Budapesti Közlöny, 1870. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1870-09-01 / 198. szám

Washingtonból, aug. 29 ről távírják, hogy Boutwell sept. hóra 7 milliónyi kötelezvények bevásárlását s 4 millió dollárnyi arany eladatását rendelé el­ lenné tették volna másutt,mint a semleges területen kísérettel látogatandja meg Konstantinápolyt. A­zt, a humanitási kérdést föl lehetett volna hozni; de szárnyalt hírekkel ellenkezőleg, a persa sah ki­­miden ama kívánat világosan nem a humanitás kirándulásának — mint mondják — semmi politi­­kedvéért, hanem a hadviselés egyenes czéljai te-i­kai czélja sincs; sőt még az sem bizonyos, ha kioteteből terjesztetett elő, honunk őszinteségével várjon ö el fog e menni a török fővárosba. Még összeférhetlen volt, ily kivonatot csak egy perczig eddig csupán annyit lehet tudni, hogy ö egy régi is pártolni. Az érdeklett semlegesek egy perczig, tervet szándékozik létesitni. — t. i. Kerbelbha­k, de csak egy perczig gondolkoztak e tárgy fölött, menni el, a persák által tiszteletben tartott szent azonban a tétovázás csakhamar meggyőződésnek helyek meglátogatása végett, engedett helyet, s most már az eleinte talán meg­­­­adatni szándéklott engedmények véglegesen visz­­szavonattak. Franczia, vagy német katonák, fran­­czia vagy német sebesültek szabadon mehetnek Belgiumba mint menekültek , de azt lehetetlen megengedni, hogy egy hadviselő fél szállítmányai egy semleges állam területén menjenek át, már __________ ama szállítmányuk akár sebesülteket, akár foglyo­­­ Lissabon, aug. 30. Sabandiera marquis és Avila­kát, akár katonákat foglaljanak magukban. Egy­­ marqai­ vizeu­­ püspök, megbizattak a kabinet új hadviselő ,és zászlója nem födözheti annak szállító ráalakításával. Saldanha tábornagyot kinevezték lányait. A semlegesség teljes megsértés lenne, mondoni követnek, ha elismertetnék annak joga, a hadiszerek, kész­­j­­­letek vagy sebesültek vasúti szállíttatja iránt, s továbbá ha meggondoljuk, hogy a sebesültek át­szállítása folytán, az a mögötte levő vonalakat szabadon használhatja föl aggressív czélokra, a semlegesség ürügye elenyészik, s az ezen előnyö­ket megajánló állam a háborúban résztvevővé válik. Ezen nézetek oly teljesen el lettek ismerve, hogy most már kitörölhetjük ezen kellemetlen bo­nyodalmat a függő kérdések jegyzékéből. A belga kormány sietett visszavonni azon engedményt, melyet egy percr­g már majdnem kész volt meg­ajánlani, s annak, valamint bonunknak állása is, mind névleg, mind tényleg, ismét feltétlen, s rész­­rehajl­alan semlegességi állásúvá lett.“ NÉMET ÜGYEK. A „Kreutz­itungu Bonnnnak bécsi lapok által közlött állítólagos kiáltványát koholmánynak nyil­vánítja. Fuldából súg. 30 ról jelentik, hogy a német püs­pöki ért kézi­­re megérke­zt­ek : a müncheni érsek, a regemburgi, eichstatti és ermelandi püspökök. Mára várják: a kölni érseket, a mainzi és münn­­steri­­­ü­spököket s a freiburgi püspöki helyettest, holnap kezdődik az értekezlet Annak tartama nincs meghatározva. A valószínű czél: közös el­járás a zsinat határozataira vonatkozólag. Az ülé­sek titokban zárlatnak. Berlin, aug. 31. Valamennyi pártok vezérem­berei gylüésileg elhatározták, a királyin­k feliratot intézni, melyben visszautasítanak minden idegen beavatkozást, mely a németek által vívott csaták bérének megnyirbálását találná czélba venni.Hang­­súlyoztatik továbbá a nép hit kitartása mindaddig, mig nem sikerb­lend, minden idegen beavatkozás kizár­sával, oly állapotot teremteni, mely a szom­széd nép békés magatartását jobban biztosítja, mint az eddig tör­ént, valamint a német Csszairo­­­dalom egységét és szabadságát megalapítani és minden támadás elen biztosítani. BELGA ÜGYEK. Mint a berlini „ Wolff féle irodá“ nak B­ilsse­ből 30 ról jelentik, a belga fi­zető h­dtest mindinkább a külső határ felé összpontosul. Az ottani helyőr­ség nagy része a tgye­s hadtest alkatrészét képe­zeedi. Az első ess pátoszt­ályok 30-an indultak ki. A „Standard“ szerint a belgák k­rálynéja érde­kes állapotban van. DUNAFEJEDELEMSÉGI ÜGYEK. Mint Bv/tirresíbfíl aug. 2 - ról jelentik, az elő- Tigyázati intézkedések s a kormány elszánt magatartása k­övetke­ztében Romániában a rend újabban nem zavartatott meg. G­lisco,­­ némely más elfogatottak ismét szabadon bocsáttattak. KELETI ÜGYEK. Pho Ha­lis bey, jelenleg athénei török követ, fi­renczi követté neveztetett ki, Rustem b-*y he­lyébe, ki Bécsbe helyeztetett á. Az új athénei török követ neve még nem tudatik. Újólag beszélüek a p­rsa saha­k legközelebb Törö­kors­zágba teendő utazásáról; — sőt még a­z is hírlik, hogy ő nem kevesebb mint 6000 főnyi — MUNKÁCSI MIHÁLY , kit a franczia-porosz há­ború valószínűleg több időre elzár düsseldorfi műtermé­től, a jövő héten Paál László tehetséges bécsi festővel Arad megyébe utazik a vidék taulmányozására. Paál László, kinek a solymosi várat ábrázoló képe a bécsi műkiállításon is nagy feltűnést okozott, közelebb ismét egy aradi tájképet festett a Nemzeti SZÍNHÁZ. A múlt hétfőn adott három kis vígjáték „Egyik olyan mint a másik,“ „Iris boszúra,“ és „A munkások“ közül kettő — a két utóbbi — elő­ször került szilire. Rendes színi szemlénk ismertetni fogja ezeket — s mi csak annyit jegyzünk meg itt, hogy a közönség elejétől végig igen jól mulatott. Az első kis tréfát Felekinének és Priellenek kitűnő játéka még so­káig fenn fogja a színpadon tartani — s aligha csa­lódunk, ha a két utóbbinak is hasonló sorsot jóslunk : kivált, ha a Munkásokat a vasárnapi közönségnek be­mutatják. Iris boszájiban Niczkiné és Feleki voltak a szereplők és sok kedélylyel és jó kedvvel adták. A Munkásokban Szigeti a természetileg durva, de meg­javult munkást jól s több mozzanatában kitűnően adta . Szerdahelyi természetes egyszerűséggel játszott, Pau­­layné az anya erélyét, fájdalmát sok melegséggel, sok erővel személyesíti, s Helvey Laura oly naiv és oly érző kis teremtés volt, milyennek az író gondolta. Közönség szép számmal. — Kedden „Teli Vilmos“ volt. Ebben az oroszlánrész Paulinéé s utána az Ellingeré, ki ki­vált a kisű­bb mozzanatokat nagy hatással énekelte. S s duett a 2 ik felvonás elején kitünően sikerült s zajos tapsokat is idézett elő. Láng, Kőszegi, Bodorfi helyökön voltak , s a zenekar és karok valóban egészen megfe­leltek feladatuknak, praecisió, erő, összevágás tekinteté­ben nem hagytak fenn kívánnivalót, — valamint az en­sembleok is kitünően sikerültek s ezek közül nem egy aratott tapsokat. A színház egészen megtelt. — VaRJASSY BÉLA, az első franczia szabad vadász­­zászlóaljnak főhadnagya, egy aug. 21 én Párisba Aradra írt magánlevelében elragadtatással beszél az ott uralgó harczias lelkesültségről; felemlíti többek közt hogy a testület, melyben ő szolgál, (franc tireur) van hivatva, mindenütt támadásával a csatát kezdeményezni ők a sereg eclaireurjei, s ünnepélyesen megesküdtek hogy élve egyikük sem kerül fogságba, inkább meg­halnak ; hivatva vannak, nagy dolgokat végbevinni ; fel­adatuk óriási, s számtalan veszélynek lesznek kitéve Mi különösen ez magát illeti, el van szánva, minden elkövetni, hogy a magyar névnek s családjának becsü­letére váljék, s a becsületrend keresztjét a harezmezős kiérdemelje. Aug. 22 én Chalonsba voltak indulandók Mac Mahon seregéhez; az elutazás előtt való este ezre­desük, a hires Monteard a „Grand hotel“ ben bankette adott a franc tizeurök tisztjei számára, s ez alkalommá nevezett ezredes Magyarországra és ő rá köszöntő po­harát; később a Cafée Rich és a Boulevard des Capu­eins téren nagy manifestatió volt a nép részéről Len­gyel- és Magyarországért. Fölemliti végre, hogy ő­­ poharat emelt Franciaországért , másodszor pedig Napoleon császárért, de utóbbi rosszul s zúgolódva fo­gadtatott, miből meggyőződött, hogy a Napoleonol most már csakugyan lejárták magukat Francziaország­­­ban, mert a hadsereg sem akar többé róluk tudni. __ A VÁCZI VÁLASZTÓKERÜLETBEN a képviselő választás okt. 3 ára tűzetett ki. Választási elnök Kis Miklós. __Óriási SzÖlÖLEVÉL. A k.­sz.-mártoni plábána házánál egy szöllöve­nyege egy láb és négy hüvelyi nagyságú szölőlevelet hajtott. 3881 AMERIKAI ÜGYEK. NYELVTÖRTÉNETÜNK KÚTFEJEIRŐL. Alig egy tizede, hogy köztörténetünk mivelé­­sében azon öntudatosság kezd világosan fölis­­merzeni, mely biztos kezesség arra nézve, hogy tör­­ténetírásunk nemsokára európai színvonalra emel­kedik, s a nemzetnek azt a tudományt fogja nyúj­tani, a­mit semmi egyéb pótolni nem képes. L­­., hogy az ha tüköre legyen a múltnak, biztos kalauza a jövőnek. Ki voltak ezek fejtve már több ízben történelmi művekben, azok bírálataiban s tudós értekezé­sekben. Az is érintve volt nem egy helyen, mily fontos szolgálatot tehetnek történelmünk, kivált őskorá­nak felderítésére, nyelvünk szintén őskori törté­nete, s az európai rokon nyelvekkel való tudomá­nyos egybehasonlításának megállapított eredmé­nyei. Sőt nem rég út­­­mutatás történt arra is, mily hasznát veheti őstörténetünk ázsiai és egyiptomi legújabb fölfedezések és okiratok adatainak. Köz- vagy politikai történetírásunk jó úton halad. Erre kézzelfogható bizonyíték a legújab­ban nagy lendületet vett monographia irodalom is, mit csak üdvözölnünk lehet és kell. De nyelvünk története az iménti tekintetnél fogva épen ily fontos ; párhuzamosan kell ennek amazzal haladni. Hol az írott adatok forrása fel­nyílik, ott nincs akadálya a történetírónak; de az őskorban alig pillancsol felénk egy-egy ma­gánálló oklevéli halvány fény, egy két adattöre­dék, egyéb minden homályos, sőt­­olykor korom­sötét az egész történetírási láthatár. Ilyenkor ar­­chaeologiai vagy nyelvemlékeink ha kisegítnek a labyrintbból, hova tévedtünk, s a­honnan mozdul­nunk nem lehet. Nyelvtörténetünk mivelésének szükségessége is átment, — úgy látszik — a nemzet öntudatába. Ennek sok világos jele látszik. Legelső az is, hogy nagy teljes szótárunk nemsokára be­ lesz végezve, a­mely magában foglalandja egész átalánosságban nyelvünk összes szó­anyagát, azok érteményével, alakulásaival, változataival, gyökereivel, a tájki­ejtésekkel, nyelvi főbb törvényekkel, nevezete­sebb szólásformákkal stb. stb. Ez volt a legelső szükség. Köszönet azoknak, kik kezdeményezték és végrehajtották, főként pedig akadémiánknak. Il­ik teendőnk egy szintoly átalános nagy mű­­­szótár egybeá­lltása, mely magában foglalja az ipar minden ágában, a kézimesterségeknél, keres­kedésben, a törvénykezésnél, a bányászatnál, phi­­losophiában stb. használatban levő magyar vagy magyar polgári jogot nyert szavak egyenkinti gyűjteményeit. Úgy tudom, az akadémia erre nézve is megtette a kellő intézkedést. Ez is immár tovább nem halasztható. Itt szót folyamatba van indulva Mátyás Flórián nyelvtudósunk szerkesztése alatt egy nyelvtö­rü­neti egyetemes szótár vagy lexicon, melyben a régi oklevelekből, nyomtatott könyvekből s más régi századokbeli nyelvemlékekből kiválogatott, haj­dan használatban volt magyar szók, szó alakok és mondatok abcei betűrendbe szedve, két füzet­ben immár nyomtatásban világ elé vannak bo­csátva, eredetök s mikori használatba jövésök kimutatva, minden árnyalatokban példákkal meg­­világosítva stb. stb. [Ennek folytatása a közönség­től függ.­­ Ez is egy megbecsülhetetlen törekvés. Ez nyel­vünk őskorának kiderítésére a leghasznosabb szol­gálatot fogja tenni. IV-szer. Örömmel kell néznünk irodalmunknak azon irányát is, mely a népmesék, példabeszédek, tájszók, népmondák, balladák stb. napfényre ha­­lásában fejt ki buzgóságot. Ezek is számtalan

Next