Budapesti Közlöny, 1869. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1869-09-01 / 199. szám

a tekintet nélkül minden további minőségére : okleveles rabbi, tudor, közhivatalnok, tanár, or­vos, ügyvéd, okleveles mérnök, a magyar tudo­mányos akadémia rendes vagy levelező tagja, akadémiai mű­vész, nyilvános tanintézetekben mű­ködő tanító, vagy az ország valamely hitközségé­ben alkamazott hitszónok, rabbinátusi ü­lnök, jegyző, kántor vagy előimádkozó , k­i az ország valamely szr. hitközségének nagy­korú tagja, a menyiben évenkint legalább két főnyi rendes állami adót fizet. A választói jog tekinte­tében a hitközség kötelékébe bekebleztetés u­tán felvetettek, avagy a községi könyvekbe bevezetett községi tagok nagykorú törvényes fiai. Az a) alatt említett egyének cselekvő választói jogukat azon hitközségben gyakorolják, melynek kerületében állandóan laknak ; a b) alatt említett választók ellenben azon hitközségben, melynek tagjai. 5. §. A választási jog gyakorlatából kilálvák : a) kik atyai hatalom, törvényi gyámság vagy gondnokság alatt állanak, b) kik a folyó évben nyilvános jótékonysági intézetek részéről segélyben részesültek, minőnek azonban a tandíj fizetése alóli mentesség nem te­kintetik ; c) köztudomás szerint koldusok; d) vagyonbukottak, mig a csőd megszüntetve nincsen; és kik valamely közönséges bűntett miatt elitél­tettek, a mennyiben bü­ntetések kiállása óta egy év még le nem folyt. 6. §. A kerületi elöljáróság részéről a válasz­tások" eszközlésére felhívott községi elöljárók kö­telesek legfölebb 14 nap alatt a községekbeli vá­lasztók teljes jegyzékét saját felelősségük alatt két példányban elkészíttetni s az elöljáró és jegy­ző vagy ennek helyettese által aláíratni. 7. §. Ezen jegyzék kiállítása után köteles a községi elöljáró úgy az imaházakban való kihir­detés, mint falragaszok alul közhírré tenni : a) hogy a választók lajstroma közelebb meg­határozandó nyolcz napon át az imaházak klisfa­­lán kifüggesztve leend; b) azon helyiség megjelölését, hol a választási bizottság üléseit tartamija; c) a napot, melyen a választóférfiak választása megejtetni, végül d) a napot és a helyet, a mikor és a hol a ke­rület congressusi képviselője választatni fog. 8. §. A községi elöljáróság által elkészített név­jegyzék a 7. §-ban említett hirdetményben körül­irt nyolcz napon át az inaházak kálfalán olyké­­pen tartandó kifüggesztve, hogy azt mindenki köny­­nyen elolvashassa. Ezen nyolcz nap alatt községi közgyűlés tar­tandó, melyben átalános szavazattöbbség utján egy öt tagú választási bizottság és egy kilencz tagú igazoló bizottság választatik. A közgyűlés nyolcz nappal előbb közhírré teendő. 9. §. A választási bizottság tagjai ugyanazon közgyűlésben az elnök kezeihez következő foga­dást tesznek : „Én N. N. becsületszavamra fogadom, hogy részrehajlatlanul és lelkiismeretesen teljesíten­­dem mindazt, mi nekem, mint e község választási bizottsági tagjának, tisztemben álland.“ 10. §. A választási bizottság köteles a 8. § ban határozott nyolcz nap alatt — a szombat- és ün­nepnapokat bele nem számítva — naponkint ülést tartani, s a választók lajstroma ellen beérkező felszólamlásokat átvenni 11. §. Ezen nyolc­ nap alatt mindenkinek jo­gában áll a választók névjegyzékéből akár az abba felvett nem vála­stóképes egyének nevei­nek kitörlését, akár az abba fel nem vett válasz­tóképes egyének neveinek utólagos beiktatását kérelmezni. Ezen kérelem a választási bizottság előtt írásban vagy szóval bejelentendő. A 9-ik §-ban érintett határidő lefolyása után a választók jegyzéke ellen felszólamlások el nem fogadtatnak. 12. §. A választási bizottság a választók név­jegyzéke ellen beérkezett összes felszólamláso­kat megvizsgálni, a községi elöljáróság által át­adott választók jegyzékét kiigazítani s üléseit na­ponkint mindaddig folytani tartozik, mig az összes felszólalásokkal el nem intézte és a választók jegyzékét ki nem igazította, mely a választási bi­zottság legalább 8 tagjának aláírásával ellátandó. 13. §. A választási bizottság ülései nyilvánosak. , A bizottság legalább 3 tag jelenlétében hatá­rozatképes. 14. §. Mihelyt a választási bizottság a választók kiigazított jegyzékét elkészítette, nyilvános ülést rendelend, melyre az összes választók meghivan­­­dók.­­ A meghívás le­alább három nappal előbb a falragaszok és az ülést megelőző szombat napon­­ az imaházakban való kihirdetés utján eszközlendő.­­ Ezen nyilvános ülésben a választók kisorsolás útján lehetőleg egyenlő számú tagokból álló annyi­­ osztályba sorozandók, a­hány választóférfi a köz­ségre esik. A kiorzsolás akképen történik, hogy a kiigazí­tott jegyzékbe bevezetett minden választó nevé­nek olvasásánál egy bizottsági tag a megfelelő osztály számával ellátott jegyet húz ki az urná­ból. Az urnába annyi jegy teendő, a­hány választó van a kiigazított jegyzékbe felvéve. Oly községekben, melyek több helység izr. la­kosaiból állanak, egy helység izraeli lakosai, kisorsolás nélkül is, egy osztálynak vézethetnek, ha annyian vannak, hogy magukban egy külön osztályt képezhetnek. Azonban ezen helyeken és osztályoknál is kizárólag a járásközség közgyűlé­sében alakított választási bizottság látja el azon teendőket, melyek ezen szabályzat szerint e bi­­­­zottságot illetik. 15. §. Azon közgyűlés, melyben a választási bizottság alakíztatik, az esetre, ha a választók és osztályok nagy számánál fogva a szavazatszedésre öt egyén nem elégséges, a szükséges segédszemé­lyeket is kellő számban megválasztandja, kik azonban kizárólag csak a választásnál s szava­zatszedésnél működhetnek, de nem egyszersmind­­ a választók jegyzékének kiigazításánál. Ezek hasonlag átalános szavazattöbbséggel vá­­­­lasztatnak s a 9. § ban körülírt fogadással kö­teleztelek. 16. §: A választóférfiak választása az egy ke­rülethez tartozó valamennyi hitközségben egy s ugyanazon — a kerületi képviselet által meghatá­rozott napon történik. A kerületi elöljáróság ezen határozatot, vala­mint azt is, hogy a választókerület congressusi képviselője hol s mikor fog választatni, a választói jegyzékek elkészítésére való felhívással egyide­­jű­leg a hitközségi elöljáróságokkal hivatalosan tudataudja. 17. §. A választási bizottság meghatározza az órát s a helyet, valamint szükség esetére az osztályok sorrendjét is, melyben a választóférfiak válasz­tása megejtetni fog, s ez a választás előtt legalább nyolcz nappal falragaszok s imaházakban való kihirdetés útján közzéteendő. 18. §• Minden osztály egy választófértit választ. 19. §: A választás titkos szavazattal s szavazá­si jegyekkel történik, melyek a választási, illető­leg szavazatszedő bizottságnak személyesen áta­­dandók, s az osztály szavazásának befejeztével a szavazatszedés megkezdéséig 3 bizottsági tag pe­csétjével ellátva megőrzendők. 20. §. Ha a szavazás­i szavazatszedés a kerü­leti képviselet által meghatározott választási na­pon be nem fejeztetnék, úgy az a közvetlen követ­kező napokon folytatandó, míg végképen be nem fejeztetik. 21. §. Úgy a szavazati jegyek átadása, mint a szavazatszedés is a választók nyilvános ülésében történik. 22. §: Választóférfiúvá választottnak tekintendő, ki az egy osztálynál beadott szavazatok általános többségét nyerte. Ha az általános többséget egy osztályban senki sem nyerte el, az illető osztály a szavazatszedés befejeztével azonnal újabb szavazást rendel, mely­nél azonban a szűkebb választás csak azon két egyén között történik, kik az első szavazásnál a legnagyobb viszonylagos többséget nyerték. Ki ezek közül a második szavazásnál több sza­vazatot nyer, az választóférfinak tekintendő. 23. §. Választóférfinak választható mindenki, ki ezen szabályzat 4. és 5. §§-ai értelmében cselekvő választási joggal bír. 24. §. A választási, illetőleg szavazatszedő bi­zottság, üléseiről s a választás menetéről jegyző­könyvet vezetend, mely a bizottság legalább 3 tagjának aláírásával ellátandó. 25. §. A szavazatszedés befejeztével a válasz-­ tási bizottság jegyzőkönyveit a megválasztott vá­lasztóférfiak lajstromával és az osztályonként ren­dezett szavazati jegyekkel ellátandja. 26. §. A községi elöljáróság a választás ered­ményit az imaházakban felolvasás s falragaszok útján közzéteen­i. 27. §. Minden választó fel van jogosítva, ezen hirdetés után 8 nap alatt egy vagy több, vagy valamennyi osztály választásá­nk érvényessége elleni kifogásait a községi irodában benyújtani. E határidő leteltével a választások érvényessége elleni felszólamlások többé el nem fogadhatók. 28. §. A 8. §. értelmében választott igazoló bizottság ezen 8 napi határidő leteltével nyilvá­nos ülés tart, melyben a választási bizottság jegy­zőkönyveit s munkálatait, valamint a beérkezett felszólamlásokat pontosan megvizsgálja s mind­egyik választóférfinak megválasztását érvényes­nek vagy semmisnek nyilvánítja. 29. §. Munkálatának megkezdése előtt s azon­nal a nyilvános ülés megnyitása után az igazoló bizottság tagjai a jelenlévő legidősb tag kezébe következő fogadást tesznek: „Én N. N. becsületszavamra fogadom, hogy az ezen községben megejtett választóférfiak megvá­lasztása fölött legjobb lelkiismeretem s tudomá­som szerint, minden pártszenvedély nélkül, ité­­lendők.“ 30. §. A választási bizottság tagja nem ítélhet azon osztály választásának érvényessége fölött, mely öt magát vagy oly egyént választott, kivel fel- vagy lemenő ágban, vagy a másodfokig oldal rokon vagy sógor. 31. §. Az igazoló bizottság öt tag jelenlétében határozatképes, 8 határozatai ellen, akár igazolók, akár megsemmisítők legyenek, semminemű feleb­­bezésnek vagy panasznak helye nincs. 32. §. Ha az igazoló bizottság valamely osz­tálynak választását megsemmisítette, azonnal az illető osztály részére új választást rendel. Ugyan­ez történik, ha valaki megválasztatását el nem fogadja, vagy több osztály által lett megválasztva. Az uj választás helye és napja 8 nappal előbb a 17. § ban körülírt módon közhírré teendő. 33. §. Az uj választásnál ugyanazon választási bizottság működik, mely az első választásra kiren­deltetett, s itt is ugyanazon eljárás követendő, mint az első választásnál. 34. §. Az igazoló bizottság azon választóférfiak­nak, kiknek megválasztását érvényesnek nyilvá­nította, igazolványokat ad, melyek a congressusi képvselő választásánál személyük azonosságának kitüntetésére szolgálnak. 35. §. A községi elöljáró a községben történt választás befej­eztével az eredeti választói laj­stromot a választási bizottságnak, a választói jegy­zék kiigazítására vonatkozó, és ugyanannak a vá­lasztásról felvett, valamint az igazoló bizottság jegyzőkönyveit és a választóférfiak netalán kiiga­zított lajstromát is a kerületi elöljáróságnak meg­küldi. 36. §. A kerületi elöljáróság a választóférfiak lajstromát minden választókerület részére össze­állítja és azokat a hivatalos pecséttel 8­3 tagjának aláírásával, kik a lajstrom hitelességéért felelő­sek, ellátja. 37. §. A kerületi képviselet azon ülésben, mely­ben minden választókerületre nézve a választó­férfiak választásának napját, valamint a congres­susi képviselő választásának napját és helyét meg­határozza, a községkerület minden választókerü­letére 3 tag é­s 2 póttagból álló egy-egy szavazat­­szedő bizottságot kirendel; ezen 5 egyén egyike elnök, egyike elnöki helyettes, egyike jegyző s egyike jegyzőhelyettes. 38. §. A kerületi elöljáróság a választóférfiak­­ lajstromát az illető választókerület szavazatszedő bizottságának adja át. 39. §. A congressusi képviselők az egy község­kerülethez tartozó valamennyi választókerületé­ben egy s ugyanazon napon, legkésőbben pedig 30 nappal az egyetemes gyűlés megnyitása előtt vá­lasztatnak. 40­§. Az elnök vagy annak helyettese a választó­­gyűlést a meghatározott választási helyen s napon délelőtti 9 órakor nyitja meg. A vála­sztás megkezdése előtt a szavazatszedő bizottság tagjai a jelenlevő legidősb választóiért­ kezébe következő fogadást tesznek: „Én N. N. becsületszavamra fogadom, hogy mindazt, mi az előttünk levő izr. congressusi 2828

Next