Budapesti Közlöny, 1870. június (4. évfolyam, 124-146. szám)

1870-06-29 / 146. szám

BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK. Bécs, jun. 28. A felső austriai falusi községek ultramontán szellemben választottak. A morvaországi városi választások szabadelvűek. Linz, junius 27. Az osztrák vidéki kerületekben összesen 18 klerikális és egy határozatlan elvű választatott. — A HORVÁT ORSZÁGGYŰLÉS elnöke Vakanovics Antal az elnapolt országgyűlést junius 30 ára ismét egybehívta. — A LIPTHÓ- ÁRVÁI 54. számú honvédzászlóalj tisztikara Szent-Iványi Márton főispán ur nejét zászlóanyául kérte fel, mit is az illető asszonyság egész készséggel elfogadott. — A „Pesti polgári kör“ vasárnap d. u. 3 —6 ig immár saját, igen díszes helyiségeiben (Király utcza 28. sz.) Beöthy Ákos ur elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. A napirendre tűzött választmányi előterjesztések elfogadtatván, a tagsági dij 4 írtról 6 írtra emeltetett ujonan belépő tagokat illetőleg, a régi tagok 1872-ig, mikor az első 3 éves ciklus lejár, önkéntes aláírások utján megadóztatták magukat és a kör jövedelmei igy 2500—3000 írttal szaporodtak. Schneider Imre pénztárnoknak érdemei közfelkiáltással jegyzőkönyvi elismerést nyertek. A választmánynak 50-ről 100 tagra való szaporítása elejtetvén, mint eddig, 50 tagból fog az állam, de jogában áll 6 tiszteletbeli és szavazatképességgel bíró jegyzőt kinevezni. A Határozatképességre ezentúl nem mint eddig a tagok pb részének, hanem 100 tagnak jelenléte lesz szükséges. — Hírlapokra 800 frt állíttatott a budgetbe. —■ Az 1200 deákpárti választókból álló kör szép felvirágzásnak örvend. _ _ — A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT népies nyelven irt füzeteket szándékozik kiadni. Hogy a geológia iránt mily nagy az érdekeltség hazánkban is, kitűnik onnan, hogy az egyetemi geológiai felolvasásokat igen nagy számú egyetemi tanuló hallgatja. A CSOKONAI- SZOBROT, mely Münchenben készült, közelebb szállítók a vasúton Debreczenbe. A lapokban róla irt magasztaló szavakat teljesen igazolja a jeles mű. A szobor felállítása augusztus végére marad. — BEETHOVEN EMLÉKÉT a philharmoniai társulat is megünnepli őszszel. Nagy hangversenyt fog rendezni, melyben Beethoven 9. symphoniája s Liszt nagy cantateja kerül előadásra, utóbbi a szerző személyes karvezetése mellett. Ez ünnepélyhez Joachim és Singer Ödön is eljönnek. — ZÁSZLÓSZENTELÉS. A „Fortuna“ beteg-, temetkezési- és önsegélyző egylet zászlójának ünnepélyes fölszentelése e hó 29-én de 9 órakor a városligetben, a tűzjátéktéren lesz. A műsort az egyleti elnök , Schubert János üdvözlő beszéde nyitja meg. Utána fog következni a zászlóének, énekelve a kar által, philharmonika- kísérettel. Az ünnepi beszédet Renge János fogja tartani. Végül a zászlószegek beütése lesz. Az ünnepély előtt az összegyülteket lefényképezik. Rész idő esetére az ünnepély jövő vasárnapra marad. — Az ORSZ. MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET által i. é. junius 30 án délutáni 4 órakor a városligeti Cséry-féle majorban, egy Amerikából March és Kuné mérnökök által hozott uj szerkezetű aratógéppel tartandó próbatételre a t. ez. gazdaközönség meghivatik. — A PESTI NEMZETI ZENEDE RÉSZÉRŐL I. 1870. évi junius 7-én tartott közgyűlés alkalmával, e következő egyleti tagok igazgató-választmányi tagokká egy évre szótöbbséggel megválasztattak, u. m. : Agerházy György, Aul József, Barnay Ignácz, Bartay Ede, Beregszászy Lajos, Blaskovics Sándor, Brüll Sámuel, Csacskó Imre, Csery Kálmán, Czanyuga József, Fülöp István, Göndöcs Benedek, Grünzweil Norbert, Haader György, Hajós József, Hupf Ágoston, Jámbor László, Kár Mátyás, Karácsonyi Guido gr., Kléh István, Kollarits Ferencz, Kubinyi Ágoston, Mészner József, Muraközy László, Neuhoffer János, Noséda Gyula, Orczy Bódog báró, Pentsch János, Prufsich Lajos, Reményi Ede, Rökk Szilárd, Rosty Pál, Schiller Gyula, Schwendtner Mihály, Stephani Lajos, Szabó Béla, Thann Károly, Unger Henrik, Waldhauser Adolf és Wenzel Tivadar. Közli Ritter Sándor, egyleti titkár. 2784 KÜLFÖLD. FRANCZIA ÜGYEK. Ollivier jegyzéke Bannevilehez. Az A- A. Ztg. jó forrásból közli Olliviernek, a franczia ideiglenes külügyérnek sokat emlegetett jegyzékét, melyet máj. 12-én Banneville marquishoz intézett. A jegyzék igy hangzik: Követ úr! A császár kormánya a zsinaton nem képviseltette magát, holott ezen joggal, mint az egyház világi tagjainak meghatalmazottja bírna. Hogy excessiv nézetek nem fognak dogmákká emeltetni, számított a püspökök bölcsességére és a szent atya okosságára. Hogy polgári és politikai törvényeinket a theokratia túlkapásai ellen megvédelmezze, számított a nyilvános jogérzetre, a franczia katholikusok hazafiságára s a közönséges szentesítési eszközökre, melyek fölött rendelkezik. Méltányolta tehát a praelatusok gyülekezetének fenségét, kik a lelkek és hit nagy érdekei felett határozni gyűltek össze, s csak azon küldetést vallotta a magáénak, hogy a concilium teljes szabadságát megóvja. Európának azon veszélyek iránti aggodalma által, melyekbe az egyházat bizonyos észszerűtlen indítványok dönthetnek, figyelmeztetve lévén , óhajtván, hogy a vallásos hit ellen szervezett támadási eszközök ne fokoztassanak, egy pillanatra elhagyta tartózkodó állását, hogy tanácsot adjon és ellenvetéseket tegyen. A pápa nem tartotta szükségesnek tanácsunkat megfogadni, ellenvetéseinket figyelembe venni. Mi tehát nem ragaszkodunk azokhoz, viszszatérünk reservált állásunkba. Ön tehát semmi értekezést, még a pápával sem, Antonelli bibornokkal sem idézend elő a zsinat ügyei felett, sem az ily értekezésre meghívást el nem fogadja. Ön csak értesülést szerzend magának, hogy azon tények és érzületek folyamában maradjon, melyeket a zsinat kelt,s azon benyomásokat észleli, melyeket előidéz. Mondja meg ön franczia püspökeinek, hogy tartózkodásunk nem közöny. Sőt inkább az ő irántokvaló tiszteletből és kiváló bizalomból ered. Legyőzetésük igen keserű lenne, ha azt a polgári hatalom, interventiójával meg nem akadályozta volna, s a püspökök győzelme teljes értékkel bizand, ha e győzelmet egyedül saját erőfeszítésünknek és az igazság erejének köszönhetendik. Fogadja stb. Emile Ollivier. Párisból 27-ről teljesen alaptalannak nyilvánítják a belügyminiszer lelépésére vonatkozó hírt, hanyagoltságot, — összehasonlítván azt a szárazföldi rendszer eredményeivel. Nagy komolysággal támogatá Richard módosítványának két első pontját, — a hitfelekezetiség gátolását, s a kényszert, — de a harmadik pontot, a világi közoktatást, erélyesen ellenzé. Miután még többen emeltek szót, — Gladstone először is kimutatá, hogy a bilit méltán lehet a nemzeti közoktatás nagy tervének tekinteni. — Erre a községi adózásból segélyzett iskolák ügyét tárgyalván, elismeré, hogy a bili egyezkedésen alapul, — de tagadá, hogy az méltánytalan volna a non-conformisták irányában. Kiemelé, hogy az egyház lemondott a megkülönböztető formulárok a felekezeti felügyelet használatáról, — s elfogadott egy kötelező lelkiismereti záradékot; — képtelenségnek jelölé ki Harcourt azon állítását, mintha Cowper-Temple módositványa tisztán felekezetiség rendszere lenne, — s kimutatá, hogy az mig teljes lelkiismereti szabadságot biztosit,— a felekezetiség azon neme ellen is intézkedik, mely a proselytismus felé van irányozva. Ami az „önkéntes iskolákat“ illeti, azt állítá, hogy a legutóbbi módosítványok számos oly visszaéléseket előznek meg, melyek az eredeti bili mellett lehetségesek lettek volna, de kész azt biztosítni, hogy a titkos tanácsi segélyzés összege nem lesz nagyobb, mint amennyi a világi közoktatás költségeit fedezheti. Végül határozottan kijelenté, hogy sem a kormány hitelét, sem a kérdés érdekét nem mozdítná elő, ha a bili lényeges elveitől való bármely eltérésbe beleegyeznék. Szavazásra kerülvén a dolog, Richmond módosítványa 421 szavazattal 60 ellen elvettetett. Erre a bili bizottmányi tárgyalása hétfőre tűzetett ki. Bombayból 24-ről jelentik, hogy az indiai kormány, Simda helyett, más nyári székhelyet keres. A kormány által kitűzött jutalom következtében oly értesülések érkeztek, miknek eredménye az „Aurora“ hajó kapitányának s két angol szállitmányi alkusznak elfogatása lett, kik azzal vannak vádolva, hogy tervükben volt, rosz gyapotot s gyapjút szállíttatni, s erre a hajót fölgyujtatni, oly czélból, hogy az áruk biztosítási összegét megnyerhessék. London, jun. 27. Clarendon külügyér utóda valószínűleg gróf Kimberley lesz. Clarendon lord, kinek halálát tegnapi táviratunkban már jelentettük, 70 éves volt. ANGOL ÜGYEK. A felsőház f. hó 24-iki ülésében az izlandi földbirtok brlt bizottmányi tárgyalása folytattatván,a herczeg Richmond a 3. záradékhoz azon módositványt terjeszté elő, mely szerint ha a bérlő saját bérletét, a földesur megegyezése nélkül, másnak engedné át, — a földesur, kibecsülés esetében, nem tartoznék az engedményest kárpótolni. — E módosítvány, — a kormány ellenére, — 116 szavazattal 82 ellen elfogadtatott. — Szintén elfogadtatott herczeg Richmond-nak azon módositványa is, mely szerint kihagyatnak ama szavak, melyek az albérlés büntetésétől fölmentik a félholdnál többre nem terjedő földdarabnak bérbeadását, a bérjószág mivelésére jóhiszemüleg fölhívott földműves-munkások részére. Szintén keresztülment, — a kormány ellenére, — herczeg Richmondnak azon módosítványa, mely szerint azon bérlet időtartama , melynek elteltével a földbirtokos föl lenne mentve a kibecsülésért való kárpótlás fizetésétől, 31 év helyett 21 évre szabatnék ki. Végre elfogadtatott lord Salisbury azon módosítványa is, melyszerint az 50 (s nem 100) font st.en felüli összes bérjószágok kivétetnek a megzavarásért való kárpótlás igénylésének joga alól. Erre a tárgyalás folytatása elhalasztatott. Az alsóházban a közoktatási bili tárgyalása folytattatván, a Mandella sötét színekkel festé az angol nagy városokban létező közoktatási és OLASZ ÜGYEK. Dechamps mechelni érsek, az infallibilisták vezére a zsinat elé négy uj canoat terjeszté, melyekben azon jogok védői, melyek eddig a püspököket megilletik, egyházi átokkal bujtatnak. E kanonok igy szólanak: 1. Ha valaki mondja, hogy a pápa bírja ugyan az egyházban a főnökség joghatóságát, de nem a legfőbb hatalmat egyházat tanítani, vezetni és irányozni, mintha a főnökség joghatóságát ama legfőbb hatalomtól elkülöníteni lehetne — kiátkozott legyen. — 2. Ha valaki mondja: a római pápa hatalma nem teljes, hanem meg van osztva a szent pápa s a püspökök között, mintha a szent lélek által az egyház tanítására és vezetésére egy legfőbb pásztor alatt rendelt püspökök isten által arra is rendeltettek volna, hogy az egész egyház fejének legfőbb hatalmában részt vegyenek, kiátkozott legyen. 3. Ha valaki mondja: az egyház legfőbb hatalma nem az egész egyház fejében, hanem a püspökök sokaságában nyugszik, kiátkozott legyen. 4. Ha valaki mondja: a római pápának teljes hatalom adatott ugyan az egész egyházat, hívőket és pásztorokat vezetni és kormányozni, de nem a teljes hatalom, hogy őket tanítsa — kiátkozott legyen. Mint Flórenczből 24-ről jelentik, miután több mint 100 követ írta alá a Szt.-Gotthard-vasútra vonatkozó interpellátió-kivonatot, a kormány nem vélte jónak a vitatkozást bevárni, hanem haladéktalanul előterjeszteni a szerződést. Flórencz, június 27. A király, Austria és Francziaország hadseregei iránti rokonszenvének feltüntetésére Pollak és Delahaye ezredeseknek az olasz kir. korona rend középkeresztjét adományozta.