Budapesti Közlöny, 1869. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)
1869-09-03 / 201. szám
gyanúsítás aztán oly messzeható jön, hogy midőn vádlott egy a m. k. oktatási ministerium által engedélyezett népnevelési egyletet kivánt alakítani, a gyűlés panslavistikus agitatiók czimén s ürügye alatt fegyveres megyei pandúrok által szétüzetélt. E körülmények alapjai azon eszméknek, melyekkel vádlott e tárgygyal kapcsolatosan foglalkozik, aki veheti rész néven, ha a megsértett önérzet hangján utasítá vissza e gyanúsításokat, melyeknek alaptalan voltát illetőleg elég indokul szolgál azon tény, hogy vádlott egy tisztán hazafias, a nemzetiségi kicsinyeskedéseken felülálló lapnak szerkesztője ! Nyitramegye valóban közállapotát paradicsomi éden gyanánt kívánja a világnak bemutatni, pedig ez nem egészen úgy van. S bárha, mint előbb kimutattam, nem Nyitramegye bizottmányának vagy törvényhatóságának bővebben nem is ismert eljárása s tényei vétettek bírálat alá vádlott által az incr. czikkben, az igen tisztelt közvádló urnák előadása folytán feliriva érzem magamat egy-két esetnek előadására, nevezetesen pedig: Ha Nyitramegye bizottmánya a közvélemény által már eléggé elitélt 1867 ik év előtti állapotok védelmezésére is jogosultnak vallja magát, nem részletezve vádlott atyja utazása közben meggyilkoltatásának körülményeit, mint a czikkben is érintetik, — ez ügyben semmi hivatalos intézkedés nem létetett, a feltalált hulla, orvosi bonczolás, látlelet nélkül eltemettetett; vádlott anyja többszöri szorgalmazásai daczára az akkori főszolgabíró a nyomozatot nem eszközlé, sőt az incr. czikk kifejezései szerint az özvegyet attól elrettenté, így a haláleset s leltár a felmutatott okmány szerint 1865-ben, 5 év múlva vétetett fel; e gondatlanság következménye jön, hogy mig vádlott néhai atyjának halála után a hagyaték 8— 10 hold földből állott, ma már pusztán 2—3 van az árvák kezén. Eltűntek egész földek s nincs senki, ki e gazdálkodásnak útját vágná ki hivatalból az árvák védelmére kelne. Tényeket mondok, minden szót igazolni bírok. Itt a hiteltelekkönyvi kivonat, itt vannak a haszonbéri szerződések. Hogy pedig közérdekű s már a bizottmányt is közelebbről illető dologról szóljak, ki nem ismeri a lopatói vérengzés ügyét ? Valamennyibel, de számos külföldi lap hozta annak idejében , mint a hivatalos hatalommal való visszaélés ne továbbját, hol a testi kínzás a legborzasztóbb módon alkalmaztaték s a bírói vissgálatnak egy emberélet is áldozatául esett. A „Hon“ esti lapjának 148-ik sz. így készíti a közvéleményt az érintett eset közlése kapcsában Nyitramegye részére : „köztudomású és annak idején a hírlapok útján is eléggé nyilvánosságra hozott tény,hogy Nyitra megyében az 1867-ben keresztül vitt megyei tisztújítás a legmerészebb törvénytelenségek tetőpontját érte el, ennek természetes következése egyszersmind az, hogy a megyében hasonló tisztviselői visszaélések, kegyetlenkedések, kínzások és gyilkosságok fordulnak elő, mint a r opatoi gyászos eset stb.“ így a „Politik“, Prágában megjelenő időszaki lap 158-ik sz. E czikkek már határozottan szólanak s még tovább mennek, amennyiben szólnak a kormány magatartásáról szemben Nyitramegyével. Itt van I. Nyitramegye bizottmányának határozata ez ügyben, mely tanuskodik arról, hogy e kínzást, kegyetlenkedést s emberölést hunyt szemmel fogadta; a kedélyek csillapítása végett még nyomozást sem rendelt a még midőn úgy a m. kir. belügyministerium, mint az igazságügyministerium által a mulasztások pótlására szorittatott is, — a felsőbb rendeletet ovatióval vette s a jövőre való minden következtetés nélkül küldött ki csak egy vizsgáló bizottságot. — Oly általános érdekeltséget keltett Nyitra megye, hogy még az országgyűlési tárgyalások alkalmával is szőnyegre került s nem a legjobb véleménynyel történt megemlékezés róla. Mindezeket csupán mellékesen s mint többször megjegyeztem, csak azért említem fel, hogy némi bizonyságul szolgáljanak arra nézve, miszerint nagy feljajdulásra még az esetben sem lenne oka a mélyen tisztelt megyei bizottmánynak, ha az incriminált czikkben ellene valami támadás foglaltatnék. De szemben a czikkel érthetetlen Nyitra megye I. bizottmányának fellépése, érthetetlen, hogy miként engedheti meg egy ily testület méltósága csak a feltevést is, hogy a panasztott czikknek idézett kifejezései által rágalmazva van. Igaz, hogy az elfogultság kevés korlátot ismer következtetései megteremtésében és gyorsan kész a szúnyogot is medvének nézni, de síkra lépve soha nem ignorálhatja a világos tényeket és az egyszerű igazság döntő erejét. Mindezek után azonban kérem az. esküdtszék becses figyelmét kissé a fődologra kiterjeszteni. Ugyanis A holt betűk és hallgatag sorok alatt élő szellem rejlik. Egy mozgató erő, a lelki indok törekszik magát érvényre emelni, ha képét igyekezvén adni,a behatásoknak,melyek reá kényszerítést gyakorolnak. Így teremti aztán meg az alakot, melylyel logicai összefüggésben áll, a mely logicai öszszefüggés az alakra vetett vizsgáló tekintetet lépésről lépésre vezeti a működő ok felismerésére. Az alak ezerféle,sokszor visszatetsző, sokszor darabos, de e darabosság számtalan esetben lesimul a lényeg földerítése után és ami első tekintetre talán megrovandónak tűnik fel, — alapos, higgadt bírálat és az okokat fürkésző mélyebb szemlélődés után gyakran egészen más szempont alá esik. És ezen categoriában foglal helyet, t. esküdt szék, a vád alá helyezett jelen czikk is A ki e czikket figyelemmel átolvassa, látni fogja, hogy azon bizonyos fájdalmas eszme vonni keresztül és hogy annak írója bizonyos család szenvedései és szerencsétlensége fölött kesereg. Minden kifejezése, ha még annyira kikerülni látszik is, ez egyetlen eszmére vezet vissza . Egy családra nehezült csapások sötét borúja, hol a támasz, a családatya fel nem fedett gyilkosság által kiragadtatik, hol az anya a viselhetlen teher alatt lélekben leroskad, s a neveletlen árvák sorsa az őrködő szülői gondoskodás ápoló kezéből a bizonytalanság remegtető hatalmába taszíttatik; e sötét born leng át a czikken, mely panaszos hangon kiált a képzelet által felvett alakokra. És ha felvesszük azt, hogy a czikk írója épen az említett család egyik tagja, mélyen érző, szerető gyermek és testvér, ki önerejével küzdve ki magát, már több éven át egyedül gyámolítója elhagyatott kedveseinek; nem lehet, hogy hideg közönynyel csupán a merev rendszabályok szemüvegén tekintsünk rá, ha az élet rideg küzdelmei közt szív vergődő bánatának hangot mer adni. Nem lehetne ezt tenni akkor sem, ha a czikkben oly kifejezések fordulnának elő, melyek a feltett vádra alapot nyújtanának, mert az erősen zaklatott léleknek kétségei közt joga van igaztalannak is lenni. Különben tagadom, hogy vádlott rágalmat követett volna el; tagadom, hogy rágalmazta volna a nem is érintett Nyitramegye bizottmányát, azon bizottmányt, mely 1867-ik évben kezdte életét, s evvel védelmemet bezárom. A szokásos válasz és visszonválasz után elnök tömör vonásokba összefoglalja a vád és védelem főbb alkatrészeit; az esküdtekhez néhány hő szóval fordulva, őket magasztos hivatásukra figyelmezteti, s következő 3 kérdést teszi fel : 1. Meg vannak-e az esküdtszék tagjai az előadottak után lelkiismeretükben győződve arról : váljon a „Slovenski Noviny“ czimű lapnak 1868. évi September 8-án megjelent 10- ik számában „Pöstyénröl sept. 2-án“ kezdettel, s „egy a kit illet“ alájegyzéssel közzétett czikkben, s különösebben annak a vádlevélben egyenkint kijelölt tételeiben, valósággal foglaltatik-e Nyitramegye törvényhatósága, illetőleg Nyitramegye tisztviselői testülete ellen rágalmazás vagy nem ? 2. Meg vannak az esküdtszék tagjai győződve arról, hogy a vádbeli ezen czikknek szerzője valósággal Strakovics József vagy nem ? soha igen, 3. vádlott Strakovics József ezen czikknek közzététele miatt Nyitra megye törvényhatósága, illetőleg tisztviselői testülete ellen elkövetett rágalmazásban vétkes-e vagy nem ? Az esküdtek visszavonulva termükbe, rövid, órai tanácskozás után visszatérnek s Polgár Mihály főnökük következő határozatukat tudatja : „Becsületem és lelkiismeretem, Isten és emberek előtt, az esküdtszék határozata a következő“ . Az I. kérdésre : 4 „igen“ 8 „nem“-mel a II. „ „ egyhangúlag „igen“-nel a III. „ „ 4 „igen“ 8 „nem“-mel szavazott. Elnök vádlottat, az esküdtek nem-vétkes határozata alapján, az ellene emelt vád alól bíróilag is felmenti; vádlót pedig : 2869 29 frt 4 kr eljárási, — 7 frt 48 kr tolmácsi díj és 15 frt perköltség, — összesen 51 frt 52 kr megfizetésére elmarasztalja. BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK. p Ő Felsége aug. 30-án fogadott egy határőrvidéki küldöttséget. E küldöttség megjelenésének czélja volt a határőrvidékre nézve kilátásba helyhezett reformok behozatalát, új közlekedési eszközöknek, vasútnak, csatornának létesítését legfelsőbb helyen kérelmezni. A küldöttség vezére és szónoka sokc ügyvéd terjesztés Felsége elé e kérelmeket. Ő Felsége körülbelül következőleg válaszolt: „Intézkedni fogok, hogy ez ügy végrehajtása siettessék. Minden országaim, különösen a határőrvidék sorsát szívemen hordom. A hadügyminister többféle reformot hozott javaslatba ; gondoskodni fogok, hogy ezek, valamint a határőrvidék felvirágoztatására szükséges más feltételek, mielőbb teljesittessenek.“ Ezután a küldöttség vezetője hódolatteljesen kifejezé, hogy Ő Felségének legmagasb felelete által bizonyított kegyessége fokozanatja a határőrvidékiek háláját s ragaszkodását Ő Felsége iránt, s ezzel Ő Felsége által kegyesen elbocsáttatott, Lembergból f. héról jelentik, hogy a resolutionista club, párthiveinek azt tanácsolja, hogy ne vegyenek részt a demokratikus választási bizottmányban. A vasárnap Przemyslben tartott népgyűlésben Smolka programmja fogadtatott el. A zloczowi nagyföldbirtoku választók a birodalmi tanácsba követ küldés mellett nyilatkoztak. —ARADON a szerb egyházközség a felekezeti iskola fenntartása mellett nyilatkozott, az ottani helv. hitv. község azonban e kérdésben még nem határozott, bevárja az octoberi superintendentialis gyűlést. — „A KÖZÉPTANODAI OKTATÁS“ czime alatt a Honban F. S. a múlt és folyó tanévben a kath. középtanodákban a cultusministerium által elrendelt némely újítások ellen felszólal, még pedig —csodálatos módon — azon egyetlen argumentummal: hogyan fognak a mostani tanulók maturálni, ha a ministeri tanterv nem fogna törvénynyé emelkedni ? De hát P. S. már nem is tud másforma érettséget képzelni a hagyományos „Maturitäts- Profundnál?É s nem gondolja-e, hogy épen annak helyes átalakítása volna a középtanodai reformnak e Kilépése ? — AMILY ARÁNYBAN emelkednek a lánczhidtársaság adjái, épen oly arányban csökken a társaság előzékenysége a közönség irányában. Legújabban javítások tétele végett elfogák a shid felét, úgy hogy a kocsik csak bajjal és nehezen juthatnak át, miáltal a közlekedés a két főváros közt véghetetlenül meg van nehezítve. De hát az igazításokat nem lehetne-e éjjel tenni ? — A NAGY ESŐZÉSEK BRASSÓBAN és környékén a folyókat és patakokat annyira kiárasztották a múit héten, hogy a közlekedés fennakadásától is tartani lehetett. A Tömös folyón levő gátat a hullámok magukkal sodorván, a Tömös-csatorna mellett levő iparvállalatok a szükséges víztől egészen megfosztottak. Az élénk közlekedés Brassó és környéke között valóban szükségessé teszi a Tömösnek egy pár helyt — a többek között a zajzoni után is — áthidalását. — Dr. DETHIER Konstantinápolyból igen érdekes kettős ajándékot küldött a magyar n. múzeumnak : két gipsz-öntvényt, névszerint egy felső állkapocs-töredéket ama bronz kigyó-oszlopból, mely 479-ben Kr. e a perzsák fölött nyert diadal jeléül Delphiben emeltetett, s melyet Nagy Constantin a konstantinápolyi lovardában (hippodrom) fölállított, s egy küzdő amazont ábrázoló töredéket azon mausoleumból, melynek nagyobb része a brit múzeumba került. Az öntvények eredetije a szent Irene nevű konstantinápolyi múzeumban létezik. A Magyar gazdasági egyesület küldöttséget nevezett ki kebeléből a magyar orvosok és természetvizsgálók fiumei nagygyűlésére, melynek tagjai: Török János, Entz Ferencz, Farkas Imre, Ghyczy Ignácz, Kubinyi Ágoston, gr. Szapáry Gyula, Szabó Alajos és Zsamár Victor urak.