Budapesti Közlöny, 1870. február (4. évfolyam, 25-47. szám)
1870-02-05 / 28. szám
Pest-Buda, 1870. Szombat, február 5. 28. szám. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Illiusztítís : Pesten , hatvini utcra 10-ik szám I. emelet. tnnAnrgi.itt Pesten, Baritok - tere T. m. &, földszint. IdlTlTill nem ktrdetnek ksaze. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezdunktül fe-Előfizetísi fái* : Nipojixii politíi szíxküldíssel : Égés* évre...........................20 frt. Félévre ...... 10 „ Negyedévre...........................5 * Budapesten házhoz hordva : Egész évre ... 18 frt.— kr. Félédre .... » „ — „ Negyedévre . . 4 - 60 Hivatalos Hirdetések : A hivatalos Értesítőbeigtatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt elösségesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt. és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 700—300-ig 3 frt és igy tovább minden 109 szóért 1 frttal több. Magi shisditisii: Egyhasábos petitor egyesen hirdetésért 10 kr. többszöri hirdetésért 9 kr. minden beigt&tie- Tiál. A bélyeg díj külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztésére Sánta Sándor csanádmegyei első alispánnak, a közügyek előmozdítása körül szerzett érdemei elismeréséül díjmentesen a királyi tanácsosi czimet, — és Freistädler Antal somogymegyei földbirtokosnak, az iskola- és nevelésügy sikeres előmozdításáért Ferencz József-rendem lovagkeresztjét adományozom, s az utóbbi irányban egyúttal nevezett rendes kanczellárját is kellőleg utasítván. Kelt Budán, 1870. jan. 29-én. Ferencz József, s. k. Gróf Festetics György, s. k. Magyar országos pénzügyministerem előterjesztésére Márffy Ágoston, kir. tanácsos és pesti pénzügyigazgatót, az említett ministeriumhoz osztálytanácsossá nevezem ki. Kelt Budán, 1870. évi jan. 21-én. Ferencz József, s. k. Lónyay Menyhért, s. k. A m. k. belügyminister a vezetése alatt álló ministeriumhoz kovásznai Kovács Lőrincz nógrádmegyei tiszteletbeli aljegyzőt, tiszteletbeli fogalmazóvá nevezte ki. A kassai m. k. pénzügyigazgatóság által Bekényi Ákos irodai segédtisztté neveztetett ki, pont pedig az, miszerint a kivételes engedély ne tétessék függővé több és nagyobb megszorításoktól, mint amelyeket a törvény és a honvédségi szolgálat érdeke hoz magával. Ehhez képest rendeltetik, amint következik : 1. A honvédségben legénység azon része, mely a harmadik korosztályt meghaladta, a tettleges szolgálat idején kívül, kivételes engedély nélkül nősülhet. 2. “A harmadik korosztályból kilépettnek a honvéd nem előbb tekinthető, mint azon naptári év elteltével, amelyben védkötelezettségének teljesítésére a harmadik korosztályban volt felhíva, vagy lett volna, — ha megelőzőleg be nem soroztatik, — felhívandó. S a mennyiben, a múlt évi ujonczozás alkalmával, kivételesen öt korosztály állott sorozás alatt: jelenleg a harmadik korosztályt meghaladottak gyanánt tekintendők mindazon honvédek, akik az 1847 ik, 1846-ik, és 1845-ik években születtek, és ezen korosztályokban soroztattak be. 3. A honvédségbeli legénység azon része, mely a harmadik korosztályból még nem lépett ki avagy tettleges szolgálatban áll, kivételes nősülési engedélyért azon m. kir. honvéd-zászlóalj vagy lovas-század parancsnokságához tartozik folyamodni, a melybe beosztatott. 4. Tettleges szolgálatban béke idején azon honvédek és addig állanak, a kik és a meddig, az 1868-ik évi 41-ik törvényczikk 9 ik, 11-ik és 12 ik szakaszai szerint, a törzseknél és az állandó századoknál vannak alkalmazva. 5. A m. kir. honvédzászlóaljak és lovas-századok parancsnokságai, a kivételesen kért nősülési engedély megadása tekintetében, kellő megbizással, s illetőleg utasítással láttatnak el. 6. Felfolyamodásnak, a zászlóalj és lovas század parancsnoksága határozata ellenében az illető m. kir. honvédkerületi parancsnoksághoz, s onnan ezen minisztériumhoz van helye. 7. Jövőre nézve minden ezzel ellenkező rendelet és eljárás megszüntettetvén, egyúttal azon honvéd-nősülési esetek, melyek netán eltérőleg eddigelé közbenjöttek, átalánosan és utólag engedélyezetteknek nyilváníttatnak. Felhívom tehát önöket, hogy ezen szabályokat haladék nélkül meghirdetni, és ezekhez képest intézkedni ismerjék feladatuknak. Kelt Budán, januárius 20-án, 1870. is kiterjesztetik, azon hozzáadással, hogy ezen telekkönyvi rendtartás a közzététel napján azonnal hatályba lép. A telekkönyv-szerkesztési munkálatok első része, jelesen az épületeknek és telekrészleteknek (a bányakönyvekbe bejegyzett bányamivelési tárgyak kivitelével), bizottmányi helyszínelése, a birtok-részletlajstromaoknak, s a vázlatrajzoknak elkészítése, és a telekjegyzőkönyvek szerkesztése, a már eddig kibocsátott utasítások határozatai szerint teljesítendők. A telekkönyv-szerkesztési munkálatok második része pedig, jelesen a telekjegyzőkönyvek közzététele, az azokba bejegyzett telekkönyvi jószágtestek és birtokviszonyok körül támasztott nehézségek és felszólalások bírói eldöntése, a betáblázott régi követelések bejelentése és jelzálogi átkeblezése, a mai napon kiadott telekkönyvi rendtartás határozatai értelmében eszközlendő. Kelt Pesten, 1870. évi február hó 5-én. Morvát Boldizsár s. k., igazságügyminister. A függő államadósság ellenőrzésére kiküldött országos bizottság Bécsben 1870. évi február 3-ik napján tartott ülésében az államjegyek és váltójegyek forgalmi összegét 1870. évi január 31-én következőnek találta : A bizottság saját feljegyzései alapján a tulajdonképeni államjegyek összege 1artosokban 83.676,172 5 frtosokban 112.060,185 50 frtosokban 116.477,450,312.213,807 frt A tzkrajezáros váltójegyek összege..................... 3.873,220 frt 20 kr. Hivatalos közlés folytán az államjegyekül nyilvánított bankjegyek összege 1 frtosokban 3.561,327 5 frtosokban 1.749,905,5.311,232 frt. Összesen 1 . 321.398,259 frt 20 kr. A közös pénzügyministerium hivatalos közlése szerint a sóbányákra bekebelezett és forgalomban levő zálogjegyek összege 90.374,832 frt 50 kr. Kelt a függő államadósság ellenőrzésére kiküldött országos bizottság Bécsben, 1870. február 3 án tartott XVII-ik üléséből. Gróf Barkóczy János mint elnök. Gróf Szirmay Ferencz mint jegyző. Gróf Pejácsevich Péter. Gróf Zichy Jenő. Huszár István. * A HONVÉDELMI MAGY.RJE. MINISTERIUM 2600. szám alat kelt KÖRRENDELETE Az ORSZÁG ÖSSZES TÖRVÉNYHATÓSÁGAIHOZ. A honvédek nősülése tárgyában egyesek és hatóságok részéről egyiránt kétségek és kérdések merültek fel. Addig is tehát, mig a védköteles egyének nősülhetése, az 1868-ik évi 40-ik törvényczikk 44-ik szakasza értelmében, átalában szabályoztatnék egyelőre is szükségesnek látszik, hogy a honvédek nősülésére nézve, kellő alkalmazkodás végett, előleges szabályzat tétessék közzé. Az idézett 1868-ik évi 40-ik törvényczikk 53-ik szakasza az, mely a honvédek nősüléséről tüzetesen intézkedik. Azt rendeli ugyanis e szakasz, hogy „a tettleges szolgálat idején kivül a huzamosabb időtartamra szabadságolt sorhad-tartalék, és a honvédségbeli legénység azon része, mely a harmadik korosztályt meghaladta, nősülés tekintetében is a köztörvények és szabályok alá esik.“ S önként következik ebből, hogy tehát azon honvédek, akik tettleges szolgálatban állanak és a harmadik korosztályt meg nem haladták, kivételes engedély nélkül nem nősülhetnek. Midőn azért eme kérdés szabályozásának szüksége állott elő, kettős szempont az, amire részben irányadóul szolgál. Egyik szempont az, miszerint a fennálló és világos törvény megtartassák, és annak minden részben elégtétessék. Másik szem IGAZSÁGÜGYMINISTERI 264. elnöki szám alatt kelt RENDELET a telekkönyvi rendtartásnak Erdélyre való kiterjesztése iránt. Miután a telekkönyvi helyszínelés Erdélyben már annyira előrehaladt, hogy több törvényhatóság területére nézve a telekjegyzőkönyvek közzététele rövid idő alatt megkezdethetik. Ő Felségének 1870. évi jan. hó 31-én kelt kegyelmes elhatározása és az 1868. 43. t. sz. 12. §-ában foglalt felhatalmazás alapján addig is, mig a törvényhozás útján végleges telekkönyvi rendtartás alkottatik, a Magyarországban jelenleg érvényben lévő telekkönyvi rendtartás az alább következő szerkezetben foglalt módosításokkal*) Erdélyre *) Ezen telekkönyvi rendtartás a mintákkal együtt külön ki fog nyomatni. NEMHIVATALOS RÉSZ. Berts Vilmos m. k. honvédszázados mint a pozsonyi ruharaktári albizottság vezetőjéhez f. évi január 30-án egy, ötszáz forinttal terhelt küldemény érkezett, anélkül, hogy a pénzküldő magát megnevezte, vagy a küldemény czélja iránti levél ahhoz mellékelve lett volna. E körülményt nevezett százados följelentvén , felhivatik a kérdéses 500 forint tulajdonosa, illetőleg küldője, hogy ez összeg rendeltetése iránt ezen ministériumnál 4 hét alatt nyilatkozzék.