Budapesti Közlöny, 1870. március (4. évfolyam, 48-73. szám)

1870-03-01 / 48. szám

rendszerünknek a változott viszonyok közepett 'r:-f ^alakítása.Atí v i & * \juj avszíto e * e * a g á ^ -ot kezdeményezvén, lerakta a polgári törvényke­zés, és birói szervezés újabb alapjait, és miután ez intézményeit sarkkövét a semmiteszék képezni, engedje meg Felséged, hogy azon férfiak, ■ kiket Felséged legmagasb kegyelme és eléggé­ nem becsülhető bizalma ez uj birói testület tag­jaivá avatott, jobbágyi hódolattal járulva Felséged trónjához, bensőleg és mélyen érzett hálájuk adó­ját leróvhassák. Legyen Felséged meggyőződve, hogy érzik azon kötelmek súlyát, mely a fejedelmi bizalom e nyilvánulása által reájuk hárult, és hogy e kötel­meknek megfelelni, e bizalmat megérdemelni le­­end törekvésük fő-, sőt egyedüli czélja, valamint egyedüli óhajuk : adja meg az Ég azt, mi a kezde­ményezett műnek jogbiztonságunk érdekében le­endő szerencsés befejezéséhez egyedül látszik kí­vánatosnak, adjon Felségednek ép erőt, és hosszas életet! E megszólításra­­ Felsége következőleg vála­szolni kegyeskedett: Kedvesen fogadom a magyar semmitőszék hó­dolatát. Az igazságszolgáltatás új rendszerében önök­nek nagy horderejű feladat jutott. A semmitőszék van hivatva egyrészt őrködni a törvény szentsége és helyes alkalmazása fölött, másrészről pedig korlátolni a perlekedés terén észlelt visszaéléseket. Meg vagyok győződve, hogy önök e részbeni kötelmeik bölcs és lélekismeretes teljesítése által igazolandják személyeikbe helyezett bizalmamat, s méltólag fognak megfelelni az ország várakozá­sának. A legfőbb ítélőszéket M­el­czer István elnök kö­vetkező beszéddel mutatá be: Felséges Császár, Apostoli Király, legkegyelmesb Urunk! A hála mélyen érzett kifejezésével járul a m­­kir. curia legfőbb itélőszéki osztálya Felséged színe elé; köszönetét mondván azon legmagasb ke­gyelemért, minélfogva Felséged, országos gondjai közepette, ezen birói testületnek megengedni mél­tóztatott, hogy hódolatát a trón zsámolyánál köz­vetlenül letehesse. A Felséged által szentesített 1868. LIV. t. sz. alapján szervezett kir. curia mélyen őrzi felada­ta fontosságát, az igazság-szolgáltatás egyik alap­kövét képezvén azon trónnak, melyen Felséged dicsőségesen uralkodik, s épen azért mély hódo­lattal esedezik : árassza Felséged legmagasb ki­rályi kegyelmét ránk is, kiknek forró óhajtása és legfőbb tö­ekvése , hogy a bennünk helyezett királyi bizalomnak s várakozásnak megfelelhes­sünk. Szivünkből kívánjuk, hogy az isteni gondviselés Felségedet, dicső házával, sokáig tartsa, boldo­gítsa, éltesse.­ Király Ő Felsége következőleg méltóztatott válaszolni. A legüdvösebb törvény gyakorlati hatása is fő­leg az annak végrehajtására hivatott közegek tapintatától és buzgalmától függ. Az új törvénykezési rendszerhez kötött remé­nyek valósítását nagy részben önöktől várja az ország; s bizton hiszem, hogy hazafias áldozatkészségük le fogja küzdeni az átmenet és a kezdeményezés rendkívüli nehézségeit, s hogy legfőbb törekvé­sük e rendszer gyakorlati gyümölcsöztetésére leend irányozva. A kir. táblát Fábry István elnök vezette be a következő beszéddel: Felséges Császár és Apostoli Király, legkegyel­­mesb Urunk! Az 1868. LIV. t. sz. folytán alakított pesti ki­rályi ítélő tábla tagjait van szerencsém felséged­­nek hódoló alázattal bemutatni. 808 e­­ Legfelsőbb király; bizalmának köszönjük kine­­­veztetésünket. Ennélfogva legbuzgónk t­örekvé­­­­sülk vá­, lesz irányozva, hogy a legmagaso­g ra­­­­kozásnak ernyedetlen tevékenységgel és lelkiisme­­­retes eljárásúnkkal meg is feleljünk. a Esedezünk : boldogítson Felséged továbbra is ... királyi kegyelmével, é­s Felsége így méltóztatott felelni: " A rendezett és gyors igazságszolgáltatás lényeges föltétele a személy- és vagyon­biztonságnak, az ország anyagi emelkedésének és hitelének.­­ Bizalmam tehát az igazság mérlegével nagy­­ fontosságú érdekeket fektetett kezeikbe, s nem­­ kétlem, hogy önök kötelmeiket mindenkor ernye­­e­del­en buzgósággal, s ha kell, fokozott erőfeszítés­­­sel is fogják teljesíteni. " ! " Végül a tagok szokásos bemutatása alkalmával "Ő Felsége többekkel szóba ereszkedni kegyes­kedett. A vallás- és közoktatási magyar királyi minis­ter Zalaegerszeg város községi iskolája fentartási költségei fedezetlen részének pótlására, 1869. ok­tóber 1-től számítandó egy évre 1500 főt, azaz egyezer ötszáz forintnyi államsegélyt engedé­lyezett. A pestvárosi képviselő-testület által a tiszavi­­déki vizkárosultak fölsegélyezésére megszavazott s a belügyministerium rendelkezése alá bocsátott 2000 frtnyi összeg A szabolcsmegye közönségének kellő felhasználás végett megküldetett. A „Reform“ szerkesztőségénél az árvízkárosul­tak javára begyült 1050 frtnyi összeg a m. kir. belügyministerium közvetitése folytán Zemplén­­megye tisza­bodrogközi árvízkárosult lakosai közt fog kiosztatni.­­ A pozsonyi kir. fugymna­­­sium által a tiszamelléki árvizkárosultak javára rendezett hangverseny 102 frtot jövedelmezett, mely összegein m. kir. belügyministerium Zem­­plénmegyének küldötte. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CXXXI. ÜLÉSE 187­0. február 28-án d. e. 10 órakor. Elnök: Somssich Pál. Jegyzők: Mihályi Péter, Széll Kálmán. A kormány részéről jelen vannak : b. Eötvös József, Rajner Pál, gr. Festetics György, Ló­­nyay Menyhért, b. Bedekovich Kálmán, mi-­­ niszerek. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése s­ több rendbeli kérvények benyújtása után, a vas-­­úti bizottság rész­éről jelentés történik, e bizott-­­sághoz utasíttatott több kérvény tárgyában. E jelentés kinyomatása elrendeltetik. Napirenden van : a vallás- és közoktatási minis­­terium 1870. évi költségvetése feletti részletes vi­ta, még­pedig a budai József-mű­egyetem. Elfogadtatik : tanárok fizetéseire 44.420 frt; ezek évtizedes pótlékaira 2010 frt; tanárok lak­béreire 78­­0 frt; szolgák fizetései 1750 frt; lak­bérre 100 frt; szolgák ruhailletménye 385 frt;1 nap,díjak 365 frt; házbér 7200 fr­t; irodaszü­k­­séglet 610 frt és jutalmazások 3725 frt. Az elméleti és gyakorlati szükségletnél szót emel Ivánka Imre . Az iránt, hogy e szükségletek közt nincs a könyvtárra semmi sem előirányozva, ugyanazért felkéri a miniszert, hogy a műegyete­mi könyvtárra egy bizonyos összeget vegyen fel a szükségleti tételbe. "­­ Kaut­. Gyula előadó : Legnagyobb készséggel­­ hozzájárul minden oly indítványhoz, mely a tudo-­­mány és közművelődés érdekeinek előmozdítására­­; közvetlenül vagy közvetve irányul. De talán ros­­ szul teljesítené kötelességét mint a pénzügyi bizott-­­­ság előadója, ha nem kérné a t. indítványozó ura- o­kat, hogy itt, miután a finánczminister úr, a­kit a­­ r budget tételének emelése leginkább érdekel, nincs i­s jelen, sőt a pénzügyi miniszérium részéről senki­­ sincs itt, ő neki mint a pénzügyi bizottság előadójá­­t­­ak kötelessége arra kérni a házat, hogy .­­zen in­­dítványokat,melyek az egyes tételeknek tekintélyes mérvben emelésére vonatkoznak, talán együvé fog­­lalva tárgyalná s különösen a pénzügyi bizott­ságnak véleményadás végett átadná, mert egy kis combinatio mégis szükséges hozzá ; másrészről ez oly praecedenst állítana elő, melyet egy ministe­­­­rium költségvetésénél sem tudna helyeselni. (He­lyeslés). Eötvös József dr. cultusminister: T. ház! Én is azon nézetben vagyok, hogy a­mennyiben a budgetnél oly kiadások hozatnak javaslatba, melyek a pénzügyi bizottság által még nem tár­­­­gyaltattak, én magam is kénytelen leszek több­­ ily pontra figyelmessé tenni a házat, miután oly kilátás nyílt, a­melynek következtében nagyobb s­zummák lesznek szükségesek, így pl. lehetőség­­ támadt, hogy Szegeden egy főreáltanoda állít­tassák föl, Kecskeméten egy alreáltanoda, Loson­­czon egy alreáltanoda, és továbbá, miután a pénz­ügyi bizottság a budai reáltanoda tanárainak fi­zetését fölemelni ajánlja, ennélfogva tehát én­­ igen igazságosnak és méltányosnak tartanám, hogy a többi államintézeteknél alkalmazott hasonrangú­­ tanárok fizetése hasonló arányban emeltessék, é­i mindezekre legczélszerű­bb lesz, ha a budgettár­­gyalás bevégeztével a t. házhoz egy indítványt adok be, melyben póthitelt kérek. Ezen póthitel iránti motivált kérésem ki fog adatni a pénzügyi bizottságnak, ott tárgyaltatni fog, a t. ház pedig mindazon egyes pontok tekintetében, melyekre nézve póthitelt kérek, akkor fog határozhatni,­­ mikor már a pénzügyi bizottság véleményét itt­­ előadja. Ennélfogva, ha a t. ház e nézetemet oszt­ja, itt semmi változást sem fogok már proponálni, hanem méltóztassanak keresztülmenni a budgeten, a­hogy van és minden újabb költséget utóbbra hagyni, mert csakugyan nehéz a­nélkül, hogy a pénzügyi bizottság hozzászólott az egyes kérdé­sekhez, azokat egyszerűen tárgyalni. (Élénk he­lyeslés.) Megszavaztatik ezután az elméleti és gyakorlati szükségletekre összesen 9032 frt; ösztöndíjakra 4800 frt; pályadíjakra 300 frt, s ezzel megsza­vaztatott a budai József-műegyetemre összesen 83,132 frt. Elfogadtatott ezután ezen műegyetemre vonat­kozólag Szentpáli Jenő . Következő határozati javas­lata : „Mondja ki határozatilag a képviselőház, hogy miután senki által kétségbe nem vonható, miként első életszükségeinkhez tartozik, hogy addig is, míg egy teljes polytechnicumot felállí­tani lehetne, a technikai tudományok előadása tökéletesbittessék, miután a képviselőim­. e né­zetből kiindulva, már f. hó 26-ki ülésében azon indítványt, a­mely a mérnöki és a gépészmérnöki szakoknak már az 1870—71-ki tanévben való ki­egészítésére szükséges tőke megadását czélozza, határozati erőre emeli, s oda utasítja a cultus- és közoktatásügyi ministert, hogy mindazon költsé­gek iránt, melyek még ezen évben szükségeltet­nek arra, hogy a József-műegyetem rendeltetésé­nek már az 1870—7­5-ki tanévben inkább megfe­lelhessen, javaslatát haladéktalanul a ház elé terjessze.“ A nagyszebeni jogakadémiánál felszólal: Berzenczey László . Furcsának tanja, hogy ezen jogakadémián jól nem németül, sem románul nem tanulnak, s tulajdonkép nem is tudja, mily nyelven adnak ezen jogakadémián elő, különben sokalja m­eg ezen jogakadémia költségvetését is. Kapp Gusztáv : Azon indítványt terjeszti a ház elé, hogy a nagyszebeni és kolozsvári jogakadé­mián befolyó tanpénzek a tanárok fizetésének fel­emelésére fordíttassanak. Patay István : Kérdést intéz a ministerhez az ránt, vájjon való-e az, miszerint a nagyszebeni ogakadémián kizárólagosan német nyelven ad­tak elő, mert ez esetben egy krajczárt sem szavaz meg arra. B. Eötvös József : Kijelenti, hogy ezen jog­­akadémián csakugyan német nyelven adnak elő, de utasítás adatott ki már aziránt, hogy a ma­gyar jog magyar nyelven adassék elő. (Helyeslés.) Hoffman Pál : Ezúttal nem akar a jogakadé­­miák belső szervezetének kérdésébe bocsátkozni, k­ijelenti, hogy Kapp indítványát pártolja.

Next