Budapesti Közlöny, 1869. október (3. évfolyam, 224-250. szám)

1869-10-01 / 224. szám

Azután megismerteti velők az iskola körében s az a körül lévő tárgyakat helyök­, részeiknél, alakjok, anyaguk és hasznuknál fogva, — így szerzett ismereteiket velők folyóbeszédben adatja elő. Végre a megismertetett tárgyakat (legalább kettőt egyszerre) egymással egybehasonlittatja és egymástól megkülönböztetteti. Az iskolában és az iskola körül látható tárgyak­ról átvezeti a gyermekek figyelmét a szülei ház­ban és az a körül lévő tárgyakra s a családi élet­nek ismertetésére. Ekkor is, minden egyes tárgy megismerése után, igyekszik velük a látott, hal­lott és a kérdezősködés útján kiokoskodtatott fo­galmakat folyó beszédbe foglaltatni és rendben előadatni. Ezek fejtegetése és tanítása közben a tanító öntudatosan vezeti a kis­gyermekeket az előttük ismeretes tárgyak vizsgáltatásával a gondolkozás­ra, a megvizsgált tárgyakon szerzett tapasztalatok és ezek útján ébresztett gondolatok szó és mon­datbeli kifejezésére, végre ismeretei rendben elbe­­­széltetésére. A gyermek pedig észrevétlenül tanulja meg a körülte eső tárgyak mineműségeit, rendeltetéseit, s ez érzékeltetés által gyakorolja magát anyanyel­vében. A tanító ezen tanítása közben, az emlékezetnek­­más oldalról gyakorlására, az ismertetett tárgyak köréből vett erkölcs- és érzelem-nemesitő versecs­­kéket előmondás után szóról szóra tanít, s ezeket is természetes módon beszélteti el. II. Osztály: Az iskolai második év. Az első évben megkezdett alapon az iskolától és a szülei ház körétől távolabb eső tárgyak szem­léltetését úgy folytatja a tanító, hogy ezek ismer­tetéséből az eddigelé kevésbé érintett tantárgyak előfogalmait is kifejtse, így a családi élet ismertetéséről’rámegy a hely­ség lakóiból álló családoknak s ezekről a társa­dalmi és a polgári életnek ismertetésére. Ezekről a helység (falu, város) környéke s ha­tára szemléltetésére fordítván a gyermekek figyel­mét, kifejti s megismerteti velök a földrajz és a terményrajz előfogalmait. — A légkörre, a nap­ra, holdra és csillagokra figyelmeztetésből rá­megy az időnek és annak felosztásának ismerte­tésére. Ezek tanítása közben is folyvást nagy figyelem­mel van a gyermekek gondolkodtatására,­­ a gon­­dolkodtatás utján való feltaláltatásra,, a gondola­tok helyes és szabatos kifejeztetésére és a gondola­tok egész sorának folytonos elbeszéltetésére. Valamint az első évben, úgy itt is figyelmet fordít a tanító a tanítás alá fogott tárgyak köré­ből merített tanulságos mondatok, erkölcs- és érzelem­nemesítő versecskék tanítására és azok­nak természetes módon elbeszéltetésére. b) írás, olvasás. I. OSZTÁLY. Az iskolai első év. Az írás és olvasás tanítása az írva-olvastatáson kezdődik. Mihelyt átvezette a tanító a gyermekeket a beszéd- és értelemgyakorlatokba foglalt rajzolási és a hallás után tanított hangoztatási eleme­ken, azonnal hozzáfog a legegyszerűbb betű íratásához. Hogy mi módon kell e munkában előhaladni, s biztos eredményre jutni, elegendő utasítást talál erre az ÁBCéhez írt vezérkönyvben. II. OSZTÁLY. Az iskolai második év. Az első évben az írástanítás előzi meg az ol­vasást, úgy azonban, hogy minden betű és szó írását azonnal követi az olvasási gyakorlás, a második évben az olvas­tatás előzi meg az írást. I. Olvasás. A második osztály számára készített olvasó­könyvből gyakorolják a folyékony, egyszersmind az értelmes olvasást. A tanító valamint az első osztályban, úgy itt is, minden gondot fordít az olvasottak természe­tes hangon kiejtetésére. Különösen arra ügyel, hogy a gyermek minden elolvasott szót értsen, az olvasmányok tartalmát saját szavaival elő­adni képes legyen. Ez az eljárás a gyermekeknek nem csak értelmi kifejtésére és ismereteik gyara­pítására, hanem különösen nyelvérzékek és elő­adási képességek gyakorlására is szolgál. Az olvasásnak ily módon tanítása a beszéd- és értelemgyakorlatok tanítása mellett, az anya­nyelv tanításának második segédeszköze. (Lásd az anyanyelv tanulását a II. osztályban.) 2. írás. Az irás gyakorlásában következő fokozatokat tartson a tanitó: a) Az év elején, a szükséges ideig, vezényszó mellett (t tény szerint) folytatja a tanitó az I. osz­tályban megkezdett irástanítást. — Minthogy azonban az első évben helyesen és ügyesen ve­zetett tanulók a II. osztályban az írásban csakha­mar kellő gyakorlottságra tesznek szert; b) alkalmas időben megkezdi a tanító a ve­zényszó nélküli írásbeli szabad szyakorlatokat is. Először s jó ideig a beszéd- és értelemgyakor­latok alatt hallottakból és az olvasókönyvből ol­vasottakból ismeretes tárgyak neveit irja fel a táblára maga a tanitó, s azokat a tábláról után íratja a gyermekekkel. Azután az igy íratott szókból alkottat rövid, két- három szóból álló mondatokat, s ezeket is maga a tanitó irja a táblára, s a gyermekekkel utánh­atja. c) Ezen fokozatok megtartása mellett, mihelyt az írás e nemű gyakorlatában elegendő jártassá­got szereztek, másoltatja velők olvasókönyvükből az elolvasott s értelmezett rövidebb olvasmá­nyokat. d) Végre az év végén, az előttük már ismeretes olvasmányok, a beszéd és értelemgyakorlatok tartalmából íratja. Az olvasmányban, a beszéd- és értelemgyakor­latokban előforduló személyek, vagy tárgyak neveit, az azokról írott tulajdonságokat és cse­lekvéseket. Az írás gyakorlásának ezen módja egyszers­mind a fogalmazáshoz szolgáló előoktatás is, mely foglalkoztatással különösen a tanítási órák azon közeit, midőn a tanítványokkal, a másik osztálylyal való foglalkozás miatt, nem lehet a tanító, hasznosan be lehet tölteni. Ez a eljárás természetéből foly, hogy az írás gyakorlásának ezen módja szerint, a gyermekek nemcsak az írásbeli gépiességet, hanem ezzel együtt főleg a helyesírást, a gondolkodást, felta­lálást és a fogalmazási képességet megszerzik; ennélfogva a tanító mindenkor a legnagyobb gonddal nézze végig minden gyermek írását, s nézesse át a tanítványokkal is egymásét, s az ej­tett helyesírási s gondolatkifej­ezésbeli hibákat velők együtt,­­ különösen általuk javíttassa ki. Ezen módon munkája sikerét jobban biztosítja, mint minden könyv vagy szabály szajkó módra való betanultatásával. 3. Emlékezés-gyakorlás. Erkölcs- és érzelemnemesítő versecskéket, a fennebbi utasítás szerint ez osztályban is kell ta­nítani. III. OSZTÁLY. Az iskolai harmadik év. 1. Olvasás. A harmadik osztály számára készített olvasó­könyvből gyakorolják az értelmes olvasást. A tanító e tanévben is szorosan ügyel arra, hogy a gyermek az elolvasott mondatnak ne csak szavait, hanem tartalmát is felfogja, ennélfogva a mondatnak, sőt az egész olvasmánynak, a kellő hangsúlyt megadni képes legyen. Próbáltatja az olvasmány tartalmát szabadon előbeszéltetni, ügyelvén egyfelől az olvasmányba foglalt s a tanuló ismeretköre bővítésére szolgáló tárgyak felfogatására és megtartására, másfelől az anyanyelvbeli gyakorlottság előbb előbb vite­lére. (Lásd anyanyelvtan IIl. osztály.) 2. írás. Az irás gyakorlásában ez osztályban még in­kább a maguk szorgalmára kell a gyermekeket támasztani. A tanító e részben következőleg jár el: a) Az egy tanítóval bíró iskolában, midőn a köz­­tanítás zavarás nélkül megeshetik, egy ügyesebb gyermek vezetése alatt a tény szerint irat az egész osztálylyal; e mellett azonban mások­at is szép­írás-példányokról. Ott, hol minden osztályt más-más tanító vezet, az üteny szerinti irás - tanítás a kiszabott órában minden akadály nélkül eszközölhető. b) Leírják­ a gyermekek eszékből, a könyv nélkül megtanult verseket, és a mid­ő­n leírták, a helyes irás gyakorlása végett, az olvasókönyvükbe nyom­tatott szöveggel maguk hasonlítják egybe, s hibái­kat a nyomtatásbeli minta után maguk igazít­ják ki. c) Olvasókönyvükből olvasott, megértett és sza­badon előadott olvasmányok tartalmát próbálják leírni emlékezetökből. A tanító minden gyermek írását átvizsgálja, a helyesírási s a tartalombeli hibákra is figyelmez­teti a gyermekeket. 3. Emlékezés-gyakorlás. Az emlékezés és a jó előadás gyakorlására az erkölcs-és szívnemesítő egyszerű versecskék mel­lett elbeszélő rövidebb költeményeket is kell ta­­nítani. A tanító az ily feladványokat, az olvasási órán mindaddig olvastatja, maga is felolvassa, míg a gyermekek azt jól hangoztatva nem tudják olvas­ni. Ezek után a könyv nélkül valók felmondatá­­sánál követeli a tiszta, világos és természetes hangsúlyozással való előadást. IV. OSZTÁLY. Az iskolai negyedik év. 1. Olvasás. A negyedik osztály számára készített olvasó­könyvből mindinkább gyakorolják az értelmes és kellően hangsúlyozott olvasást. A tanító a gyermekek előtt példányszerűen maga is gyakran olvas. Az olvasottakat értelmezteti, és szabadon elbeszélteti. Igyekszik mind tárgyi, mind nyelv­tani ismereteiket ez után is gyarapítani. 2. ír­ás. a) Az olvasókönyv olvasmányait váltogatva, szabadon írásba foglaltatja. b) Gyakorolják magukat szépírás-példányok másolásával is. 3. Emlékezés-gyakorlás. Emlékezetük gyakorlására költői darabokon kívül, a hazai történelemből tanulnak történeti elbeszéléseket, s azokat értelmesen felmondják. V. és VI. osztály. Az iskolai ötödik és hatodik év. 1. Olvasás. E két osztály számára készített olvasókönyvet a tanulók részint az iskolában nyilvánosan, ré­szint odahaza magánosan olvassák. Bárhol olvas­sák, a tanitó az olvasmányok tartalmát szabadon elbeszélteti, s törekvését oda irányozza, hogy a tanulók a magán­ olvasásra rászokjanak. 2. írás. Az V. és VI. osztályban már átmegy a tanitó a fogalmazás rendes tanítására. — Irat nevezetesen történelmi feladatokra rövid elbeszéléseket; ter­mészeti tárgyakról, vagy egyes tájakról leíráso­kat; azután leveleket, kérvényeket, majd szerző­déseket, nyugtákat, ellennyugtákat; készíttet számlákat és egyszerű számviteli számadáso­kat, stb. 3. Emlékezés-gyakorlás. Az emlékezet gyakorlására tanit nevezetesebb népies és hazafias költeményeket, folyó beszédbe foglalt történelmi leírásokat s több effélét, ügyel­vén mindenkor a szabatos, tiszta és jól hangsú­lyozott előadásra. Ismétlő osztályok. Az iskolai hetedik, nyolczadik és kilenczedik év. 1. Olvasás. Az olvasás tanítása az ismétlő osztályokban az ismeretek kibővítésére szolgáló tantárgyak olvas­­tatásával van összefoglalva. Midőn ezen osztályok a számukra irt olvasó­könyvből a felvett olvasmányt értelmesen és kel­lően hangsúlyozva elolvassák, a tanító azok­nak nemcsak tartalmát beszélteti el, hanem a tarta­lom egyes részleteire nézve kérdéseket tesz, s e 3254

Next