Budapesti Közlöny, 1869. július (3. évfolyam, 147-173. szám)

1869-07-15 / 159. szám

melyeknél fogva elkerü­lhetlenü­l szükséges az adóbehajtása. Mindezek előtt engedje meg a t. ház előadnom, miként áll Szabadka az adófizetés tekintetében. (Halljuk!) Szabadka kir. város­a mint tudjuk termékeny vidéken fekszik, a múlt évben általában jó termés és jó árak voltak, mindamellett 1869. évi január 1-je napján hátra­lékban volt 464,021 ft 66 krral; ezen hátralékok az év folytán mindinkább szaporodnak, a­helyett, hogy fogynának, így már másik évnegyed vé­gén a hátralék körülbelül 200,000 fra rúg. Azt kérdi tőlem a t. képviselő úr, melyek azon indokok, melyeknél fogva a végrehajtást elrendel­tem és azt kérdi, hogy az én rendeletemből tör­tént e az Erre azt válaszolom, hogy a törvény ren­deletéből történt, még­pedig méltóztassanak utá­na nézni: a 68-iki XXI. tcz. 25. § á t, mely azt mondja: „Eltelvén az évnegyed közepe a községi elöljárók azon napon tartoznak beszolgáltatni a beszedett adót, melyet az illető adóhivatal e vég­re rendszeresíteni fog.“ A 8-ik §. továbbá azt mondja: „A pénzügyi igazgatóságok jogosítják úgy egyes adózóknak, mint egyes községeknek e végett hozzájok benyújtandó és eléggé indokolt fo­lyamodásukra az évnegyed végén túlterjedő halasz­tást is adni.“ Szabadka város azonban a halasztást nem is kérte, nem is indokolta. Az adó lejárt. A törvény itt van és igy fizetni teli (Derültség.) Mi­dőn más kevésbbé gazdag vidékek pontosan le­fizetik adójukat, a legnagyobb igazságtalanság követtetnék el a törvénynek engedelmes adófize­tői irányában, midőn Szabadka városát e tekin­tetben az adóbehajtástól megkímélni akarnék. (Zajos helyeslés jobb oldalról.) Képviselő úrnak azon további kérdésére, miért alkalmaztatnak Szabadka városában az adóbe­hajtásra kormány által kinevezett és napidíjak­kal ellátott közegek, egyszerűen megjegyzem, hogy nem csak Szabadkára, hanem a törvény ér­telmében mindenüvé küldetnek ki adóbehajtási biztosok. (Helyeslés jobbról.) Azt mondja a t. képv. úr, hogy a város mellőzésével történt a kiküldetés. Ezen állítás azonban nem áll, mert Szabadka városa törvényhatósági testületének az adó­hátralékot bejelentettem, és ha meg akar győződni a t. képv. ur, megmutathatom neki Szabadka városa azon határozatát, melynélfogva Milkovics tanácsost küldötte ki e tárgyban. Ez azonban úgy látszik, a sok panaszok miatt, me­lyek felmerültek, az adó végrehajtás körül eljárni nem tudott, vagy legalább tényleg nem járt el, mely körülménynek megvizsgálását mindenesetre köte­lességemnek fogom ismerni. (Helyeslés jobbról.) Miután ez így áll, és az aratás legközelebb be lesz fejezve, és ennek folytán új jövedelmi forrás fog nyílni Szabadka város lakosainak , arra va­gyok bátor kérni a t. képv. urat, hogy midőn szü­retre haza megy, (Halljuk!) méltóztassék nevem­ben is felkérni ezen vagyonos, gazdag, fizetni ké­pes, késedelmes adófizetőket, (derültség) hogy ró­nák le mielőbb hátralékaikat, (derültség) egy­szersmind nyilatkozassa ki nekik, hogy ha jövő­ben pontosan fogják fizetni adójukat, annak én fogok örülni leginkább, annyival inkább, mert a pénzügyi terhes teendők közt a legkellemetlenebb látni azt, hogy ott, a­hol a viszonyok a pontos adó­fizetést megengednék, még mindig a régi passiv ellenállás elvéhez ragaszkodni látszanak. (Derült­ség és élénk helyeslés a jobb oldalon.) Mukics Ernő : Valahányszor adóbehajtás tár­gyában interpelláltatik a pénzügyminiszer, min­dig arra hivatkozik, hogy az a város a legroszabb adófizető; most is azt felelte, a­mit Jankovichnak mondott, (Lónyay közbeszól: Nem is lehet mást!) csakhogy most Duna-Vecse helyett Szabadkát tett (Lónyay közbeszól: Úgyis van!) Sajnálja, hogy a ház a válaszokat mindig tudomásul veszi, minek következése, hogy az adózó nép az ilyeljárás által a végelkeseredésig fokozódik. Megjegyzi, hogy Szabadka városa adóhátralékában, mely 454.000 frtra tétetik, oly százalékok foglalvák, melyek nem liquidálhatók és igy be sem hajtha­tók. A differentia tehát nem lesz oly rendkívüli, mint a t. pénzügyminiszer feltünteti. Elmondja aztán, hogy szokták a financz köze­gek az adót behajtani, 3, 4, 5 írt napidíj mellett; összeírják a legjobb fizetni képesek neveit sat. Azt hiszi, hogy az ország közvéleményének tenne eleget a pénzügyminiszer, (Mozgás jobbról.) ha az adóbehajtást legalább az aratás idejére beszün­tetné. Ezt a Bach-korszak alatt is megtették. Ki­jelenti, hogy nincs megelégedve a minister úr válaszával. Fentartja magának annak idején ha­tározati javaslatot adni be. A napirenden következő tárgy a kérvényi bizott­ság jelentése volt. A bizottság előadója Hal­mosy Endre, Árva megyének a Vág folyó szabályozá­sát illető 40. sz. kérvényére nézve a bizottság a közlekedési ministériumhoz áttételt ajánlja. Erre vonatkozólag Madocsányi Pál fölszólalt, a fake­reskedés és az ebből élő árva-, liptó-, turócz és trencsénmegyei népesség érdekében — annak szükségét fejtegetvén, hogy addig is míg a Vág folyam szabályozása eszközöltethetnék, legalább a hajózási akadályok megszüntetése rendeltetnék el a ministérium által. Minthogy ily határozat­hozatala érdemleges tárgyalást igényelne, el lett határozva, hogy a kérvény pártolólag fog a mi­nistérium figyelmébe ajánltatni. A 47. sz. kérvényben Abaúj megye a megyei költségzetésben tett levonások ellen panaszkodik. A kérvényezési bizottság azt a belügyminiszérium­hoz áttétetni véleményezi. Ez ellenében Péchy Tamás a kérvénynek a pénzügyi bizottsághoz utalását indítványozza, kiemelvén, hogy a megye szorongatott pénzügyi helyzete mielőbbi orvoslást igényel. Csiky Sándor is hasonló értelemben nyilatko­zik. A 8 per levonás Heves megyében és másutt is megtörtént és ezáltal lehetetlenné tétetik a me­gyéknek úgy a közigazgatás mint a törvénykezés terén sikeresen eljárni. Elnök­k épen azon körülményekből, hogy több megyének van hason tartalmú panasza, következ­teti annak szükségét, hogy a jelen kérvény is épen a belügyministerhez utasíttassék, hogy meg­győződvén a megyék ezen állapotáról, póthitelt kérhessen a hiány fedezésére és legczélszerűbbnek tartja tehát, hogy a belügyminiszer a baj orvos­lása végett megkerestessék. E nézet helyesléssel találkozván határ­zattá is lép. Egyébiránt a 130—40 kérvények legnagyobb része a bizottság véleményezése szerint lett elin­tézve. Rövid vita keletkezett Perkáta község kérvé­nye fölött, melyben az urasági birtoknak külön adó- és közigazgatási községgé lett alakítása el­len panasz emeltetik. A bizottság ugyanis azt vé­leményezi, hogy a kérvény, melyet a bel­ügymi­nistérium annak idejében elutasítólag elintézett, az összes ministériumhoz teendő át. E vélemény ellen felszólal: Irányi Dániel . A panaszlók szerint a belü­gy­­ministérium igazságtalanul járt el, nem utasíthat­ja hát a­zt a kérelmet a belügyministériumhoz, hanem azt érdemileg kell tárgyalni. Papp Zsigmond úgy véli, hogy senkit sem lehet kihallgatatlanul elítélni, ki kell hát hallgatni a ministériumot is (jobbról,­halljuk!) minthogy pedig a ministérium tagjai, kik felvilágosítást adhatná­nak, nincsenek jelen, nem érthet egyet az előtte szólóval. (Helyeslés.) IRÁNyi Dánes még azt kérdi, várjon a panasz­lók által felhozott ministeri rendelet mellékelve van-e az irományokhoz? Róth László előadó : Nincs! és így csakugyan nem lenne alkalma a háznak a ministérium véle­ményéről értesülni. Elnök : Úgy hiszem, legjobb lesz az illető mi­niszer nyilatkozatát bevárni, és akkor a ház intéz­kedni fog. (Helyes.) Az elnöknek azon kijelentése után, hogy lehet­ne ugyan még több kérvényt is tárgyalni, de a kérvények nagy halmaza miatt a jegyzők nem készíthetnék el az ülésnek még ugyanaz­nap 6 órakor hitelesítendő jegyzőkönyvét, az ülés 2 óra­kor berekesztetett. Legközelebbi ülés esteli 6 órakor. kács-szryi, végre a miskolci putnok és nyíregyház ungvári vonalakat illető határozatokat. Mindezen tárgyak az állandó 3-as bizottsághoz utasittatnak, azon meghagyással, hogy a ma d. u. 5 órakor tartandó ülésen azokról jelentést tegyen. Gróf Cziráky János átnyújtja a 9-es bizottság jelentését, mely a házszabályok átvizsgálásával volt megbízva. Napirenden van Tomcsányi főispán javaslata a főrendiházból választott delegátiós tagok napi­díjai s úti­költségei iránt. B. Wenckheim László a függetlenség érdeké­ben a javaslat ellen szól; azt óhajtaná, hogy a képviselők se húzzanak napi­díjakat. Gr. Cziráky János a javaslat mellett szól, mi­vel hogy itt nem megjutalmazásról van szó, tör­vényhozási functiókért, hanem kártérítésről azon kiadásokért, melyeket a delegatio tagjai tenni kénytelenek, ha ülésezési helyekről kimozdulnak. Gz Apponyi György szintén támogatja a több­ségi javaslatot, melyet a többség elfogad s hatá­rozatra emel. 2242 A FŐRENDIHÁZ XVI-ik ÜLÉSE JÚLIUS 14-ÉN DÉLI 12 ÓRAKOS. Elnök: Majláth György országbíró. Jegyző: Tisza Lajos. A kormány részéről senki sincs jelen. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetvén, a kép­­viselőház jegyzője: Széll Kálmán áthozza a képvi­selőház által elfogadott gácsországi vasúti törvény­­javaslatot, nemkülöben az eperjea-tarnovi és mun­ A KÉPVISELŐHÁZ LII. ÜLÉSE Jul. 14. Esti 6 Obakoe. Elnök: Somssich Pál. Jegyzők: Széll Kálmán és Jámbor Pál. Olvastatik a reggeli ülés jegyzőkönyve, mely Irányinak egy helyreigazításával hitelesí­l­­ik. Elnök jelenti, hogy a v­ízvezeték a napokban fog a Sándor-utczán átvezettetni, és azon kérdést intézi a házhoz, hogy kívánja-e a vízvezetéket bevezettetni a képviselőházba. Molnár Pál a ház zajos nevetése közt azt igyekszik bebizonyítani, hogy az oly véghetetlen fontos ügy, miszerint mindenesetre a gazdasági bi­zottsághoz kell utasítani megfontolás végett. Kovách László arra utal, hogy miután a kép­viselőházban a víz csakis a tisztaság fentartására és netalán tűzvész esetére szükséges, a vízvezeték bevezetése alig egy pár száz forintba fog kerülni. Határoztatik, hogy az elnökség a szükséges in­tézkedéseket ez iránt tegye meg. Ezután az ülés felfüggesztetik, míg a felsőház bejelentett üzenete áthozatik. Félórai szünet után gr. Teleki Ede, a főren­diház jegyzője jelenti, hogy a felsőház elfogadta a gácsországi és a miskolcz-putnoki vasútra vo­natkozó­­javaslatokat. Felolvastatván a főrendi­háznak e tárgyakra vonatkozó jegyzőkönyvi ki­vonata, az ülés ismét felfüggesztetik, míg a jegyzőkönyv elkészül. Néhány perc­nyi szünet után Széll Kálmán jegyző olvassa az ülés jegyzőkönyvét. Várady Gábor figyelmezteti a házat, hogy a főrendi­­­háztól átküldött jegyzőkönyvi kivonat hiányos, a­mennyiben egyik határozat nem em­­líttetik meg benne. Elnök ígéri, hogy a felsőház elnökségétől ez iránt felvilágosítást fog kérni. Ülés vége 7 órakor. Legközelebbi ülés holnap órakor délben. A FŐRENDIHÁZ XVII. ÜLÉSE JÚLIUS 14-ÉN ESTI 5 ÓRAKOR. Elnök : Majláth György országbíró. Jegyző : Teleki Ede gr. Csikáky János gr. előterjeszti a hármas bizott­ság véleményét a gácsországi és a miskolcz-put­noki vasútra vonatkozó­­javaslatokra és azt a bi­zottság nevében elfogadás végett ajánlja. Hollán Ernő államtitkár, mint a közlekedési minisz­t megbízottja hosszasabb beszédben indo­kolja az előterjesztést. Wenckheim­ászló­s, utalva arra, hogy az idő rövidsége miatt a fő rendek­­nem tájékozhat­ják magukat, a rögtöni tárgyalást nem látja helyén. Cziráky János gr. védelme alá veszi a bizott­ság eljárását. Rövid vita után mindkét tvjavaslat nagy több­séggel elfogadtatott és szokott módon a képvise­­lőházzal közöltetni határoztatott. Ülés vége 6 óra 30 perc­kor. Legközelebbi ülés holnap déli 1 órakor.

Next