Budapesti Közlöny, 1870. június (4. évfolyam, 124-146. szám)

1870-06-24 / 142. szám

Az EPERJESI KIR. HATH. FŐGYMNASIUJJBAN az érettségi írásbeli vizsgálatok f. évi július 4-kén, a szóbeliek julius 27-kén kezdődnek; a nyilvános tanulók osztály - vizsgálatai julius 7-dikétől 25 dikéig, a magán tanulóké pedig julius 29-én és 30-kán tartatnak meg. Eperjes, 1870. junius 21 -én. Az igazgatóság. EGYLETEK ÉS TÁRSULATOK! A nemzeti zenede részéről f. évi junius 7-én tar­tott közgyűlés alkalmával Ritter Sándor, egyleti titkár a következő jelentést tett a zenede műkö­déséről 1869.évben,u.m.: 1) A pesti hazai első takarékpénztári egylet ez évben a nemzeti zenede alaptőkéjének 100 frtot, és magyar szavalati osztályának szintén 100 ftot és így összesen 200 ftot ajándékozott. 2) Aul József úr választmányi taggá választatá­sa alkalmából 105 ftot alapítványképen készpénz­ben ajándékozott az intézetnek. 3) Wodianer Albert egyleti tag ur, évenkinti tagdijának fizetését megszüntetvén, annak megfe­lelő tőkét 120 ftot alapitványképen fizetett. 4) A nemzeti zenede és a pesti tekintélyesebb zene-egyletek által Liszt Ferencz koronázási mi­séje és más jelesebb zeneművei előadatván, a nemzeti zenedei pénztár javára 887 frt 20 kr ju­tott ; ezen összegből 300 ft és kr 20 költség czi­­men folyván be, ezen összeg a zenede folyó kiadá­saira és a felszerelési hiányok pótlására fordittatni, az 587 frt pedig mint zenedei­­ház-alapitványi tő­ke tekintetni és kezeltetni rendeltetett. 5) Noséda Gyula választmányi tag ur 10 frtot azon kijelentéssel és óhajtással szentelt, hogy az a tanév végével a legjobb és legszorgalmatosabb szavalat-tanszéki ifjúnak jutalmul adassék. 6) Zenemüveket az egyleti zeneműtár számára ajándékoztak: Ö cs.és Apostoli kir.Felsége i­ se Fe­rencz József uralkodó legkegyelmesebb királyunk. — Továbbá: Hupf Ágoston választmányi tag, Szűk Lipót zenedei tanár, idősb Ábrányi Kornél urak, és Karczag Kornélia kisasszony, ki még Haydn, Gluck, Mozart és Beethoven diszkiadásu és szinezett arczképeit ajándékozta, mely arcz­­képeknek arany keretbe foglaltatása és üveg alá tételének költségeit báró Prónay Gábor egyleti elnök ur ő exolája viselni kegyeskedett. 7) Az 1869. tanévben a zenedei összes tanulók száma 230 volt, e szerint 6 tanulóval több, mint a múlt 1868-ik tanévben. 8) Az egyleti fizető tagok száma: 6 ft 30 krral volt 270; — 12 ft 60 krral volt 4; — 18 ft 90 kr­ral 1 — és 37 ft 80 krral 1 tag. 9) A nemzeti zenede magyar szavalattanszaki könytára pénztárának tiszta jövedelme volt 213 ft 36 kr. költsége pedig 19 „ 55 „ a pénztármaradvány 193 „ 81 „ 10) A nemzeti zenede segélypénztári gyámol­­déjának pénzbeli állapota volt 290 ft 11 kr 11) A segélypénztár tőkepénze 1,457 „ 95 „ 12) A zenedei ház alaptőkéje 764 „ 75 „ 13) Egressy Benjamin emlék ala­pítványa 614­­ 63 „ 14) A bevétel a múlt évben volt 6,714 „ 1 „ A kiadás _________6,386 „ 91 „ a pénztár-maradvány 327 „ 10 „ 15) A nemzeti zenede vagyonál­lása 1869. évi deczemb. 31-ig 44,350 ft 92 kr. Közli Ritter Sándor egyleti titkár. A szabályszerű kisorsolás után az esküdtszék a következő tagokból alakult meg: I. rendes tagok : ifj. Walheim János, Indrákovits Ignácz, Kaszás István, Meleghy János, Bende József, Csajka An­tal, dr. Lövik Adolf, Bojtkor János, Tamási József, Alker Gusztáv, Anderlik Ede, dr. Davida Sándor. II. póttagok : Kovács Miklós és Cseh Sándor. Az esküdtszék tagjai s utánok Kónyi Manó, Márkus Miklós és Schütz Miksa, a mai tárgyalásra berendelt hivatalos gyorsírók a szabályszerű esküt letévén. — Sárkány József elnök előadja, hogy a jelen tárgyalás alapját a „Közbiztonság“ czimű­ idő­szaki lapnak f. évi 4—,7. és 11. számaiban, vala­mint f. évi febr. 14-ki rendkívüli számában közzé tett czikkek képezik, melyek által Thaisz Elek magán­vádló magát becsületében és hivatalos ál­lásában sértve érezvén, vádlott mint szerző ellen keresetét a köz­vádlói hivatal utján az 1848.XVIII. t. ez. 11. és 12. §§-ai alapján f. évi ápril 9 én meginditotta. Ezután vádlotthoz intézi kérdéseit. Vádlott: Forster József, 38 éves, székesfehér­vári születésű, jelenleg váczi lakos, az inkriminált czikkek szerzőjéül határozott , magát vallja, s érettük a felelősséget elvállalja. Felolvastatik:­a vádlevél és az inkriminált czikk. Az inkrim. czikkek Thaisz Elek főkapitányt mint önző, gőgös, csak árulásra és zsarolásra képes, s hivatalos hatalmát elárusító egyént tüntetik fel, ki egyes bordélyházakat (Luft, Huber) pártol, s más rend és ízlés tekintetében szebb bordélyo­kat (Lővyné), mivel főkapitányt nem fizetik, be­zárat, s ismét másokban (Prager) több feljelentés daczára bujafenyves népséget tűr, a ki a kor­mány és tanács rendeletét egyformán félreteszi, ha érdeke úgy követeli. — A vádlevélhez Pest város tanácsának 14904/1870. sz. a. kelt hivatalos irata van mellékelve, mely a „Közbiztonság“ ban a Thaisz ellen intézett rágalmakat alaptalanoknak nyilvánítja, miután a főkapitány eljárása kifogás alá nem jöhet. Az incrciminált czikkekben foglalt sértések rész­leteire nézve az olvasókat a közvádló egész terje­delmében közlött alábbi beszédére utaljuk. A feleknek a felolvasott okiratokra előzetes észrevételeik nem lévén, a bizonyítási eljárás ve­szi kezdetét. Ezután több okmány olvastatik fel Thaisz Elek vádló eljárásának igazolására, mire déli egy óra­kor a tanúk kihallgatása veszi kezdetét. A vádlott fél összesen 56 tanúra, köztük a leg­több bordélyház tulajdonosnőkre hivatkozott, ta­núi egy részének kihallgatásától azonban eláll, úgy hogy csak 37 tanú hallgattatott ki. A tanú­­kihallgatás 6 óra után ért véget. A tanúvallomások a főkapitányra terhelő mo­mentum­ot nem hoznak fel, tán egyedül Polgár városi tanácsnok vallomásán kívül, ki határozot­tan kijelenti, hogy Tnaisz úr a dologházi bizott­mány meghallgatása nélkül bizonyos Dernovits­­nét, ki 3 havi kényszermunkára ítéltet­ett, fogsá­gának ideje előtt szabadon bocsátotta.­­ A do­logházi felügyelő vallomása ezzel szemben kide­ríti, hogy ezen eljárás volt mindig a rendes gya­korlat, ha a dologházi szabályoknak meg nem fe­lelt is. Az inkriminált czikkben foglalt s Thaisz ellen intézett vádak a tanúvallomásokból alapta­lanoknak tűnnek ki. A tanúkihallgatással a bizonyítási eljárás befe­­jeztetvén, 20 perc­nyi szünet után Sárkány József elnök a közvádlónak adja a szót vádja előterjesz­tésére. Rozgonyi Bertalan közvádlói helyettes: Tisztelt esküdt urak! Mielőtt a lefolyt bizonyí­tási eljárás eredményét egybefoglalnám, tekintve, hogy önök nem a törvény holt betűi, hanem lelki­ismeretük s tiszta meggyőződésük szerint bírás­kodnak, mulaszthatlan kötelességemnek ismerem, önök becses figyelmét azon előző körülményeknek megismerésére felhívni, melyek szánandó kutfor­rását képezik azon törekvéseknek, melyeknek szálai bármily messzenyúlók és szétágazók legye­nek is, utolsó eredményükben mégis csak egy czél megvalósítására látszanak irányulni, s e czél: ez. kir. Pest város főkapitányát, Thaisz Elek urat azon állásában, hová őt a szabad választó­polgá­rok igen nagy többségének bizodalma helyezte, megingatni s eltávolítani. Nem tudhatom, — mert a szivek és vesék tit­kaiba a halandó szemnek behatolni nem lehet, — hogy a mai tárgyalás eredménye önök lelkére azon hatást gyakorolta-e, mint reám; de ha lélek­tanilag következtetést vonni szabad, úgy önök a kelvonásaiból, a bensélig működő léleknek azon hit tükréről, azt olvasom le, hogy önök szinte megdöbbenve érzik, miszerint a vád tár­gyát tevő czikkeknek éle nem csupán Thaisz Elek főkapitány úr ellen van fordítva, de a sza­bad polgárok alkotmányos jogait is könnyelmű kihívással nevetségessé tenni törekszik, midőn a „Közbiztonság“ czímű lap 11-ik számában, az önök bizalmából megválasztott , jelenleg hivata­loskodó összes tanácsot „Mameluk tanácsnak“ nevezi, s ez­által mintegy önöket szabad válasz­tási joguk és bizalmuk gyakorlatáért közvetve megfeddi. Önök a kelvonásaiból leolvashatni vélem to­vábbá azon megilletődést, mely önök lelkét uralja, midőn látják, hogy Magyarország fővárosának­­ egyik főbb tisztviselője ellen mily jellemű s mily­­ előéletű egyénekből álló csoportulat alakul, hogy­­ az előbbit a rágalom minden kigondolható fegy­­­­verével megtámadják, a főkapitánynak és így közvetve a városi tanácsnak is tekintélyét alá­­­­ássák. Valóban szomorú jelensége lenne a kornak, ha­­ egy becsületesen megfutott hosszú pályán szerzett­­ általános elismerés ily tervszerű megtámadásnak­­ eshetnék áldozatul !Önök azonban látták s hallot­ták a vádlott és az általa felhívott tanukat,hallot­­­­ták az ezeknek multjuk, foglalkozásuk s előéletük­re vonatkozó adatokat, s igy a polgári becsületet mindig nemesen védő szívük és meggyőződésük szerint állíthatják fel a párhuzamot vádló és vád­lott úr között, miből ismét azon megnyugvást me­ríthetem, hogy önök igazságossága egy jó híré­ben s nevében rágalmakkal megtámadott egyén ellen elkövetett sajtóvétség miatt a rászólást ki­­fejezendő és vádlott Forster József úr ellen a vét­kességet kimondandja. Ugyanis : Vádlott Forster József ur, saját val­lomása szerint, sz. kir. Pest város kapitányi hiva­tala által 40 napra el lévén ítélve, mint a város­nál alkalmazva volt rendőr közeg állásától el­­mozdittatott, s ezen elmozdítása volt az ok, hogy a vád tárgyát tevő czikkek mindegyikében a szen­­­­vedélyes ingerültség fokozódó rágalmaival Thaisz Elek főkapitány urat tervszerűleg megtámadta, az ő hivatalos működését a nagy­közönség előtt az önkény és haszonlesés színezetében tüntette fel, a­hogy azonban épen e megtámadások és a vád tárgyát tevő czikkekben Thaisz Elek urnák nét­­kül felhozott körülmények nemcsak alaptalanok, hanem egészben rágalmak, annak törvény- és okmányszerű igazolásául szolgál a Weinberger­­féle panaszok tárgyában kiküldött ötös bizott­mánynak munkálkodása eredményéül bemutatott jelentés, és az erre keletkezett határozat, mely iratok a jelen tárgyalás folyamat alatt felolvastattak továbbá J) alatt szintén bemutatott és 1. II. 111. IV. V. VI. és VII. számok alatti mellékleteivel együtt felolvasott átirata sz. kir. Pest város taná­csának, melyekben Thaisz Elek főkapitány úr­nak szabályos eljárása kimondatott. Ezen iratok által okmányszerüleg igazoltatik az is, hogy mindazon tények, melyeket Forster József ur, „Közbiztonság­­ czimü időszaki lapjában elfer­dítve, és a rágalom eréjével elöntve közzétett, ezen részrehajlatlan ötös bizottmánynak beható vizsgálódása tárgyát képezték, a többi a vádlott­i czikkekben elősorolt esetek pedig az I. alatti okmány szerint végleges elintézést nyertek,­­ így, habár törvény és törvénykezési eljárásunk szabályai szerint már maguk az általam felhívott­­ és felolvasott irományok alapján előállított okmá­nyok általi bizonyítás a további okoskodást, következtetéseket, vagy épen még más bizonyítási módokat feleslegessé tesz is, mindazonáltal figyel­­mezve arra, hogy önök lelkiismeretes meggyőző­désük előtt nemcsak a törvény által előírt bizonyí- t tási módokkal igazolhatom, miszerint Thaisz Elek­­ főkapitány úr a vádbeli czikkek tartalma által­­ alaptalanul rágalmaztatok, hanem azt más, önök­­ tiszta meggyőződésükre ható körülmények által is­­ megvilágíthatom,— engedjék meg önök, hogy ezen idevágó körülmények közül néhányat a fennforgó­­ tárgy bővebb megvilágítása végett fölemlítsek.­­ Ugyanis: „ Az 1848. XVIII. t. sz. 24 §-a értelmében vádlott urnák a nyomozás folyama alatt szabadságában ESKÜDTSZÉKI TÁRGYALÁS. Pesten, jun. 22-én.Elnök : Sárkány József. Bírák : Dolos József és Pasztólyi János. Jegyző : Geramb Gábor­­. Vádló : Thaisz Elek, Pest város főkapitánya , képviselője: Rozgonyi Bertalan, közvádlói he­­­lyettes. Vádlott : Förster József, a „Közbiztonság“ czímű időszaki lap felelős szerkesztője; védő ü­gyvédei: Gyöngyösi Horváth Imre és Fü­zesséry Géza. 5691

Next