Budapesti Közlöny, 1870. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1870-01-23 / 18. szám

Jövő kedden, január 25-én az évi költségvetés (budget) Ugye fog tárgyaltatni. ESKÜDTSZÉKI TÁRGYALÁS Pesten, 1870. jan. 21. Elnök : Sárkány József, kir. táblai biró. Bírák : Dobos József és Dáni Nándor. Jegyző: b. Geramb György. Közvádlóhelyettes : Rozgonyi Bet­alan. Vádlott: Ponicz János. Védője: Dittrich Ignácz ügyvéd és orsz. képviselő. Tolmács : Benedek Ká­roly. Esküdtek: Bittó Lajos, Térey Ignácz, Fáik Zsigmond, Antoni Károly, Barabás Dániel, Ha­grer János, Burner Károly, Egressy Rudolf Trübsvetter Ferencz, Pásztory Kálmán, dr. Nav­­ratil Imre, Dolanszky László. Póttagok: Szabó Béla, Beregszászy Lajos. A szokásos eskületét után elnök a bírákat és esküdteket felhívja, hogy mint szabad és füg­getlen polgárok, lelkiismeretes meggyőződésük szerint ítéljenek. Erre jegyző által a közvádló vádlevele olvastatik fel, melynek tárgya követ­kező : A „Federatiunea“ 1889. évi oct. 13-ki 112— 294. számában egy, a marosszéki tófalvi köz­ségbeli zsellérek ellen b. Apor Károly, maros­vásárhelyi kir. táblai elnök, mint felperes részére foganatosított végrehajtásra vonatkozó távirati sürgöny, és ennek kapcsán ugyanazon ügyet tárgyazó v­­érczikk tétetett közzé, melyben az Erdélyben lakó románok az ellenökben gyakorolt nyomást tovább nem tűrhetőnek állítják. A távirati sürgönyben előadatuk: „hogy b. Apor­­ófalva román község lakosait, mint volt jobbágyait, depossessio­­nálta, mely birtokból kivetés a törvényszék ré­széről történvén, ez által 800 lélekből álló 26 család 8 nap óta az időviszontagságoknak van kitéve ; egész vagyonuk s idei termésük elárve­­reztetett, s minden ingóságaik lefoglaltattak.“ Ezen távirat után az annak tartalmára vonat­kozó vezérczikk első kikezdésében mondatik: „Ezen távirat tartalma iszonyatos és szomorú bizonyítékot ad arról, hogy Erdélyben az önkény és anarchia tetőpontját érte el, hogy ezen szeren­csétlen fejedelemség helyzete többé nem tűrhető, és hogy ha a magyar aristokraták folytatják az elnyomást, a románoknak nem marad egyéb hátra, mint „pro ara et focis“ kiáltani.“ — A 2-dik kikezdésben: „Miért fizette a nép véres verej­tékkel a sok millió kárpótlást?“ — ezen kér­désre czikkíró így felel: „Azért, hogy ma tulaj­donától a legbarbárabb módon legyen megfosztva, hogy százával kivettessenek lakásaikból az út közepére.“ — A4. kikezdés azt mondja: „Nem sokára, ma vagy holnap, a magyar törvényszékek az összes erdélyi románokat proletariusoknak fogják kikiáltani. Ez a törvény, ez az igazság!" Továbbá : „Neked, nép, nincs semmid, minden egynéhány család kizárólagos tulajdona, melyek­nek egyetlen érdeme: semmit sem dolgozni, csak a te véres verejtékedből táplálkozni, őseid házá­ból téged kikergetni.“ Azután: „A pesti magyar igazságügyministérium úrbéri törvényszékeket állított fel neked, hogy mindentől, a mid van, megfoszszon, hogy minden földedet a magyar nemességnek adja; ez azon igazság, mely néked a magyar constitutionalismusban szolgáltatik.“ — A 6. kikezdés így szól: „Az említett távirat meg­mondja nekünk igazán azt, hogy mit várhat az erdélyi nép a magyar aristokratia részéről, föld­jétől való végképi fosztogattatást és a legszo­­morúbb szegénységet. Úgy van, elvétetett tőlünk nyelvünk, nemzetiségünk, az ország autonómiája, most következik, hogy elvegyék tőlünk a föld tulajdonát is, hogy kitétessünk lakásainkból, öregek és gyermekek a természet elemeinek ki­téve legyenek.“ Ezután fenyegetőzésre térvén át, mondja ugyanazon kikezdésben : „Csak folytas­sák az urak tovább ez utat, látni fogják, hova fogja ez önöket vezetni, látni fogjátok, ti lelketlen emberek, mit tehet egy nép desperatiója.“ — A 7. kikezdésben : „Oly szellemi és anyagi kivételes állapotban, a milyenben vagyunk, nincs kihez forduljunk, mint magunkhoz.“ — A 8. kikezdés igy hangzik : „hogy a föld azoké, kik azt verej­tékkel művelik,“ — s igy fejezi be: „A tanulság, mely által a magyar aristocratia az igazságról meg fog győződni, nagy lesz; akkor a most azezára kitett öregek lakásaikba vissza fognak helyeztetni, és az igazság végrehajtva leend.“ Köz­vádló eme tételekben az 1848 18. tvczikk 9. §. szerint sajtóvétséget talál. Következik ezután magának az incriminált czikknek teljes felolvasása, s miután sem vád­lott, sem a tolmács által annak magyar fordítása ellen kifogás nem tétezik, közvádló emel szót. Vádbeszédében ismétli az incr. czikk egyes té­teleit s előadja, hogy ennek mily következményei lehetnek. Idézi ezután a czikknek azon egyes ré­szeit, melyek részint az alkotmány, részint az országgyűlés, részint pedig a kormány ellen iz­gatnak. Mindezek folytán kéri a vádlottra a bű­nöst kimondani. Ezek után vádlott előadja azon fájdalmas ér­zelmeket, melyeknek befolyása alatt irta e czik­két, s kijelenti, hogy egy a tófalvi esethez hason­lónak előálltával ugyanígy ima ismét­ hivatko­zik több magyar lapra, („Hon“, „Ellenőr“), me­lyek ez ügyben még talán mérgesebben írtak, mint ő. Kikel az erdélyi aristokratia ellen, mely­nek tettei csak embertelenséget árulnak el, és véleménye szerint a sajtónak kötelessége, az ilye­neket nyilvánosságra hozni és figyelmeztetni a kormányt a bekövetkezhető sajnos eseményekre. — Ő pedig csak ezt akarta tenni ezen czikk ál­tal. Végül még hozzáteszi, hogy az önvédelem alatt morális önvédelmet érzett. Dietrich (védő) az ügynek csak törvényes ol­dalához akar szólni. Szerinte e czikkben ha van sértés, az nem a sajtó­szabály 9. szakaszához tar­tozik, mely a közcsend megzavarásáról, lázítás­­ról szól, mi az ő nézete szerint e czikkben nincs, miután az nem egyenes és határozott fel­szólítás a románokhoz a tettlegességre, hanem le­het sértés a ministérium vagy Apor ellen. A szokásos válasz és ellenválasz után elnök rö­viden ismétli az előadottakat, mire azután az es­küdtekhez következő kérdéseket intézi : 1. Meg vannak-e az esküdtszéki tagok lelkiis­­meretekben győződve arról, hogy vádlott czikk­ben lázitás foglaltatik ? 2. Vájjon Porucz János-e annak szerzője? és 3. Lázitás miatt tehát vétkes-e, vagy nem ? Elnök felhívja esküdteket, hogy e kérdésekre lelkiismeretes ítéletet adjanak, mire az esküdtek visszavonulván, mintegy 10 óra múlva visszatér­nek, s az 1. kérdésre 7 szavazattal 5 ellenében igen­nel, a 2. kérdésre egyhangúlag igen­nel, a 3-ra 7 szavazattal 5 ellenében szintén igen­nel felel­nek. Elnök kijelenti, hogy tekintetbe véve vádlott példás előéletét és fiatal korát, a törvény szigorát, mely vádlottat különben 2 évi fogsággal és 1000 frttal sújtaná, enyhíteni kész az esküdtszék, a mi­ért vádlott ügyvéde is esedezik. Rövid időre elnök és bíróság visszavonulnak s végül elnök kihirdeti az ítéletet, mely szerint vádlott 6 hónapi fogságra, 200 frt birság, 34 frt előleges költség, 7 frt tolmá­­csi dij megtérítésére ítéltetik. Vádlott védője az ítélet ellen semmiségi pa­naszt jelentett be, mire a tárgyalásnak d. u. 2 órakor vége jön. 342 TÖRVÉNYKEZÉS. A m. kir. semmisitőszék nyilvános üléseiben le­endő előadás végett újabban kittízettek . (Folytatás.) Baló János s. p. Baj­i Istvánné elleni som. perében, Deutsch Józsefnek, Szabó Sándor s többek elleni ha­sonló perében, alperesek s. p. Szabó Jánosnak, Gárdos Mihály elleni hason peré­ben, utóbbinak s. p. Szádeczky Jankának, özv. Szádeczky Julia s többek elleni adóssági ügyében, alperesek s. p. Kis Simon s. p. Buja Mária elleni kártérítési perében Weiss Jónás s. p. Paczolay Imre elleni igazolási ügyében. Sümeg Jánosnak, Ohhaba József elleni ügyében, al­peres s. p. Walner Jánosnak, ugyanaz elleni sommás ügyében, alperes s. p. Gróf Pálffy Józsefnek, Oravecz József elleni hason ügyében, alperes s. p. Ugyanannak, ugyanaz elleni hasonló ügyében, alpe­res s p. Ugyanannak, ugyanaz elleni hasonló ügyében, alpe­res s. p. — PESTVÁROS 21-ei közgyűlésén Királyi Pál ország­gyűlési és városi képviselő azt a közfigyelmet keltett indítványt tette, hogy miután a Ferenczrendi szerzete­seknek sírboltja közegészségi tekintetből hatóságilag bezáratni rendeltetett, Batthyányi Lajosnak ott nyugvó hamvait, a család beleegyezésének kinyerésével, szállít­tassa át az ország fővárosa a köztemetőbe, az elhunyt emlékének megfelelő gyászünnepélylyel. Az indítvány tárgyalására bizottmány küldetett ki, melynek maga az indítványozó az elnöke. — BARTHA LAJOS temetésén a rész idő daczára is sokan jelentek meg barátai s pályatársai közül : töb­bi közt Somssich Pál, Bedekovics, Gh­yczy Kálmán, Ti­sza Kálmán, Horváth Lajos, Kemény István. Beszédet felette Török Pál superintendens tartott; a sírnál An­­talffy Károly szónokolt. — KÉPVISELŐ-VÁLASZTÁS. A párdányi képvise­lőválasztás alkalmával Bogdanovics Willibald jobboldali választatott meg nagy szavazattöbbséggel Missies elle­nében. — MENTER ZsÓFIA kir. bajor udvari zongoramű­vésznő hangversenye hétfőn, jan. 24-én esti 7 óra­kor a vigadó kis termében. Műsorozat : 1. Zongoraver­seny (Es) (Beethoven). Menter kisasszony zenekar-ki­­sérettel. 2. a) Von ewiger Liebe Brahms, b) Wiegen­lied Brahms, énekli Dunkl asszony 3. Polonaise (As), Chopin. Menter kisasszony. 4. a) Anfangs wollt ich fast verzagen, Liszt, b) Auf dem Miere, Francz, énekli Dunkl asszony. 5. Zongoraverseny (Es), Li­zt. Menter kisasszony zenekarkisérettel, Helyárak : Körszék 3 frt. Számozott hely 2 frt. Bementi jegy 1 frt. — A Nemzeti CASINO f. hó 3- án délelőtt 11 óra­kor közgyűlést tart, melyre az egylet tagjai tisztelettel meghivatnak. — A BUDAI CASINO múlt csütörtökön tartá közgyűlé­sét. Az elnök Tanárky Gedeon egy nagy hatásbal el­mondott beszéddel fejtegette a budai casinónak e város társadalmi életére nézve nélkü­özhetlen szükségességét s végül azon gyakorlati inditványnyal állt elő, hogy igyekezzék a casino még a mostani viszonyok közt házat szerezni magának mert fenállását csak ezáltal biztosít­hatja. Zajosan megéljenezték. Azután megkezdődött a szokásos évi tisztújítás, melynek eredménye : elnöknek választatott Tanárky Gedeon, alelnöknek Wiletz, gaz­dának Bernhard, pénztárnoknak Laszy, könyvtárnok­­nak Tewrewk professor, jegyzőknek Malatinszky és Ko­vács urak. A bizottmány kiegészittetett még: Dózsa, Fluck, Tanárky, Tewrewk, Kovács , Szőcs, Bernhard, Sárváry, Marjalaky, Forray, Králitz, Pogány, König, Andrássy, Malatinszky, Mendelényi, Szilly, Gyújtó, Ri­­báry, Országh, Vasady, Rupp, dr. Zochlin, Molnár, dr. Gombár és Peregriny urakkal. A kaszinónak jelenleg 397 tagja van. — A KISFALUDY-TÁRSASÁG január 23-kán zárt tanácskozmányt, jan. 26-án d. u. 5 órakor pedig tag­választási ülést tart. — A DUNARAKPART építését a folyvást tartó enyhe időjárás nem gátolván, a pestvárosi rakpart-bizottmány intézkedett az építés folytatásáról. — HALAS VÁROSÁBAN (Kis-Kunság) a népszámlá­lás véglegesen befejeztetett. A lakosság létszáma 13,146. Az utolsó népszámlálással összehasonlítva mintegy 240 apadást tüntet fel, mely apadás a folyton tartó kiván­dorlásból ered. — LeCHNER VILMOS egy új homokoló gépet muta­tott be a budai városi hatóságnál s kér­te, hogy kísérle­tét bemutathassa. E géppel a rendesnél sokkal gyor­sabban és rövidebb idő alatt lehet behomokozni az utczákat s oly sikerrel, hogy nyáron a pornak, télen a sárnak kellemetlenségei teljesen elháriítatnak. Szondi Zsigmond s. p. Adler Izraelnek Kulin Gábor elleni végrehajtási ügyében. Orenstein Vilmosnak, özv. Monigl Nándorné elleni sommis ügyében, alperes s. p Ugyanannak, ugyanaz elleni végrehajtási ügyében, alperes s. p. Fischer Felixnek, Hetényi Károly elleni biztosítási ügyében, alperes s. p. Reisz Izsáknak, Rothholcz Cecilia elleni végrehajtási ügyében, alperes s p. Öreg Losvik János s. p. Laci Katalinnak, ifj. Losvik János elleni végrehajtási ügyében. (Folyt. köv.)

Next