Budapesti Közlöny, 1870. július (4. évfolyam, 147-173. szám)

1870-07-01 / 147. szám

Buda-Pest, 1870. Péntek, julius 1. 147. szám. Kéziratok nem követnek víman. Bérmentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el._____________________________ Előfirrtkai árak :Hivatalos Hirdetésbb : Napoktai postai szétköi.dassbl :Budapkstkh házhoz hobdva : A hivatalos „Értesítőbe-* igtatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés-Egész. évre Égése évre. . 18 frt.— kr. Félévre . . . • ■ • io „ Félévre . ért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— Negyedévre . Negyedévre - 4 , 50 „ 200-ig 2 frt, 200—SOO-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 írttal több. SzIBBSBZTosca : Pesten. hatvani-utcrs 10-ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok­­ tere 7. sz. a. földszint. Magánhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr, többszöri hir­detésért 8 kr. minden beigtatás­nál. A bélyeg­ dij külön minden beigtatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Vallás- és közoktatási magyar minisze­rem előterjesztésére az eperjesi kath. fő­­gymonasiumnál megürült igazgatói állo­másra Nuber Sándor ottani rendes tanárt a rendszeresített évi illetményekkel neve­zem ki. Kelt Laxenburgban, 1870. évi június 18. Ferencz József, s. k. Báró Eötvös József, s. k. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország Királya stb., és Magyarország Apostoli Királya. Kedvelt Magyarországunk é­s társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket terjesz­tették szentesítés végett Felségünk elé : TÖR­VÉNYCZ­IKK az 1868. évi XLV. t. ez. 2. §-a b) pontjának módo­sítása tárgyában. (Kihirdettetett a képviselőházban 1870. évi junius bó 27-én, a főrendiházban 1870. junius 28-án.) 1. §. A magyar keleti mozdony-vasút, valamint annak Gyulafehérvárra, Marosvásárhelyre és Nagy Szebenbe vezető szárnyvonalai kiépítése tárgyában létrejött 1868. évi XLV. t. sz. 2. §-ának b) alatti határozata mely, szerint a maros­vásárhelyi szárnyvonalnak Gerendnél kell a fővo­nalból kiágaznia, a közmunka- és közlekedési mi­niszer indokolt előterjesztésére oda módosíttatik, hogy ezen kiágazás Székely-Kocsárdnál eszkö­zöltessék. 2. §. E törvény végrehajtásával a közmunka- és közlekedési minister bizatik meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vall­­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szente­sítjük, s mind magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáz hetvenedik évi junius hó huszonötödikén. Ferencz József, s. k. (P. H.) Gróf Andrásy Gyula, s. k. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország Királya stb., és Magyarország Apostoli Királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesités végett Felségünk elé : TÖRVÉNYCZIKK a nyíregyház-ungvári másodrendű gőzmozdony-vas­­ut kiépítése tárgyában. (Kihirdettetett a képviselőházban 1870. évi junius hó 27-én a főrendiházban 1870. junius 28 án.) 1. §. A Nyíregyháztól Ungvárig vezetendő má­sodrendű gőzmozdony-vasut kiépitése tárgyában előterjesztett engedély okmány a jelen törvény ál­tal jóváhagyatván, beczikkelyezése elrendeltetik. 2. §. E törvény végrehajtásával a közmunka és közlekedési- és a­ pénzü­gyministerek bízatnak meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi ab­ban foglaltatik, összesen és egyenkint he­lyesnek, kedvesnek s elfogadottnak vall­­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szente­sitjük, s mind magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáz hetvene­dik évi junius hó huszonötödikén. Ferenc­. József, s. k. (P. u.) Gr. Andrásy Gyida, s. k. A nyíregyház-ungvári vasút engedély okmánya. 1. §. Az engedélyes észak­keleti vasúttársaság jogot nyer egy, a tiszavidéki vasút nyíregyházi ál­lomásától Csapon át Ungvárig vezető mozdonyvas­­út építésére és üzletére. 2. §. Az engedélyes társulat az engedélyezett pálya építésénél és üzleténél köteles jelen enge­délyi okirat tartalmához, továbbá a közmunka- és közlekedési minister által 1868. évi ápril­is 2- án 4973. szám alatt kibocsátott, az országgyűlés ál­tal jóváhagyott ideiglenes vasutengedélyezési sza­bályhoz, valamint az 1867-ki vám és kereske­delmi szövetség 8. § ban ideiglen elfogadott vas­úti üzletrendhez mindaddig alkalmazkodni, míg ezen ideiglenes szabályok helyett a hazai törvény­­hozás által hozandó újabb törvények és a kor­mány által kibocsátandó rendelvények életbe nem lépnek, melyekhez, valamint az azok behozataláig a fennálló szabályokon a magyar kormány által teendő minden változtatásokhoz is alkalmazkodni és azoknak föltétlenül hódolni tartozik. A­mennyi­ben azonban e törvények és szabályok folytán az engedélyes társulatra újabb terhek háromolnának, azokért neki a méltányosságnak megfelelő kár­mentesítés fog nyújtatni. 3. §. A pálya építése és üzleti felszerelése a je­len engedélyokmány alapjául felvett átalános ter­vezetek sz­erint és az engedélyes társulat által ké­szítendő s a kormányhoz átvizsgálás és jóváha­gyás végett felterjesztendő részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni. Mindazonáltal úgy a kormánynak, mint az en­gedélyes társulatnak szabadságukban állandó az általános tervezet megváltoztatását javaslatba hozni. Ezeken fölül az építkezésnél különösen a kor­mány kívánalmai, nemkülönben a fennálló átalá­nos építkezési és rendőri szabályok szerint kell eljárni. A kormány fentartja magának, hogy az építési terven változtatásokat tehessen, a­mennyiben ilye­nek a műszaki vizsgálat, vagy a jelen engedély­­okmány 2. §-ában érintett miniszeri rendelet 6. §. határozata szerint intézendő közigazgatási vonal­járás eredménye, vagy az építés tartama alatt tel­­jesített egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgá­lat, valamint a közforgalom érdekéből, és a pálya fennállásának biztosítására, nemkülönben a tör­vényes határozmányok teljesítése­­szempontjából szükségeseknek fognak találtatni, ezek által azon­ban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonaljárás folytán meg­határozott pályanyom és pálya­hossz-szelvény vál­tozást nem szenvedhetnek. Ha az építés kivitelénél, gazdálkodási vagy üz­leti tekintetből akár a pályavonal akár a rész­lettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, mi­által egyébként se a pályatervezet főirányának változást szenvedni se azon esetnek bekövetkezni nem szabad, hogy szemben az elfogadott vonallal a lejt- és irányvi­szonyok kedvezőtlenebbekké váljanak, ily változ­tatások megengedése a kormánytól lesz kiké­rendő. • 4. §: A pálya alépítménye egy vágányra előál­lítható s ehhez képest a terület kisajátítása egye­lőre annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomu sinathoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. A­mennyiben azonban tekintettel a jövőre, a ministérium czél­­szerűnek ítélendi a földterületet már most kétvá­gányú vasútra kisajátítani, az engedélyes társulat erre méltányos és külön megállapítandó kárpót­lás mellett köteleztetik. Mihelyt annyira növekedett a forgalom, hogy a tiszta jövedelem a névleges üzleti­ tőke 8% jöve­delmének megfelel és az engedélyesek minden — a kamatbiztosítás alapján az államtól nyert előle­geket és ezek kamatait törlesztették, kötelesek az engedélyesek — a­mennyiben a kormány azt kívánná­­ a második vágányt minden kártalaní­tás nélkül előállítani. A forgalom növekedtével minden más esetben is kívánhatja a kormány a második vágány előállítását, csakhogy ekkor a részletes határományok az engedélyesek egyetér­­tőleg lesznek megállapítandók. 5. §. A munkálatok kivitelénél az engedélyesek által következő átalános rendszabályokkal lesznek követendők: a) Alépítmény. A maximál emelkedési viszony legyen úgy, mint egy áll a százötvenhez (1: 150). A kanyarodások­nak a nyílt pályán nem szabad 400 méternél ki­sebb félátmérővel bírniuk. A pálya szabályszerű (normál) keresztszelvé­nyeire nézve a bevágásoknál és töltéseknél a fala­zatokon és azok közt azon szabályok és szabvány­­rajzok követendők, melyek az állam költségén fo­ganatba vett Il-od rendű vonalaknál (Miskolcz- Bánréve) megállapittattak, s nevezetesen, melyek szerint a pálya koronaszélessége ott, hol a sínek a talpfán feküsznek, egyenes vonalakban 3.1 mé­terre, kanyarulatokban 3.4 méterre határoztatok Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a kövecságyat előállítani s annak azon időben, mi­dőn a pályafentartási költségeknek az üzleti szám­adásba fölvétele kezdődik, a talpfák befedésével a keresztszelvény- szabványokban meghatározott mértékkel kell bírnia, ezenkívül még az építési alap fehére pályamértföldenkint legalább 300 köb-

Next