Budapesti Közlöny, 1869. augusztus (3. évfolyam, 174-198. szám)
1869-08-01 / 174. szám
rdai kormány közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatni. Hasonlóan kölcsönös egyezmény útján állapíttatnak meg azon feltételek is, melyek alatt a vasút-üzleti vezetékek felépítését, úgyszintén azon évi átalány mennyisége is, melyért a kész vezetékek jó karban tartását hazalmért földenkint az állam magára vállalja. Ha a vaspályatöltés szélesbítése, vagy más helyre való tétele, vagy az engedélyesek bárminemű érdeke, a már meglévő távirda-vezetékeknek kimozdítását s máshová áthelyezését tenné szükségessé, akkor úgy a saját, mint az állami vezetékek áttételének összes költségeit az engedélyesek kötelesek viselni. 13. §: A hitel- és fuvarbérek iránt határoztatik, hogy az állami kamatbiztosítás igénybevételének egész ideje alatt azon meghatározására a kormány döntő befolyást gyakorland, azon megjegyzéssel azonban, hogy a hitel- és fuvarbérek leszállítása nem terjedhet ki annyira, hogy az által a pálya üzleti s fenntartási költségének fedezése veszélyeztessék. Azon időponttól kezdve pedig, midőn az engedélyesek az államkamat-biztosítást többé igénybe nem veendik, az árak és fuvarbérek felemelése csak a kormány egyenes beleegyezésével történhetik. Amennyiben végre későbbi törvények a vasutak menet- és vitelbéreit szabályoznák, azon törvények ezen engedélyezett pályára is teljesen érvényben lesznek. 14. §. Az engedélyeseknek megengedtetik, hogy a szedendő vitel- és fuvardíjakat belföldi ezüstpénzben számítsák, olyképen, hogy az árkeret tekintetbevételével járó illetéket országos értékben tartozzanak elfogadni. Az árszabás átszámítása országos értékre a kormány ellenőrzése mellett, az engedélyesek megkeresése vagy a kormány rendelkezése folytán, hónapról-hónapra a közvetlen múlt hóbeli átlagos ezüst-átkeret szerint fog eszközöltetni. 15. §. A 13. értelmében, akár a kormány által megszabott, akár pedig a kormány kívánságára az engedélyesek hozzájárulásával meghatározott árszabások az engedélyesek által időközben leszállíthatók, egészben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hosszában, vagy csak a pálya egyes vonalszakaira, egyik, vagy mind a két irányban, minden szállítási távolságra egyenlően, vagy növekvések esetére nagyobb mérvben. Az ekként leszállított árszabások az előbbeni mértékre ismét felemelhetők, de csak három havi alkalmazásuk után. Ha egy szállító vagy rakomány-vállalkozó bizonyos feltételek alatt fuvarbér-leszállításban vagy más kedvezményekben részesül, úgy ezekben részesíteni kell minden szállítót és vállalkozót, ki ugyanazon feltételeket elfogadja, olyképen, hogy személyes előnynek semmi esetre hely ne adassék. Mindezen kedvezmények szmleges ártérítés (refactio) alakjában sem járhatnak. Egyébiránt e tekintetben joga van a kormánynak az árszabályokat szabályozni. 16. §. Az élelmiszereknek a belföldön beállott rendkívüli drágasága esetére joga van a kormánynak azok fuvarbérét, a drágaság tartamára a maximál-árszabás feléig leszállítani. 17. §. A katonaszállítás leszállított árszabások szerint eszközlendő, és pedig egyrészt a had- Ügyministerium, másrészt a vasúti igazgatóságok, névszerint az osztrák állam-, déli, Erzsébet, Bácsországi Károly Lajos-, tiszavidéki vasút és a dél-észak-német kapcsoló pályatársaságok igazgatóságai között (1860. december 10.) megkötött egyezmény alapján, melynek szabályai ezen engedély-okmány kiegészítő részét képezik. A fentebbi összes pályákkal, vagy azok többségével a katonaszállitás iránt létrejött, vagy létrehozandó s az állam részére kedvezőbb egyezmények az engedélyezett pályára is érvényesek lesznek, mégpedig az eddig létrejöttek feltétlenül, az ezentúl létrejövendők azonban csak amennyiben a magyar kormány jóváhagyná. Alkalmazandók még ezen határozatok a pénzügyi, valamint az állami és hatósági közbiztonsági őrségre, végül a fegyenczekre is. Nagyobb katonaszállítások czéljából az osztrák vasúttársaságokkal kölcsönös kisegítés iránt fennálló egyezményekhez az engedélyesek járulni kötelesek. Az engedélyesek s illetőleg jogutódjaik kötelezik magukat végül, hogy a hadi vasúti osztályok szervezésére vonatkozólag a cs. kir. szab. déli-, állam-, valamint a tiszavidéki és első erdélyi vasuttársulatokkal kötött egyezményhez hozzájárulnak. A katonaszállításokra vonatkozó határozatok és kedvezmények, magától érthetőleg, ép úgy érvényesek a honvédségre is. 18. §. Az államtisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbízásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyből folyó megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és a hatóság megbízását igazolják, úti málháikkal együtt ingyen szállítandók. 19. §. Olyan feleken, kik a vasutat a vitel vagy fuvarbér előleges kifizetése nélkül részhiszeműleg használnák, vagy a szállítmány nemének vagy súlyának helytelen bejelentésével, vagy más módon a vállalat megrövidítését czélozzák, háromszoros árszabási illetmény lesz megvehető. (Folytatása következik.) 2453 NEMHIVATALOS RÉSZ. FELHÍVÁS. Azon jogvégzett urak, kik a pesti kir. ítélőtábla joggyakornokai sorába felvétetni kívánnak, szíveskedjenek ez érdemben kellőleg felszerelt folyamodványaikat az alálirt elnökségnél benyújtani. Kelt Pesten, 1869. évi julius hó 29-én. A festi kir. ítélő-tábla elnöksége. FELHÍVÁS a magyarországi és erdélyi jogászokhoz, a f. é. august 25. 26. 27. és 28-án Heidelbergben tartandó német jogászgyűlés meglátogatása tárgyában. A budapesti ügyvédi egylet f. évi január végén Pesten tartott közgyűlésében egyhangúlag elfogadta a hazánkban létesítendő országos jogászgyűlés eszméjét, és tervezetével a budapesti ügyvédi egylet igazgató választmánya lett megbízva. Azon remény, hogy a magyar jogászgyűlés még ez évben létesülni fog, fájdalom nem teljesült. Idő és alkalom kínálkozik tehát, — ez évben meglátogatni a német jogászgyűlést. Ajánlják ezt leginkább a már közhirrétett programaiban fölvett törvényhozási kérdések, és indítványok, melyek a magyar jogászokra nézve is fölötte érdekesek, mennyiben ezek hazai törvényhozásunk terén megoldva nincsenek, pedig megoldásuk elkerülhetlen. Másrészről személyesen lehetvén találkozni és kölcsönösen megismerkedni a bevezetéskép említett jogászgyűlésen megjelenendett német jogtudósok sok kitűnő tagjával (összesen 2016) az érintkezés amilyen dús élvet igér, kétségtelenül ép oly nagy haszonnal jutalmazand. Annyi bizonyos, hogy a fölötte tanulságos tanácskozásokat szellemdús társalgás fűszerendi, ezeket pedig Déli-Némethon egyik legszebb vidékébe való kirándulás követendi és mindezek közepette lehetségessé válik az ottani (badeni, würtembergi, és bajor) bírósági rendszereket, a törvénykezési eljárást és a börtönügyet öntapasztalatilag szemlélve tanulmányozni. Tekintettel arra, hogy a német jogászgyűlésnek alapszabályai 3-ik §-a szerint tagja lehet nem német jogász is, ha őt a hazája törvényei a bírói hivatalra, ügyvédségre vagy közjegyzőségre képesítik; vagy ha egyetemi tanár vagy jogtudor; hogy a tagsági dij csak két tallérba kerül, melyet utánvét mellett az illető postahivatalnál lefizethetni; hogy posta fordultával dr. Kratky Tivadar úr Bécsben Jordán utcza 5. sz. a tagsági jegyet, megkeresés folytán, megküldi, hogy a Lajthán túl a vasúti és gőzhajózási társaságok a jogászgyűlés tagjait a tagsági jegy (Mitgliedskarte) előmutatása mellett a vitelbérnek 50% elengedésében részesítik 1869. aug. 20-tól sept. 7-ig; végre hogy magam is a német jogászgyűlés tagja lévén, szívesen szolgálok értesítéssel és ajánlkozom netáni közbenjárásra: mindezeknél fogva a közérdekeltség és ügyszeretetből bátorkodom felhivni hazai jogászainkat, hogy legalább is azok, kiknek viszonyai megengedik, minél többen az idei német jogászgyülést meglátogatni el ne mulasszák. Pest, 1869. jul. 27-én. Dr. Környei Ede, ügyvéd. TÖRVÉNYKEZÉS. A m. kir. kuna mint semmitőszéknek aug. 3-ik s következő napjain tartandó nyilvános üléseiben elő fognak adatni: Mayer Nándornak, Maggraber Josepha elleni végrehajtási ügyében a brsseli föld- és ipar-hitelintézet semm. panasza. Zelig József és Klein Samunak Orosz László elleni ügyében alp. semm. panasza. B. Wessenberg Fülöp hagyatéka iránti illetékességi kérdésben a jeruzsálemi ezt. János fejedelmi lovag rend semm. panasza. Darócz községének, Buchwald Jakab elleni haszonbér iránti perében utóbbi semm. panasza. Szallár Ferencznek Szűcs István elleni ügyében alp. semm. panasza. Elek Sámuelnénak, Hogyan Sámuel elleni ügyében alperes hason panasza. Ebner N. F. és fiainak, Borowecz István s neje elleni előjegyzési ügyéből eredt semm. panasza. Déry Józsefnek, Szauter János s neje elleni végrehajtási ügyébeni semm. panasza. Weitz Hermann s neje semm. panasza. Leopold Ignáczné Nógrádi Juliánna fenyitó panasza tárgyában. Lefkovits Józsefnek, Goldhammer Lipót elleni rendes szóperében alp. semm. panasza. Böhm Károlynak, Ambró Albert s neje elleni két rendbeli sommás perében alp. semm. panasza. Fülep Jánosáénak, Szilágyi Jánosné elleni hason perében Csécsi Soma semm. panasza. Tóth Andrásnak, Ebert Ambrus elleni végrehajtási ügyében alperes hason panasza. Ifj. Pál Sándornak, özv. Igaz Péterné s társa elleni visszahelyezési perében alp. semm. panasza. Rosenfeld Józsefnek Ambró Albert s neje elleni sommás perében az utóbbiak semmi panasza. BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK. Mint Prágából távírják, 29-én este egy bizottmány a karmelita nők hradzsini zárdájába ment, megszemlélte az egész házat, s legcsekélyebb rendellenességet sem talált. Két távollévő apácza iránt a főnöknő kijelente, hogy azok több év előtt megtébolyodtak, s még a tébolydában vannak. Erre a bizottmány a tébolydába ment, s mindkét tébolyodott apácza iránt nyomozást eszközlött. Mint a „P. Lt.“-nak jul. 31-én távírják, a magyar delegátió nyilvános ülése hétfőről csütörtökre halasztatott el, mely ideig a hadügyi budget el fog készülni. Bécs, jul. 31. A mai „Neue fr. Presse“ szerint Beust gróf, provocáltatván Berlin és Drezda által, azt szándékolná, hogy a sürgönyök teljes közlése által bebizonyítsa a delegátióban és a vörös könyvben adott nyilatkozatainak jogosultságát. A SZEGEDI „forgalmi bank“ szerdán tartotta alakító közgyűlését Dáni Ferenc* ideiglenes elnök alatt. A bank alapszabályait a keresk. ministerium némi módosításokkal megerősítvén, miután a gyűlés a módosításokba egyhangúlag belenyugodott, megválasztatott az igazgató-tanács, melynek tagjaivá lettek : Dáni Ferencz, Neumann M., Damjanovics stb., továbbá a bank alapítását megindított angol-magyar bank részéről Stein J. és Páris N. . Az igazgató-tanács aztán viszont alakulván, elnökül Dáni Ferencz, alelnökül Neumann Miksa választatott. A LOSONCEI takarékpénztár múlt első félévi forgalma volt: 584.581 forint, mi szép eredménye ez intézet virágzó állapota mellett tanúskodik.