Budapesti Közlöny, 1870. február (4. évfolyam, 25-47. szám)

1870-02-05 / 28. szám

Pest-Buda, 1870. Szombat, február 5. 28. szám. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Illiusztítís : Pesten , hatvini­ utcra 10-ik szám I. emelet. tnnAnrgi.it­t Pesten, Baritok - tere T. m. &, földszint. IdlTl­Till nem ktrdetnek k­saze. Bérmentet­­len levelek csak rendes levelezdunktül fe-Előfizetísi fái* : Nipojixii politíi szíxküldíssel : Égés* évre...........................20 frt. Félévre ...... 10 „ Negyedévre...........................5 * Budapesten házhoz hordva : Egész évre ... 18 frt.— kr. Félédre .... » „ — „ Negyedévre . . 4 - 60­­ Hivatalos Hirdetések : A hivatalos Értesítőbeigtatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt elösségesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt. és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 700—300-ig 3 frt és igy tovább minden 109 szóért 1 frttal több. Magi shisditisii: Egyhasábos petit­­or egyesen hirdetésért 10 kr. többszöri hir­detésért 9 kr. minden beigt&tie- Tiál. A bélyeg­ díj külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Személyem­ körüli magyar miniszerem előterjesztésére Sánta Sándor csanádme­­gyei első alispánnak, a közügyek előmoz­dítása körül szerzett érdemei elismeréséül díjmentesen a királyi tanácsosi czimet, — és Freistädler Antal somogymegyei földbirto­kosnak, az iskola- és nevelésügy sikeres előmozdításáért Ferencz­ József-rendem lo­vag­keresztjét adományozom, s az utóbbi irányban egyúttal nevezett rendes kan­­czellárját is kellőleg utasítván. Kelt Budán, 1870. jan. 29-én. Ferencz József, s. k. Gróf Festetics György, s. k. Magyar országos pénzügyministerem elő­terjesztésére Márffy Ágoston, kir. tanácsos és pesti pénzügyigazgatót, az említett minis­­teriumhoz osztálytanácsossá nevezem ki. Kelt Budán, 1870. évi jan. 21-én. Ferencz József, s. k. Lónyay Menyhért, s. k. A m. k. belü­gyminister a vezetése alatt álló ministeriumhoz kovásznai Kovács Lőrincz nógrád­­megyei tiszteletbeli aljegyzőt, tiszteletbeli fogal­mazóvá nevezte ki. A kassai m. k. pénzü­gyigazgatóság által Be­­kényi Ákos irodai segédtisztté neveztetett ki, pont pedig az, miszerint a kivételes engedély ne tétessék függővé több és nagyobb megszorítások­tól, mint a­melyeket a törvény és a honvédségi szolgálat érdeke hoz magával. Ehhez képest rendeltetik, a­mint következik : 1. A honvédségben legénység azon része, mely a harmadik korosztályt meghaladta, a tettleges szolgálat idején kívül, kivételes engedély nélkül nősülhet. 2. “A harmadik korosztályból kilépettnek a hon­véd nem előbb tekinthető, mint azon naptári év elteltével, a­melyben védkötelezettségének teljesí­tésére a harmadik korosztályban volt felhíva, vagy lett volna, — ha megelőzőleg be nem soroztatik, — felhívandó. S a mennyiben, a múlt évi ujonczozás alkalmá­val, kivételesen öt korosztály állott sorozás alatt: jelenleg a harmadik korosztályt meghaladottak gyanánt tekintendők mindazon honvédek, a­kik az 1847 ik, 1846-ik, és 1845-ik években születtek, és ezen korosztályokban soroztattak be. 3. A honvédségbeli legénység azon része, mely a harmadik korosztályból még nem lépett ki avagy tettleges szolgálatban áll, kivételes nősü­lési engedélyért azon m. kir. honvéd-zászlóalj vagy lovas-század parancsnokságához tartozik folyamodni, a melybe beosztatott. 4. Tettleges szolgálatban béke idején azon hon­védek és addig állanak, a kik és a meddig, az 1868-ik évi 41-ik törvényczikk 9 ik, 11-ik és 12 ik szakaszai szerint, a törzseknél és az állandó szá­zadoknál vannak alkalmazva. 5. A m. kir. honvédzászlóaljak és lovas-száza­dok parancsnokságai, a kivételesen kért nősü­lési engedély megadása tekintetében, kellő megbizás­­sal, s illetőleg utasítással láttatnak el. 6. Felfolyamodásnak, a zászlóalj és lovas szá­zad parancsnoksága határozata ellenében az illető m. kir. honvédkerü­leti parancsnoksághoz, s onnan ezen minisztériumhoz van helye. 7. Jövőre nézve minden ezzel ellenkező rende­let és eljárás megszüntettetvén, egyúttal azon honvéd-nősülési esetek, melyek netán eltérőleg eddigelé közbenjöttek, átalánosan és utólag enge­délyezetteknek nyilváníttatnak. Felhívom tehát önöket, hogy ezen szabályokat haladék nélkül meghirdetni, és ezekhez képest intézkedni ismerjék feladatuknak. Kelt Budán, januárius 20-án, 1870. is kiterjesztetik, azon hozzáadással, hogy ezen telekkönyvi rendtartás a közzététel napján azon­nal hatályba lép. A telekkönyv-szerkesztési munkálatok első része, jelesen az épületeknek és telekrészletek­nek (a bánya­könyvekbe bejegyzett bányamive­­lési tárgyak kivitelével), bizottmányi helyszíne­lése, a birtok-részletlajstromaoknak, s a vázlatraj­zoknak elkészítése, és a telekjegyzőkönyvek szerkesztése, a már eddig kibocsátott utasítások határozatai szerint teljesítendők. A telekkönyv-szerkesztési munkálatok második része pedig, jelesen a telekjegyzőkönyvek köz­zététele, az azokba bejegyzett telekkönyvi jószág­testek és birtokviszonyok körül támasztott ne­hézségek és felszólalások bírói eldöntése, a betáblázott régi követelések bejelentése és jel­­zálogi átkeblezése, a mai napon kiadott telek­könyvi rendtartás határozatai értelmében eszköz­­lendő. Kelt Pesten, 1870. évi február hó 5-én. Morvát Boldizsár s. k., igazságügyminister. A függő államadósság ellenőrzésére kiküldött országos bizottság Bécsben 1870. évi február 3-ik napján tartott ülésében az államjegyek és váltó­jegyek forgalmi összegét 1870. évi január 31-én következőnek találta : A bizottság saját feljegyzései alapján a tulaj­­donképeni államjegyek összege 1­artosokban 83.676,172 5 frtosokban 112.060,185 50 frtosokban 116.477,450,312.213,807 frt A t­zkrajezáros váltóje­gyek összege..................... 3.873,220 frt 20 kr. Hivatalos közlés folytán az államjegyekül nyil­vánított bankjegyek összege 1 frtosokban 3.561,327 5 frtosokban 1.749,905,5.311,232 frt. Összesen 1 . 321.398,259 frt 20 kr. A közös pénzügyminis­­terium hivatalos közlése szerint a sóbányákra beke­belezett és forgalomban levő zálogjegyek összege 90.374,832 frt 50 kr. Kelt a függő államadósság ellenőrzésére kikül­dött országos bizottság Bécsben, 1870. február 3 án tartott XVII-ik üléséből. Gróf Barkóczy János mint elnök. Gróf Szirmay Ferencz mint jegyző. Gróf Pejácsevich Péter. Gróf Zichy Jenő. Huszár István. * A HONVÉDELMI MAGY.­RJE. MINISTERIUM 2600. szám alat kelt KÖRRENDELETE Az ORSZÁG ÖSSZES TÖRVÉNYHATÓSÁGAIHOZ. A honvédek nősülése tárgyában egyesek és ha­tóságok részéről egyiránt kétségek és kérdések merültek fel. Addig is tehát, mig a védköteles egyének nő­­sü­lhetése, az 1868-ik évi 40-ik törvényczikk 44-ik szakasza értelmében, átalában szabályoztatnék egyelőre is szükségesnek látszik, hogy a honvé­dek nősü­lésére nézve, kellő alkalmazkodás vé­gett, előleges szabályzat tétessék közzé. Az idézett 1868-ik évi 40-ik törvényczikk 53-ik szakasza az, mely a honvédek nősüléséről tüze­tesen intézkedik. Azt rendeli ugyanis e szakasz, hogy „a tettleges szolgálat idején kivül a huza­­mosabb időtartamra szabadságolt sorhad-tartalék, és a honvédségbeli legénység azon része, mely a harmadik korosztályt meghaladta, nősülés tekin­tetében is a köztörvények és szabályok alá esik.“ S önként következik ebből, hogy tehát azon hon­védek, a­kik tettleges szolgálatban állanak és a harmadik korosztályt meg nem haladták, ki­vételes engedély nélkül nem nősülhetnek. Midőn azért eme kérdés szabályozásának szük­sége állott elő, kettős szempont az, a­mir­e rész­ben irányadóul szolgál. Egyik szempont az, misze­rint a fennálló és világos törvény megtartassák, és annak minden részben elég­tétessék. Másik szem­ IGAZSÁGÜGYMINISTERI 264. elnöki szám alatt kelt RENDELET a telekkönyvi rendtartásnak Erdélyre való kiterjesztése iránt. Miután a telekkönyvi helyszínelés Erdélyben már annyira előrehaladt, hogy több törvényható­ság területére nézve a telekjegyzőkönyvek közzé­tétele rövid idő alatt megkezdethetik. Ő Felsé­gének 1870. évi jan. hó 31-én kelt kegyelmes el­határozása és az 1868. 43. t. sz. 12. §-ában fog­lalt felhatalmazás alapján addig is, mig a törvény­­hozás útján végleges telekkönyvi rendtartás al­­kottatik, a Magyarországban jelenleg érvényben lévő telekkönyvi rendtartás az alább következő szerkezetben foglalt módosításokkal*) Erdélyre *) Ezen telekkönyvi rendtartás a mintákkal együtt külön ki fog nyomatni. NEMHIVATALOS RÉSZ. Berts Vilmos m. k. honvédszázados mint a po­zsonyi ruharaktári albizottság vezetőjéhez f. évi január 30-án egy, ötszáz forinttal terhelt külde­mény érkezett, anélkül, hogy a pénzküldő magát megnevezte, vagy a küldemény czélja iránti levél ahhoz mellékelve lett volna. E körülményt nevezett százados följelentvén , felhivatik a kérdéses 500 forint tulajdonosa, ille­tőleg küldője, hogy ez összeg rendeltetése iránt ezen ministériumnál 4 hét alatt nyilatkozzék.

Next