Budapesti Közlöny, 1870. április (4. évfolyam, 74-98. szám)

1870-04-01 / 74. szám

győződjem az iránt, vájjon a helyiség alkalmatos-e. Kérdezősködvén főképen az iránt vájjon azon helyiség nincs-e kitéve a kiöntéseknek, a mi a dolog természeténél fogva nagyon hátrányos lett volna, — miután ott azon tudomást nyertem, hogy ez a város egyik magasabb részén fekszik, a ki­öntéseknek kevésbé van kitéve, mint más helyi­ség; miután az egy szabad nagy tér, miután a város s a megyének nagy része ezen tért jelölte ki a lycealis épületre, én semmi okot nem talál­tam, hogy ezen térséget ne fogadjam el. Én annál fogva ott kezdettem meg a lycealis épület felépítését. Egyébiránt én ez iránt újból fogok vizsgálódni, de meg vagyok győződve, hogy alkalmasint bármely tudósítást fogok kérni, azok körülbelül ugyanazok lesznek, mely tudósítások alapján a lyceális épü­let ott fölépíttetni határoztatott. Bk. Simonyi Lajos : Ezen válaszszal nincs meg­elégedve. A ház az interpellate a ministerrel közöltetni rendeli. Elnök : Elősorolja ezután az osztályokhoz uta­sítandó következő törvényjavaslatokat, ugyanis : a 256. számú törv.j­avaslat az első folyamodású bíróságok rendezéséről, a 258. számú a békebíró­ságokról, a 259. számú a bírósági végrehajtókról, a 260. számú a királyi ügyészség felállításáról, a 277. számú a felsőbb bíróságoknál alkalmazott ítélő bírák számának meghatározásáról, a 278. sz. a 68-iki 56. t. sz. némely szakaszainak módosítá­sáról, a 279. sz. a törvények kihirdetéséről szóló 68-iki 3. t. sz. 4. §-nak módosításáról, végre a 280. sz. a. Kraszna, Középszolnok, Zaránd me­­gyék és a Kővár vidékének úrbéri, tagosítási,­s arányosítási ügyeinek rendezéséről. Mindezen tör­vényjavaslatok ki vannak nyomatva és csak arra várnak, hogy a t. ház az osztályokhoz utasítsa. Irányi Dániel : Nekem volt szerencsém egy törvényjavaslatot benyújtani a felnőttek tanításá­ról, ez már ki van nyomva és a t. ház tagjai közt ki van osztva. Ennélfogva szabadságot veszek magamnak arra kérni a t. házat, méltóztassanak megengedni, hogy valamelyik közelebbi napon e törvényjavaslatot indokolhassam, hogy aztán az osztályokhoz utasíttas­sék. Elnök : Nem tudom, méltóztatik-e a t. ház erre napot kitűzni, talán jó lenne a zárszámadások be­fejezése utáni nap. A­melyeket azonban elmond­tam, azokat a t. ház az osztályokhoz utasítja. (He­lyeslés.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszer : Miután nézetem szerint az országgyűlésen mindenekelőtt azon törvényjavaslatok lennének tárgyalandók, melyek tárgyalásánál Horvátország küldöttjeinek is jelen kell lenniök, (Halljuk!) t.i. a pénzügyi, vas­úti, egy szóval a hitel- és pénzügyi tárgyak, azért is, miután úgy tudom, hogy a jövő hónapban va­­lószínűleg a társországokban országgyűlés fog tartatni azon idő alatt ráérünk belügyeink tárgya­lására, tehát ezek az osztályokhoz későbben is lennének utasíthatók. Mindenek­előtt kérem tehát a t. házat, méltóztassék azt kimondani, hogy a költségvetéssel összefüggésben levő kisebb tör­vényjavaslatok, továbbá a fővárosi kölcsön iránt a pénzügyi bizottság által beadott jelentés, s a közi­ minister úr által a vasutak tárgyában be­adott egynéhány javaslat praeferentei tárgya­landók, hogy ezen törvényjavaslatok minél előbb elintéztessenek,­­ a juridicumra és más tárgyakra vonatkozók pedig későbbre maradjanak. (He­lyeslés.) Elnök : Ezen törvényjavaslatok még nincse­nek kinyomatva, addig az osztályok mégis fog­lalkozhatnak az előbb kijelöltekkel. Lónyay Menyhért pénzügyminiszer: A pénz­ügyi bizottság rövid jelentést adott be; úgy tudom, hogy a nyomdával oly szerződés köttetett, hogy 24 óra alatt tartozik kinyomatni az irományokat, ha tehát a kinyomatás még nem történt meg, az elég sitka. (Helyeslés.) Elnök : A jelentés már holnap reggel a képv. urak közt kiosztva lesz. Ghyczy Ignácz • A törvénykezésre vonatkozó törvényjavaslatok, miután csak tegnap osztattak ki, és mind terjedelmükre, mind pedig fontossá­gukra nézve nagy figyelmet igényelnek, ezeket most mindjárt az osztályokhoz utasítani, mielőtt idejük lett volna a képviselőknek azokat tanul­mányozni, helyesnek nem tartja. Elnök : A kijelölt törvényjavaslatokat azért tartotta szükségesnek bejelenteni, hogy a ház és az osztályok tudják, hogy készen vannak. Azon szemrehányást, hogy régen ki lehetett volna nyo­matni, nem fogadhatja el, mert a kinyomatással annyi baj volt, és daczára annak, hogy mindent elkövetett meg sem érhetett czért. Holnapra kész lesz a miniszer úr által tegnap beadott törvény­­javaslat. A költségvetés most javítják, mert te­mérdek hibák vannak a számokban, ez is legköze­lebb el fog készülni, — méltóztassék tehát leg­alább ezeket, t. i. a fővárosi kölcsön és költségve­tési törvényjavaslatot az osztályokhoz utasítani, a többiek pedig egyelőre maradjanak. (Helyeslés.) Horvát Boldizsár i­gazságügy miniszer. Fáj­lalom ugyan, hogy a törvénykezési ügynek min­dig háttérbe kell szorulnia, azonban meghajlok a körülmények előtt, és szívesen belenyugszom abba, hogy más sürgősebb és fontosabb tárgyak miatt a terjedelmes törvényjavaslatok, melyek az első folyamodású bíróságok végleges szervezésére vonatkoznak, később tűzessenek napirendre és adassanak át az osztályoknak tárgyalás végett, hanem ez nem akadályozhat abban, hogy a ki­sebb törvényjavaslatok a felső bíróságok létszá­mának megállapításáról rögtön az osztályokhoz utasíttassanak tárgyalás végett, mert én különben minden felelősséget az iránt, hogy a restantiák a felső bíróságoknál halomra gyűlnek, magamtól elutasítok. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék tekintetbe venni ezen körülményt, hogy ez oly törvényjavaslat, melyet az osztályok egy pár nap alatt bevégezhetnek. (Helyeslés.) Elnök : Mindenekelőtt a pénzügyre vonatkozó törvényjavaslatokat méltóztassék tárgyalás alá venni, azután pedig majd kijelöljük azokat, me­lyek legszükségesebbek a bírói ügyekről szólók közül. Következik a napirenden lévő tárgynak foly­tatása. Mikó Imre gr. közl. minister : Mielőtt a napi­rendre áttérnénk, a t.ház engedelmével van szeren­csém a t. ház elé több rendbeli törvényjavaslatot terjeszteni; jelesen először a munkács-stry-lem­­bergi és eperjes tarnowi vasútra vonatkozó tör-­ vényjavaslatot; másodszor az eszék­sziszeki, ká­­rolyvár-fiumei vasút kiépítése iránti törvényjavas­­­­latot, s erre vonatkozólag kérem Kraljevics J.­­ képv. urat, hogy ezen előterjesztésemet vegye feleletül azon interpellációjára, melyet közelebb ezen vasútvonalnak a törvényhozás elé terjesz­­tetése iránt hozzám intézett; továbbá a szent­­péter-fiumei vasútnak a magyar korona területén haladó mintegy 1700 ölnyi vonalának kiépítése iránti törvényjavaslatot; 4-szer a bánréve-nádasdi vasút, 5-ször a valkány-perjámosi 2-ed rendű vas­­­­ut, 6-szor a magyar királyi északi állam­vasúti novella-törvényjavaslatot, 7-szer a magyar keleti vasút érdekében egy novellát. Ezeket méltóztassék a t. ház, szokás szerint, a vasúti és pénzügyi bizottságokhoz utasítani. Elnök : Oda fognak utasíttatni. Napirenden van a zárszámadásokról szóló je­lentés. Legelőször szót emel Gonda László, utána Gajzágó Salamon : T. ház! (Halljuk!) Azok után, miket az 1867-ki kimutatások, és az 1868-ki államzárszámadásra, illetőleg azoknak ország­gyűlési megvizsgálására nézve Komárom városá­nak érdemes képviselője elmondott, csak­is kettő lehetséges. Vagy az, hogy a kiküldött bizottság feladatát csakugyan nem fogta fel jól; vagy az, hogy a kiküldött bizottságnak eljárása nem az, illetőleg nem volt olyan, mint a minőnek azt a t. képv. ur mondotta. Mindenekelőtt megjegyzem t.­hát, hogy egyáta­­lában nincs érdekünkben pénzügyi helyzetünket szomorúbbnak festeni, mint a­milyen az valóban, és a­mint egyrészről természetesnek találom, hogy egyik legnemesebb feladatunkat tekintjük az államháztartás körül követett eljárást ellen­őrizni, úgy másrészről szigorú kötelességünk a valódi eredmények hű és alapos kimutatása. Én is azt hiszem, t. hát, a­mit t. képviselő úr is mondott, hogy a kiküldött bizottságnak feladata nem az volt, hogy a tételek számtani, és azoknak a részletekkel öszhangzó igazságát fürkéssze,hogy azoknak eredetét az illető okmányok betekintésé­vel megvizsgálja, hanem az volt, hogy a kimuta­tott tételeket elfogadja úgy, a miként azok a zár­számadásokban írvák, és azoknak fentebb jelzett megállapítását a felállítandó számszékre bízva, az 1867 iki kimutatásokat és az 1868 ki államzár­számadást tekintettel a háznak 1867. martius 2-án hozott határozatára és tekintettel az 1868. XXVIII. t. czikkre, következőleg figyelmen kívül nem hagyva az 1867. XVIL, az 1868. IV. és 1868. X. t.­czikkeknek is a felhatalmazásra vonatkozó §§-ait, — a bevételek és kiadásoknak úgyszól­ván törvényszerűségére vonatkozólag megvizs­gálja. (Helyeslés jobbfelől.) T. hát! Nem lévén többé kérdés, hogy meg le­het-e ezen számadásokat átalában véve minden irányban vizsgálni, hanem megvizsgálhatók-e csakis azon fentartások mellett, melyeket a múlt évi dec. 2-ikán hozott határozata a háznak magá­ban foglal, a bizottság ezen, nézete szerint egye­dül helyes­­szempontból indulva ki, biztosan mond­hatja, hogy előtte telj­esíthetlen munka nem állott, és hogy nem állott, azt bebizonyította tényleg is. Nem lévén a bizottság hivatása, mindent föltétle­nül dicsérni, valamint nem lévén hivatása azon erőlködés, hogy azon kimutatásokat és számadá­sokat már előre feltétlenül rosszaknak nyilvánítsa, — nem is állítja, hogy a 328-ik.sz. alatti kimutatás a zárszámadások minden kellékével bírna; sőt maga elismeri, hogy ezek nem képeznek önma­gukban véve egy oly szerves egészet, a­mely az ál­lam majdnem egy évi pénzügyi kezelésének biztos tükréül volna tekinthető ; de elismerve ezt, nem hagyta figyelmen kívül azon soha el nem vitat­ható tényleges körülményeket, melyek azon ki­mutatásnak rendszeresebb alakban való összeállí­tását lehetlenné tették. (Helyeslés jobbfelől.) A­mint másrészről bebizonyította, hogy feladatát, mennyiben az a háznak dec. 2-án hozott határoza­tában foglaltatik, az ezen kimutatásokban foglalt tételek és a miniszer úrtól kért felvilágosítások alapján megoldhatta. Vizsgálatának eredménye jelentésében kimerí­tően indokoltatik,­­ valamint az is, mi oka azon eltérésnek, mely a 328. sz. a. kimutatás szerint be­vételi és kiadási előirányzat és a bécsi zárszámadá­­sok bevételi és kiadási előirányzata között fenforog. Ghyczy Kálmán t. képv. ur a bizottságnak­­ az 1867-ik évi kimutatások körül történt eljárására­­ nézve főleg 2 észrevételt tesz. Miután ugyanis előadja, hogy az alkotmány visszaállítása után 1867 ben Magyarországnak még főszámszéki közege nem lévén, a ministeri­­mok között azon megállapodás jött létre, hogy Magyarországra nézve is a bevételek és kiadások a bécsi államfőszámvevőszék által könyveztesse­­nek, illetőleg készíttessék el azokról a zárszáma­dás, természetesen csak azon adatok alapján, melyeket innen a budai, zágrábi és nagyszebeni főszámszékek a magyar ministérium útján fel­­­­terjesztettek, azon kérdést veti fel, miként lehet­séges mégis, hogy az adatok ily kölcsönös közlése mellett a zárszámadások és a 328. sz. a. kimutatás között különbség, és pedig nevezetes különbség létezik ? ! Azt hiszem, t. hát, hogy a t. képv. úr beszéde kö­vetkező részében erre önmaga megfelelt, és meg­felelhetett különösen azon adatok nyomán, melye­ket a 7 es bizottság jelentésében bőven előter­jesztett. E különbözet onnan veszi eredetét, mert a bécsi zárszámadás tételei oly bevételeket rónak Magyarország javára, melyeket a magy. pénzügyminiszer el nem ismert, és Magyarországra oly kiadásokat, melyeknek jogosultságát a magy. pénzügyminiszer eddig el nem ismerte, s e részben a tárgyalások még mindig függőben vannak. Hogy helyesek-e azon indokok vagy nem, melyek a pénzügyminiszert e különbözet el nem fogadá­sára indították, ezt, — mint a t. ház át fogja látni, — a bizottság épen azért, nehogy véleményével bármely részre is praejudicáljon, nem taglalhatta; de megállapíthatónak vélte, hogy a czél, mely a pénzügyminiszert e tárgyalásoknál vezette, t. i. a magyar kincstár előnyeit megvédeni — tiszteletre méltó (Helyeslés), mig másrészről a pénzügyi­­ ministeriumnál vezetett folyó­számlák tisztán ki­derítik, hogy mindaz, mi Magyarországnak köz­­igazgatási költségeire előirányzott összegen felül jövedelem volt, a közös ügyek költségeinek törlesz­tésére tényleg átszolgáltatott 47.7­00,000 frt; csak a nagyobb számokat mondom. T. hát! A t. képviselő úr azt is zokon veszi a bizottságnak, hogy miután megállapította azt, hogy az általa kimutatott 3.602,000 frt 1867. vé- 1284

Next