Budapesti Közlöny, 1869. december (3. évfolyam, 275-299. szám)
1869-12-08 / 281. szám
Buda-Pest, 1869 281* szám Szerda, deczember 8. HIVATALOD LAP. E-Ansirr Aai árul : Vtranu NWir «oAresfiuiAe*«.. 20 fel. Égért* «TO» Filén* . Xygveáevre.................S kSbAlwru niaaum *«*dta : Kpea* e»r*. . . 18 kt— kr. Félén» .... ^ „ — „ B«rw4iW* . . 4 „ 8A „ HrYATALOS H[KUET13kK ; A ktvuakw ,, Art* ftx,be‘ igta*%»ck. MuriWst rijok a um^ana^nyifywi «gjr&t eléblg«*«* beküldwauu, ... pi&g: lift) szóig egYKxe» hiavató»éri 1 írt. é. 30 kr. a beiyeet«, 19«— *GB-4g x frt, síi*—3 m az így Muríi* n vlaa Wi miiért I fttUit «fefc. Egy hAsibos petit torrprímvrl bi ráelégértS kr, fejibh-1 i uir:, _ tó sért 7 kr mihader u, .^tnlHir:. ..i_ A Wljreg-dliJ kfl le.» naukr, S*. igt&jis «ián S J kr. MBkártékK •«Maw. vaunnMi» : ItvKmti, .‘i-.i-rAEÄ-ntns» lt>-ik laki» 1. caw!#*. : Pas'-wr., Baritok - tar* 7. *j.. a. StfdnisuL SjumiiifOfi k->y itatlak i <»tíáíju»fjúi isi. HI VATALOS KÉSZ. 0 cs. és Apostoli kir. Felsége f. évi nov. 30-tól kelt legkegyelmesebb elhatározásával, a közös külügyminister indítványa folytán, a fiumei cs. orosz consul Beresin Leonidász kinevezési okleveléhez a legfelsőbb exegnaturt legkegyelmesebben megadni méltóztatott. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister dr. Landerer Oszkár kolozsvári kir. jogakadémiai helyettes rendkívüli tanárt, a statistikából egyetemi magántanárrá lett képesítése folytán, e minőségben megerősítette. Pusker Sándor lékai segédlelkész vezetéknevének „Puskására, kért átváltoztatása folyó évi 23.837. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Párián Ferencz brassói lakos saját, továbbá Ferencz, Kálmán, Béla, Mária, Anna, Róza, Borbála és Julia nevű gyermekei vezetéknevüknek „Perényi“re kért átváltoztatása folyó évi 23.850. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. A pesti m. kir. pénzügyi igazgatóság Tormási Antalt irodasegéddé ideiglenes minőségben nevezte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. Boldogult Miksa mexikói császár Triestben felállitandó emlékszobrára Marosszék területén eszközlött gyűjtés eredményeként 48 írt 70 o. c. krajczár érkezett be, mely összeg a magyar királyi belügyministerium által rendeltetési helyére küldetett. A közös hadügyministerium a következő hazafias adományt a legőszintébb köszönet kifejezésével s azon hozzáadással, juttatja köztudomásra, hogy ezen összegek rendeltetési helyükre már elküldettek, még pedig: Egy névtelentől 30 frt c. é. a Dalmátiában harczoló cs. és kir. csapatok javára; és 30 frt c. é. a bécsi rokkantak házában levő rokkantak karácsony estéjére . Schroll József gyámoktól Branauban, a Dalmátiában levő megsebesült cs. és kir. katonák számára 300 frt. o. é. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK A KÉPVISELŐHÁZ LXXXIII. ÜLÉSE 1869. DECEMBER 7. DÉLELŐTT 10 ÓRAKOR. Elnök: Somssich Pál. Jegyzők : Bujanovics Sándor, és Jámbor PÁL. A kormány részéről jelen vannak: Mikó Imre gr., Lónyay Menyhért miniszerek. Elnök : A képviselőháznak Román Sándor kiadatása iránt tegnap hozott határozatáról a közvádló értesittetni fog. Ez a jegyzőkönyvben pótolandó. (Helyeslés.) Ezek után a jegyzőkönyv észrevétel nélkül hitelesíttetett. Ha nincs észrevétel a jegyzőkönyv hitelesítésére, az elnökségnek más előterjesztenivalója nincs. Ébkövy Adolf : benyújtja Csanád megyében a pécskai államjavak kerületében fekvő Reform- Kovácsháza telepközségnek haszonbéres külső földjeiknek az örök váltságban nyerendő területtel együtt 24 holdra szaporítását kérő folyamodványát. Horváth Döme : A kecskeméti összes néptanítók egyletének részéről egy kérvényt ad be, melyben a nevezett tanítók korlátolt fizetésüknek javítását a bánsági tanító- egylet által benyújtott kérvény értelmében eszközöltetni kérik. Elnök : Mindkét kérvény a kérv. bizottsághoz utasittatik. Ivánka Zsigmond : A nyolczadik bíráló bizottságnak eljárása Ráday László gr. lemondása folytán feleslegessé válván, az iratokat a ház asztalára leteszi. Elnök : Az irattárba fognak tétetni. Klapka György: benyújtja a temesvári „Lloyd társulatnak“ kérvényét, melyben a tőzsdebiróság iránti törvényt az ottani terménycsarnok kivételes bíróságára is kiterjesztetni kéri. Elnök : A kérv. bizottsághoz utasittatik. Egy interpellate adatott be. Bujanovics Sándor : (olvassa a Fodróczy és társai által beadott interpellatiót.) Interpellatio a közös magyar-, horvát-, szlavón ministériumhoz. Már hat hete, hogy Iványi képviselőtársunk a Bróz-féle interpelláló tárgyában a kormánytól felvilágosítást kért. A nevezett Bróz-féle interpelláló tárgya az 1868. XXX. t. sz. következő rendeleteinek nemteljesítése volt, jelesen a 46. §-ban érintett osztályok felállítása iránt; az 57. §-ban foglalt azon rendelet iránt, mely szerint Horvát-, Slavonországok határai közt a közös kormányzat közegeinek hivatalos nyelve a horvát legyen; az 58 § ban foglalt azon rendelet iránt, mely szerint a Horvát-, Szlavónországból jövő előterjesztési és beadványokra a közös ministérium által a válasz horvát nyelven adandó; a 62. §-ban érintett közös czimerek iránt; a 64. §-ban azon rendelet iránt, mely szerint a veretendő pénzeken a királyi czimbe: „Horvát-, Szlavón-, és Dalmátországok királya“ czim is felveendő ; a 68. §-ban azon rendelet iránt, mely szerint minden, ez egyezménynyel ellenkező törvény és határozat, az egyezmény szentesítése után megsemmisítendő. A nevezett Bróz-féle interpellate azon, Horvát-, és Szlavónországban általánossá vált nézetből indul ki, hogy az egyezmény eddigi nemfoganatosítása a magyar kormány szántszándékos halasztásának tulajdonítandó. Mi részünkről ezen körülményt az átmeneti korszak nehézségeinek tulajdonítjuk, és azon erős meggyőződést tápláljuk hogy nemcsak az országgyűlés, hanem a kormány is szoros kötelességének tartandja, az egyezménynek Horvát-, Szlavónországra nézve kedvező rendeleteit teljesen és minden utógondolat nélkül a törvény értelmében keresztülvinni. Bizonyítéka ennek, hogy már a jelen országgyűlésben az uj pénzek vezetésének megszavazása alkalmával egy, az 1868. XXX. sz. 62-ik §-ának megfelelő uj törvény szavaztatott meg, és hogy Horvát-, Szlavonországokba ugyanazon t. ez. 62. §. értelmében a közös czimerek hozattak be. Azonban mégsem titkolhatjuk el, miszerint minden nehezteléseknek fő oka az, hogy a horvát-szlavón osztályok eddig még nem állíttattak fel, mert épen e körülmény oka annak, hogy a horvát-szlavónországi hatóságok és a központi kormány közt az ottani sajátságos körülmények és a törvényesen megengedhető kívánalmak iránt a szükséges érintkezés hiányzott és épen ezen osztályok hiánya miatt nemcsak a magyar, hanem a német nyelv is a hatóságok közt használatba jött; minek pedig az a következménye, hogy a kevésbé aggodalmasak következetes magyarosítástól tartottak, az elégedetlenek végzetteljes kimenetelt jósoltak, a jelen állapot barátai pedig nyugtalankodni kezdettek. És mivel az érdekelt ministériumok részéről a felállítandó osztályok iránt egy bizalmas szó sem változott a horvát szlavónországi képviselőkkel, attól tartunk, miszerint mindamellett, hogy az országgyűlés a horvát miniszer költségvetésének megszavazása alkalmával azon kívánatot fejezte ki, hogy az érdekelt ministériumok a felállítandó osztályok szükséges kiadásait a jövő költségvetésbe vegyék fel, ezen osztályok nem oly hamar, mint kívánatos volna, vagy talán nem azon módban állíttatandnak fel, miként ez az érdekelt királyságok méltóságának tekintetbevételével a törvény szavaiból következtethető. A ministériumok tudomás szerint önálló ministeri osztályokra és ügyosztályokra osztják. Egy ily ügyosztály „horvát ügy“ elnevezése alatt ideiglenes tökéletlenségben a pénzügyminister urnál is létez, de egy oly alárendelt osztályt az egyezményt létrehozó országos küldöttségek nem gondolhattak. Az 1868. XXX. t. ez. 46. §-a t. i. a horvát-szlavon osztályokról szól, melyek Horvát-Szlavon és Dalmátországok kívánatéra felállitandók, mi alatt magától értetik, hogy alárendelt osztályok nem értethettek. Mi horvát-szlavon képviselők kötelességünknek tartottuk, ezen interpellálóval az országgyűlés előtt fellépni, és erősen hiszük, hogy a közös ministérium ezen nyilvános felszólamlást méltatásba veendi, miért is bátorkodunk a Horvát- Szlavónországban az egyezmény által a közös ministériumokra ruházott kötelezettségek pontos és szigorú foganatosítása iránt felmerült kételyek eloszlatására, az egész magyar-, horvát-szlavén közös ministériumhoz azon kérdést intézni: várjon szándékozik-e és mikor, miután a ministerelnök visszajővén, az Irányi interpellációra felelni őt mi sem gátolja, erre mielőbb és oly kimerítőleg válaszolni, hogy Horvát-Szlavonországok lakosainak ez iránt minden megnyugtatás nyujtassék. Fodróczy Sándor, Müller Miksa, Philippovics Simon, Sulyok Ede, Simics Ignácz, Vukotinovics Kraljevics Benjamin, Jellachich Kazimir. Elnök: Ezen interpelláló ministerelnök úrral és általa az egész ministeriummal közöltetni fog., Nincs semmi egyéb előterjesztés ? Mikó Imre Gr. közi. minister: Szót kérek t. ház. A közelebb múlt napokban a Tisza-szabályozás ügyében hozzám intézett interpellátióra adott Lapunk közelebbi száma a mai ünnep miatt pénteken, e hó, 10-én jelenik meg.