Budapesti Közlöny, 1870. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1870-10-01 / 223. szám

Buda-Pest, 1870 223. szám. Szombat, October 1. ktrauTOI nem tük­f-tnpV ti.,,­*. Wruwt»; Jlatowtai tortái kAtkOlbíbbii, : Égé-?* évre..........................20 frt. félévre............................10 „ BidAPERTES HÁZHOZ HORDTA­­ Égési évre. . . 18 frt.— kr. Félévre .... 9 „ — s Neíryedérre . . 4 , 50 , na í«rr«iek ««* reudw l«v«U»(tektiW lv «L )"**. er‘* H­IVATALOS L A I3. Ei őrírtTksi Arak . . .. 6 . *iii«x»s2TÖBt8 : Pesten . hatfani-utca 10-kk síim I. emelet. Kiaixíh.'Vát.vl : Pesten, Barátok - tere 7.-be. v földszint. Hitatalos Hirdktískk : A hivatalos „Értesítőbe" iátatndó hirdetési dijak a hirdetőnényűi­el együtt előlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt, és 80 kr. a bélyegért, 100— 100-ig 1 frt, 200—800-ig 3 frt és igy tovább minden lO0szóért 1 frttal több. UmitHitDiTim: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hir­detésért 9 kr. minden beiktatás­nál. A bélyeg­díj külön minden beigtatás után 30 kr. oszt. árt. HIVATALOS RÉSZ. A magyar kir. belügyministerium számvevősé­géhez Guáry Sándor I-ső, Végtrer Antal Is­od és Hubay Gyula Ill­ad osztályú számtisztekké ne­veztettek ki Lichtblau Stje, Majer Márton és Mózes, és ezek kiskorú gyermekei vezetéknevüknek „Levelekin-re kért átváltoztatása folyó évi 16.625. számú bel­­üigyministeriumi rendelettel megengedtetett. Albano, Anagni, Civitacastellana, Civitavecchia, Corneto, Ferentino,­ Frosinone, Roma, Velletri, Vi­terbo, egyházi állami távírdák a forgalomnak újra nyitvák. NEMHIVATALOS RÉSZ. Magyaromig képviselőháza i. é. aug. 5 én üle­teit bizonytalan időre felfüggesztvén,a ház­elnöki fel­hatalmazta, hogy a szükséghez képest tartandó leg­közelebbi ülés napját hírlapok útján idejekorán ki­hirdesse. Ezen felhatalmazásnál fogva a legközelebbi ülést i. e. okt. hónap 22 ik napjára tűzöm ki, s a képvi­selő urakat hivatalosan felkérem, hogy a most kitű­zött napon d. e. 11 órakor a képviselőhöz termében megjelenjenek. Pest, 1870. sept. 30 án. SOMSSICH PÁL., a képviselőhöz elnöke. Az ORSZÁGOS HONVÉDSEGÉLYZŐ-EGYLET ALAPSZABÁLYAI. *) Az egylet czélja és czime. 1. §. Az 1848/9 ik évi hadjáratban rokkantakká lett vagyontalan és munkaképtelen honvédek és az akkor el­vett vagy rokkantságuk következtében később elhalt honvédek vagyontalan és munka­­képtelen özvegyeinek élethossziglan leendő segé­lyezésére, illetőleg ellátására társulat alakul ily zim alatt: »Országos honvédsegélyző egylet“ Szervezete. 2. §. Az egyletnek tagja mindenki, ki a kitűzött czél eléréséhez bármily összeggel járni. 3. §. A társulat ügyeit intézi: a) a közgyűlés, melyben szavazattal bir minden oly tag, ki egyszer mindenkorra legalább 50 frt tőkét alapított, vagy tíz év tartamára legalább évenkint befizetendő öt forintot kötelezett;­­ b) a felügyelő- választmány, mely 42 tagból­­áll s a közgyűlés által viszonylagos szavazattöbb­séggel választatik; e) a kezelő-bizottság, mely az elnökök és jegy­zőkön kívül, a felügyelő-választmány által saját kebeléből választandó 12 tagból áll. 4. §■ A közgyűlés általános szavazattöbbséggel választ: elnököt, alelnököt és két jegyzőt, kik *) Egy iv szerkesztőségünknél is lévén letéve: figyel­meztetjük olvasóinkat, hogy a hozzánk beküldendő ado­mányokat rendeltetésük helyére juttatjuk s hogy a tagokká lenni kívánók aláírásait is szívesen elfogadjuk, egyúttal a felügyelő-választmány és a kezelő­bi­zottságnak is elnökei, illetőleg jegyzői. 5. §. A közgyűlést rendszerint évenkint egy­szer Pestre, 15 nappal előzetesen az elnök, ille­tőleg az alelnök, hírlapok útján hívja egybe. 6. §. A közgyűlés határozat­képességére 50 tag jelenléte szükséges. 7. §. A kezelő bizottság az egylet végrehajtó közege, mely az alapszabályok értelmében és a 42-es választmány felügyelete alatt kezeli az egy­let vagyonát és hajtja végre a közgyűlés hatá­rozatait. 8. §. A kezelő bizottság maga állapítja meg ügyrendét, mely a felügyelő-választmány jóváha­gyása után lép életbe. 9. §. A segédszemélyzet tagjainak számát, mun­kakörét és fizetését a felügyelő-választmány jóváhagyása mellett a kezelő-bizottság hatá­rozza meg. 10. §. A felügyelő-választmányt és kezelő-bizott­ságot annyiszor a mennyiszer szükséges, az elnök, illetőleg alelnök hívja egybe. 11. §. Határozat­hozatalra egyik elnök és jegy­zőn kívül a felügyelő-választmányban 9, a kezelő­­bizottságban 3 tagnak jelenléte szükséges. 12. §. Az elnökök, jegyzők, a felügyelő-választ­mány és kezelő-bizottság tagjai díj nélkül mű­ködnek. Alaptőke beszerzése és kezelése. 13. §. Az egylet alaptőkéje önkéntes adomá­nyokból alakul, melyeknek beszerzésére az egész országban lehető legnagyobb kiterjedésben körö­zendő aláírási ívek bocsáttatnak ki. 14. § Az aláírási íveket az elnökök egyike, a felügyelő­bizottság 2 tagja és egy jegyző ír­ják alá. 15. §. Az egylet czéljának előmozdítására elfo­gadtatnak : a) egyszer­ mindenkorra készpénzben vagy bármi más értékben lefizetett tőkék; b) időhöz kötött évi járadékok. 16. §. Száz forintnyi vagy annál nagyobb tőke­összegek, ha betáblázás által vagy egyéb módon kellőleg biztositta­nak, évi 6% fizetése mellett az aláírónál meghagyathatnak. 17. §- Az aláírások és befizetések hírlapok út­ján fognak kihirdettetni és nyugtatványoztatni. 18. §: A készpénzben vagy értékpapírokban be­fizetett tőkevagyon a magyar állam által biztosí­tott kamatozó papírokba helyeztetik el,­­ a tőke­­vagyonnak csak­is jövedelme és az évi adományok fognak a kitűzött czélra fordíttatni. 19. §. Az egylet vagyonát a magyar földhitel­­intézet kezeli, mely a kezelő bizottság h­ltványo­­zására teljesíti a fizetéseket. 20. § A segélyzendők részére utalványozandó összegek havonkint előre a központi állampénz­tárba fognak áttétetni s a magyar kir. pénzügymi­­niszer fel fog kérelni­ arra, hogy az egyes illeté­keket saját közegei által fizettesse ki a jogosul­taknak. 21. §. Segélyeztetésre igényt tarthatnak: a) azok, kik az 1848 —1849 ik évi hadjáratok­ban rokkantakká lettek és vagyontalan s munka­­képtelen állapotban vannak ; b) az akkor vagy rokkantságuk következtében később elhaltak vagyontalan és munkaképtelen özvegyei, ha ki tudják mutatni, hogy már 1848—1849-ben az illetők nejei voltak. Az évi segélyezés mennyisége. 22. §. A jogosultak élethossziglan, vagy addig részesülnek segélyben, mig bármi után vagyonhoz vagy oly jövedelemforráshoz nem jutnak, mely­nek folytán a további segélyezés szüksége meg­szűnik. 23. §. Az egylet törekvése a fenemű­tett rokkan­takat és özvegyeket évenkint annyi segélye­­sben részeltetni, a­mennyit a rendes hadsereg hason rangfokozatú rokkantjai, vagy az abban szolgál­tak után hátrahagyott özvegyek húznak. 24. §. Mindaddig, míg az adományozott tőkék kamata és az évenkénti ajánlatok összege a fenn kitett czél elérésére nem elegendő, a gyűjtés a felügyelő választmány által erngedetlenül folyta­tandó, s időközben is, ha a kitűzött zárt határidőre a belügyminiszérium útján az illetők folyamodvá­nyai minden törvényhatóságból be fogtak érkezni, s azok érdemlegesen el lesznek intézve, az évi járadékokból s a már befizetett tőkék kamataiból alakított összeg, a megállapítandó rangfokozati kulcs arányában a jogosultaknak évenkint ki fog oszlatni. 25. §. A­mint az egylet anyagi ereje akár ké­sőbben gyűjtött aláírások, akár egyes segélye­zettek elhunyta folytán, a még élők számával szemben gyarapodik, az egy­esek évi segélypénz­e szaporíttatik mindaddig, allig a 23.§ ban meghatá­rozott mennyiséget eléri. 26. §. A 21. §­ a) és b) pontjaiban meghatáro­zott segélyezendők közül azok, kik a cs. k. had­seregben maguk, illetőleg férjük tiszti állomása után Ő Felsége kegyelméből ellátást nyernek, csak annyiban tarthatnak igényt az egylet se­gélyezésére, a­mennyiben amaz ellátás nem fe­lelne meg azon összegnek, mely az egyiet által a velük, illetőleg férjükkel a honvédségnél egy rangban állottaknak az egylet által nyújtatik. 27. §. Az előbbi szakesz rendelkezése alkalma­zandó mindazokra is, kik bármely más alapból nyernek segélyezést. 28. §. Ha a segélyzendők száma annyira meg­fogy, hogy az egylet egész jövedelme a jelen alapszabályok értelmében többé nem vétethetnék igénybe, vagy ha az egylet pénzereje oly magasra emelkednék, hogy az első szakaszban felsoroltak segélyzése után az egylet jövedelmeiből még fe­leslegek is maradnának fenn, csak oly vagyonta­lan és munkaképpen honvédek segélyzésére fordítandók (23 §.), kik nem az 1848. hadjárat alatt de azután lettek munkaképtelenekké. A még ezenfelül netalán fennmaradó összegek hovaforditásáról a 37. § ban kitett ezer szem előtt tartásival a kezelő-bizottság elterjesztése folytán a felügyelő választmány hattároz. 29. §. A kezelő­bizottság évenkint kimu­atást és rendes számadást készít s azt a felügyelő vá­lasztmánynak bemutatja. 30. § A felügyelő választmány a bemutatott évi számadásokat m­egvi­sgálja, megállapítja és az évi rendes közgyűlésnek e­lterjeszti. 31. §. Az évi eredmény a közgyűlés által hírla­­pok utján fog közzététetni. Segélyezndök összeírása. 32. §. Az egylet kitűzött czélja szerint vak segé­­lyez­etésre, illetőleg ellátásra igényt tar­ók ősz­szeiratására a m. kir. belügyministerium fog föl­kéretni.

Next