sak akarunk lenni, be kell vallanunk, hogy újabb időben nem felelhetett meg az igényeknek. Pedig a tizenkilenczedik század második felében nem siestálni, hanem tenni és alkotni kell. (Élénk helyeslés.) Mert egy hatalom van, mely előtt mindennek meg kell hajolnia: a haladás, s a­mi ezzel ellentétben van, azt lehet egy ideig támo­gatni , de állandóan föntartani nem. (Hosszas éljenzés a jobboldalon.) Pártolja a törvényjavas­latot. Nyáry Pál feladatául tű­zte ki bebizonyítani, hogy a miniszeri javaslat alkotmányunkkal el­lenkezik s azért tárgyalás alá sem vehető. A kor­mány — úgymond — 48-as alapon állónak vall­ja magát, a ház minden pártja szintén, már pedig a 48-as törvényhozók intenzióival ellenkezik a ja­vaslat ; a képviseleti rendszer, mely 48-ban be­­hozatott, a fő­kormányzatot a ministériumnak hagyta, de meghagyta a közigazgatást, a bírás­kodást a megyéknek, mert a hatalmak egyesítése veszedelmes, mit szóló szép elméletekkel bizo­nyítani igyekszik, valamint azt is, hogy még a 66-iki országgyűlési feliratok ily szellemben pár­tolták a megyét. Magyarázza továbbá, hogy ná­lunk a hűbéri viszonyokat nem a fejedelmi ha­talom szüntetvén meg, a bíráskodás sem szállhat erre, hanem a népet illeti stb. Ezután áttér azon két politikai iskolára, melyek szerinte most kö­­vettetnek. Egyik szerint, úgymond, az egyén sem­mi, minden hatalom az államra ruháztatik, vagyis a ministerre ; e rendszernél a nép csak engedel mes tömeg, azon joggal, hogy­ időnként képvise­lőket választ; a felelősség annyiban áll, hogy a községi bíró felelős a megyefőnöknek, az a mi­­nisternek, ez pedig a saját eszközei által terem­tett parlamenti többségnek stb., mely rendszer rettentő hibái mellett felolvas egy híres írótól hosszú citátumot, de nem mondja az író nevét. A másik rendszer az, melyben a kormányzás mun­kának tekintetik, törvény szab meg mindent: a polgár önálló , közszellem uralkodik stb. A most előterjesztett javaslatból pedig azt látja, hogy ez az előbb említett, s nem a 48 as szellemű alkot­mányra törekszik. — Polemizál az igazságügymi­­niszer beszéde ellen, s miután még a megyék mel­lett tartott hosszú véd és dicsbeszédet, — a javas­latot nem fogadja el. Tanárry Gedeon : A­ háznak elfáradt figyel­mét nem akarom túlságosan igénybe venni, és csak azért szólalok fel e tárgyban, mert némi csekély árnyalatokban még az előttem szólók sokaságának véleményétől eltérek. Előre kijelentem, hogy én azon végtelen s­ötét képet h helyet itt jelen igazságszolgáltatásunkról és törvénykezésünkről némelyek élénkbe állítottak, általánosságban és nagyrészben valónak nem tar­tom. Ha azon kép oly sötét volna, ez csak­is azon esetben lehetne olyan, hogy ha a bírói igazság ná­lunk eladó volna, ha v annak ára volna. Én ezt nem akarom hinni. Én nem akarom megbélye­gezni azon sok, és mint egy előttem szóló képvi­selő úr helyesen kifejezte, az elszántság bizonyos nemével vállalkozott egyéneket, kik a lefolyt idők­­ben a bírói nehéz kötelességet teljesítették, és nem hiszem, hogy ha megváltoztatjuk is az intéz­ményt, e tekintetben ugyanazon személyek részé­ről, egészen más eredményt várhatnánk, mint a­minőt azok eddig képesek voltak felmutatni. Ha a kép oly sötét volna, akkor a személyekben rej­tenék a baj, akkor a mai nemzedék erkölcsileg megromlott volna, és akkor, te­hát­ maga az új intézmény sem vezetne czélhoz. Továbbá kénytelen vagyok azt is kijelenteni, hogy én a bírói hatalom gyakorlásának,az igazság 2048

Next