Budapesti Közlöny, 1870. június (4. évfolyam, 124-146. szám)

1870-06-01 / 124. szám

Szerda, junius .­ Buda-Pest, 1870. 121. szám. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. HÍSZ*1 TOK nem ktllddtunk vi.izx BirmeTitM­­■p t leralek e*a.k rend« levele aölnktöl fo­•ndíRtTVftk el. 'AnxjcxftiTosia : Peten, hatv*m­utu» 10-ik 8zim I. emelet. Kiadóhivatal : Peeten, Barátok - tar» ?. is. A. földSKÍDt. E­lő?nixtísi iui: Hív AT ALÓ J HiKDXTÍSK: Niro*TAi rc«?Ai ***tkalicé*8*l :Bcdapkstxs aízHoi ioutí : A kivattb­e „Értesitöbe** iktatandó hirdeté« dijak a hirdetménynyel­vgé»* évre .. ... frt. Ejjfts* «»re. . . 18 írt.— kr. együtt előlegesten beküldendő, még 109 ásóig egyszeri hirdeti»­Félévre . .. ... 10 „ Félévre . frt 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, IOO— Negyed B'VTft .t Nedvedé­vre 4 ,6». IOO-ig 2 frt, IOO—300-ig 3 frt éa igy tov&bb minden 100*véért 1 frttal több. Mhúshuditíbik: Egyb&sábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr, többszöri hir­detésért 9 kr. minden beiktatás­nál. A bélyeg­ dij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS KÉSZ. ő cs. és Apostoli kir. Felsége legkegyelme­sebben méltóztatott a Dél-Dalmácziában eszközlött legújabb kát. mű­veletek alatt kötelesség, buzgalom, erély és vitéz­ség által szerzett érdemek elismeréséül adomá­nyozni : az arany érdemkeresztet: Smaich József volt csendőr-őrmester s jelenleg börtönőrnek a raguzai ker. törvényszéknél; az ezüst érdemkeresztet : Igasz Lázár őrvezetőnek, a 9. sz. orsz. csendőr parancsnokságnál; a 11. oszt. ezüst vitézségi érmet: Bussnitza Antal, csendőrnek, a 9. sz. orsz. csendőrparancsnokságnál; valamint a legmagasb dicsérő elismerést kifejezni: az orsz. csendőrségi parancsnok, Arthofer Já­­j­nos őrnagynak, a csendőr-osztály parancsnoknak a cattaroi kerü­letben, Grillenberger Károly hadnagynak, a következő csendőröknek: Gorianz János, Karl­its Márk, Steiger Mihály, Possek József, Ve­rtazzio Ferencz, Tanke Ferencz, Novák Mátyás, Nemanich József, és Fábián Márton, az előbb nevezettek mindnyájan a 9. sz. orsz. cs. 6. parancsnokságtól (1870. máj. 19-től kelt legf. eliat.); végre Miszlikovski József, I. oszt. épités-igazgatósági tisztnek a cattaroi hadmérnök-igazgatóságnál, a dél dalmácziai legújabb kat. műveletek alatt tanú­sított dicséretes és igen hasznos szolgálatok elis­meréséül, a kor. arany érdemkeresztet adományozni (1870. máj. 19-ről kelt legf. elhat.); továbbá elrendelni, hogy Berschnik Ferencz II. oszt. kat. lelkésznek, különösen buzgó s önfeláldozó szolgálatainak, méltánylásául a legmagasb dicsérő elismerés tud­tára adassék (1870. máj. 20-ról kelt legf. elhat.);­­ valamint: a különösen dicséretes s önfeláldozó hivatási­ szolgálattétel legmagasb elismerését is, a legma­gasb dicsérő elismerést kifejezni: ti­­riesti helyőrségi kórház volt főorvosa dr. Mann Kleofász II. oszt. főtörzsorvosnak; dr. Berger Móricz és dr. Bechtinger Károly ezredorvosoknak, vala­mint dr. és műtő Nagy Móricz főorvosnak, mindhár­man a triesti h. 5. kórháztól; továbbá a következő főorvosoknak: dr. és műtő Ebner Lajosnak, a 17. sz. b. Kuhn gy. e. tartalék-parancsnokságától; és dr. Wagner Arthurnak, a 7. sz. b. Marolcsics gy. e.-nél; végre Stocker Péter fősebésznek, a 7. sz. Luitpold ba­jor hg tüzér-ezrednél (1870. máj. 22-től kelt legf. eliat.); továbbá : Stiaszny Tivadar őrmesternek, a 4. sz. orsz. cs. ö. parancsnokságnál, sok évi hasznos szolgálatai­nak elismeréséül a koronás ezüst érdemkeresztet adományozni (1870. máj. 14-től kelt legf­­elirat.). Landauer Adolf orvosnövendék vezetéknevé­nek „Ligeti“-re kért átváltoztatása folyó évi 9.265. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kadlecz Ferencz, padragi lakos saját to­vábbá Ilona, Ferencz és Laura nevű kiskorú gyer­mekei vezetéknevüknek „Takács“-ra kért át­változtatása folyó évi 9.288. számú belü­gyminis­­tériumi rendelettel megengedtetett. A debreczeni m. kir. pénzügyigazgatóság által Papp Ferencz a nyíregyházi adóhivatalhoz adó­tisztté és Vragássy János a székelyhídi kir. adó­hivatalhoz segédtisztté végleges minőségben kine­veztettek. Az „Első al-tisza- melléki hitelintézet“ alapsza­bályai a földmivelés , ipar- és kereskedelmi ma­gyar királyi ministerium i. é. 10,391. szám alatt kelt rendelvényével a törvényes bemutatási zára­dékkal elláttattak. NEMHIVATALOS RÉSZ. A közgazdasági minisztéri­umban máj. 31-én búcsúzott el Gorove tisztika­rától és mutatta be utódát, Szlávy minisztert. Az összes tisztikar már nyolcz órakor összegyűlt a minisztérium elnöki osztályaiban; kilenczed­­fél órakor jelent meg Gorove István, s körülbe­lül következő szavakat intézte az egybegyűl­tekhez : " „Tisztelt barátim! ” Felsége meghagyásából el kell válnom azon minisztérium vezetésétől, melynek élén három évig állani szerencsés le­hettem. A válás perezében nem saját személyem­nél kezdem, hanem kezdem ott, hol működé­sünk alatt folyvást szemeink lebegtek. Tehetsé­geink s erőink a haza közjólétének voltak szen­telve. Járatlan utakon jártunk, nehézségekkel kellett küzdenünk, mert a tér, melyen működ­tünk, elhagyott, parlagon hevert volt, s ha e fáradalmaink közt kitartó szorgalommal ha­ladunk előre, a haza nagyranövesztésének vá­gya buzdított bennünket. Ez legyen ezentúl is törekvésük, ez, vezérelje önöket ezentúl is működésükben. És most áttérek személyisé­gemre. Köszönöm mindazon buzgalmat, oda­adást és törekvést, melylyel saját tevékeny­ségemben támogattak; az eredményt, melyet működésem alatt elérhettem, önök buzgalma ál­tal létesítettem. Meglehet, hogy olykor egyik vagy másik iránt szigorúbb voltam ; ne tulajdo­nítsák ezt részakaratnak, itt is a haza iránti buzgalom indított arra. Bocsássák meg ezen szigoromat. Végül tartsanak engem emlékük­ben s vegyék forró köszönetemet az irántam ta­núsított ragaszkodásukért.“ Erre Feszt Imre államtitkár ur a tiszti­kar nevében következőleg szólott: „Nagyméltóságu miniszter ur! Midőn nagyméltóságod 1867. évi márczius 10-én e minisztériumot átvette, három, egyaránt fontos és egyaránt nehéz feladattal állt szemközt. Előbb a puszta szónak „közgazdasági miniszté­rium“ tettet kelle teremtenie s azt oly alapokra kellefektetni, melyek az alkotmány,s a hasznos működtetés igényeinek megfelelnek.Azután meg kelle indítani a működést két irányban a haza jóllétének érdekében s a művelt nemzetek ál­láspontjára emelkedni. Végre meg kellett szerez­ni azon egyéni segédeszközöket, melyeknek avatottsága és buzgósága biztosíthassa a sikert. Nagyméltóságod férfias kitartása és következe­tessége meg tudott mérkőzni e feladat nehézségei­vel; mindnyájunk önérzetének tartozom azzal, hogy mai nap, midőn az elválás keserű percre bekövetkezett, rövid vonásokban ecseteljem a végbevitt munka főmozzanatait. Magyarországnak önálló közgazdasági mi­nisztériuma sohasem volt, meg kellett azt terem­teni, meg kellett tenni Becsesel az osztályt a szá­zadokon át ott kezelt örökségre nézve. Nagy­­méltóságod megalkotá Ausztriával a keresk. és vámszövetséget, azon nevezetes oklevelet, mely méltó ikertestvére az 1867. évi XII. t. czikkbe foglalt politikai kiegyezésnek. Meg lévén igy a hazánk közjogi állásának egyedül megfelelő alap biztosítva, nagyméltósá­­god ez alapot a bécsi minisztériummal szemközt minden alkalommal teljes érvényben tudta fenn­tartani, és szokott erélylyel látott hozzá közgazd. teendőink osztályozásához. Mily puszta volt a mivelendő telek 1867-ben, s mily szép növény­zetet, sőt gyümölcsöt mutat fel az már ma! A mezőgazdaság terén uj alapokra fektette nagy­méltóságod a gazd. tanítást. — A debreczeni, keszthelyi és kolozs-monostori tanintézetekben, megoldotta a nehéz óvári kérdést, új életet öntött a gazda­egyletekbe, hasonlólag hatott mindenféle jutalmak , kiállítások, utaztatások által, és elkészíttette az oly szükséges erdé­szeti törvényjavaslatot. A lótenyésztés oly szer­vezetet nyert, melynél fogva támaszt talál az e czélu magán egyletekben. A marhavész százfe­­jü hidráját sikerült nagyobbrészt­­legyőzni s a vész elnyomására törvényjavaslat is készült. A kereskedelem terén az összes részvénytársulati associatiót fogadta gondja alá, nem mint szűk­keblű gyám, de mint az 1840. szabadelvű tör­vény végrehajtója. Törvényes állást szerzett az iparkamráknak. A szerzett tapasztalatok alapján a részvénytársulatokról és a tőzsdékről törvény­­javaslatok készülnek. A vámügyi osztály szép feladatát a nemzetközi szerződések terén meg­oldotta. Az iparosztály számos, az iparviszonyok rendezetlen voltából folyó bajok orvoslásával volt elfoglalva s a szerzett tapasztalásokat az ország­gyűlési tárgyalásra már beterjesztett törvény­­javaslatban már lefektette; a bányaosztály a kincstári beváltási rendszert igazságosabb alap­ra segité fektetni. Egy uj bányatörvény készül, melynek végszövegezése épen most állapittatik meg. A mellett a méltóságod intenzióinak megfelel­ve Magyarország kir. geológiai intézetének szer­vezéséhez járult. A posta- és távirdaosztály a belforgalmat élénkebbé és olcsóbbá tette. A sta­­tistikai osztály — miután szervezete nagyobb részét befejezte — a népszámlálás nagy és fon­tos feladatát a legszebb sikerrel vitte keresztül. E rövid vázlatból mennyi ezernyi fáradozás, gond és igyekezés tükröződik vissza, azt nagy­méltóságod legjobban tudja, mint a ki ősz-

Next