Budapesti Közlöny, 1870. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1870-09-01 / 198. szám

Vácz járási főszolgabirónak gr. Ráday Pál egy­hangúlag megválasztatik. Nagy zajra adott alkalmat az alszolgabirói állás betöltése. Két párt volt. Egyik Jánosy Pált, másik Li­­povniczkyt kiáltotta. Csendesülvén a zaj, Már­­tonffy György Jánosy ellen vádakat emelt, me­lyek szerint ő hivatalos hatalmával visszaélvén, nem választható meg. Gr. Keglevich Béla és Bossányi László Mártonffy állításait részint kor­tesfogásnak, részint rágalomnak tekintik, mely­hez hasonló még nem fordult elő e teremben. Ilyen panasz­­át írásba foglalva kell beadni, nem pedig itt általános megbotránkozásra rögtönözni. Elnök felhívja Mártonffyt, hogy mindazt, a­mit mondott, írásban adja és bizonyítsa be. Ezt Már­tonffy ígéri is- Jánosyt a közgyűlés megválasztja szolgabirónak, esküdtnek pedig mellé Mártonffy helyett Valkó Ferenczet. Váczjárási csendőrbiztosnak Szontágh Gusztáv választatik meg. TÖRVKOTKETE.S A .p. ki?, •joai’aitesnék nfiix'tem­eléseibe: le nnd'i előadás végett ejabba.: nitfizetiek. (Folytatás.) Deák Mihálynak, Barcsik Mihály és Ferencz e. zár táti ügyében, Deák Mihály s. psza. Kovács Istvánnak birtoka- vezetési ügyében, Rimai György s. psza. Ugyanazon ügyben, Kovács Ltván s. psza. Milhofer Katalinnak s. psza. Hosszú József elleni sommás perében. Omaszts Ferencznek, Farkas Mihály elleni végrehaj­tási ügyében emelt s. panasza. Vinter Ferencznek, Hajnal Katalin s társa e. perében, alperes s. psza. Márits Józsefnek s. psza, Avarfy Ferencz e. zárlati ügyében. Besze Sámuelnek s. psza, Tamásy György e. végre­hajtási ügyében. Kaán Sándornak, Lajtos Géza és érdektársai e peré­ben. Lázár Antalné s. psza. Gogocz Máriának s. psza, Be­regmegye pénztára e. iga­zolási keresetében. Moga Sándornak, Moldován Martyei e. végrehajtási ügyében, alperes s. psza. özv. Auer Sámuelnének, Rogendorf Robert gr. e. pe­rében, alperes s. psza. Miits Elek s pertársainak, Frakner Antal e. perében, alperes s psza. Mátyás Lidinek, Mátyás Sándor e. perében, alperes s. psza. Frink Endrének s. psza. Jakobi Dávid e. sommás visszahelyezési ügyében. Kenesey Lázárnak, Saáry Vincze e. somm­ás perében, alperes s. psza. Przygodom­szky Ferdinándnak, Molnár Albert e. vég­rehajtási ügyében, alperes s. psza. Kerekes Jánosnak, Reisz Ede e. sommás perében, al­peres 8. psza. Móricz Andrásnak, Gottlieb József e. sommás peré­ben, alperes s. psza. Pestmegye házi pénztárának és özv. Brauner Terézi­ának, Simon József e. végrehajtási ügyében, özv. Simon Józsefné s. psza. özv. Kazy Istvánnénak, Tóth András és érdektársai e. haszonbéri birtok átadása miatti sommás perében, al­peres s. psza. Barkács Jánosnak, Barkács Mária c. sommás peré­ben, alperes g. psza. Károlyi Jánosnak Müll­er János c. sommás perében alperes s. psza. B A 0 * ? 0 D Ó $ I T A 8 0 K. A cseh tartomány­gyűlés Prágában, aug. 30 án következő császári Üzenettel nyittatott meg: „Ama következmény­ terhes eseményekkel szem­be,a miknek színhelyévé lett Európa, sürgető, uralkodói kötelességünknek ismertük föl, m­onar­chiánk törvényes képviselőinek haladéktalan ösz­szeüléséről gondoskodni, s e végből az összes tar­tománygyűléseket összehívtuk. Magas megelégedéssel tölt be bennünket annak tudata, hogy ily komoly perezben, midőn monar­chiánknak inkább, mint valaha szüksége van összes népeinek egyetértő közreműködésére, sze­retett cseh királyságunk képviselői össze vannak gyűlve, s azon odaadásteljes hazafiasság által lelkesítve, melyet ha cseh királyságunk oly sok­szorosan tanúsított. Azon óhajtások, melyeket cseh királyságunk lakosságának egy nagy része, annak az összbiro­dalomhoz való viszonyai átvizsgálása iránt táplál, gondos megfontolás tárgyát képezik. Azok kielé­gítését, a monarchia szükségeivel összhangzás­­ban, s az alkotmányos összjog, s az összes felek iránti egyenlő méltányosság alapján előidézni: a kormány buzgó gondja leend. Azonban a nehéz kifejlődés ezen idejében mindenkinek hazafias érzületétől elvárjuk, hogy tekintetüket, a belügye­­ken fölülemelkedve, a honszeretet általános fel­adataira s a közös törekvés magas­ czéljaira fog­ják irányozni. Ezért cseh királyságunk tartománygyűléséhez fordulunk, s azt arra hívjuk föl, hogy a birodalmi tanácsba való választásokat haladéktalanul esz­közölje, hogy így a monarchia törvényes képvise­lőit magunk körül összegyűjthessük, kiknek al­­kotmányszerű közreműködése sürgetőleg szüksé­gesnek tűnik föl. Ezzel kegyelmesen cs. és kir. üdvözletünket fejezzük ki a tartománygyűlésnek.“ A galicziai tartomány­gyűlés felirati bizottsága elkészíté felirati javaslatát, mely következőleg hangzik Felséges úr! Legkegyelmesebb császárunk és királyunk! Szemben azon fenyegető változással, melyet az európai viszonyok most vettek — fel­séged országunk képviseletére hivatkozott. Fel­fogván e fontos tény nagy horderejét, Galiczia, Lodoméria és Krakó nagyherczegség képviselő­testülete a hűség és odaadás hódolatát terjeszti felséged trónja elé. Nemzetünk azon meggyőző­dést ápolja, hogy felséged oldala mellé csoporto­sulva hű marad azon históriai hivatáshoz, melyet már századok óta teljesít. Ily válságos perczekben készek vagyunk a leg­nehezebb áldozatokra, hogy felséged hathatósan működhessék közre, hogy Európában a dolgoknak oly állapota teremtessék, mely igazságot ad a ha­talom s erő áldozatai helyett, s mely a hatalmat végül a jog uralma alá hozza, hogy a tartós, sza­badságon és jogon alapuló béke biztosittassék. A mi a belügyeket illeti elismerjük azon elodáz­­hatlan szükségességet, hogy a birodalom alkot­mányos alakulását illető differentiált békés ér­telemben oldassalak meg. Országunk számára autonómiát követeltünk mindig, miután ebben fejlődésünk és erőgyűjté­sünk feltételét látjuk s azt hisszük, hogy ezáltal csak a monarchia erősbödik. Fájdalommal ta­lpat­z­táljuk, hogy felséged kormánya törekvésein­k két félreérté­s hogy a kormány és a bírád, tanács­­ magatartása országunk képviseletét kilépésre­­ kényszerítő. Azon mindig őszinte és belső kapcsok, melyek­­ az országot, — felséged szavai szerint — a ko­­­­ronával egyesítették — megerősítést nyertek az­­­által, hogy felséged kifejezést adott abbeli kivá­­­­natának, hogy a kormány terjesszen elő javaslato­­­kat a képviseletünk által nyilvánított szü­kségle­­tekre vonatkozólag a birodalmi tanács elé. A fe­jedelem szava kezesség, hogy akarata teljesedésbe­­ fog menni. " Midőn 1868. sept. 24 iki határozatunkban, —­­ melyhez még most is ragaszkodunk — az ország­­ kívánságait nyilvánítottuk , — a tartományi gyű­­lés nem hagyta figyelmen kívül a birodalmi egy­­­­ség feltételeit, s a monarchia politikai viszonyait.­­ Szemben a világfontosságú eseményekkel, át­­i hatva azon kötelességérzettel, melyet reánk szab ; az ország java, a monarchia érdeke és felséged­­ szózata, — megválasztjuk a bíród, tanácsba kép­viselőinket, — midőn felséged trónja előtt kifeje­­­zést adunk azon őszinte érzelmünknek, hogy védje­­ és oltalmazza az ég! Lemberg, aug. 30. A felirati vitában Borkowski gróf a felirati javaslat ellen beszél és követeli, hogy közvetlenül a delegatióba válasszon a tar­­t­mánygyűlés. Wolawsky és Smolka, tekintettel­­ az­ európai eseményekre, a javaslat mellett van­nak. — Nagy érdekeltséget keltett Klaczko be­széde, ki a Francziaország iránti rokonszenvet a felirati javaslatban igen gyengén kifejezettnek találja. Lemberg, aug. 31. A tartománygyű­lésen befe­jezték a felirati javaslat fölötti általános vitát; holnap hozzáfognak a részletes vitához és a reichs­­rabhba küldendő követek választásához. — A hely­tartó tudatja a házzal, hogy a tartomány­gyűlés sept. 2-án elnapoltatik. Prága, aug. 31. A kiegyezési küldöttség ma tartja első ülését. A német követek ma teendő nyilatkozatukban szorosan ragaszkodnak az al­kotmányhoz, tiltakoznak a nagybirtokosság bár­minemű praejudicálása és a csehek által tett ki­kötések ellen. Brtennben, aug. 30 án, a birodalmi tanácsba megválasztottak: Chlumeczki, Hopfen, gr. Duboky, gr. Kálnoky, b. Eichhoff, b. Kübeck, dr Wencz­­liczke, Skene, Tomanek, dr. Benesch, dr. Sturm, dr. van der Strass, dr. Weber, dr. Steinbrecher, Fuchs, Gromer, dr. Prazák, Skopalik, Vanek, dr. Zaitner, Oberleithner, b. Poche. Prágában, a tart. gyűlés aug. 30 -i ülésének folyamához utólagosan még megemlítjük, hogy a kereskedelmi ministerium vezetője, b. Depretis , a bibornok-érsek szintén jelen voltak. A helytartó herczeg Mensdorff a két elnököt bemutató. Gróf Noslitz tartományi főmarsal megígéri a tanács­kozások vezetésénél a tartomány­gyűlés mél­tóságának fentartását s a jogosság minden ol­dalról való megőrzését. „Mióta én“ — úgymond — „utoljára intéztem ezen helyről búcsúszavakat a gyűléshez, a tartomány belhelyzete nem de­rült fel, sőt inkább még komolyabbá lett. Foly­vást nehezebbé tesz az országnak oly gyer­mekére nézve, ki egyszersmind Austria iránt is melegen érez, a politikai szenvedélyek és szélső irányzatok harczában a helyes utat megtalálni. Mindazáltal három oly irány van elénk szabva, melyek magasan állanak a pártszenvedélyek tüzel­mei felett, s melyekhez tántorithatlanul ragasz­kodnunk kell. A jog, a szülőföldünk iránti szere­tet, s a dynastia és Austria iránti hűség és ragasz­kodás.“ — A KOLOZSVÁRI HONVÉDEK zászlószentelési ün­nepélye september 8 -án lesz. Gr. Andrásy Gyulánét, a zászló keresztanyját September 7-ére várják Kolozs­várra. — HadaSTYÁN. B. Weisenfeld őrnagy, az austriai hadsereg legöregebb hadastyána,legközelebb ünnepelte Prágában 100-ik születésnapját. Weitenfeld már a wag­­rami ütközetben résztvett mint kapitány és ezen ütkö­zetben Károly főherczeget a fogságból kimentette, a miért a Lipót rendet kapta. Már több mint 40 éve, hogy Dewitzben Prága mellett tartózkodik. Fivérei, kik szintén törzstisztek voltak, régebben meghaltak. — WAGNER RICH­ÁRD — mint a „Wanderer“ ér­tesül — aug. 25-én tartotta esküvőjét Liszt Ferencz leányával Cosimával. Az esküvő Svájczban, Luzernben történt, a legnagyobb csendben, a protestáns kápol­nában. — KOCSIREND. A városi kapitányság megújította a kocsirendet illető fenálló szabályokat, melyeket újab­ban senki sem tartott meg. Ezek értelmében teherko­­­csiknak nem szabad közlekedni a váczi,­városház-és ki­­gyóutczákon át. Az ostorpattogtatás is szigorúan el van tiltva. Valószínűleg most ügyelni fognak, hogy a sza­bály ne csak írva, hanem megtartva is legyen. — SayOUS PÁRISI EGYETEMI TANÁR a napokban érkezett Pestre és szorgalmas látogatója a nemzeti mú­zeum és m. t. akadémia könyvtárainak. Mint a történe­lem tanára a magyar történelmet és irodalmat az eredeti forrásokból kivánta tanulni, s ezért megtanult magya­rul. Már tavai itt töltötte szünidejét s a magyar nyelvet, melyet könyvekből tanult, az élő beszédből is igyekezett tanulni. Meglehetősen beszéli nyelvünket s nagy érdek­kel viseltetik a magyar tudományosság és irodalom iránt. Már tavai irt egy pár csikket a magyar irodalom né­mely jelenségeiről, sőt a tavasz végén egy nagyobb mun­kát is fejezett be, melynek tárgya a magyar politikai élet és irodalom története a franczia forradalomtól kezd­ve I. Napóleon bukásáig; azonban a háborús viszonyok miatt, midőn senki sem olvas egyebet, mint hírlapot nem adta sajtó alá. Irodalmi köreinkben igen szives fogadta­tásra talált.­­ A PESTI KÖZÚTI VASÚT kőbányai vonalán már hozzákezdtek a második sinpár lerakásához, s annak egy részét már a folyó év őszén használat alá bocsátják. 3878

Next