Budapesti Közlöny, 1869. augusztus (3. évfolyam, 174-198. szám)

1869-08-01 / 174. szám

rdai kormány közti megosztása külön egyez­mény által fog s­zabályoztatni. Hasonlóan kölcsö­nös egyezmény útján állapíttatnak meg azon fel­tételek is, melyek alatt a vasút-ü­zleti vezetékek felépítését, úgyszintén azon évi átalány mennyi­sége is, melyért a kész vezetékek jó karban tartását hazalmért földenkint az állam magára vállalja. Ha a vaspályatöltés szélesbítése,­­ vagy más helyre való tétele, vagy az engedélyesek bár­minemű érdeke, a már meglévő távirda-vezeté­­keknek kimozdítását s máshová áthelyezését tenné szükségessé, akkor úgy a saját, mint az állami vezetékek áttételének összes költségeit az engedélyesek kötelesek viselni. 13. §: A hitel- és fuvarbérek iránt határoztatik, hogy az állami kamatbiztosítás igénybevételének egész ideje alatt azon meghatározására a kor­mány döntő befolyást gyakorland, azon megjegy­zéssel azonban, hogy a hitel- és fuvarbérek le­szállítása nem terjedhet ki annyira, hogy az által a pálya üzleti s fenntartási költségének fedezése vesz­élyeztessék. Azon időponttól kezdve pedig, midőn az enge­délyesek az államkamat-biztosítást többé igénybe nem veendik, az árak és fuvarbérek felemelése csak a kormány egyenes beleegyezésével történ­hetik. A­mennyiben végre későbbi törvények a vasutak menet- és vitelbéreit szabályoznák, azon törvények ezen engedélyezett pályára is teljesen érvényben lesznek. 14. §. Az engedélyeseknek megengedtetik, hogy a szedendő vitel- és fuvardíjakat belföldi ezüstpénzben számítsák, olyképen, hogy az árke­ret tekintetbevételével járó illetéket országos értékben tartozzanak elfogadni. Az árszabás átszámítása országos értékre a kor­mány ellenőrzése mellett, az engedélyesek megke­resése vagy a kormány rendelkezése folytán, hó­­napról-hónapra a közvetlen múlt hóbeli átlagos ezüst-átkeret szerint fog eszközöltetni. 15. §. A 13. értelmében, akár a kormány által megszabott, akár pedig a kormány kívánságára az engedélyesek hozzájárulásával meghatározott árszabások az engedélyesek által időközben le­szállíthatók, egészben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hosszában, vagy csak a pálya egyes vonalszakaira, egyik, vagy mind a két irányban, minden szállítási távolságra egyenlően, vagy növekvések esetére nagyobb mérvben. Az ekként leszállított árszabások az előbbeni mértékre ismét felemelhetők, de csak három havi alkalmazásuk után. Ha egy szállító vagy rakomány-vállalkozó bi­zonyos feltételek alatt fuvarbér-leszállításban vagy más kedvezményekben részesül, úgy ezek­ben részesíteni kell minden szállítót és vállalko­zót, ki ugyanazon feltételeket elfogadja, olyké­pen, hogy személyes előnynek semmi esetre hely ne adassék. Mindezen kedvezmények szm­leges ártérítés (refactio) alakjában sem járhatnak. Egyébiránt e tekintetben joga van a kormány­nak az árszabályokat szabályozni. 16. §. Az élelmi­szereknek a belföldön beállott rendkívüli drágasága esetére joga van a kor­mánynak azok fuvarbérét, a drágaság tartamára a maximál-árszabás feléig leszállítani. 17. §. A katonaszállítás leszállított árszabá­sok szerint eszközlendő, és pedig egyrészt a had- Ügyministerium, másrészt a vasúti igazgatóságok, névszerint az osztrák állam-, déli, Erzsébet, Bács­­országi Károly Lajos-, tiszavidéki vasút és a dél-észak-német kapcsoló pályatársaságok igaz­gatóságai között (1860. december 10.) megkö­tött egyezmény alapján, melynek szabályai ezen engedély-okmány kiegészítő részét képezik. A fentebbi összes pályákkal, vagy azok több­ségével a katonaszállitás iránt létrejött, vagy létrehozandó s az állam részére kedvezőbb egyez­mények az engedélyezett pályára is érvényesek lesznek, még­pedig az eddig létrejöttek feltétle­nül, az ezentúl létrejövendők azonban csak a­mennyiben a magyar kormány jóváhagyná. Alkalmazandók még ezen határozatok a pénz­ügyi, valamint az állami és hatósági közbizton­sági őrségre, végül a fegyenczekre is. Nagyobb katonaszállítások czéljából az osztrák vasúttársaságokkal kölcsönös kisegítés iránt fennálló egyezményekhez az engedélyesek járulni kötelesek. Az engedélyesek s illetőleg jogutódjaik köte­lezik magukat végül, hogy a hadi vasúti osztá­lyok szervezésére vonatkozólag a cs. kir. szab. déli-, állam-, valamint a tiszavidéki és első erdélyi vasuttársulatokkal kötött egyezményhez hozzá­járulnak. A katonaszállításokra vonatkozó határozatok és kedvezmények, magától érthetőleg, ép úgy ér­vényesek a honvédségre is. 18. §. Az államtisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbízásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyből folyó megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat hasz­nálják és a hatóság megbízását igazolják, úti málháikkal együtt ingyen szállítandók. 19. §. Olyan feleken, kik a vasutat a vitel vagy fuvarbér előleges kifizetése nélkül részhiszeműleg használnák, vagy a szállítmány nemének vagy súlyának helytelen bejelentésével, vagy más mó­don a vállalat megrövidítését czélozzák, három­szoros árszabási illetmény lesz megvehető. (Folytatása következik.) 2453 NEMHIVATALOS RÉSZ. FELHÍVÁS. Azon jogvégzett urak, kik a pesti kir. ítélő­tábla joggyakornokai sorába felvétetni kívánnak, szíveskedjenek ez érdemben kellőleg felszerelt folyamodványaikat az alálirt elnökségnél be­nyújtani. Kelt Pesten, 1869. évi julius hó 29-én. A festi kir. ítélő-tábla elnöksége. FELHÍVÁS a magyarországi és erdélyi jogászokhoz, a f. é. august 25. 26. 27. és 28-án Heidelbergben tartandó német jogászgyű­lés meglátogatása tár­gyában. A budapesti ügyvédi egylet f. évi január vé­gén Pesten tartott közgyűlésében egyhangúlag elfogadta a hazánkban létesítendő országos jogás­zgyűlés eszméjét, és tervezetével a bu­dapesti ügyvédi egylet igazgató választmánya lett megbízva. Azon remény, hogy a magyar jo­­gászgyűlés még ez évben létesülni fog, fájdalom nem teljesült. Idő és alkalom kínálkozik tehát, — ez évben meglátogatni a német jogászgyű­lést. Ajánlják ezt leginkább a már közhirrétett pro­gramaiban fölvett t­örvényhozás­i­ kérdések, és indítványok, melyek a magyar jogá­szokra nézve is fölötte érdekesek, mennyiben ezek hazai törvényhozásunk terén megoldva nincsenek, pedig megoldásuk elkerülhetlen. Más­részről személyesen lehetvén találkozni és köl­csönösen megismerkedni a bevezetéskép emlí­tett jogászgyű­lésen megjelenendett német jogtu­dósok sok kitűnő tagjával (összesen 2016) az érintkezés a­milyen dús élvet igér, kétségtele­nül ép oly nagy haszonnal jutalmazand. Annyi bizonyos, hogy a fölötte tanulságos tanácskozáso­kat szellemdús társalgás fűszerendi, ezeket pedig Déli-Némethon egyik legszebb vidékébe való kirándulás követendi és mindezek közepette lehetségessé válik az ottani (badeni, würtember­­gi, és bajor) bírósági rendszereket, a törvényke­zési eljárást és a börtönügyet öntapasztalatilag szemlélve tanulmányozni. Tekintettel arra, hogy a német jogászgyűlésnek alapszabályai 3-ik §-a szerint tagja lehet nem német jogász is, ha őt a hazája törvényei a bírói hivatalra, ügy­védségre vagy közjegyzőségre képesítik; vagy ha egyetemi tanár vagy jogtudor; hogy a tagsági dij csak két tallérba kerül, melyet utánvét mellett az illető postahivatalnál lefizethetni; hogy posta fordultával dr. Kratky Tivadar úr Bécsben Jordán­ utcza 5. sz. a tagsági jegyet, megkeresés folytán, megküldi, hogy a Lajthán túl a vasúti és gőzhajózási tár­saságok a jogászgyű­lés tagjait a tagsági jegy (Mitgliedskarte) előmutatása mellett a vitelbér­nek 50% elengedésében részesítik 1869. aug.­­ 20-tól sept. 7-ig; végre hogy magam is a német jogászgyű­lés tagja lévén, szívesen szolgálok értesítéssel és ajánl­kozom netáni közbenjárásra: mindezeknél fogva a közérdekeltség és ügyszeretetből bátorkodom felhivni hazai jogászainkat, hogy legalább is azok, kiknek viszonyai megengedik, minél töb­ben az idei német jogászgyülést meglátogatni el ne mulasszák. Pest, 1869. jul. 27-én. Dr. Környei Ede, ügyvéd. TÖRVÉNYKEZÉS. A m. kir. kuna mint semmitőszéknek aug. 3-ik s következő napjain tartandó nyilvános üléseiben elő fognak adatni: Mayer Nándornak, Maggraber Josepha elleni végre­hajtási ügyében a br­sseli föld- és ipar-hitelintézet semm­. panasza. Zelig József és Klein Samunak Orosz László elleni ügyében alp. semm. panasza. B. Wessenberg Fülöp hagyatéka iránti illetékességi kérdésben a jeruzsálemi ezt. János fejedelmi lovag rend semm. panasza. Darócz községének, Buchwald Jakab elleni haszon­bér iránti perében utóbbi semm. panasza. Szallár Ferencznek Szűcs István elleni ügyében alp. semm. panasza. Elek Sámuelnénak, Hogyan Sámuel elleni ügyében alperes hason panasza. Ebner N. F. és fiainak, Borowecz István s neje el­leni előjegyzési ügyéből eredt semm. panasza. Déry Józsefnek, Szauter János s neje elleni végre­hajtási ügyébeni semm. panasza. Weitz Hermann s neje semm. panasza. Leopold Ig­­náczné Nógrádi Juliánna fenyitó panasza tárgyában. Lefkovits Józsefnek, Goldhammer Lipót elleni rendes szóperében alp. semm. panasza. Böhm Károlynak, Ambró Albert s neje elleni két rendbeli sommás perében alp. semm. panasza. Fülep Jánosáénak, Szilágyi Jánosné elleni hason pe­rében Csécsi Soma semm. panasza. Tóth Andrásnak, Ebert Ambrus elleni végrehajtási ügyében alperes hason panasza. Ifj. Pál Sándornak, özv. Igaz Péterné s társa elleni visszahelyezési perében alp. semm. panasza. Rosenfeld Józsefnek Ambró Albert s neje elleni som­más perében az utóbbiak semmi panasza. BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK. Mint Prágából távírják, 29-én este egy bizott­mány a karmelita­ nők hradzsini zárdájába ment, megszemlélte az egész házat, s legcsekélyebb rendellenességet sem talált. Két távollévő apá­­cza iránt a főnöknő kijelente, hogy azok több év előtt megtébolyodtak, s még a tébolydában vannak. Erre a bizottmány a tébolydába ment, s mindkét tébolyodott apácza iránt nyomozást esz­­közlött. Mint a „P. Lt.“-nak jul. 31-én távírják, a ma­gyar delegátió nyilvános ülése hétfőről csütörtök­re halasztatott el, mely ideig a hadügyi budget el fog készülni. Bécs, jul. 31. A mai „Neue fr. Presse“ szerint Beust gróf, provocáltatván Berlin és Drezda által, azt szándékolná, hogy a sürgönyök teljes közlése által bebizonyítsa a delegátióban és a vörös könyvben adott nyilatkozatainak jogosult­ságát.­ ­­ ­ A SZEGEDI „forgalmi bank“ szerdán tartotta alakító közgyűlését Dáni Ferenc* ideiglenes elnök alatt. A bank alapszabályait a keresk. ministerium némi mó­dosításokkal megerősítvén, miután a gyűlés a módosítá­sokba egyhangúlag belenyugodott, megválasztatott az igazgató-tanács, melynek tagjaivá lettek : Dáni Ferencz, Neumann M., Damjanovics stb., továbbá a bank alapí­tását megindított angol-magyar bank részéről Stein J. és Páris N. . Az igazgató-tanács aztán viszont alakul­ván, elnökül Dáni Ferencz, alelnökül Neumann Miksa választatott.­­ A LOSONCEI takarékpénztár múlt első félévi for­galma volt: 584.581 forint, mi szép eredmény­e ez in­tézet virágzó állapota mellett tanúskodik.

Next