Budapesti Közlöny, 1869. augusztus (3. évfolyam, 174-198. szám)

1869-08-01 / 174. szám

Biidfk-PesT, 1869 174. szám Vasarnap augustus 1 BUDAPESTI K Ö Z L 0 N Y. 11 I A” A T A I, O N J . A ír*. Napontai postai síé txuldée&el : Igász ívre..........................20 frt. (Félévre............................10 „ Negyedévre.........................5 . Budapesten házhoz horolva : Eg­ész évre. . . 18 frt.— kr. Félévre .... 9 „ — „ Negyedévre . . 4 n 50 „ S**js££&z?68EG : Pesten . lstvani-Etcz* 0-ik szína ]. emelet. Eudíhítatal : Pesten, Barátok­­ tere 7. s*. ». földszint. SÉTrítATOK nem küldetnek viasza. Bémnenter- IfD levelek c­sak .-euden levelezőinktől fo- 780 n­j-tmik el. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos ^Értesítőbe-' igtatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért. 100— 2GU-ig 2 frt. zOO—iJOO-ig 3 frt és igy tovább íninden le0 szóén­t írttal több. MAGÁNB­­EDETEEFK: Egy hasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr. többszöri hirde­tésért? kr.minden beiktatásnál. A bélyeg­ dij külön minden be­­igtatás után 30 kr. oszt. ártékb. E­lőfizetés: Csak : HIVATALOS RÉSZ. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister Clement György távirdai biztost és Martin Lajos távirdai főállomási gondnokot ide­iglenes minőségű m. kir. távirdai igazgatókká; Zappa Ferencz távirdai vonalellenőrt és Vukovic Adolf első oszt. főtávirászt ideiglenes minőségű m. kir. távirdai főépitészekké; Hildesheim Ferencz távirdai pénztári ellenőrt m. kir. távirdai pénz­tárnokká; Dobrovszky Ernő távirdai vonal ellenőrt kir. távirdai főállomási gondnokká; Hesske Jó­zsef másodosztályú főtávirászt ideiglenes minősé­gű m. kir. főállomási gondnokká; Bralter Bódog és Csimponeriy Dénes másod osztályú főtávirászo­­kat m. kir. vonal ellenőrökké; Wettenger Károly és Stipeth­ Márk másod osztályú főtávirászokat m. kir. pénztári ellenőrökké; nagy­ajtai Donáth Lajos első osztályú távirászt ideiglenes minőségű m. kir. pénztári ellenőrré ; Zimmermann Henrik, Vécsey István, Horny Gyula, Neuhold János és Pulman István távirászokat valóságos,­­ Katidé Mátyás és lemhényi Dávid Endre távirászokat ideiglenes minőségű m. kir. alépitészekké; Mol­­csányi Mihályt, Lisztner Lajost, Weber Jánost,Hoda­­lk­ Istvánt és Hintner Józsefet m. kir. távirdaigaz­­gatósági irodavezetőkké ; Fü­löp Sándor távirdai számtisztet és távirászjelöltet , továbbá Boross Ármin, Csernik Ernő, Joannovics Uros, Seydl Ala­jos, Sárosy Károly, Jovilla Samu, Voletz Sándor, nagy­ajtai Kovács Gyuda, Grundier Imre, Vidkán Pál távirdai gyakornokokat és Kapocsányi Lázár cs. kir. hadnagy és távirászjelöltet ideiglenes mi­nőségű m. kir. másodosztályú távirászokká­­ nevezte ki. A magyar kir. igazságügyminiszer a pestvárosi helyszinelési bizottsághoz Kocsi Horváth Eleket bizottság-vezetővé és'Igláditz Kálmánt tollnokká ne­vezte ki. Andrássy M­ihály köz- és váltóü­gyvéd a köz­­alapítványi kir. ü­gyigazgatósághoz fogalmazó­gyakornoknak neveztetett ki. Hoff­enbradl András esztergomi lakos vezetékne­vének „Reményh­en kért átváltoztatása folyó évi 15.227. számú belügyministeriumi rendelettel meg­engedtetett. Kafka (Nossian) Vilmos sassini lakosnak, az általa már eddig is használt „Nossian“ vezeték­névnek további használhatása a folyó évi 15.179. számú belügyministeriumi rendelettel megenged­tetett. _______ A temesvári m. k. pénzügyigazgatóság által kupás Kupkay Péter és csatószeghi Péterffy Zsig­­mond másodosztályú irodai tisztek, első osztályú iroda­tisztekké , továbbá Szojadinovits Sándor és Geml József másod­oszt. iroda­tisztekké; Siphnios Miltiad és Sineratz Döme irodasegédekké, végre Babitzky Lajos dijas kezelési gyakornokká nevez­tettek ki. _______ A temesvári papír, keményítő- , vegytan­művek gyári részvénytársaság alapszabályai­, é. 12.333 az. a. a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m.kir. ministeriumnál a törvényes bemutatási zá­radékkal elláttattak.­­ Somogymegyei Kaposmérő községben évenkint ápril hó 1-én, május 18 án, junius 14-én és sep­­­­tember 30-án országos vásárok fognak tartatni,­­ mi ezennel közhírré tétetik. Kelt Pesten, 1869-ik évi julius hó 2- án.­­. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ,­­ m. kir. ministeriumtól.­­ Temesmegyébe kebelezett Buziás mezőváro­sában évenkint január 23-án és ápril­ 24-kén még két országos vásár fog tartatni; mi ezennel közhírré tétetik. Pesten, 1869. évi julius hó 28-án. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. k. ministeriumtól. A kassai keményítőgyár részvénytársaság alap­szabályai a földmivelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi magy. kir. ministeriumnál i. é. 13701. sz. a. a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. Folyó évi augusztus hó 1-én Budán a Császár­­fürdőben egy uj postahivatal fog életbe lépni, mely a levél- és kocsi-postai küldemények felvé­telével foglalkozand. Összeköttetésben lesz a Császár-fürdő és budavári postahivatal közt na­ponkint egyszer közlekedő gyalog küldöncz pos­tajárat, továbbá a Pest és Neszmély közt közlekedő kar­ol-posta-járat által, és a reggel 9 óra és es­teli 5 órakor Pestről Budára induló gőzhajóval. A gyalog-küldőn ez a Császár-fürdőből délután 3 órakor és a budavári postahivataltól délután 4 órakor indul el. Pest, 1869. julius hó 31-én. A m. k. postaigazgatóság. Az ELSŐ MAGYAR - GÁCSORSZÁGI VASÚT ENGEDÉL­Y O­K M Á N­Y A. (Folytatás.) 5. §. A munkálatok kivitelénél az engedélyesek által a következő általános rendszabályok lesznek szem előtt tartandók : A) Alépítmény. A maximál emelkedési viszony Mihályitól Mező- Laborczig legyen úgy, mint egy áll a százötven­hez (1: 150), Mező-Laborcztól az ország határáig legyen úgy, mint egy áll a bets­enhez (1: 70). Ezen maximál-emelkedés felemelése 1: 70 től legfel­jebb 1: 60-ig megengedhető, azon esetben, ha az által a vonal megfelelő megrövidítése érezhetik el. Várjon ezen felemelés 1: 70-töl legfeljebb 1: 60 ig megengedhető-e, ez iránt a kormány hatá­roz. A kanyarodásoknak a nyílt pályán nem sza­bad 280 méternél kisebb félátmérővel bírniük. Ezen maximál emelkedési viszonyoknak és leg­kisebb kanyarodási félátmérőknek — melyek meghatározására az építési nehézségek irányadók — alkalmazhatása iránt a kormány dönt. A pálya szabályszerű (normál) keresztszelvé­nyeire nézve a bevágásoknál és töltéseknél, a fa­lazatokon és azok közt azon szabályok és szab­ványrajzok követendők, melyek az állam költsé­gén foganatba vett vonalaknál megállapittattak s nevezetesen, melyek szerint a pálya koronaszé­lessége ott, hol a sínek a talpfán feküsznek, 4 mé­terre határoztatott. Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a kövecs-ágyat előállítani, s annak azon időben, mi­dőn a pályafentartási költségeknek az üzleti szám­adásba felvétele kezdődik, a talpfák befedésével, a keresztszelvény-szabványokban meghatározott mértékkel kell bírnia ; ezenkívül még az építési alap terhére a pálya hosszában pályamértföldenkint legalább 500 köbméternyi kavicsmennyiség mint tartalékkövecs helyezendő el. A műépítmények — a mennyiben a pálya ma­gassága ezt megengedi — boltozandók vagy kő lappal befedendők, s igy egészen kőanyagból ál­­lítandók elő. A mennyiben pedig a pálya e végre kellő magas­sággal nem birna, ez esetben legalább a hídoszlo­­pok készítendők kőanyagból, miglen a felső szer­kezet, a gerendák, valamint a befedés fából is elő­­állíthatók.­­ Az ondova-híd Vásárhelynél, és a laborczhíd Csebinye felett egészen fából építhetők, de csak tölgy- vagy vörös fenyőfából (Lärchenholz). A kisebb hidak felépítményei szintén tölgy vagy vörös fenyőfából készítendők. I B) Felépítmény. A felépítmény és minden alkatrészeinek előállí­tása, illetőleg szállítása körül, valamint a si­utak­­nak az állomásoknál elrendezésére nézve azon sza­bályok s szabványrajzok követendők, melyek az államköltségen foganatba vett vonalakra nézve megállapittattak. ( E tekintetben különösen felemlíttetik, hogy a sinek a mihályi-mező-laborczi szakaszon a , könnyebb és kisebb szabvány-szelvényi mintából, , t. i. egy bécsi láb hosszúságban 20­7a vámfont suly­­lyal bírók, a Mező-Laborcztól az ország határáig­­ terjedő szakaszon a nehezebb és nagyobb szab­­­­vány-szelvényű mintából, t. i. egy bécsi láb hosz­­szúságban 221­2 vámfont súlylyal bírók legyenek ; a kitérőknél a talpfák kizárólag tölgyfából, egyéb­­­­ként pedig tölgy- vagy a legkipróbáltabb rend­szer szerint telitett (inpragnált) bükkfából készít­tessenek és szállíttassanak. Az engedélyesek kötelesek a nyílt pályának és az állomások sinutainak előállításához szükséges­­ felépítmény-anyagokon kívül ezeknek még 1 szá­zalékát, valamint minden 25 kitérő után legalább­­ egy teljes kitérő- és keresztvágány-szerkezetet is,­­ azokhoz szükségelt talpfákkal együtt, mint tarta­lék anyagot az építési alapból előállítani. Az állomások mellékvágányaira az egész pá­lyahossz 10 százalékánál több nem fog követel­­­tetni A felépítményhez szükséges mindennemű vas­anyagot kötelesek az engedélyesek lehetőleg a belföldön beszerezni. A­mennyiben ki nem elégítő ajánlatok miatt ezen anyagok szállítása szükségképen kül­földről eszközöltetnék, ez esetben egyrészt a beszerzési hely iránt az engedélyesek és a kor­mány közt egyezség hozandó létre, másrészt a­­ külföldről szállított anyagok után járó behozatali­­ vám egészben az engedélyeseket fogja terhelni.

Next