Budapesti Közlöny, 1870. július (4. évfolyam, 147-173. szám)
1870-07-01 / 147. szám
D) Aranypénzek Egyes aranyak 4 frt 80 krosok Összes pénzités 359,761 1.726,852 80 6.540,067 86 33.568,463 II. KIMUTATÁS a bécsi cs. kis-, föpénzverdénél 1869-ben véghezvitt pénzités eredményeiről. A pénzités darab összege száma forint kr. 87,755 175,510902,664 902,664 — 6.208,421 — 2.962,827 — Összesen : 60.670,375 9.171,248 — C) Réz váltópénzek Egy krajczárosok_ _ Főösszeg . 61.660,794 10249,422 — D) Kereskedelmi ezüstpénzek Keleti tallérok 16,000 33,677 29 E) Aranypénzek Négyes aranyak 19 frt 20 krajczárjával 18,740 Egyes aranyak 4 frt 80 krajczárjával 219,220 359,808 — 1.052,256 — Összesen . 237,960 1.412,064 — Összes pénzités . 61.914,754 11.695,163 29 Osztrák értékű A) Ezüst-pénzek Két forintosok Egy .. n J I Összesen . 990,419 B) Ezüst váltópénzek 20 kisok) Az 1868-ki 31.042,105 10 b )törv.szerint 29.628,270 1.078,174 . ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CXCVII-dik ÜLÉSE 1870. JUNIUS 30-ÁN DÉLELŐTT 10 ÓRAKOrI. Elnök: Somssics Pál. Jegyzők: Jámbor Pál, Bujanovich Sándor és Széll Kálmán. A kormány részéről jelen vannak: gr. Andrásy Gyula, Kerkapoly Károly, Horvát Boldizsár, Rajner Pál, Szlávy József, dr. Eötvös József, Gorove István ministerek. Tárgyai: Végmegszavazása az 1868. Vil ik t. ez. által helybenhagyott szerződés 5 ik és 20-ik §-ának módosítása iránt beadott törvényjavaslatnak. Tárgyalása a köztörvényhatóságok rendezése tárgyában beadott törvényjavaslatnak, úgy Tisza Kálmán és társai, László Imre és társai, s Elekes György képviselők által beadott határozati javaslatoknak. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik. Elnök : Következnek az elnöki előterjesztések és pedig: Nyitramegye közönségének feliratát mutatom be a honalapitás ezredévének megünneplése iránt. Továbbá a következő hatóságok kérvényeit, úgymint : Győr szab. kir. város kérvényét, melyben a köztörvényhatóságok rendezésére vonatkozó észrevételeit felterjeszti. Pécs szab. kir. város közönségének feliratát, melyben kéri, miként a szab. kir. városok külön törvényezikk által szabályoztassanak. Gömör- és Kis-Hontmegyék közönségének feliratát, Rimaszombat és Rosnyóra első folyamodása bíróságok felállításáért, s kéri, hogy az utóbbi bányaügyekben bíráskodási joggal is felruháztassék. Ezek a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak Az elnökségnek több előterjesztése nincs. A köztörvényhatóságok rendezésére vonatkozó törvényjavaslat ellenében beadnak kérvényeket: László Imre : Szentes város tanácsa, illetőleg az egész városi közönség nevében; Csanády Sándor: biharmegyei pusztakováci és bakonyszegi községek 32 választópolgára részéről; Eördögh Frigyes: Békésmegyében kebelezett Mező-Berény község polgárai, szám szerint 271 nevében ; Szomjas József tiszalöki választókerület részéről; Körmendy Sándor Szigetvár városának 140, Viszló községének 52, Mozsgó községének 62, Tóth-Keresztur községének 11, összesen 265 választópolgára nevében ; Vidats János Pest városának néhány lakója részéről; végül pedig Házmán Ferencz Buda városának egy kérvényét, melyben kéri, hogy a városok rendezése külön törvénybe foglaltassék. (Helyeslés a balon.) Egyszersmind kinyilatkoztatja ellenszenvét a főispánok institutuma ellen ; (Helyeslés a baloldalon.) valamint ellennézetét a virilis szavazatokra nézve legalább a városokban (Mindenütt! balfelől.) Midőn e kérvényt a t. ház asztalára letenném, egyszersmind esedezem, hogy a fővárosnak ezen kérését figyelembe venni méltóztassék a legközelebb megindítandó tárgyalás alkalmával. (Helyeslés a baloldalon.) Szontágh Pál (csanádi) : Bemutatja Csanádmegye Nagylak választókerületi Reform-Kovácsháza telepitvény községének kérvényét, melyben a már meglevő húsz zsellérházhoz a f. évi ápril 10 én kelt igazságügyminiszeri törv.javaslat 18. és 21. §-a szerint külsőség, továbbá a telepitvény nagyobbítására 80 új házhely és minden házhelyhez az idézett törvényjavaslat 18. és 21. § ai értelmébeni külsőségek kihasítását kérvényezi. Szaplonczay József : Sz. kir. Debreczen városának polgárai közelebbről egy kérvényt nyújtottak be az iránt, hogy azon puszták, melyek jelenleg Bihar és Szabolcs vármegyébe bekebelezve vannak, kebeleztessenek át ezen város területéhez és hatóságához. Ezen kérvény ellenében Tassikik Menyhért maga és érdektársai nevében, kik t. i. bizonyos pert folytatnak Debreczen város pusztái iránt, ellenkérvényt nyújtanak be. Irányi Dániel : Bemutatja a pécsi izraelita hitközség elöljáróságának kérvényét, melyben észrevételeket tesz a t. képviselőház márcz. 18-iki határozatára, és azokat az izraelita hitfelekezetnek az államhoz való viszony a törvényhozási szabályozásánál figyelembe vétetni kéri. Midőn ezen kérvényt a t. ház asztalára leteszi, egyúttal azon óhajtást fejezi ki, vajha minél előbb hozatnék oly törvény, mely nemcsak az egyes egyházak és a kisebbségeknek, hanem minden egyes polgárnak is vallásszabadságát tökéletesen biztosítná, hogy ezentúl úgy a törvényhozásnak,mint a kormánynak ne legyen semmi egyéb dolga, mint az egyházközségeket, a többséget úgy mint a kisebbséget, és az egyéneket is a maguk jogaiban megóvni. Zlinszky György , kiskőrösi lakos, Kancuk Sándor folyamodványát nyújtja be, melyben, miután a debreczeni csata alkalmával egy ellenséges ágyúgolyó egyik lábát elvitte, a másikat pedig nyomorulttá tette, segélyt kér. Bittó István : A pesti népnevelők egyletének kérvényét nyújtja be, melyben az alsóház helyiségeinek a néptanítók országos gyűlése számára, mely augusztus hóban fog tartatni, 3 napra leendő átengedését kérik. (Megadjuk!) Azon esetre, ha a t. ház a kérvényi bizottság meghallgatása nélkül e kérést teljesíteni nem hajlandó, (Megadjuk !) kéri e kérvényt előzetes tárgyalás végett a kérvényi bizottsághoz áttétetni. (Megadjuk!) A beadott kérvények a kérvényi bizottsághoz utasittatnak. Csanády Sándor: Következő interpellátiót intézi a király személye körüli minister úrhoz: 1. Való-e azon hit, s ha igen, a minister ur tudta és befolyásával adatott-e Beust grófnak engedély arra, hogy Magyarország czimerét családi czimerébe felvegye ? 2. Ha a minister úr tudta s befolyásával adatott, mivel igazolhatja azt, hogy az ország czimerének használata akármely magános embernek, annyival inkább nem magyar honpolgárnak, megengedtessék ? (Helyeslés bal felöl) 3. Ha tudta s befolyása nélkül történt, ez esetben mit tett s illetőleg szándékozik tenni a minister úr, egyrészt saját mellőztetése miatt, másrészt az ország jogai s méltóságának megóvása végett? (Helyeslés balfelöl). Somossy Ignácz : A t. kereskedelmi- és pénz- Ügyminister képviselőtársaimat tisztelettel interpellálom az iránt, hogy miután a miniszeri tárcza elfogadásával állásuk, amelyben képviselővé választásuk alkalmával voltak, változást szenvedett, mikor szándékoznak a ház azon határozatának, mely hasonló esetekben az illetőktől új választás alá bocsáttatásukat követeli, eleget tenni ? (Élénk helyeslés balfelől.) Andrásy Gyula gr. miniszerelnök: T. ház! Ha méltóztatnak megengedni, az épen most benyújtott interpellációra rögtön leszek szerencsés válaszolni. (Halljuk!) A t. képviselő úr kérdése az, igaz-e, hogy Beust grófnak Ő Felége által a magyar czimer magán családi czimerül adatott volna. Erre nézve bátor vagyok azt válaszolni, hogy én a czimert, a melyet Ő Felsége teljes jogánál fogva Beust grófnak vagy bárki másnak adományozhat s adományoz!(Ellenmondás balfelől Halljuk! Halljuk!) nem láttam , de igenis értesülve vagyok arról, s tudom, hogy az nem Magyarország czimere, hanem azon czimerben melyet Ő Felsége neki adományozni méltóztatott, vegyesen a két fejű sassal és egyéb jelvényekkel a magyar czimernek csak néhány egyes jelvényei foglaltatnak. Egyébiránt is azon nézetből indulván ki, hogy a kormánynak csak a magyar nemességgel bíró egyénekre nézve lehet — amennyiben heraldikus kérdésre nézve szokás — hozzászólása, a kormány részéről e tekintetben ellenvetés nem létetett s létezni nem is fog. Ez ellen különben is annál kevésbé lehet fölszólalni, mert a magyar czimer egyes jelvényeit sok család bírja és használja. (Helyeslés jobbfelől.) Csanády Sándor : Ha a ministerelnök úrhoz intézte volna az interpellátiót, igenis nyilatkozna az interpellátióra adott feleletre, de miután a király személye melletti minister úrhoz intézte az interpellációt, feleletét nem fogadja el. (Nevetés. Zaj.) De különben sem ismeri el azon jogát magának az uralkodónak sem, hogy ministeri ellenjegyzés nélkül általában czimereket osztogathasson, annál kevésbé oly czimereket, melyekben Magyarország czimere is benfoglaltatik. (Helyeslés a szélsőbalon.) Elnök : Tudomásul veszi a ház az interpellátióra adott választ ? (Felkiáltások : Igen ! A szélső balon is'Nem ! nem ! Akik tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház tudomásul veszi. Szlávy József ipar- és kereskedelmi minister: T. ház! Minthogy azon interpellációban, melyet Somossy Ignácz képviselő úr a pénzügyi és kereskedelmi miniszerekhez intézni szíves volt, én vagyok elsősorban megnevezve, legyen szabad nekem felelni először. (Halljuk!) Emlékszem azon vitára, mely a képviselő úr által idézett határozatot eredményezte. Miniszerré lett kineveztetésem után azonnal újra megolvastam a ház naplójában azon discussiókat és az azokra hozott határozatot. Kecsegtetem magamat azzal hogy a t. képviselő úr van annyi jó véleménynyel felőlem,minélfogva felteszi rólam azt, hogy ha ezen határozatnak figyelmes elolvasása után kötelességemnek tartottam volna a képviselői állásról lemondani és magamat új választásnak alávetni, ezt rögtön, nem várva semmi figyelmeztetést, megtettem volna. De a ház azon határozatának elolvasása után nem azon meggyőződésre jöttem. A határozat ugyanis körülbelül — a szavakra nem emlékszem, de értelmében és talán szó szerint is a következő : A ház a parlamentáris illem követelményének tartja, hogy az oly képviselő, ki megválasztatása után a kormány kinevezésétől függő hivatalt nyer, képviselői állásáról lemondjon és magát új választásnak vesse alá. Hozzá tévén azon okot, mert azon qualificatio, melyben megválasztatásakor állott, megváltozott. Ez körülbelől értelme, és talán szavai is ezek az illető határozatnak. Mindazok, kik által ismertetni szerencsém van, úgy hiszem, tudni fogják, hogy én az illem szabályai ellen általában nem szoktam véteni, és ami a parlamentáris illemet illeti, úgy hiszem bizonyságot fog tenni a ház, hogy az ellen itt még soha sem vétettem. (ügy van!) De minthogy az illem nem változhatlan erkölcsi törvények kifolyása, hanem inkább bizonyos időnként változó fogalmak eredménye , nem bíztam a magam ítéletében e speciális esetben , mert megtörténik gyakran, hogy az egyes concret esetekben az illemzési fogalmak differálnak. Ennélfogva, mint mondom, nem bíztam a magam ítéletében, hanem közöltem a tárgyat több képviselőtársam- mai is. Megfoghatónak fogja tartani a t, képviselő úr, hogy azon képviselőtársakat kérdeztem meg, kik saját pártomhoz tartoznak (Természetes balj felöl) s ezek általánosan s mind azon meggyőződésben voltak és vannak, hogy a ház határozata én rám nem alkalmazható. Nem alkalmazható pedig azért, mert az indok, mely e határozatot szülte, ez esetben nem fordul elő. 2006