Budapesti Közlöny, 1870. július (4. évfolyam, 147-173. szám)

1870-07-01 / 147. szám

D) Aranypénzek Egyes aranyak 4 frt 80 krosok Összes pénzités 359,761 1.726,852 80 6.540,067 86 33.568,463 II. KIMUTATÁS a bécsi cs. kis-, föpénzverdénél 1869-ben véghezvitt pénzités eredményeiről. A pénzités darab összege száma forint kr. 87,755 175,510­­902,664 902,664 — 6.208,421 — 2.962,827 — Összesen : 60.670,375 9.171,248 — C) Réz váltópénzek Egy krajczárosok_ _ Főösszeg . 61.660,794 10249,422 — D) Kereskedelmi ezüstpénzek Keleti tallérok 16,000 33,677 29 E) Aranypénzek Négyes aranyak 19 frt 20 krajczárjával 18,740 Egyes aranyak 4 frt 80 krajczárjával 219,220 359,808 — 1.052,256 — Összesen . 237,960 1.412,064 — Összes pénzités . 61.914,754 11.695,163 29 Osztrák értékű A) Ezüst-pénzek Két forintosok Egy .. n J I Összesen . 990,419 B) Ezüst váltópénzek 20 kisok) Az 1868-ki 31.042,105 10 b )törv.szerint 29.628,270 1.078,174 . ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CXCVII-dik ÜLÉSE 1870. JUNIUS 30-ÁN DÉLELŐTT 10 ÓRAKOrI. Elnök: Somssics­ Pál. Jegyzők: Jámbor Pál, Bujanovich Sándor és Széll Kálmán. A­ kormány részéről jelen vannak: gr. An­­drásy Gyula, Kerkapoly Károly, Horvát Boldizsár, Rajner Pál, Szlávy József, dr. Eöt­vös József, Gorove István ministerek. Tárgyai: Végmegszavazása az 1868. Vil­ ik t. ez. által helybenhagyott szerződés 5 ik és 20-ik §-ának módosítása iránt beadott törvényjavas­latnak. Tárgyalása a köztörvényhatóságok rendezése tárgyában beadott törvényjavaslatnak, úgy Tisza Kálmán és társai, László Imre és társai, s Elekes György képviselők által beadott határozati javas­latoknak. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hi­­­­telesíttetik. Elnök : Következnek az elnöki előterjesztések és pedig: Nyitramegye közönségének feliratát mutatom be a honalapitás ezredévének megünneplése iránt. Továbbá a következő hatóságok kérvényeit, úgymint : Győr szab. kir. város kérvényét, mely­ben a köztörvényhatóságok rendezésére vonatkozó észrevételeit felterjeszti. Pécs szab. kir. város közönségének feliratát, melyben kéri, miként a szab. kir. városok külön törvényezikk által szabályoztassanak. Gömör- és Kis-Hontmegyék közönségének fel­iratát, Rimaszombat és Rosnyóra első folyamodása bíróságok felállításáért, s kéri, hogy az utóbbi bá­nyaügyekben bíráskodási joggal is felruháztassék. Ezek a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak Az elnökségnek több előterjesztése nincs. A köztörvényhatóságok rendezésére vonatkozó törvényjavaslat ellenében beadnak kérvényeket: László Imre : Szentes város tanácsa, illetőleg az egész városi közönség nevében; Csanády Sán­dor: biharmegyei pusztakovác­i és bakonyszegi községek 32 választó­polgára részéről; Eördögh Frigyes: Békésmegyében kebelezett Mező-Berény község polgárai, szám szerint 271 nevében ; Szom­jas József tiszalöki választókerület részéről; Kör­­mendy Sándor Szigetvár városának 140, Viszló községének 52, Mozsgó községének 62, Tóth-Ke­­resztur községének 11, összesen 265 választó­pol­gára nevében ; Vidats János Pest városának néhány lakója részéről; végül pedig Házmán Ferencz Bu­da városának egy kérvényét, melyben kéri, hogy a városok rendezése külön törvénybe foglaltas­sék. (Helyeslés a balon.) Egyszersmind kinyilat­koztatja ellenszenvét a főispánok institutuma el­len ; (Helyeslés a baloldalon.) valamint ellennéze­tét a virilis szavazatokra nézve legalább a váro­sokban (Mindenütt! balfelől.) Midőn e kérvényt a t. ház asztalára letenném, egyszersmind esedezem, hogy a fővárosnak ezen kérését figyelembe venni méltóztassék a legközelebb megindítandó tárgya­lás alkalmával. (Helyeslés a baloldalon.) Szontágh Pál (csanádi) : Bemutatja Csanád­­megye Nagylak választó­kerületi Reform-Kovács­­háza telepit­vény községének kérvényét, melyben a már meglevő húsz zsellérházhoz a f. évi ápril 10 én kelt igazságügyminiszeri törv.javaslat 18. és 21. §-a szerint külsőség, továbbá a telepitvény nagyobbítására 80 új házhely és minden házhely­hez az idézett törvényjavaslat 18. és 21. § ai ér­­telmébeni külsőségek kihasítását kérvényezi. Szaplonczay József : Sz. kir. Debreczen vá­rosának polgárai közelebbről egy kérvényt nyúj­tottak be az iránt, hogy azon puszták, melyek je­lenleg Bihar­ és Szabolcs vármegyébe bekebelezve vannak, kebeleztessenek át ezen város területéhez és hatóságához. Ezen kérvény ellenében Tassikik Menyhért maga és érdektársai nevében, kik t. i. bizonyos pert folytatnak Debreczen város pusztái iránt, ellenkérvényt nyújtanak be. Irányi Dániel : Bemutatja a pécsi izraelita hitközség elöljáróságának kérvényét, melyben észrevételeket tesz a t. képviselőház márcz. 18-iki határozatára, és azokat az izraelita hitfelekezetnek az államhoz való viszony a törvényhozási szabá­lyozásánál figyelembe vétetni kéri. Midőn ezen kér­vényt a t. ház asztalára leteszi, egyúttal azon óhaj­tást fejezi ki, vajha minél előbb hozatnék oly törvény, mely nemcsak az egyes egyházak és a kis­ebbségeknek, hanem minden egyes polgárnak is vallásszabadságát tökéletesen biztosítná, hogy ezentúl úgy a törvényhozásnak,mint a kormánynak ne legyen semmi egyéb dolga, mint az egyházkö­zségeket, a többséget úgy mint a kisebbséget, és az egyéneket is a maguk jogaiban megóvni. Zlinszky György , kis­kőrösi lakos, Kancu­k Sándor folyamodványát nyújtja be, melyben, miután a debreczeni csata alkalmával egy ellen­séges ágyúgolyó egyik lábát elvitte, a másikat pedig nyomorulttá tette, segélyt kér. Bittó István : A pesti népnevelők egyletének kérvényét nyújtja be, melyben az alsóház helyi­ségeinek a néptanítók országos gyűlése számára, mely augusztus hóban fog tartatni, 3 napra leendő átengedését kérik. (Megadjuk!) Azon esetre, ha a t. ház a kérvényi bizottság meghallgatása nélkül e kérést teljesíteni nem hajlandó, (Megadjuk !) kéri e kérvényt előzetes tárgyalás végett a kér­vényi bizottsághoz áttétetni. (Megadjuk!) A be­adott kérvények a kérvényi bizottsághoz uta­sittatnak. Csanády Sándor: Következő interpellátiót intézi a király személye körüli minister úrhoz: 1. Való-e azon hit, s ha igen, a minister ur tudta és befolyásával adatott-e Beust grófnak engedély arra, hogy Magyarország czimerét csa­ládi czimerébe felvegye ? 2. Ha a minister úr tudta s befolyásával ada­tott, mivel igazolhatja azt, hogy az ország czime­­rének használata akármely magános embernek, annyival inkább nem magyar honpolgárnak, meg­engedtessék ? (Helyeslés bal felöl) 3. Ha tudta s befolyása nélkül történt, ez esetben mit tett s illetőleg szándékozik tenni a minister úr, egyrészt saját mellőztetése miatt, másrészt az ország jogai s méltóságának megóvása végett? (Helyeslés balfelöl). Somossy Ignácz : A t. kereskedelmi- és pénz- Ügyminister képviselő­társaimat tisztelettel inter­pellálom az iránt, hogy miután a miniszeri tárcza elfogadásával állásuk, a­melyben képviselővé vá­lasztásuk alkalmával voltak, változást szenvedett, mikor szándékoznak a ház azon határozatának, mely hasonló esetekben az illetőktől új választás alá bocsáttatásukat követeli, eleget tenni ? (Élénk helyeslés balfelől.) Andrásy Gyula gr. miniszerelnök: T. ház! Ha méltóztatnak megengedni, az épen most benyúj­tott interpellációra rögtön leszek szerencsés vála­szolni. (Halljuk!) A t. képviselő úr kérdése az, igaz-e, hogy Beust grófnak Ő Fel­­ége által a ma­gyar czimer magán családi czimerül adatott volna. Erre nézve bátor vagyok azt válaszolni, hogy én a czimert, a melyet Ő Felsége teljes jogánál fogva Beust grófnak vagy bárki másnak adomá­nyozhat s adományoz!(Ellenmondás balfelől Hall­juk! Halljuk!) nem láttam , de igenis értesülve va­­gyok arról, s tudom, hogy az nem Magyarország czimere, hanem azon czimerben melyet Ő Felsége neki adományozni méltóztatott, vegyesen a két fejű sassal és egyéb jelvényekkel a magyar czi­­mernek csak néhány egyes jelvényei foglaltatnak. Egyébiránt is azon nézetből indulván ki, hogy a kormánynak csak a magyar nemességgel bíró egyénekre nézve lehet — amennyiben heraldikus kérdésre nézve szokás — hozzászólása, a kor­mány részéről e tekintetben ellenvetés nem léte­tett s létezni nem is fog. Ez ellen különben is annál kevésbé lehet fölszólalni, mert a magyar czimer egyes jelvényeit sok család bírja és hasz­nálja. (Helyeslés jobbfelől.) Csanády Sándor : Ha a ministerelnök úrhoz intézte volna az interpellátiót, igenis nyilatkozna az interpellátióra adott feleletre, de miután a ki­rály személye melletti minister úrhoz intézte az interpellációt, feleletét nem fogadja el. (Nevetés. Zaj.) De különben sem ismeri el azon jo­gát magának az uralkodónak sem, hogy ministeri ellenjegyzés nélkül általában czimereket osztogat­hasson, annál kevésbé oly czimereket, melyekben Magyarország czimere is benfogla­ltatik. (Helyes­lés a szélsőbalon.) Elnök : Tudomásul veszi a ház az interpellá­tióra adott választ ? (Felkiáltások : Igen ! A szél­ső balon is'Nem ! nem ! A­kik tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház tudomásul veszi. Szlávy József ipar- és kereskedelmi minister: T. ház! Minthogy azon interpellációban, melyet Somossy Ignácz képviselő úr a pénzügyi és keres­kedelmi miniszerekhez intézni szíves volt, én va­gyok első­sorban megnevezve, legyen szabad ne­kem felelni először. (Halljuk­!) Emlékszem azon vitára, mely a képviselő úr által idézett határoza­tot eredményezte. Miniszerré lett kineveztetésem után azonnal újra megolvastam a ház naplójában azon discussiókat és az azokra hozott határozatot. Kecsegtetem magamat azzal hogy a t. képviselő úr van annyi jó véleménynyel felőlem,minélfogva felteszi rólam azt, hogy ha ezen határozatnak fi­­­gyelm­es elolvasása után kötelességemnek tartot­tam volna a képviselői állásról lemondani és ma­gamat új választásnak alávetni, ezt rögtön, nem várva semmi figyelmeztetést, megtettem volna. De a ház azon határozatának elolvasása után nem azon meggyőződésre jöttem. A határozat ugyanis körülbelül — a szavakra nem emlékszem, de értelmében és talán szó szerint is a következő : A ház a parlamentáris illem kö­vetelményének tartja, hogy az oly képviselő, ki megválasztatása után a kormány kinevezé­sétől függő hivatalt nyer, képviselői állásáról le­mondjon és magát új választásnak vesse alá. Hozzá tévén azon okot, mert azon qualificatio, melyben megválasztatásakor állott, megváltozott. Ez körülbelől értelme, és talán szavai is ezek az illető határozatnak. Mindazok, kik által ismertetni szerencsém van, úgy hiszem, tudni fogják, hogy én az illem szabá­lyai ellen általában nem szoktam véteni, és a­mi a parlamentáris illemet illeti, úgy hiszem bizony­ságot fog tenni a ház, hogy az ellen itt még soha sem vétettem. (ügy van!) De minthogy az illem nem változhatlan erkölcsi törvények kifolyása, hanem inkább bizonyos időn­­ként változó fogalmak eredménye , nem bíztam a magam ítéletében e speciális esetben , mert meg­történik gyakran, hogy az egyes concret esetek­ben az illemzési fogalmak differálnak. Ennélfog­va, mint mondom, nem bíztam a magam ítéletében, hanem közöltem a tárgyat több képviselőtársam-­­ mai is. Megfoghatónak fogja tartani a t, képviselő­­ úr, hogy azon képviselőtársakat kérdeztem meg,­­ kik saját pártomhoz tartoznak (Természetes­ bal­­j felöl) s ezek általánosan s mind azon meggyőző­désben voltak és vannak, hogy a ház határozata én rám nem alkalmazható. Nem alkalmazható pedig azért, mert az indok, mely e határozatot szülte, ez esetben nem fordul elő. 2006

Next