Budapesti Közlöny, 1870. január (4. évfolyam, 1-24. szám)
1870-01-23 / 18. szám
Jövő kedden, január 25-én az évi költségvetés (budget) Ugye fog tárgyaltatni. ESKÜDTSZÉKI TÁRGYALÁS Pesten, 1870. jan. 21. Elnök : Sárkány József, kir. táblai biró. Bírák : Dobos József és Dáni Nándor. Jegyző: b. Geramb György. Közvádlóhelyettes : Rozgonyi Betalan. Vádlott: Ponicz János. Védője: Dittrich Ignácz ügyvéd és orsz. képviselő. Tolmács : Benedek Károly. Esküdtek: Bittó Lajos, Térey Ignácz, Fáik Zsigmond, Antoni Károly, Barabás Dániel, Hagrer János, Burner Károly, Egressy Rudolf Trübsvetter Ferencz, Pásztory Kálmán, dr. Navratil Imre, Dolanszky László. Póttagok: Szabó Béla, Beregszászy Lajos. A szokásos eskületét után elnök a bírákat és esküdteket felhívja, hogy mint szabad és független polgárok, lelkiismeretes meggyőződésük szerint ítéljenek. Erre jegyző által a közvádló vádlevele olvastatik fel, melynek tárgya következő : A „Federatiunea“ 1889. évi oct. 13-ki 112— 294. számában egy, a marosszéki tófalvi községbeli zsellérek ellen b. Apor Károly, marosvásárhelyi kir. táblai elnök, mint felperes részére foganatosított végrehajtásra vonatkozó távirati sürgöny, és ennek kapcsán ugyanazon ügyet tárgyazó vérczikk tétetett közzé, melyben az Erdélyben lakó románok az ellenökben gyakorolt nyomást tovább nem tűrhetőnek állítják. A távirati sürgönyben előadatuk: „hogy b. Aporófalva román község lakosait, mint volt jobbágyait, depossessionálta, mely birtokból kivetés a törvényszék részéről történvén, ez által 800 lélekből álló 26 család 8 nap óta az időviszontagságoknak van kitéve ; egész vagyonuk s idei termésük elárvereztetett, s minden ingóságaik lefoglaltattak.“ Ezen távirat után az annak tartalmára vonatkozó vezérczikk első kikezdésében mondatik: „Ezen távirat tartalma iszonyatos és szomorú bizonyítékot ad arról, hogy Erdélyben az önkény és anarchia tetőpontját érte el, hogy ezen szerencsétlen fejedelemség helyzete többé nem tűrhető, és hogy ha a magyar aristokraták folytatják az elnyomást, a románoknak nem marad egyéb hátra, mint „pro ara et focis“ kiáltani.“ — A 2-dik kikezdésben: „Miért fizette a nép véres verejtékkel a sok millió kárpótlást?“ — ezen kérdésre czikkíró így felel: „Azért, hogy ma tulajdonától a legbarbárabb módon legyen megfosztva, hogy százával kivettessenek lakásaikból az út közepére.“ — A4. kikezdés azt mondja: „Nem sokára, ma vagy holnap, a magyar törvényszékek az összes erdélyi románokat proletariusoknak fogják kikiáltani. Ez a törvény, ez az igazság!" Továbbá : „Neked, nép, nincs semmid, minden egynéhány család kizárólagos tulajdona, melyeknek egyetlen érdeme: semmit sem dolgozni, csak a te véres verejtékedből táplálkozni, őseid házából téged kikergetni.“ Azután: „A pesti magyar igazságügyministérium úrbéri törvényszékeket állított fel neked, hogy mindentől, a mid van, megfoszszon, hogy minden földedet a magyar nemességnek adja; ez azon igazság, mely néked a magyar constitutionalismusban szolgáltatik.“ — A 6. kikezdés így szól: „Az említett távirat megmondja nekünk igazán azt, hogy mit várhat az erdélyi nép a magyar aristokratia részéről, földjétől való végképi fosztogattatást és a legszomorúbb szegénységet. Úgy van, elvétetett tőlünk nyelvünk, nemzetiségünk, az ország autonómiája, most következik, hogy elvegyék tőlünk a föld tulajdonát is, hogy kitétessünk lakásainkból, öregek és gyermekek a természet elemeinek kitéve legyenek.“ Ezután fenyegetőzésre térvén át, mondja ugyanazon kikezdésben : „Csak folytassák az urak tovább ez utat, látni fogják, hova fogja ez önöket vezetni, látni fogjátok, ti lelketlen emberek, mit tehet egy nép desperatiója.“ — A 7. kikezdésben : „Oly szellemi és anyagi kivételes állapotban, a milyenben vagyunk, nincs kihez forduljunk, mint magunkhoz.“ — A 8. kikezdés igy hangzik : „hogy a föld azoké, kik azt verejtékkel művelik,“ — s igy fejezi be: „A tanulság, mely által a magyar aristocratia az igazságról meg fog győződni, nagy lesz; akkor a most azezára kitett öregek lakásaikba vissza fognak helyeztetni, és az igazság végrehajtva leend.“ Közvádló eme tételekben az 1848 18. tvczikk 9. §. szerint sajtóvétséget talál. Következik ezután magának az incriminált czikknek teljes felolvasása, s miután sem vádlott, sem a tolmács által annak magyar fordítása ellen kifogás nem tétezik, közvádló emel szót. Vádbeszédében ismétli az incr. czikk egyes tételeit s előadja, hogy ennek mily következményei lehetnek. Idézi ezután a czikknek azon egyes részeit, melyek részint az alkotmány, részint az országgyűlés, részint pedig a kormány ellen izgatnak. Mindezek folytán kéri a vádlottra a bűnöst kimondani. Ezek után vádlott előadja azon fájdalmas érzelmeket, melyeknek befolyása alatt irta e czikkét, s kijelenti, hogy egy a tófalvi esethez hasonlónak előálltával ugyanígy ima ismét hivatkozik több magyar lapra, („Hon“, „Ellenőr“), melyek ez ügyben még talán mérgesebben írtak, mint ő. Kikel az erdélyi aristokratia ellen, melynek tettei csak embertelenséget árulnak el, és véleménye szerint a sajtónak kötelessége, az ilyeneket nyilvánosságra hozni és figyelmeztetni a kormányt a bekövetkezhető sajnos eseményekre. — Ő pedig csak ezt akarta tenni ezen czikk által. Végül még hozzáteszi, hogy az önvédelem alatt morális önvédelmet érzett. Dietrich (védő) az ügynek csak törvényes oldalához akar szólni. Szerinte e czikkben ha van sértés, az nem a sajtószabály 9. szakaszához tartozik, mely a közcsend megzavarásáról, lázításról szól, mi az ő nézete szerint e czikkben nincs, miután az nem egyenes és határozott felszólítás a románokhoz a tettlegességre, hanem lehet sértés a ministérium vagy Apor ellen. A szokásos válasz és ellenválasz után elnök röviden ismétli az előadottakat, mire azután az esküdtekhez következő kérdéseket intézi : 1. Meg vannak-e az esküdtszéki tagok lelkiismeretekben győződve arról, hogy vádlott czikkben lázitás foglaltatik ? 2. Vájjon Porucz János-e annak szerzője? és 3. Lázitás miatt tehát vétkes-e, vagy nem ? Elnök felhívja esküdteket, hogy e kérdésekre lelkiismeretes ítéletet adjanak, mire az esküdtek visszavonulván, mintegy 10 óra múlva visszatérnek, s az 1. kérdésre 7 szavazattal 5 ellenében igennel, a 2. kérdésre egyhangúlag igennel, a 3-ra 7 szavazattal 5 ellenében szintén igennel felelnek. Elnök kijelenti, hogy tekintetbe véve vádlott példás előéletét és fiatal korát, a törvény szigorát, mely vádlottat különben 2 évi fogsággal és 1000 frttal sújtaná, enyhíteni kész az esküdtszék, a miért vádlott ügyvéde is esedezik. Rövid időre elnök és bíróság visszavonulnak s végül elnök kihirdeti az ítéletet, mely szerint vádlott 6 hónapi fogságra, 200 frt birság, 34 frt előleges költség, 7 frt tolmácsi dij megtérítésére ítéltetik. Vádlott védője az ítélet ellen semmiségi panaszt jelentett be, mire a tárgyalásnak d. u. 2 órakor vége jön. 342 TÖRVÉNYKEZÉS. A m. kir. semmisitőszék nyilvános üléseiben leendő előadás végett újabban kittízettek . (Folytatás.) Baló János s. p. Baji Istvánné elleni som. perében, Deutsch Józsefnek, Szabó Sándor s többek elleni hasonló perében, alperesek s. p. Szabó Jánosnak, Gárdos Mihály elleni hason perében, utóbbinak s. p. Szádeczky Jankának, özv. Szádeczky Julia s többek elleni adóssági ügyében, alperesek s. p. Kis Simon s. p. Buja Mária elleni kártérítési perében Weiss Jónás s. p. Paczolay Imre elleni igazolási ügyében. Sümeg Jánosnak, Ohhaba József elleni ügyében, alperes s. p. Walner Jánosnak, ugyanaz elleni sommás ügyében, alperes s. p. Gróf Pálffy Józsefnek, Oravecz József elleni hason ügyében, alperes s. p. Ugyanannak, ugyanaz elleni hasonló ügyében, alperes s p. Ugyanannak, ugyanaz elleni hasonló ügyében, alperes s. p. — PESTVÁROS 21-ei közgyűlésén Királyi Pál országgyűlési és városi képviselő azt a közfigyelmet keltett indítványt tette, hogy miután a Ferenczrendi szerzeteseknek sírboltja közegészségi tekintetből hatóságilag bezáratni rendeltetett, Batthyányi Lajosnak ott nyugvó hamvait, a család beleegyezésének kinyerésével, szállíttassa át az ország fővárosa a köztemetőbe, az elhunyt emlékének megfelelő gyászünnepélylyel. Az indítvány tárgyalására bizottmány küldetett ki, melynek maga az indítványozó az elnöke. — BARTHA LAJOS temetésén a rész idő daczára is sokan jelentek meg barátai s pályatársai közül : többi közt Somssich Pál, Bedekovics, Ghyczy Kálmán, Tisza Kálmán, Horváth Lajos, Kemény István. Beszédet felette Török Pál superintendens tartott; a sírnál Antalffy Károly szónokolt. — KÉPVISELŐ-VÁLASZTÁS. A párdányi képviselőválasztás alkalmával Bogdanovics Willibald jobboldali választatott meg nagy szavazattöbbséggel Missies ellenében. — MENTER ZsÓFIA kir. bajor udvari zongoraművésznő hangversenye hétfőn, jan. 24-én esti 7 órakor a vigadó kis termében. Műsorozat : 1. Zongoraverseny (Es) (Beethoven). Menter kisasszony zenekar-kisérettel. 2. a) Von ewiger Liebe Brahms, b) Wiegenlied Brahms, énekli Dunkl asszony 3. Polonaise (As), Chopin. Menter kisasszony. 4. a) Anfangs wollt ich fast verzagen, Liszt, b) Auf dem Miere, Francz, énekli Dunkl asszony. 5. Zongoraverseny (Es), Lizt. Menter kisasszony zenekarkisérettel, Helyárak : Körszék 3 frt. Számozott hely 2 frt. Bementi jegy 1 frt. — A Nemzeti CASINO f. hó 3- án délelőtt 11 órakor közgyűlést tart, melyre az egylet tagjai tisztelettel meghivatnak. — A BUDAI CASINO múlt csütörtökön tartá közgyűlését. Az elnök Tanárky Gedeon egy nagy hatásbal elmondott beszéddel fejtegette a budai casinónak e város társadalmi életére nézve nélküözhetlen szükségességét s végül azon gyakorlati inditványnyal állt elő, hogy igyekezzék a casino még a mostani viszonyok közt házat szerezni magának mert fenállását csak ezáltal biztosíthatja. Zajosan megéljenezték. Azután megkezdődött a szokásos évi tisztújítás, melynek eredménye : elnöknek választatott Tanárky Gedeon, alelnöknek Wiletz, gazdának Bernhard, pénztárnoknak Laszy, könyvtárnoknak Tewrewk professor, jegyzőknek Malatinszky és Kovács urak. A bizottmány kiegészittetett még: Dózsa, Fluck, Tanárky, Tewrewk, Kovács , Szőcs, Bernhard, Sárváry, Marjalaky, Forray, Králitz, Pogány, König, Andrássy, Malatinszky, Mendelényi, Szilly, Gyújtó, Ribáry, Országh, Vasady, Rupp, dr. Zochlin, Molnár, dr. Gombár és Peregriny urakkal. A kaszinónak jelenleg 397 tagja van. — A KISFALUDY-TÁRSASÁG január 23-kán zárt tanácskozmányt, jan. 26-án d. u. 5 órakor pedig tagválasztási ülést tart. — A DUNARAKPART építését a folyvást tartó enyhe időjárás nem gátolván, a pestvárosi rakpart-bizottmány intézkedett az építés folytatásáról. — HALAS VÁROSÁBAN (Kis-Kunság) a népszámlálás véglegesen befejeztetett. A lakosság létszáma 13,146. Az utolsó népszámlálással összehasonlítva mintegy 240 apadást tüntet fel, mely apadás a folyton tartó kivándorlásból ered. — LeCHNER VILMOS egy új homokoló gépet mutatott be a budai városi hatóságnál s kérte, hogy kísérletét bemutathassa. E géppel a rendesnél sokkal gyorsabban és rövidebb idő alatt lehet behomokozni az utczákat s oly sikerrel, hogy nyáron a pornak, télen a sárnak kellemetlenségei teljesen elháriítatnak. Szondi Zsigmond s. p. Adler Izraelnek Kulin Gábor elleni végrehajtási ügyében. Orenstein Vilmosnak, özv. Monigl Nándorné elleni sommis ügyében, alperes s. p Ugyanannak, ugyanaz elleni végrehajtási ügyében, alperes s. p. Fischer Felixnek, Hetényi Károly elleni biztosítási ügyében, alperes s. p. Reisz Izsáknak, Rothholcz Cecilia elleni végrehajtási ügyében, alperes s p. Öreg Losvik János s. p. Laci Katalinnak, ifj. Losvik János elleni végrehajtási ügyében. (Folyt. köv.)