Budapesti Közlöny, 1870. július (4. évfolyam, 147-173. szám)
1870-07-01 / 147. szám
Buda-Pest, 1870. Péntek, julius 1. 147. szám. Kéziratok nem követnek víman. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el._____________________________ Előfirrtkai árak :Hivatalos Hirdetésbb : Napoktai postai szétköi.dassbl :Budapkstkh házhoz hobdva : A hivatalos „Értesítőbe-* igtatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés-Egész. évre Égése évre. . 18 frt.— kr. Félévre . . . • ■ • io „ Félévre . ért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— Negyedévre . Negyedévre - 4 , 50 „ 200-ig 2 frt, 200—SOO-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 írttal több. SzIBBSBZTosca : Pesten. hatvani-utcrs 10-ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok tere 7. sz. a. földszint. Magánhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr, többszöri hirdetésért 8 kr. minden beigtatásnál. A bélyeg dij külön minden beigtatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Vallás- és közoktatási magyar miniszerem előterjesztésére az eperjesi kath. főgymonasiumnál megürült igazgatói állomásra Nuber Sándor ottani rendes tanárt a rendszeresített évi illetményekkel nevezem ki. Kelt Laxenburgban, 1870. évi június 18. Ferencz József, s. k. Báró Eötvös József, s. k. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország Királya stb., és Magyarország Apostoli Királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé : TÖRVÉNYCZIKK az 1868. évi XLV. t. ez. 2. §-a b) pontjának módosítása tárgyában. (Kihirdettetett a képviselőházban 1870. évi junius bó 27-én, a főrendiházban 1870. junius 28-án.) 1. §. A magyar keleti mozdony-vasút, valamint annak Gyulafehérvárra, Marosvásárhelyre és Nagy Szebenbe vezető szárnyvonalai kiépítése tárgyában létrejött 1868. évi XLV. t. sz. 2. §-ának b) alatti határozata mely, szerint a marosvásárhelyi szárnyvonalnak Gerendnél kell a fővonalból kiágaznia, a közmunka- és közlekedési miniszer indokolt előterjesztésére oda módosíttatik, hogy ezen kiágazás Székely-Kocsárdnál eszközöltessék. 2. §. E törvény végrehajtásával a közmunka- és közlekedési minister bizatik meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesítjük, s mind magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáz hetvenedik évi junius hó huszonötödikén. Ferencz József, s. k. (P. H.) Gróf Andrásy Gyula, s. k. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország Királya stb., és Magyarország Apostoli Királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesités végett Felségünk elé : TÖRVÉNYCZIKK a nyíregyház-ungvári másodrendű gőzmozdony-vasut kiépítése tárgyában. (Kihirdettetett a képviselőházban 1870. évi junius hó 27-én a főrendiházban 1870. junius 28 án.) 1. §. A Nyíregyháztól Ungvárig vezetendő másodrendű gőzmozdony-vasut kiépitése tárgyában előterjesztett engedély okmány a jelen törvény által jóváhagyatván, beczikkelyezése elrendeltetik. 2. §. E törvény végrehajtásával a közmunka és közlekedési- és a pénzügyministerek bízatnak meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek s elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesitjük, s mind magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáz hetvenedik évi junius hó huszonötödikén. Ferenc. József, s. k. (P. u.) Gr. Andrásy Gyida, s. k. A nyíregyház-ungvári vasút engedély okmánya. 1. §. Az engedélyes északkeleti vasúttársaság jogot nyer egy, a tiszavidéki vasút nyíregyházi állomásától Csapon át Ungvárig vezető mozdonyvasút építésére és üzletére. 2. §. Az engedélyes társulat az engedélyezett pálya építésénél és üzleténél köteles jelen engedélyi okirat tartalmához, továbbá a közmunka- és közlekedési minister által 1868. évi április 2- án 4973. szám alatt kibocsátott, az országgyűlés által jóváhagyott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1867-ki vám és kereskedelmi szövetség 8. § ban ideiglen elfogadott vasúti üzletrendhez mindaddig alkalmazkodni, míg ezen ideiglenes szabályok helyett a hazai törvényhozás által hozandó újabb törvények és a kormány által kibocsátandó rendelvények életbe nem lépnek, melyekhez, valamint az azok behozataláig a fennálló szabályokon a magyar kormány által teendő minden változtatásokhoz is alkalmazkodni és azoknak föltétlenül hódolni tartozik. Amennyiben azonban e törvények és szabályok folytán az engedélyes társulatra újabb terhek háromolnának, azokért neki a méltányosságnak megfelelő kármentesítés fog nyújtatni. 3. §. A pálya építése és üzleti felszerelése a jelen engedélyokmány alapjául felvett átalános tervezetek szerint és az engedélyes társulat által készítendő s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni. Mindazonáltal úgy a kormánynak, mint az engedélyes társulatnak szabadságukban állandó az általános tervezet megváltoztatását javaslatba hozni. Ezeken fölül az építkezésnél különösen a kormány kívánalmai, nemkülönben a fennálló átalános építkezési és rendőri szabályok szerint kell eljárni. A kormány fentartja magának, hogy az építési terven változtatásokat tehessen, amennyiben ilyenek a műszaki vizsgálat, vagy a jelen engedélyokmány 2. §-ában érintett miniszeri rendelet 6. §. határozata szerint intézendő közigazgatási vonaljárás eredménye, vagy az építés tartama alatt teljesített egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből, és a pálya fennállásának biztosítására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesítéseszempontjából szükségeseknek fognak találtatni, ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonaljárás folytán meghatározott pályanyom és pályahossz-szelvény változást nem szenvedhetnek. Ha az építés kivitelénél, gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, miáltal egyébként se a pályatervezet főirányának változást szenvedni se azon esetnek bekövetkezni nem szabad, hogy szemben az elfogadott vonallal a lejt- és irányviszonyok kedvezőtlenebbekké váljanak, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. • 4. §: A pálya alépítménye egy vágányra előállítható s ehhez képest a terület kisajátítása egyelőre annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomu sinathoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. Amennyiben azonban tekintettel a jövőre, a ministérium czélszerűnek ítélendi a földterületet már most kétvágányú vasútra kisajátítani, az engedélyes társulat erre méltányos és külön megállapítandó kárpótlás mellett köteleztetik. Mihelyt annyira növekedett a forgalom, hogy a tiszta jövedelem a névleges üzleti tőke 8% jövedelmének megfelel és az engedélyesek minden — a kamatbiztosítás alapján az államtól nyert előlegeket és ezek kamatait törlesztették, kötelesek az engedélyesek — amennyiben a kormány azt kívánná a második vágányt minden kártalanítás nélkül előállítani. A forgalom növekedtével minden más esetben is kívánhatja a kormány a második vágány előállítását, csakhogy ekkor a részletes határományok az engedélyesek egyetértőleg lesznek megállapítandók. 5. §. A munkálatok kivitelénél az engedélyesek által következő átalános rendszabályokkal lesznek követendők: a) Alépítmény. A maximál emelkedési viszony legyen úgy, mint egy áll a százötvenhez (1: 150). A kanyarodásoknak a nyílt pályán nem szabad 400 méternél kisebb félátmérővel bírniuk. A pálya szabályszerű (normál) keresztszelvényeire nézve a bevágásoknál és töltéseknél a falazatokon és azok közt azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az állam költségén foganatba vett Il-od rendű vonalaknál (Miskolcz- Bánréve) megállapittattak, s nevezetesen, melyek szerint a pálya koronaszélessége ott, hol a sínek a talpfán feküsznek, egyenes vonalakban 3.1 méterre, kanyarulatokban 3.4 méterre határoztatok Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a kövecságyat előállítani s annak azon időben, midőn a pályafentartási költségeknek az üzleti számadásba fölvétele kezdődik, a talpfák befedésével a keresztszelvény- szabványokban meghatározott mértékkel kell bírnia, ezenkívül még az építési alap fehére pályamértföldenkint legalább 300 köb-