Budapesti Közlöny, 1870. május (4. évfolyam, 99-123. szám)

1870-05-01 / 99. szám

Elnök : A szentesitett t. ez. a mélt. főrendek körében is ezennel illő tisztelettel kihirdetve lé­vén, annak eredeti díszpéldánya biztos őrizet vé­gett az országos levéltárba fog letétetni. Cziráky János gr: Benyújtja az ítélő bírák számának meghatározásáról, a felebbviteli birósá­goknál, a törvények kihirdetéséről szóló 1868. III. t. czikk 40. § sának módosításáról, és végre az 1868. LIV. t. czikk némely §-sainak módositá­sáról szóló jelentéseket. Károlyi­­György gr. Benyújtja, Ő Felsége ke­leti útja költségeire szükségelt póthitel; a rakpar­ton építendő házak adómentessége, a fü­ggő állam­adósságok ellenőrzése, és a 10 krajczáros papír és 6 krajczáros ezüst pénzek bevonása tárgyában be­adott törvényjavaslatok feletti jelentéseket. A jelentések ki fognak nyomatni, az indokolá­sokkal együtt, s a­ főrendi tagok közt szétoszlatni, az azok feletti érdemleges tárgyalás pedig hétfőn d. e. 11 órakor leend. Ülés vége déli 12 órakor. HELYHATÓSÁGOK. Veszprém, apr. 28. József főherczeg, hadiszemlét tartandó a honvédek fölött, e hó 2- án este Vesz­prémbe, a dunántúli honvédállomás központjára jött. Tiszteletére díszes kivilágítás történt, az élénk néptömegtől hullámzó utczán keresztülro­bogva a püspöki lakba szállott. Köztudomás sze­rint a főherczeg honvédvizsgálatra jött, de ez este a polgárság ünnepe volt. Mintegy 0 óra tájban fák­lyás zene jelent meg a püspöki lak előtt, s Pon­grátz Dániel ügyvéd beszédet tartott, melyre a fő­herczeg azonnal válaszolt. Beszédét gyorsírói fel­jegyzésem szerint ime itt küldöm : „Tisztelt urak ! tisztelt polgárság ! Fogadják őszinte köszönetemet e megtiszteltetésért, mely, mint hiszem, tiszta kebelből származott, de szív­hez is szólott. Legyenek, uraim, arról meggyőződve, hogy Veszprém városa iránt a legbensőképen érez­ni soha meg nem szűnöm. Kivánatukért, melyet oly szép szavakba öntve hallottam, még egyszer kö­szönetet mondok az uraknak, s legyenek arról meggyőződve, hogy hálámat nemcsak szavakkal, de tettel is be fogom bizonyítani. Legyenek arról meggyőződve, hogy fiaikat, kik a honvédseregbe soroztatta­, úgy nevelendem, hogy a hazának bé­kés napjaiban a polgári élet legragyogóbb példái legyenek ; háború idején pedig, ha majd a vész pillanatai jönnek, emlékezni fognak amaz ősi tet­tekre, melyek a magyar nemzet sajátjai val­nak mindeddig s követni fogják ama vezércsillagot, melyet a felséges király számukra kijelölt, ama zászlót, melyet a felséges királyné, mindnyájunk­nak, az egész nemzetnek édesanyja, saját kezűleg készített; meg lehetnek győződve, hogy e vezérje­lek alatt a magyar ismét nagy őseit fogja követni és ragyogó dicsőségnek fog örvendeni.“ A fáklyásmenet eloszlott. Másnap a főherczeg a tisztikar kíséretében kilovagolt a mezőre, az ott várakozó hadsereghez, nagy néptömeg kíséretében. A délelőtti időt a hadigyakorlatok szemléletével töltötte, s több közharczost kitüntetett. A délutáni időt szintén szemlével töltő 8 este felé eltávozott Veszprémből. (Esti lapok.) ISKOLA- ÜGY. A MAKKFALVI ISKOLA WeSSELÉNYI-ALAPITVÁNYÁ­­nak alapító okmányát a „Székely Hírlap“ köze­lebbi száma hozza. Ez alapítványt még Wesselényi Miklós tette a 30 as években, midőn a vándor patricták Erdélyben a megyék, székek gyűléseire eljártak, hogy a kialvó hazafiságot feléleszszék. Marosszéken egy ízben tőle még a szót is el akar­ták vonni, mert ott nem volt birtoka. Hogy legyen, a székelyek, hazafiságért, telket ajándékoztak Makkfalván, melyet Wesselényi, iskolaházat épít­vén rá, „hazafiság fejtéséért“ a székely nemzet­nek ajándékozott vissza. Az iskolaház felépítésén és felszerelésén kívül 4000 írt alapítványt is tett különböző iskolai czélokra. Wesselényi halála után, midőn az idők járása annyira megnehezült, a különben sem formulázott alapítványi segélyzés is megszakadt. — 1866 ban jött ugyan létre egy törvényszéki egyezség, hanem a dolog véglegesen és jól csak az idén intéztetett el, azután, miután az ifjú bárok nagykorúakká válva, atyjuk nagy 1769 nevéhez, 8 nev­es szándékához hiven, a hagyo­mányozott összeget, hátralék- kamatával együtt részben kifizették, részben körlevél által biztosí­tották, melynek főbb pontjai e következők : 1. Tizenkét, szorgalom által kitüntetett székely tanuló ifjú számára évenkint 24 frt, vagyis 400— 400 frtnak hatos kamata. 2. A 12 díjazandó tanoncz 4 helvét, 4 unitárius, és 4 r. kath. hitfelekezetüek legyenek. 3. A fenmaradt 2468 frt tőke hatos ka­matjából 8 frt 8 kr fordittassék évenkint tanodai kézi könyvek beszerzésére, melyek aztán ösztön­díjakul lesznek kiosztandók. 4. A 148 frt 8 kr kamatból fenmaradó 140 frt fordittassék a tanodai épület fentartására. 5. Az ezen alapot képező tőkét a makkfalvi iskola mint sajátját átvenni jogosittatik. 6. E tőkék „ Wetsdényi-a lapitvány” czim alatt kezeltessenek. 7 A még kézben levő 6000 frt tőke 6% kamatját 1868. jul. 1-től szá­­­mitva évenkint a makkfalvi iskola részére fizetni, kötelezik magukat, a tőkét is mielőbb lefizetvén.­ ESKÜDTSZÉKI TÁRGYALÁS. Debrecen, april 28. (A biharmegyei bünfenyető törvényszéknek Rothman Lipót nagyváradi ügyvéd elleni sajtó­perében.) Elnök: Sárváry Ferencz. Bírák : Szűcs István, Szödényi István. Jegyző: Szmrecsányi Jenő. Az esküdtszék tagjai e következők voltak Már­ton László, Márton Lajos, Nemes Gábor, Berghof­­fer István, Reszler Gábor, Barta Dániel, Baka Gá­bor, Sárga Jakab, Szűcs Mihály, Halász Imre, Tóth István, Vértesi István; póttagok Harsányi Gábor és Kocsis Sámuel. Vádló a biharmegyei blinfenyitő törvényszék, képviselve Kuthy István közvádló által. Vádlott: Rothmann Lipót nagyváradi köz- és váltó ügyvéd, védője Nagy­ József ügyvéd. Mind­kettő Nagyváradról. Az elnök megnyitván a tárgyalást, a jegyző ál­tal a vádiratot felolvastatja, melyből megtudjuk, hogy következő passus miatt.......................... „ s most ismételve határozottan higgadt megfontolás­sal állítom, hogy az első felebbezésemben foglalt állítólagos kérdésekre hozott végzés azon része, melyben az foglaltatik, miszerint szóvali felebbe­zésem egy miniszeri rendeletre való hivatkozással azonnal el nem fogadtatott volna, hamis és koholt (vájjon szándékkal vagy történetesen, vájjon ki által, azt nem tudom,nem kutatom!)“ Ezen állítás képezi a jelen sajtótárgyalás alapját, a bünfenyítő törvényszék ezen állítás ál­tal hivatalos eljárásában rágalmazva érzi magát, mert okmányhamisításról vádolják , erkölcsi kö­telességének tartja tehát, ezen sajtó utján megje­lent rágalom ellen a tisztelt esküdtszék előtt elég­tételt kérni; esedezik képviselője Kuthy István ál­tal, Rothmann Lipót ügyvédet sajtó utján elköve­tett rágalom miatt vétkesnek kimondani, s ennek folytán őt az 1848 iki XVIII. t. sz. 10. §. alapján két évi fogság s ezer forint pénzbírságban elma­­rasztaltatni. A vádlevél felolvasása, a bizonylati eljárás, úgy a vád és védbeszédek befejezte után elnök röviden ismétli az előadottakat, és miután a kérdéseket feltette, az esküdtek a mellékszobába távoznak, alig tiz percznyi tanácskozás után visszajőve, a főnök által következő kérdések és feleletek olvastat­nak fel: 1) Várjon az előadottak után meg vannak-e győ­ződve az esküdtek, hogy az incriminált tétel az 1848-ki XVIII. törvényczikk 10. §-ban kijelölt rá­galmat foglalja-e magában ? Felelet: 11 szavazat­tal 1 ellenében : Nem ! 2) Meg vannak-e győződve, hogy Rothmann Li­pót köz- és váltóü­gyvéd az incriminált czikkből idézett tétel szerzője ? Egyhangúlag: Igen! 3) Vétkes-e Rothmann Lipót a vádlólevélben emb­ett rágalom miatt vagy nem? 10 szavazattal 2 ellenében. Nem! Az elnök vádlottat felmentve, az eljárást, mely fél 10 kor kezdődött és délutáni fél 2-ig szakadat­lanul folyt, berekeszti, a költségekről vádlott ré­széről említés nem tétetvén. TÖRVÉNYKEZÉS. A m­. kir. semmitéapék nyilvános üléseiben le­endő előadás végett újabban kitüzettek . (Vége.) Bárány Andrásnak Pojdin Mihály elleni perében, fel­peres s. para. Thille Jánosnak Papp Márton elleni perében, alperes s. psza. Kohn Máriának Páva Mihály elleni perében, felperes s. psza. D. schek Máriának Rebák Pál elleni perében, fel­peres s. psza. Kimmel Péternek Sztiasznyi Antal elleni perében, alp. s. psza. Szladek Sándornak Szőnyi Károly elleni perében, alp. s. psza. Freund Józsefnek Tömpék Pál elleni perében, alp. s. psza. Dombi Jánosnak Lukács Károly elleni perében, alp. s. psza. Rádi Mihálynak Viits János elleni perében , alperes sem. psza. Winter Fülöpnek Jónás Jakab elleni perében felp. sem. psza. Kollár Jánosnak Rámer József elleni perében alp. sem. psza. Rauscher Mátyásnak Joan Zirda elleni perében felp. s. psza. Nedeczki Flórnak Kónya Mária ellen perében, alp. s. panasza. Rosenberg Ábrahámnak, Jakob Löwyné elleni igazo­lási ügyében, felp. s. psza. Krman Andrásnak, Zimányi József elleni becsületsér­tési perében, fe­peres s. psza. Dobsa Jakabnak, Mestyanek Teréz elleni végrehajtási ügyében, alp. s. psza. Korontháry Ferencznek, Gráb József elleni sommás perében, alp. s. psza. Uhlyárik Istvánnak, Habry Mihály és Szmjeska Mihály ellen mezei rendőri ügyében, alp. s. psza. Brogyányi Júliának, Berger Jakab elleni ügyében, alp. s. psza. Mánya Dávi­dnak, a s­t.-domokosi rézbányatársulat elleni ügyében felp. s. psza. Eördögh Máriának, Ivánka János elleni szavatossági ügyében, felp. s. psza. Csausz Jánosnak, Maár Józsefné Sebök­ Antónia elleni rendes perében, alp. s. psza. Bratu Radunak, Aleman Simon elleni végrehajtási ügyében, alperes s. psza. Ilatyi Nicolajnak, Kranga Juon elleni házbeli kita­­karodási ügyében, alperes s. psza. Mursics Endrének idősb Csutka András elleni kisebb hatalmaskodási perében, felp. s. psza. Csepy Ferencznek, Tschespivo Hermina elleni leány­­gyermekének elvételére intézett végrehajtási ügyében, alperes s. psza. A m. kir. kincstári jogügyek igazgatóságának s. psza. Holkovits Istvánnak, Halik János elleni végrehajtási ügyében B. Apor Jánosnak, Szőcs András elleni ügyében, alp. s. psza. B. Kemény Ferencznek Pál Mihály s társai elleni igényperében , mindkét fél s. psza. Vér Józsefnek az ellene foganatosított árverés elleni s. psza. Kisen Edének, Kelemen István elleni végrehajtási ügyében, alp. s. psza. Holländer Izsáknak, Majdák János elleni sommás perében, alp. s. psza. Markovits Pinkásznak, Koncz Juán elleni végrehajtási ügyében, alp. s. psza. Nadenicsek Ferencz s. psza, az ellene Emmer Kornél által 114 frt iránt inditott sommás ügyében. Schmirler Józsefnek, Fejérváry Károly elleni végre­hajtási ügyében alperes s. psza. Husovszky József s érdektársainak s. psza, az Eckhard József hagyatéki ügyében elrendelt végrehajtás ellen. Özv. Lévay Jánosné s. psza, Klein József s neje elleni biztosítási ügyében. Roth Jakabnak Csernák Pál elleni sommás ügyében. s alp. s. psza. W­inkler Lemmel s. psza, az ellene Schulhof Hermann­­ által inditott sommás perben. Lelohay Bertalan s. psza, Szabathy János elleni bér- s­letfelmondás iránti perujitási ügyében. Gál Ferencznének, Pásztrovits Mátyás elleni sommás perében, alperes s.­psza.

Next