Budapesti Közlöny, 1870. június (4. évfolyam, 124-146. szám)
1870-06-24 / 142. szám
Az EPERJESI KIR. HATH. FŐGYMNASIUJJBAN az érettségi írásbeli vizsgálatok f. évi július 4-kén, a szóbeliek julius 27-kén kezdődnek; a nyilvános tanulók osztály - vizsgálatai julius 7-dikétől 25 dikéig, a magán tanulóké pedig julius 29-én és 30-kán tartatnak meg. Eperjes, 1870. junius 21 -én. Az igazgatóság. EGYLETEK ÉS TÁRSULATOK! A nemzeti zenede részéről f. évi junius 7-én tartott közgyűlés alkalmával Ritter Sándor, egyleti titkár a következő jelentést tett a zenede működéséről 1869.évben,u.m.: 1) A pesti hazai első takarékpénztári egylet ez évben a nemzeti zenede alaptőkéjének 100 frtot, és magyar szavalati osztályának szintén 100 ftot és így összesen 200 ftot ajándékozott. 2) Aul József úr választmányi taggá választatása alkalmából 105 ftot alapítványképen készpénzben ajándékozott az intézetnek. 3) Wodianer Albert egyleti tag ur, évenkinti tagdijának fizetését megszüntetvén, annak megfelelő tőkét 120 ftot alapitványképen fizetett. 4) A nemzeti zenede és a pesti tekintélyesebb zene-egyletek által Liszt Ferencz koronázási miséje és más jelesebb zeneművei előadatván, a nemzeti zenedei pénztár javára 887 frt 20 kr jutott ; ezen összegből 300 ft és kr 20 költség czimen folyván be, ezen összeg a zenede folyó kiadásaira és a felszerelési hiányok pótlására fordittatni, az 587 frt pedig mint zenedeiház-alapitványi tőke tekintetni és kezeltetni rendeltetett. 5) Noséda Gyula választmányi tag ur 10 frtot azon kijelentéssel és óhajtással szentelt, hogy az a tanév végével a legjobb és legszorgalmatosabb szavalat-tanszéki ifjúnak jutalmul adassék. 6) Zenemüveket az egyleti zeneműtár számára ajándékoztak: Ö cs.és Apostoli kir.Felsége i se Ferencz József uralkodó legkegyelmesebb királyunk. — Továbbá: Hupf Ágoston választmányi tag, Szűk Lipót zenedei tanár, idősb Ábrányi Kornél urak, és Karczag Kornélia kisasszony, ki még Haydn, Gluck, Mozart és Beethoven diszkiadásu és szinezett arczképeit ajándékozta, mely arczképeknek arany keretbe foglaltatása és üveg alá tételének költségeit báró Prónay Gábor egyleti elnök ur ő exolája viselni kegyeskedett. 7) Az 1869. tanévben a zenedei összes tanulók száma 230 volt, e szerint 6 tanulóval több, mint a múlt 1868-ik tanévben. 8) Az egyleti fizető tagok száma: 6 ft 30 krral volt 270; — 12 ft 60 krral volt 4; — 18 ft 90 krral 1 — és 37 ft 80 krral 1 tag. 9) A nemzeti zenede magyar szavalattanszaki könytára pénztárának tiszta jövedelme volt 213 ft 36 kr. költsége pedig 19 „ 55 „ a pénztármaradvány 193 „ 81 „ 10) A nemzeti zenede segélypénztári gyámoldéjának pénzbeli állapota volt 290 ft 11 kr 11) A segélypénztár tőkepénze 1,457 „ 95 „ 12) A zenedei ház alaptőkéje 764 „ 75 „ 13) Egressy Benjamin emlék alapítványa 614 63 „ 14) A bevétel a múlt évben volt 6,714 „ 1 „ A kiadás _________6,386 „ 91 „ a pénztár-maradvány 327 „ 10 „ 15) A nemzeti zenede vagyonállása 1869. évi deczemb. 31-ig 44,350 ft 92 kr. Közli Ritter Sándor egyleti titkár. A szabályszerű kisorsolás után az esküdtszék a következő tagokból alakult meg: I. rendes tagok : ifj. Walheim János, Indrákovits Ignácz, Kaszás István, Meleghy János, Bende József, Csajka Antal, dr. Lövik Adolf, Bojtkor János, Tamási József, Alker Gusztáv, Anderlik Ede, dr. Davida Sándor. II. póttagok : Kovács Miklós és Cseh Sándor. Az esküdtszék tagjai s utánok Kónyi Manó, Márkus Miklós és Schütz Miksa, a mai tárgyalásra berendelt hivatalos gyorsírók a szabályszerű esküt letévén. — Sárkány József elnök előadja, hogy a jelen tárgyalás alapját a „Közbiztonság“ czimű időszaki lapnak f. évi 4—,7. és 11. számaiban, valamint f. évi febr. 14-ki rendkívüli számában közzé tett czikkek képezik, melyek által Thaisz Elek magánvádló magát becsületében és hivatalos állásában sértve érezvén, vádlott mint szerző ellen keresetét a közvádlói hivatal utján az 1848.XVIII. t. ez. 11. és 12. §§-ai alapján f. évi ápril 9 én meginditotta. Ezután vádlotthoz intézi kérdéseit. Vádlott: Forster József, 38 éves, székesfehérvári születésű, jelenleg váczi lakos, az inkriminált czikkek szerzőjéül határozott , magát vallja, s érettük a felelősséget elvállalja. Felolvastatik:a vádlevél és az inkriminált czikk. Az inkrim. czikkek Thaisz Elek főkapitányt mint önző, gőgös, csak árulásra és zsarolásra képes, s hivatalos hatalmát elárusító egyént tüntetik fel, ki egyes bordélyházakat (Luft, Huber) pártol, s más rend és ízlés tekintetében szebb bordélyokat (Lővyné), mivel főkapitányt nem fizetik, bezárat, s ismét másokban (Prager) több feljelentés daczára bujafenyves népséget tűr, a ki a kormány és tanács rendeletét egyformán félreteszi, ha érdeke úgy követeli. — A vádlevélhez Pest város tanácsának 14904/1870. sz. a. kelt hivatalos irata van mellékelve, mely a „Közbiztonság“ ban a Thaisz ellen intézett rágalmakat alaptalanoknak nyilvánítja, miután a főkapitány eljárása kifogás alá nem jöhet. Az incrciminált czikkekben foglalt sértések részleteire nézve az olvasókat a közvádló egész terjedelmében közlött alábbi beszédére utaljuk. A feleknek a felolvasott okiratokra előzetes észrevételeik nem lévén, a bizonyítási eljárás veszi kezdetét. Ezután több okmány olvastatik fel Thaisz Elek vádló eljárásának igazolására, mire déli egy órakor a tanúk kihallgatása veszi kezdetét. A vádlott fél összesen 56 tanúra, köztük a legtöbb bordélyház tulajdonosnőkre hivatkozott, tanúi egy részének kihallgatásától azonban eláll, úgy hogy csak 37 tanú hallgattatott ki. A tanúkihallgatás 6 óra után ért véget. A tanúvallomások a főkapitányra terhelő momentumot nem hoznak fel, tán egyedül Polgár városi tanácsnok vallomásán kívül, ki határozottan kijelenti, hogy Tnaisz úr a dologházi bizottmány meghallgatása nélkül bizonyos Dernovitsnét, ki 3 havi kényszermunkára ítéltetett, fogságának ideje előtt szabadon bocsátotta. A dologházi felügyelő vallomása ezzel szemben kideríti, hogy ezen eljárás volt mindig a rendes gyakorlat, ha a dologházi szabályoknak meg nem felelt is. Az inkriminált czikkben foglalt s Thaisz ellen intézett vádak a tanúvallomásokból alaptalanoknak tűnnek ki. A tanúkihallgatással a bizonyítási eljárás befejeztetvén, 20 percnyi szünet után Sárkány József elnök a közvádlónak adja a szót vádja előterjesztésére. Rozgonyi Bertalan közvádlói helyettes: Tisztelt esküdt urak! Mielőtt a lefolyt bizonyítási eljárás eredményét egybefoglalnám, tekintve, hogy önök nem a törvény holt betűi, hanem lelkiismeretük s tiszta meggyőződésük szerint bíráskodnak, mulaszthatlan kötelességemnek ismerem, önök becses figyelmét azon előző körülményeknek megismerésére felhívni, melyek szánandó kutforrását képezik azon törekvéseknek, melyeknek szálai bármily messzenyúlók és szétágazók legyenek is, utolsó eredményükben mégis csak egy czél megvalósítására látszanak irányulni, s e czél: ez. kir. Pest város főkapitányát, Thaisz Elek urat azon állásában, hová őt a szabad választópolgárok igen nagy többségének bizodalma helyezte, megingatni s eltávolítani. Nem tudhatom, — mert a szivek és vesék titkaiba a halandó szemnek behatolni nem lehet, — hogy a mai tárgyalás eredménye önök lelkére azon hatást gyakorolta-e, mint reám; de ha lélektanilag következtetést vonni szabad, úgy önök a kelvonásaiból, a bensélig működő léleknek azon hit tükréről, azt olvasom le, hogy önök szinte megdöbbenve érzik, miszerint a vád tárgyát tevő czikkeknek éle nem csupán Thaisz Elek főkapitány úr ellen van fordítva, de a szabad polgárok alkotmányos jogait is könnyelmű kihívással nevetségessé tenni törekszik, midőn a „Közbiztonság“ czímű lap 11-ik számában, az önök bizalmából megválasztott , jelenleg hivataloskodó összes tanácsot „Mameluk tanácsnak“ nevezi, s ezáltal mintegy önöket szabad választási joguk és bizalmuk gyakorlatáért közvetve megfeddi. Önök a kelvonásaiból leolvashatni vélem továbbá azon megilletődést, mely önök lelkét uralja, midőn látják, hogy Magyarország fővárosának egyik főbb tisztviselője ellen mily jellemű s mily előéletű egyénekből álló csoportulat alakul, hogy az előbbit a rágalom minden kigondolható fegyverével megtámadják, a főkapitánynak és így közvetve a városi tanácsnak is tekintélyét aláássák. Valóban szomorú jelensége lenne a kornak, ha egy becsületesen megfutott hosszú pályán szerzett általános elismerés ily tervszerű megtámadásnak eshetnék áldozatul !Önök azonban látták s hallották a vádlott és az általa felhívott tanukat,hallották az ezeknek multjuk, foglalkozásuk s előéletükre vonatkozó adatokat, s igy a polgári becsületet mindig nemesen védő szívük és meggyőződésük szerint állíthatják fel a párhuzamot vádló és vádlott úr között, miből ismét azon megnyugvást meríthetem, hogy önök igazságossága egy jó hírében s nevében rágalmakkal megtámadott egyén ellen elkövetett sajtóvétség miatt a rászólást kifejezendő és vádlott Forster József úr ellen a vétkességet kimondandja. Ugyanis : Vádlott Forster József ur, saját vallomása szerint, sz. kir. Pest város kapitányi hivatala által 40 napra el lévén ítélve, mint a városnál alkalmazva volt rendőr közeg állásától elmozdittatott, s ezen elmozdítása volt az ok, hogy a vád tárgyát tevő czikkek mindegyikében a szenvedélyes ingerültség fokozódó rágalmaival Thaisz Elek főkapitány urat tervszerűleg megtámadta, az ő hivatalos működését a nagyközönség előtt az önkény és haszonlesés színezetében tüntette fel, ahogy azonban épen e megtámadások és a vád tárgyát tevő czikkekben Thaisz Elek urnák nétkül felhozott körülmények nemcsak alaptalanok, hanem egészben rágalmak, annak törvény- és okmányszerű igazolásául szolgál a Weinbergerféle panaszok tárgyában kiküldött ötös bizottmánynak munkálkodása eredményéül bemutatott jelentés, és az erre keletkezett határozat, mely iratok a jelen tárgyalás folyamat alatt felolvastattak továbbá J) alatt szintén bemutatott és 1. II. 111. IV. V. VI. és VII. számok alatti mellékleteivel együtt felolvasott átirata sz. kir. Pest város tanácsának, melyekben Thaisz Elek főkapitány úrnak szabályos eljárása kimondatott. Ezen iratok által okmányszerüleg igazoltatik az is, hogy mindazon tények, melyeket Forster József ur, „Közbiztonság czimü időszaki lapjában elferdítve, és a rágalom eréjével elöntve közzétett, ezen részrehajlatlan ötös bizottmánynak beható vizsgálódása tárgyát képezték, a többi a vádlotti czikkekben elősorolt esetek pedig az I. alatti okmány szerint végleges elintézést nyertek, így, habár törvény és törvénykezési eljárásunk szabályai szerint már maguk az általam felhívott és felolvasott irományok alapján előállított okmányok általi bizonyítás a további okoskodást, következtetéseket, vagy épen még más bizonyítási módokat feleslegessé tesz is, mindazonáltal figyelmezve arra, hogy önök lelkiismeretes meggyőződésük előtt nemcsak a törvény által előírt bizonyí- t tási módokkal igazolhatom, miszerint Thaisz Elek főkapitány úr a vádbeli czikkek tartalma által alaptalanul rágalmaztatok, hanem azt más, önök tiszta meggyőződésükre ható körülmények által is megvilágíthatom,— engedjék meg önök, hogy ezen idevágó körülmények közül néhányat a fennforgó tárgy bővebb megvilágítása végett fölemlítsek. Ugyanis: „ Az 1848. XVIII. t. sz. 24 §-a értelmében vádlott urnák a nyomozás folyama alatt szabadságában ESKÜDTSZÉKI TÁRGYALÁS. Pesten, jun. 22-én.Elnök : Sárkány József. Bírák : Dolos József és Pasztólyi János. Jegyző : Geramb Gábor. Vádló : Thaisz Elek, Pest város főkapitánya , képviselője: Rozgonyi Bertalan, közvádlói helyettes. Vádlott : Förster József, a „Közbiztonság“ czímű időszaki lap felelős szerkesztője; védő ügyvédei: Gyöngyösi Horváth Imre és Füzesséry Géza. 5691