Budapesti Közlöny, 1869. október (3. évfolyam, 224-250. szám)
1869-10-01 / 224. szám
Azután megismerteti velők az iskola körében s az a körül lévő tárgyakat helyök, részeiknél, alakjok, anyaguk és hasznuknál fogva, — így szerzett ismereteiket velők folyóbeszédben adatja elő. Végre a megismertetett tárgyakat (legalább kettőt egyszerre) egymással egybehasonlittatja és egymástól megkülönböztetteti. Az iskolában és az iskola körül látható tárgyakról átvezeti a gyermekek figyelmét a szülei házban és az a körül lévő tárgyakra s a családi életnek ismertetésére. Ekkor is, minden egyes tárgy megismerése után, igyekszik velük a látott, hallott és a kérdezősködés útján kiokoskodtatott fogalmakat folyó beszédbe foglaltatni és rendben előadatni. Ezek fejtegetése és tanítása közben a tanító öntudatosan vezeti a kisgyermekeket az előttük ismeretes tárgyak vizsgáltatásával a gondolkozásra, a megvizsgált tárgyakon szerzett tapasztalatok és ezek útján ébresztett gondolatok szó és mondatbeli kifejezésére, végre ismeretei rendben elbeszéltetésére. A gyermek pedig észrevétlenül tanulja meg a körülte eső tárgyak mineműségeit, rendeltetéseit, s ez érzékeltetés által gyakorolja magát anyanyelvében. A tanító ezen tanítása közben, az emlékezetnekmás oldalról gyakorlására, az ismertetett tárgyak köréből vett erkölcs- és érzelem-nemesitő versecskéket előmondás után szóról szóra tanít, s ezeket is természetes módon beszélteti el. II. Osztály: Az iskolai második év. Az első évben megkezdett alapon az iskolától és a szülei ház körétől távolabb eső tárgyak szemléltetését úgy folytatja a tanító, hogy ezek ismertetéséből az eddigelé kevésbé érintett tantárgyak előfogalmait is kifejtse, így a családi élet ismertetéséről’rámegy a helység lakóiból álló családoknak s ezekről a társadalmi és a polgári életnek ismertetésére. Ezekről a helység (falu, város) környéke s határa szemléltetésére fordítván a gyermekek figyelmét, kifejti s megismerteti velök a földrajz és a terményrajz előfogalmait. — A légkörre, a napra, holdra és csillagokra figyelmeztetésből rámegy az időnek és annak felosztásának ismertetésére. Ezek tanítása közben is folyvást nagy figyelemmel van a gyermekek gondolkodtatására, a gondolkodtatás utján való feltaláltatásra,, a gondolatok helyes és szabatos kifejeztetésére és a gondolatok egész sorának folytonos elbeszéltetésére. Valamint az első évben, úgy itt is figyelmet fordít a tanító a tanítás alá fogott tárgyak köréből merített tanulságos mondatok, erkölcs- és érzelemnemesítő versecskék tanítására és azoknak természetes módon elbeszéltetésére. b) írás, olvasás. I. OSZTÁLY. Az iskolai első év. Az írás és olvasás tanítása az írva-olvastatáson kezdődik. Mihelyt átvezette a tanító a gyermekeket a beszéd- és értelemgyakorlatokba foglalt rajzolási és a hallás után tanított hangoztatási elemeken, azonnal hozzáfog a legegyszerűbb betű íratásához. Hogy mi módon kell e munkában előhaladni, s biztos eredményre jutni, elegendő utasítást talál erre az ÁBCéhez írt vezérkönyvben. II. OSZTÁLY. Az iskolai második év. Az első évben az írástanítás előzi meg az olvasást, úgy azonban, hogy minden betű és szó írását azonnal követi az olvasási gyakorlás, a második évben az olvastatás előzi meg az írást. I. Olvasás. A második osztály számára készített olvasókönyvből gyakorolják a folyékony, egyszersmind az értelmes olvasást. A tanító valamint az első osztályban, úgy itt is, minden gondot fordít az olvasottak természetes hangon kiejtetésére. Különösen arra ügyel, hogy a gyermek minden elolvasott szót értsen, az olvasmányok tartalmát saját szavaival előadni képes legyen. Ez az eljárás a gyermekeknek nem csak értelmi kifejtésére és ismereteik gyarapítására, hanem különösen nyelvérzékek és előadási képességek gyakorlására is szolgál. Az olvasásnak ily módon tanítása a beszéd- és értelemgyakorlatok tanítása mellett, az anyanyelv tanításának második segédeszköze. (Lásd az anyanyelv tanulását a II. osztályban.) 2. írás. Az irás gyakorlásában következő fokozatokat tartson a tanitó: a) Az év elején, a szükséges ideig, vezényszó mellett (t tény szerint) folytatja a tanitó az I. osztályban megkezdett irástanítást. — Minthogy azonban az első évben helyesen és ügyesen vezetett tanulók a II. osztályban az írásban csakhamar kellő gyakorlottságra tesznek szert; b) alkalmas időben megkezdi a tanító a vezényszó nélküli írásbeli szabad szyakorlatokat is. Először s jó ideig a beszéd- és értelemgyakorlatok alatt hallottakból és az olvasókönyvből olvasottakból ismeretes tárgyak neveit irja fel a táblára maga a tanitó, s azokat a tábláról után íratja a gyermekekkel. Azután az igy íratott szókból alkottat rövid, két- három szóból álló mondatokat, s ezeket is maga a tanitó irja a táblára, s a gyermekekkel utánhatja. c) Ezen fokozatok megtartása mellett, mihelyt az írás e nemű gyakorlatában elegendő jártasságot szereztek, másoltatja velők olvasókönyvükből az elolvasott s értelmezett rövidebb olvasmányokat. d) Végre az év végén, az előttük már ismeretes olvasmányok, a beszéd és értelemgyakorlatok tartalmából íratja. Az olvasmányban, a beszéd- és értelemgyakorlatokban előforduló személyek, vagy tárgyak neveit, az azokról írott tulajdonságokat és cselekvéseket. Az írás gyakorlásának ezen módja egyszersmind a fogalmazáshoz szolgáló előoktatás is, mely foglalkoztatással különösen a tanítási órák azon közeit, midőn a tanítványokkal, a másik osztálylyal való foglalkozás miatt, nem lehet a tanító, hasznosan be lehet tölteni. Ez a eljárás természetéből foly, hogy az írás gyakorlásának ezen módja szerint, a gyermekek nemcsak az írásbeli gépiességet, hanem ezzel együtt főleg a helyesírást, a gondolkodást, feltalálást és a fogalmazási képességet megszerzik; ennélfogva a tanító mindenkor a legnagyobb gonddal nézze végig minden gyermek írását, s nézesse át a tanítványokkal is egymásét, s az ejtett helyesírási s gondolatkifejezésbeli hibákat velők együtt, különösen általuk javíttassa ki. Ezen módon munkája sikerét jobban biztosítja, mint minden könyv vagy szabály szajkó módra való betanultatásával. 3. Emlékezés-gyakorlás. Erkölcs- és érzelemnemesítő versecskéket, a fennebbi utasítás szerint ez osztályban is kell tanítani. III. OSZTÁLY. Az iskolai harmadik év. 1. Olvasás. A harmadik osztály számára készített olvasókönyvből gyakorolják az értelmes olvasást. A tanító e tanévben is szorosan ügyel arra, hogy a gyermek az elolvasott mondatnak ne csak szavait, hanem tartalmát is felfogja, ennélfogva a mondatnak, sőt az egész olvasmánynak, a kellő hangsúlyt megadni képes legyen. Próbáltatja az olvasmány tartalmát szabadon előbeszéltetni, ügyelvén egyfelől az olvasmányba foglalt s a tanuló ismeretköre bővítésére szolgáló tárgyak felfogatására és megtartására, másfelől az anyanyelvbeli gyakorlottság előbb előbb vitelére. (Lásd anyanyelvtan IIl. osztály.) 2. írás. Az irás gyakorlásában ez osztályban még inkább a maguk szorgalmára kell a gyermekeket támasztani. A tanító e részben következőleg jár el: a) Az egy tanítóval bíró iskolában, midőn a köztanítás zavarás nélkül megeshetik, egy ügyesebb gyermek vezetése alatt a tény szerint irat az egész osztálylyal; e mellett azonban másokat is szépírás-példányokról. Ott, hol minden osztályt más-más tanító vezet, az üteny szerinti irás - tanítás a kiszabott órában minden akadály nélkül eszközölhető. b) Leírják a gyermekek eszékből, a könyv nélkül megtanult verseket, és a midőn leírták, a helyes irás gyakorlása végett, az olvasókönyvükbe nyomtatott szöveggel maguk hasonlítják egybe, s hibáikat a nyomtatásbeli minta után maguk igazítják ki. c) Olvasókönyvükből olvasott, megértett és szabadon előadott olvasmányok tartalmát próbálják leírni emlékezetökből. A tanító minden gyermek írását átvizsgálja, a helyesírási s a tartalombeli hibákra is figyelmezteti a gyermekeket. 3. Emlékezés-gyakorlás. Az emlékezés és a jó előadás gyakorlására az erkölcs-és szívnemesítő egyszerű versecskék mellett elbeszélő rövidebb költeményeket is kell tanítani. A tanító az ily feladványokat, az olvasási órán mindaddig olvastatja, maga is felolvassa, míg a gyermekek azt jól hangoztatva nem tudják olvasni. Ezek után a könyv nélkül valók felmondatásánál követeli a tiszta, világos és természetes hangsúlyozással való előadást. IV. OSZTÁLY. Az iskolai negyedik év. 1. Olvasás. A negyedik osztály számára készített olvasókönyvből mindinkább gyakorolják az értelmes és kellően hangsúlyozott olvasást. A tanító a gyermekek előtt példányszerűen maga is gyakran olvas. Az olvasottakat értelmezteti, és szabadon elbeszélteti. Igyekszik mind tárgyi, mind nyelvtani ismereteiket ez után is gyarapítani. 2. írás. a) Az olvasókönyv olvasmányait váltogatva, szabadon írásba foglaltatja. b) Gyakorolják magukat szépírás-példányok másolásával is. 3. Emlékezés-gyakorlás. Emlékezetük gyakorlására költői darabokon kívül, a hazai történelemből tanulnak történeti elbeszéléseket, s azokat értelmesen felmondják. V. és VI. osztály. Az iskolai ötödik és hatodik év. 1. Olvasás. E két osztály számára készített olvasókönyvet a tanulók részint az iskolában nyilvánosan, részint odahaza magánosan olvassák. Bárhol olvassák, a tanitó az olvasmányok tartalmát szabadon elbeszélteti, s törekvését oda irányozza, hogy a tanulók a magán olvasásra rászokjanak. 2. írás. Az V. és VI. osztályban már átmegy a tanitó a fogalmazás rendes tanítására. — Irat nevezetesen történelmi feladatokra rövid elbeszéléseket; természeti tárgyakról, vagy egyes tájakról leírásokat; azután leveleket, kérvényeket, majd szerződéseket, nyugtákat, ellennyugtákat; készíttet számlákat és egyszerű számviteli számadásokat, stb. 3. Emlékezés-gyakorlás. Az emlékezet gyakorlására tanit nevezetesebb népies és hazafias költeményeket, folyó beszédbe foglalt történelmi leírásokat s több effélét, ügyelvén mindenkor a szabatos, tiszta és jól hangsúlyozott előadásra. Ismétlő osztályok. Az iskolai hetedik, nyolczadik és kilenczedik év. 1. Olvasás. Az olvasás tanítása az ismétlő osztályokban az ismeretek kibővítésére szolgáló tantárgyak olvastatásával van összefoglalva. Midőn ezen osztályok a számukra irt olvasókönyvből a felvett olvasmányt értelmesen és kellően hangsúlyozva elolvassák, a tanító azoknak nemcsak tartalmát beszélteti el, hanem a tartalom egyes részleteire nézve kérdéseket tesz, s e 3254