Budapesti Közlöny, 1870. február (4. évfolyam, 25-47. szám)

1870-02-01 / 25. szám

Sipos Orbán : Benyújtja a jász-kun-kerületi összes néptanítók kérvényét, a­melyben fizetéseik felemelését és nyugdíjaztatásukat törvény által biztosíttatni kérik. Ivánka Imre : Benyújtja a műegyetem hallga­tóságának kérvényét, melyben a a műegyetemnek újjászervezését és Pestre történendő áthelyezését kérvényezik. Szathmáry Károly következő hat javaslatát terjeszti a ház elé: Semmi sincs károsabb a tudo­mányra, s ez­által az emberiség előhaladására nézve, mint ha a szabad vizsgálódásnak bármily irányban gátat vetünk, s a meggyőződés érvényére emelkedéstől, vagy elsajátíthatástól elzárjuk. Kétségtelen tény az, hogy a nagy emberbarát Hahnemann óta ezrekre megy azok száma, kik a hasonszenvi gyógymódnak köszönhették vissza­nyert egészségüket, vagy fenyegetett életöket; az is köztudomású dolog, hogy ezen gyógymód ha­zánkban is el van terjedve, a kitűnő orvosok ál­tal is sikerrel alkalmaztatik. Ezek szerint logikai képtelenség azonban el­méletét az elsajátításból elzárni akarni, melynek gyakorlata már tettleg életbe lépett. Az elősorolt indokokból alulírt a következő ha­tározati javaslatot teszi. Határozza el a 1. képviselőház, hogy a pesti magyar királyi egyetemen még ez év folytán ha­sonszenvi tanszék állíttassék, s utasítsa a vallás- és közoktatási miniszert ennek létrehozására. Ezen határozati javaslat kinyomatása elrendel­tetett. Henszelmann Imre . A lerombolásra szánt ko­lozsvári (hid- és magyar-) kapu ügyében a belü­gy­­ministerhez a következő interpellációt intézi: 1. Van-e a t. minister urnak tudomása arról, hogy a kolozsvári képviselőtestület 1869. évi julius 21. hozott határozata szerint a városi falak két törté­netileg és régészetileg igen érdekes régi kapu­tornyának végkép el kellene tűnnie ? 2. Ha pedig van, tett-e lépést, vagy szándéko­zik-e lépést tenni aziránt, hogy ezen, korunk tu­dományos és művészeti nézeteivel homlokegyenest ellenkező szándék, a­mely a műveit külföld­re­­szólásával szükségkép találkoznék — ne menjen teljesedésbe és a fölötte érdekes emlék tovább is épen tartassák? Ezen interpelláló az illető miniszernek kiadatni rendeltetett. A képviselőház ezután elhatározá , hogy a a költségvetés tárgyalása közt nem kívánja Hen­szelmann Imrének múlt hóban beadott­­javasla­­tát tárgyalni. Ludwigh János : Felemlíti, hogy a pénzügy­­miniszeri költségvetés tárgyalásakor az üresedés­ben levő püspöki javadalmak iránt határozati javas­latot nyújtott be; a ház akkor azt határozá, hogy az a cultusminister költségvetésén kívül, de csak akkor fog kitüzetni határnapra, mikor a cultus­­minister úr jelen lesz; kér tehát most határna­pot annak tárgyalására kitűzni. A képviselőház az elnök előterjesztésére ezt holnapra akarta kitűzni. Eötvös József b. közoktatási miniszer: Talán jó volna, miután mégis összeköttetésben van minis­tériumom költségvetésével és ez az alapítványi számadásokban előfordul, ha méltóztatnának ezt akkorra halasztani, mielőtt a cultusministerium budgetjének tárgyalásába belépnénk, akkor fen­­tartatik az előbbi határozat is, mely szerint nem tárgyaltatnék a cultusminister budgetjével, de mégis annak folytában. Egyébiránt, ha méltóz­­tatnak parancsolni, én nem bánom, ha a költség­­vetéssel együtt fog tárgyaltatni. A képviselőház beleegyezik abba, hogy Lud­­wigh János hat­ javaslata közvetlenül a cultus­­minister költségvetése előtt tárgyaltassék. A képviselőház ezután napirendre tér. Napirenden van a közlekedési ministérium költségvetésének részletes tárgyalása. Legelőször az elemi károk pótlására előirány­zott 200.000 frtot a ház megszavazza. A megyei utak fentartására szolgáló államse­gélyre a költségvetésben 300 ezer, külön Erdélyre ezenkívül 60 ezer frt van előirányozva. A pénz­ügyi bizottság összesen csak 300 ezer frtot ajánl megszavaztatni. Mocsáry Lajos szól a megyei utak fontosságá­ról és az összeget csekélynek tartja. A megyék úgy is roszul jártak a közmunka megváltásával, mert ezen összegből alig tudják a mérnököket fizetni. Szónok az összeget 400 ezer forintban kéri megál­­lapittatni. Bethlen János gr. a 360 ezer forintot Erdély érdekében csonkítatlanul kéri megszavaztatni, annál is inkább, mert Erdélyben most több oly út építése tartozik a törvényhatóságokhoz, mely azelőtt az állam­utak közé tartozott. Ezen összeg­ből azonban 16 ezer frtot a csíkszerdai útvonal ki­építésére kíván fordíttatni. A kérdés felvétele körül vita támadt. Végül Mocsáry indítványa tétetvén fel kérdésül, a ház többsége elfogadja a 400 ezer frtot. Ezután Bethlen János módosítványa kerülne szavazás alá. Pulszky Ferencz előadó azonban veszélyesnek tartana pr­ecedenst alkotni, mert akkor minden egyes vidék képviselője joggal felszólalhatna. A ministérium úgyis méltányos tekintettel lesz az egyes vidékek érdekeire. Mikó Imre gr. közlekedési miniszer kijelenti, hogy a 400 ezer frtból könnyen ki fog telni a 16 ezer frt, s így az erdélyiek megnyugodhatnak. Bethlen gr. indítványa e szerint nem kerül sza­vazás alá. Királyi pál azon határozati javaslata, mely szerint a buda-gráczi után Nagy-Kanizsánál híd volna építendő, elvettetik. Ugyancsak az útépítés rovatánál olvastatik Si­­monyi Lajos b. határozati javaslata, melyben kí­vánja, hogy az út- és vasúthálózat beterjesztessék és a közmunka iránt törvény nyújtassék be. Pulszky Ferencz előadó: A pénzügyi bizottság körülbelül ugyanazt mondja, mit Simonyi l, és ezen értelemben előadó is hozzájárul Simonyi javaslatához, — mindazonáltal, mivel a miniszté­riumnál minden szak külön kezeltetik, ez oly értelemben volna kifejezendő, hogy a pénzügyi bizottság jelentéséhez még az tétessék hozzá, hogy a ministérium terjeszsze be az úthálózatot. A vas- és vízi utakról külön az illető rovatoknál lehet szólni. Báró Simonyi Lajos azt hiszi, hogy a pénzügyi bizottság javaslata nem zárja ki szónok által be­nyújtott hat javaslatot, mert ez csak világosabban és határozottabban szól. Tisza Kálmán szintén ezen nézetben van s az­ért mindkét javaslat felett szavazást kíván. A pénzügyi bizottság jelentése és b. Simonyi javaslata elfogadtatnak. A vízépítészet czímnél Kvassay László újból ajánlja múltkor benyúj­tott határozati javaslatát, melyben a Vág sza­bályozására 100.000 ftot kíván felvétetni a bud­getbe. Tisza Kálmán a három Kőrös, a Berettyó és a Bodrogh szabályozása mellett szólal fel. Kívánja, hogy a közlekedési miniszer az iránt megnyugtassa azon vidék lakóit, hogy a jövő évi költségvetésbe az említett folyók szabályozása felvétetik. Krajtsik kívánja a Vág szabályozását és pártolja Kvassay indítványát Eördögh Frigyes pártolja Tiszának a három Körös és Berettyó folyamokra vonatkozó kérését. Turcsányi Ede pártolja Kvassayt, azon eltérés­sel, hogy 100,000 helyett 200,000 forint adassék. Ivánka Imre : A gátrendszer mielőbbi keresz­tülvitelét ajánlja. Hieronymi Károly osztálytanácsos: T. képv. ház 1 Hogy azon gátrendszer, (Halljuk!) mely az általános vita alkalmával többször emlittetett, két­ségtelenül üdvös hatású lesz-e a folyók áradásai­nak meggátlására, erre nézve felvilágosításul csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy ezen gátrendszernek gyakorlati haszna az áradások ellen mindeddig még kétségkívülinek be nem bizonyíttatott. Mint itt már múltkor felemlíttetett, legelőször Francziaországban hozatott javaslatba és pedig a Loirenak 1856-ki áradásai után. Az 1856-iki ára­dások után ugyanis Napoleon császár hozta javas­latba, hanem mind a mellett Francziaországban azóta csak egyetlen egy helyen alkalmaztatott, és akkor is nem a Loire völgyén, hanem a Szajna völgyén. A franczia kormány a Szajna völgyének viszonyait e czélból részletesen tanulmányozta és­­ kitűnt, hogy azon 13 gátat lehet építeni, de kitűnt­­ egyszersmind az is, hogy ezen gátak rendkívül nagy pénzösszegbe kerülnek, így ezen 13 gá közül tényleg csak egy épült és pedig Setton mellett, mert a kormány ezt a legelőnyösebb helynek tartotta. Ezen Setton melletti gát 23 millió köb­métre vizet képes felfogni, és képez­­tetett azáltal, hogy egy völgytorok egy gránit fal által elzáratott s ezen gát folytán ezen völgyben a felfogott viz által egy nagy tó képeztetett, mely áradások alkalmával a vizet felfogja. Azonban ha mind a 13 gát ki fogna épülni — mi azonban eddig nem történt és szándékban sincs, miután a költségek rendkívül nagyok, mert az összes gátak 17 millió frankba kerülnének — akkor is, a franczia mérnökök biztos számítása szerint az ár­vizek csak egy negyedrésze lenne felfogható. Azért bebizonyított tény az, hogy ezen gát azon czélnak, melyre a Szajna vidékén eredetileg rendelve volt, meg nem felel. Ez tehát az egyet­len gyakorlati alkalmazása ezen rendszernek. Ennélfogva egyáltalában nem lehet mondani, ezen rendszert kétségkívül czélszerűnek, hogy a ministériumokat már területek megszerzésére is lehetne utasítani. A­mit a ministérium e tekintet­ben tehet, az legfölebb ezen kérdésnek tüzetes és speciális tanulmányozása. E tekintetben pedig bátor vagyok megjegyezni, hogy azon gátak, me­lyek ott vannak alkalmazva, az árvizek meggát­lására nézve egyáltalában semmi befolyással nin­csenek, mert mihelyest az árvíz nagyobb mérvet ölt, a kezelőknek a gátakat azonnal meg kell nyit­ni, különben az árvíz elsepri azokat, és ezen Set­ton melletti gátnak is gyakorlati haszna csak arra szorítkozik, hogy midőn szárazság alka­má­­val a vízállás csekély, a fölgyl­lt vízből a Szajna tápláltatik, de az áradásokra nézve egyáltalában nincs befolyással. Azt hiszem tehát, hogy e tekintetben határozat nem szükséges; a ministérium legfölebb csak tanulmányozhatja a speciális viszonyokat, és azt hiszem, hogy annak semmi sem áll útjában. Ivánka Imre : T. ház! Előbbi felszólalásommal nem azt indítványoztam, hogy földek szereztesse­nek, hanem azt, hogy a fenforgó viszonyok, illető­leg a gátrendszer tanulmányoztassanak. Paczolay János: Kikel Tisza Kálmán ellen azért, hogy oly másodrendű vizek szabályozását kívánja, holott még a Duna és Tisza sincsenek szabályozva. Mátyus Arisztid: A fő­városok közti Duna szabá­­lyozás ügyében ismételve kérdi a kormányt, mit szándékozik a főváros megnyugtatására lépni. Mikó közlekedési miniszer: (Halljuk ! Halljuk!) A t. képviselő úr megnyugtatást kíván a testvér főváros lakossága részére. A testvér főváros la­kossága tudja, hogy ezen tárgy épen most tárgya­lás alatt van, és hogy a terv közöltetett a váro­sok közönségével, hogy azoknak véleménye kitu­­dassék. Ezen ü­gy, mondom, tárgyalás alatt van, de ezek egyéb fontos kérdésekkel szoros kapcsolat­ban vannak, és én egyebet nem ígérhetek, mint hogy a kormány igyekezni fog ezen tárgyban minél előbb törvényjavaslatot terjeszteni a ház elé. Azonban a t. ház azon utasítást adta a minis­­tériumnak, hogy ily nagyobb kiadásokat igénybe vevő munkálatok ne a költségvetéssel,, hanem kü­lön törvényjavaslatban­ terjesztessenek elő, és ezen esetben is igy fog történni. (Általános helyeslés.) Andrásy Gyula gr. ministerelnök: T. ház! Nem lévén jelen, midőn egy t. képviselő úr inter­­pellátiót intézett t. collegámhoz, a közlekedésügyi miniszerhez, bátor vagyok előbb kérdezni, váljon a fővárosról átalában, vagy pedig a Duna-sza­­bályozásról különösen méltóztatott szólam­ ? Má­­tyus Aristid : A Duna-szabályozásról Buda­pest között! Andrásy Gyula gr. miniszerelnök: Kérem, bátor vagyok pótlólag ahoz, mit mt. barátom mon­dott, még hozzátenni azt, hogy miután ezen kér­dés a rakpartok kiépítésével szoros összekötte­tésben van s e két tárgyat egymástól kár nélkül elválasztani nem lehet, — ez pedig ismét azon tervekkel van összeköttetésben, melyeket felfogá­sunk szerint az országnak ezen két város irányá- s­ban mint főváros irányában bizonyos tekin­tetben pártolni kell — mindezekre a kor­mány figyelmét már rég fordította és készen is vannak már a tervek, — de természetesen, mi­után ezek az ügy financziális oldalával szóló­ összeköttetésben vannak, s e tekintetben a költ­ségvetés még tökéletesen be nem fejeztetett — 458

Next