Budapesti Közlöny, 1870. június (4. évfolyam, 124-146. szám)

1870-06-01 / 124. szám

gyanakkor lesz felveendő azon vasúti tárgy is, mely most küldetett át és melynek tárgyalása vé­gett a bizottság azonnal összeül. Csütörtökön 11 órakor kezdődik meg az ülés, melyre minél számosabban megjelenni tisztelet­­teljesen kérem a méltóságos főrendeket. Ülés vége 1 óra 15 perczkor. ISKOLA-ÜGY. A pesti m. k. tudomány- egyetem bölcsészeti ka­rának kebelében középtanodai tanárjelöltek szá­mára felállítandó tanárképezdének Szabályzata. (Folytatás.) *) A történelem- földrajzi szakosztály gyakorlatai. 47. §. Az általános, s Magyarország történel­mére és a földrajzra vonatkoznak, különösen te­kintetbe vétetvén : a) a történelmi források szoros értelemben, b) a történelmi segédtudományok, és c) a földrajzi gyakorlatoknál a térképek rajzo­lás rögtönözve s táblán és otthon. 48. §. E gyakorlatok is írásbeliek és szóbeliek. 49. §. Minden rendes tag tartozik minden félév­ben az általános történelem- s földrajzból egy­­egy írásbeli értekezést, továbbá Magyarország tör­ténelme- és földrajzából szintén egy-egy ily érteke­zést beadni. 50. §■ A tárgyat figyelemmel arra, hogy a tör­ténelemből főkép oly részek vétessenek tárgya­lásba, melyekre nézve­­leginkább szükséges, hogy azokat a középtanodai tanár alaposan tudja, s helyesen felfogja a szaktanár jóváhagyása mellett a növendék választhatja. — A tanárok minden félév elején alkalmas feladványokat tetszés sze­rinti választásra fognak a tanulókkal közölni, me­lyek leginkább alkalmasak arra, hogy — a­mi az írásbeli dolgozatok főczélja — a növendéknek a történelmi, s földrajzi forrásokból saját búvár­kodás és kutatás ál­ól merített ismereteinek felis­merésére vezessenek, s ne tartalmazzanak egye­dül csak mindenféle segédkönyvekből összesze­dett adatokat. 51. §: A beadási határidő kitűzése, annak pon­tos megtartása, s általában a rendes tagok köte­lezettségére nézve itt is a 33 és 34 .§. határozatai alkalmazandók. 52. §• A szóbeli gyakorlatok állanak : a) az írásbeli értekezések szóbeli szabad, közép­tanodai leczke alakjában a szerző által tartandó előadásában, melyet az evvel megbízott tagok bí­rálata, s az általános vitatkozás követ, mire nézve a 36-ik §-ban előírt eljárás fog irányul szolgálni; b) vitatkozásokból két, az illető szaktanár ál­tal bizonyos sorrend szerint e czélra eleve kijelölt képezdei tag közt, egyes, a tagok által választott, vagy a szaktanár által kijelölt történeti tételek felett ; c) történelmi és földrajzi forrásmunkák olvasá­sából magyarázatából és kritikai taglalásából; — és d) értekezésekből (colloquium), melyeket az il­lető szaktanár tart a képezdei növendékekkel a történelem főbb részeire vonatkozólag, különösen fontos, és nehezebb helyek felett e tudomány azon szakából, mely azon félévben egyetemi előadások tárgyát képezi. 53. §. Ezenkívül a történelmi osztály mindegyik rendes tagja köteles egy éven át a philologiai osz­tályban a latin vagy görög nyelvre vonatkozó gyakorlatokban is résztvenni, itt azonban írásbeli dolgozatok beadására nem köteleztethetik. 54. §. Mind az általános történelmet és földraj­zot, mind pedig a Magyarországot illető gyakorla­tokra hetenkint külön-külön két óra fordittatik, melyek alatt a növendékek a történelem és föld­rajz irodalmával is megismertetnek. 55. §. Ezen szakosztály növendékei az egyete­mes és hazai történelmet, és ezek segédtudomá­nyait, azonkívül a földrajzot tartoznak hallgatni az egyetemen. A mennyiség- és természettani szakosztály gya­korlatai. 56. §. Ezen szakosztály a szerint,a mint a növen­dék szabad választása és hajlamánál fogva vagy a mennyiségtani, vagy a physicai irányban leendő kiképeztetésére fekteti a fősulyt, két ágra oszlik úgymint: I. ) mennyiségtani, II. ) természettani és vegytani ágra. I. Mennyiségtani ág. 57. §. Ezen ágnak gyakorlatai szintén írásbeliek és szóbeliek, és czéljuk : a mennyiség-tudomány irodalmával ismeretes ügyes középtanodai tanáro­­­kat képezni. 58. §. Az írásbeli gyakorlatok részint az összes mennyiségtan, vagy mennyiségtani természettan köréből a tanár által választott tételek és felad­ványok kisebb terjedelmű kidolgozásából és meg­fejtéséből állanak, mire nézve figyelem fordítandó arra, hogy e dolgozatok alapul véve mindenkor az azon időbeli egyetemi előadásokat folyó sor­rendben a mennyiségtan mindegyik szakára kiter­jedjenek, hogy így a képezdei tanfolyam ideje­­ alatt a középtanodai tanárnak szükséges összes­­ mennyiségtan alaposabb megismertetését eszkö­zöljék,­­ részint pedig nagyobb dolgozatokra vonatkoznak, melyek tárgyát a fentebbi tudomá­nyok köréből a tanár jelöli ki, vagy pedig en­nek jóváhagyása mellett a növendék választja. 59. §. Nagyobb írásbeli dolgozatot, tekintettel arra, hogy a képezdei első évi növendékek a ter­mészettani gyakorlatokkal lesznek elfoglalva, csak a másod­éves növendékek mindegyike tarto­zik, a­mennyire lehet, félévenként kettőt beadni. A kisebb dolgozatok számát, beadási határidejét és sorrendjét a feladvány minőségéhez képest a ta­nár határozza meg, figyelvén arra, hogy minden gyakorlati órára legalább egy ily dolgozatnak megbírálása, átvizsgálása s megvitatása jusson. — Egyébiránt itt is a 33., 34. és 35. §§. határo­zatai jognak fog irányul szolgálni. 60. §. A szóbeli gyakorlatokat a most említett írásbeli dolgozatok bírálata, s az e feletti vitatko­zások képezik, mire nézve az irányul szolgáló eljárást a 36-ik §. határozza meg. 61. §. Ezenkívül állnak ezen gyakorlatok bi­zonyos mathematikai tételek és kérdések feletti vitatkozásokból, melyek tárgyát a tanár tűzi ki, vagy a növendékek is kijelölhetik; továb­b a tiszta vagy alkalmazott mennyiségtan bizonyos meghatározott része fölött a tagok által felváltva tartott összefüggő előadásokból, melyekre a nö­vendékek szabadon tehetik megjegyzéseiket; az előadás úgy mint az ennek folytán felmerült meg­jegyzések általános vitatás tárgyát képezvén, me­lyet a tanár véleményének előadásával fog befe­jezni. 62. §. E mathematikai gyakorlatok az első évi­ekkel hetenkint kétszer, a m­ásodéviekkel pedig háromszor tartatnak ; ezen utóbbiak számára he­tenkint legalább egy órában a mennyiségtan tör­ténelme és irodalma is előadandó. 63. §. Ezen ágnak tagjai tartoznak ezenkívül az első évben a természettani és vegytani ág első évi gyakorlataiban résztvenni, s az egyetemen a) a mennyiségtani előadásokat mind a két éven át, és b) a felsőbb természettan és elemi csillagászat­ból az előadásokat egy egy éven át hallgatni. II. Természettani és vegytani ág. 64. § Ezen ág czélja, a szükséges természet- s vegytani ismeretek megszerzésén kivül leginkább abban áll, hogy tagjai a középtanodai oktatásnál nélkü­lözhetlen természettani kisérletezéshez szük­séges kézi ügyességet elsajátítják, a természet- és vegytan irodalmával megismertessenek, s a képesebb növendékeknek önálló buvárlatokra irány adassék. 65. §. Az első évi tagok kötelesek hetenkint a kitűzött napokon és órákban a tanár kellő felü­gyelete és vezetése mellett mindazon természettani és vegytani alapkisérleteket végbevinni és begya­korolni, melyek a középtanodai tanításnál előför­dulnak. A másodéviek az első félévben részint a termé­szettani technikával, részint a vegyelemzésse­l fog­lalkoznak­ .. a második félév már inkább önálló működésre, buvárlatokra, gyakorlatokra és kí­sérletekre van szánva. A tagok minden esetben hetenkint legalább négy órát tartoznak az in é­zetben tölteni, s a félév kezdetén munkatervü­ket a vezető tanárral helyénhagyás végett közölni továbbá dolgozataikról pontos naplót vinni, s a munka bevégeztével ennek alapján alakilag jól szerkesztett írásbeli dolgozatot a tanárnak benyúj­tani. 66. §. Minden rendes tag félévenkint legalább egy írásbeli dolgozatot köteles bemutatni, melynek megvitatására, s egyéb idevágó körülményekre nézve a többi szakosztályokat illetőleg előadott eljárás fog zsinórmértékül szolgálni. 67. §. A gyakorlatok továbbá állnak a tagok által tanulmányuk bizonyos részéből a tanár meg­határozta sorrendben tartott összefüggő, mutat­ványokkal egybekötött szóbeli előadásokból, ezek bírálatából és megvitatásából. 68. §. Ezen gyakorlatokon kívül hetenkint 1—2 óra a természet- és vegytan történelmének és iro­dalmának megismertetésére fordíttatik, s a máso­dik évben tartoznak ezen ág tagjai a mennyiség­tani ág első évesei gyakorlataiban is­­résztvenni, de nagyobb mennyiségtani dolgozatokra nem kö­­teleztethetnek. 69. §. A tagok az egyetemen a következő elő­adásokat tartoznak hallgatni: a) a természettan körébe vágó előadásokat mind a két éven át; b) a kísérleti vegytant az első, a felsőbb meny­­nyiségtant a második évben ;­c) az elemző vegytant a második évnek legalább egyik felében. (Folytatjuk.) *) Lásd lapunk 120. sz. 2306 ESKÜDTSZÉKI TÁRGYALÁS. Pesten, máj. 31-én. Elnök : Sárkány József. Bírák : Jakabfalvay Géza és Dani Nándor. Jegyző: G­ramb Gábor b. Vádló: Frohner János, pesti szálloda-tulajdo­nos , képviselője dr. Füzessé­y Géza. Vádlott : Saphir Ede, a „Saphir’s Styx“ czimű életlap felelős szerkesztője, ügyvéde: dr. Okor­­csányi O­dön. —A felek személyesen jelen vannak. A szabályszerű kisorsolás útján az esküdtszék a következő tagokból alakult meg: Bojthor János, Vaskó Endre, dr. Lövik Adolf, Lász Ferencz, Balázs Dénes, Szilágyi Sándor, id. Birghofer Ignácz, Luczianovics Ferencz, Milassin Vilmos, Meleghy János, Hirsch Mihály, Török József; póttagok: Ferenczfy Antal, ifj. Waldheim János. A szabályszerű eskü letétele után Sárkány József elnök előadja, hogy a mai eljá­rás tárgyát képezi Frohner Jánosnak a „Saphir’s S­yx“ czímű lap felelős szerkesztője ellen indított sajtópere. Constatálja, hogy a felek személyesen jelen vannak, azután vádlotthoz az előzetes kér­déseket intézi: vádlott Saphir Ede, 35 éves, pesti lakos, az inkrim. czikkek szerzőjének magát vallja, s azokért a felelősséget ő vállalja. Ezután felolvastatnak a vádlevél s az inkriminált czikkek,mely a„Saphir’s Styx“ 1869. évi 24, 27,28, 29, 30. és 1870. é. márcz. 17. számaiban továbbá a „Geissel“ 1869 ik nov. 6 án kiadott számában foglaltatnak. Az inkriminált czikkekben Frohner János, olykor ferdített névvel, mint oly egyén tün­­tettet­i fel, ki bizonyos Forstingert előbb üzlettár­sul véve, később 50,000 fital megcsalta, ki haszonért szenteskedő jezsuita, s kinek promon­­tori serházából 10,000 akó savanyu sört kellett a Dunába ereszteni. Vádlott előlegesen megjegyzi, hogy a „Geis­­sel“ nek, a Styx melléklapjának a vádló által be­mutatott 1­69-ik évi nov.­l­­k száma csak kefele­vonat és soha szét nem küldetett. Ennek igazolá­sára ügyvéde beadja a „Geissel“-nek 1869-ik évi nov. 6 án szétküldött számát, mely­ben a sérelmes­nek mondott „Redoute“ felirattal ellátott czikk benn nem foglaltatik. Ezzel a bizonyítási eljárás megkezdetvén, Sár­kány József Elnök kijelenti, hogy a panaszlevél f. é. apr. 18-án adatott be; ennek folytán a vizsgálat ápril 25-én megejtetett. Magánvádló a vizsgálat folya­mán m­int tanukra L­imnberg ügyvédre, Bár ügyvi­vőre, Forstinger Edére és Szenes Edére hivat­kozott. Füzeséry Géza, vádló ügyvéde, Forst­nger ki­hl­allgatásától a tárgyalás folyamán eláll; a tanuk kihallgaás­i ira­nt beadott kérdőponunk d­el e­­zon úvü. két ny­ugtát és névjegyet ad be, melyek az ügy felderítésére szolgálnak.

Next