Budapesti Közlöny, 1869. december (3. évfolyam, 275-299. szám)

1869-12-08 / 281. szám

Buda-Pest, 1869 281* szám Szerda, deczember 8. H­IVATALOD LAP. E-Ansirr Aai árul : Vtranu NWir «oAresfiuiAe*«.. 20 fel. Égért* «TO» Filén* . Xygveáevre.................S­ kSbAlwru niaaum *«*dta : Kpea* e»r*. . . 18 k­t— kr. Félén­» .... ^ „ — „ B«rw4iW* . . 4 „ 8A „ HrYATALOS H[KUET13kK ; A ktvuakw ,, Art* ftx,be‘ igta*%»ck. MuriWst r­ijok a um^an­a^nyifywi «gjr&t eléblg«*«* beküldwauu, ... pi&g: lift) szóig egYKxe» hiavató»­­éri 1 írt. é. 30 kr. a beiyeet«, 19«— *GB-4g x frt, síi*—3 m az így Muríi* n vlaa Wi miiért I fttUit «fefc. Egy hAsibos petit tor­rprímvrl bi ráelégértS kr, fejibh-1 i uir:, _ tó sért 7 kr m­ihader u, .^tnlHir:. ..i_ A Wljreg-dliJ kfl le.» naukr, S*. igt&jis «ián S­ J kr. MBkártékK •«Maw. vaunnMi» : ItvKmti, .‘i-.i-rAEÄ-ntns» lt>-ik laki» 1. caw!#*. : Pas'-wr., Baritok - tar* 7. *j.. a. StfdnisuL SjumiiifOfi k->y itatlak i <»tíáíju»fjúi isi. HI VATALOS KÉSZ. 0 cs. és Apostoli kir. Felsége f. évi nov. 30-tól kelt legkegyelmesebb elhatározásával, a közös külügyminister indítványa folytán, a fiumei cs. orosz consul Beresin Leonidász kinevezési okleve­léhez a legfelsőbb exegnaturt legkegyelmesebben megadni méltóztatott. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister dr. Landerer Oszkár kolozsvári kir. jogakadémiai helyettes rendkívüli tanárt, a statistikából egye­temi magán­tanárrá lett képesítése folytán, e mi­nőségben megerősítette. Pusker Sándor lékai segédlelkész vezetéknevé­nek „Puskására, kért átváltoztatása folyó évi 23.837. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Párián Ferencz brassói lakos saját, továbbá Ferencz, Kálmán, Béla, Mária, Anna, Róza, Bor­bála és Julia nevű gyermekei vezetéknevüknek „Perényi“re kért átváltoztatása folyó évi 23.850. számú belügyministeriumi rendelettel megenged­tetett. A pesti m. kir. pénzügyi igazgatóság Tormási Antalt irodasegéddé ideiglenes minőségben ne­vezte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. Boldogult Miksa mexikói császár Triestben fel­­állitandó emlékszobrára Marosszék területén esz­­közlött gyűjtés eredményeként 48 írt 70 o. c. krajczár érkezett be, mely összeg a magyar ki­rályi belügyministerium által rendeltetési helyére küldetett. A közös hadügyministerium a következő haza­fias adományt a legőszintébb köszönet kifejezésé­vel s azon hozzáadással, juttatja köztudomásra, hogy ezen össz­egek rendeltetési helyükre már el­­kü­ldettek, még pedig: Egy névtelentől 30 frt c. é. a Dalmátiában har­­czoló cs. és kir. csapatok javára; és 30 frt c. é. a bécsi rokkantak házában levő rokkantak kará­csony­ estéjére . Schroll József gyámoktól Branauban, a Dalmá­tiában levő megsebesült cs. és kir. katonák szá­mára 300 frt. o. é. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK A KÉPVISELŐHÁZ LXXXIII. ÜLÉSE 1869. DECEMBER 7. DÉLEL­­ŐTT 10 ÓRAKOR. Elnök: Somssich Pál. Jegyzők : Bujanovics Sándor, és Jámbor PÁL. A kormány részéről jelen vannak: Mikó Imre gr., Lónyay Meny­hért miniszerek. Elnök : A képviselőháznak Román Sándor kiadatása iránt tegnap hozott határozatáról a köz­vádló értesittetni fog. Ez a jegyzőkönyvben póto­landó. (Helyeslés.) Ezek után a jegyzőkönyv ész­revétel nélkül hitelesíttetett. Ha nincs észrevétel a jegyzőkönyv hitelesíté­sére, az elnökségnek más előterjesztenivalója nincs. Ébkövy Adolf : benyújtja Csanád megyében a pécskai államjavak kerületében fekvő Reform- Kovácsháza telepközségnek haszonbéres külső földjeiknek az örök váltságban nyerendő terület­tel együtt 24 holdra szaporítását kérő folyamod­ványát. Horváth Döme : A kecskeméti összes népta­nítók egyletének részéről egy kérvényt ad be, mely­ben a nevezett tanítók korlátolt fizetésüknek javítá­sát a bánsági tanító- egylet által benyújtott kér­vény értelmében eszközöltetni kérik. Elnök : Mindkét kérvény a kérv. bizottság­hoz utasittatik. Ivánka Zsigmond : A nyolczadik bíráló bizott­ságnak eljárása Ráday László gr. lemondása folytán feleslegessé válván, az iratokat a ház asz­talára leteszi. Elnök : Az irattárba fognak tétetni. Klapka György: benyújtja a temesvári „Lloyd társulatnak“ kérvényét, melyben a tőzsdebiróság iránti törvényt az ottani termény­csarnok kivételes bíróságára is kiterjesztetni kéri. Elnök : A kérv. bizottsághoz utasittatik. Egy interpellate adatott be. Bujanovics Sándor : (olvassa a Fodróczy és társai által beadott interpellatiót.) Interpellatio a közös magyar-, horvát-, szlavón ministériumhoz. Már hat hete, hogy Iványi képviselő­­társunk a Bróz-féle interpelláló tárgyában a kormánytól felvilágosítást kért. A nevezett Bróz-féle interpelláló tárgya az 1868. XXX. t. sz. következő rendeleteinek nem­­teljesítése volt, jelesen a 46. §-ban érintett osz­tályok felállítása iránt; az 57. §-ban foglalt azon rendelet iránt, mely szerint Horvát-, Slavonországok határai közt a közös kormányzat közegeinek hivatalos nyelve a horvát legyen; az 58 § ban foglalt azon rendelet iránt, mely szerint a Horvát-, Szlavónországból jövő előter­jesztés­i és beadványokra a közös ministérium által a válasz horvát nyelven adandó; a 62. §-ban érintett közös czimerek iránt; a 64. §-ban azon rendelet iránt, mely szerint a veretendő pénzeken a királyi czimbe: „Horvát-, Szlavón-, és Dalmátországok királya“ czim is fel­veendő ; a 68. §-ban azon rendelet iránt, mely szerint minden, ez egy­ezménynyel ellenkező törvény és határozat, az egyezmény szentesítése után meg­semmisítendő. A nevezett Bróz-féle interpellate azon, Hor­vát-, és Szlavónországban általánossá vált né­zetből indul ki, hogy az egyezmény eddigi nem­­foganatosítása a magyar kormány szántszándé­kos halasztásának tulajdonítandó. Mi részünkről ezen körülményt az átmeneti korszak nehézségeinek tulajdonítjuk, és azon erős meggyőződést tápláljuk hogy nemcsak az or­szággyűlés, hanem a kormány is szoros kö­telességének tartandja, az egyezménynek Hor­vát-, Szlavónországra nézve kedvező rendele­teit teljesen és minden utógondolat nélkül a tör­vény értelmében keresztülvinni. Bizonyítéka ennek, hogy már a jelen ország­gyűlésben az uj pénzek vezetésének megszava­zása alkalmával egy, az 1868. XXX. sz. 62-ik §-á­nak megfelelő uj törvény szavaztatott meg, és hogy Horvát-, Szlavonországokba ugyanazon t. ez. 62. §. értelmében a közös czimerek hozat­tak be. Azonban még­sem titkolhatjuk el, miszerint min­den nehezteléseknek fő oka az, hogy a horvát-szla­vón osztályok eddig még nem állíttattak fel, mert épen e körülmény oka annak, hogy a h­orvát-szla­­vónországi hatóságok és a központi kormány közt az ottani sajátságos körülmények és a törvénye­sen megengedhető kívánalmak iránt a szükséges érintkezés hiányzott és épen ezen osztályok hiá­nya miatt nemcsak a magyar, hanem a német nyelv is a hatóságok közt használatba jött; minek pedig az a következménye, hogy a kevésbé aggo­dalmasak következetes magyarosítástól tartottak, az elégedetlenek végzetteljes kimenetelt jósoltak, a jelen állapot barátai pedig nyugtalankodni kez­dettek. És mivel az érdekelt ministériumok részéről a felállítandó osztályok iránt egy bizalmas szó sem változott a horvát szlavónországi képviselőkkel, attól tartunk, miszerint mindamellett, hogy az or­szággyűlés a horvát miniszer költségvetésének megszavazása alkalmával azon kívánatot fejezte ki, hogy az érdekelt ministériumok a felállítandó osztályok szükséges kiadásait a jövő költségve­tésbe vegyék fel, ezen osztályok nem oly hamar, mint kívánatos volna, vagy talán nem azon mód­ban állíttatandnak fel, miként ez az érdekelt ki­rályságok méltóságának tekintetbevételével a törvény szavaiból következtethető. A ministériumok tudomás szerint önálló minis­­teri osztályokra és ügy­osztályokra osztják. Egy ily ügyosztály „horvát ügy“ elnevezése alatt ideiglenes tökéletlenségben a pénzügyminister urnál is létez,­­ de egy oly alárendelt osztályt az egyezményt létrehozó országos küldöttségek nem gondolhattak. Az 1868. XXX. t. ez. 46. §-a t. i. a horvát-szlavon osztályokról szól, melyek Horvát-Szlavon és Dal­mátországok kívánatéra felállitandók, mi alatt magától értetik, hogy alárendelt osztályok nem értethettek. Mi horvát-szlavon képviselők kötelességünk­nek tartottuk, ezen interpellál­óval az országgyű­lés előtt fellépni, és erősen h­iszük, hogy a kö­zös ministérium ezen nyilvános felszólamlást mél­tatásba veendi, miért is bátorkodunk a Horvát- Szlavónországban az egyezmény által a közös mi­­nistériumokra ruházott kötelezettségek pontos és szigorú foganatosítása iránt felmerült kételyek eloszlatására, az egész magyar-, horvát-szlavén közös ministériumhoz azon kérdést intézni: várjon szándékozik-e és mikor, miután a ministerelnök visszajővén, az Irányi interpellációra felelni őt mi sem gátolja, erre mielőbb és oly kimerítőleg vá­laszolni, hogy Horvát-Szlavonországok lakosainak ez iránt minden megnyugtatás nyujtassék. Fod­róczy Sándor, Müller Miksa, Philippovics Simon, Sulyok Ede, Simics Ignácz, Vukotinovics Kralje­­vics Benjamin, Jellachich Kazimir. Elnök: Ezen interpelláló ministerelnök úrral és általa az egész ministeriummal közöltetni fog., Nincs semmi egyéb előterjesztés ? Mikó Imre Gr. közi. minister: Szót kérek t. ház. A közelebb múlt napokban a Tisza-szabályo­­zás ügyében hozzám intézett interpellátióra adott Lapunk közelebbi száma a mai ünnep miatt pénteken, e hó, 10-én jelenik meg.

Next