Budapesti Közlöny, 1870. október (4. évfolyam, 223-248. szám)
1870-10-01 / 223. szám
lésre kívánja halasztatni, hogy addig szakértők által tanulmányoztassék, és kimondatni óhajtja határozatkép, hogy egyedül az állam állítson fel a szervezett pesti egyetem jog- és államtudományi karával egyenlő szervezeti jogi tanintézeteket, melyeken a szükséges történeti és bölcsészeti tanszékek is fölállítandók. Silány jogakadémiák ne tüzessenek. Boor napirendre térést indítványoz, mi ellenzésre talál. Sulyok Gusztáv a felekezeti jogakadémiák mellett emel szót és védi azokat, különösen az avult tanítási rendszert. Hosszas beszéde sokszorosan megszakíttatik, végül terjedelmes indítványt terjszt be, melyben az államvizsga rendezésével foglalkozik. Indítványa nem vétetik tárgyalás alá, mert a szabályok szerint négy héttel előbb kellett volna □eadni. Felolvastázik a szakosztály véleménye. Halmossy a „Bilány“ szót kihagyatni óhajtja. A gyűlés e módosítással majdnem egyhangúlag fogadja el az osztály véleményét. TÖRVÉNYKEZÉS. A m. kir. semmitőszék nyilvános üléseiben leendő előadás végett újabban kitűzettek. (Folytatás.) Felsenburg Mórnak, Somogyi Madách Karolina e. ügyében, alp. s. psza. Weiler Mihálynak, Friedrich Mihály e. nommá* perében, alp. s. psza. Helmeczy Ferencz és nejének, Zempléni Ferencz és neje e. végrehajtási ügyében, felperesek s. psza. Hrabovszky Rudolfnak, Eisenberger Dávid e. perében, alp. s. paza. Braunfeld és Biedermann őségnek s. psza, Guttmann Hári és Sámuel e. sommás szab. perében. Rosenblüth Móricznak, Cseklyovszky István s társa e. ügyében, alp. s. psza. Keller Bernátnak, Cseklyovszky István és Kassa Gábor e. ügyében, 2-odrendü alp. s. psza. Özv. Fáy Alajosné báró Splényi Saroltának s. psza, Fya Barnabásné s társa e. ügyében. Fodor Istvánnak somm. psza, Földváry József elleni ügyében. Toperczer András és Máriának s. psza, Valigura György e. rendes perükben. Boha Józsefnek s. psza, Boha István e. sommás perében. A tanulmányi alapnak, Tímár Gábor e. ügyében. Fodor Mózes s. psza. A Csanádi káptalannak Müller Antal és Zsuzsánna elleni végrehajtási ügyében, alperes s. psza. Valenta szül. Juhamann Mária s. psza, Gavalier József Dániel elleni igazolási perében, Stern Sámuel s nejének, Bródy Jakab s társa mint foglaltatók, továbbá Gellmann Ábrahám s neje mint végrehajtást szenvedők elleni igényperükben, úgy Pista Miklósnak elsőbbségi zálogjog iránti, az előbbivel kapcsolatos perében, utóbbinak s. psza. Rosos Károly hagyatéki ügyében Morócza Kálmán és Hets Pál 8. psza. Szegedi Imrének, Szegedi István elleni igényperében, alperes s. psza. Erdélyi István s Ilonának, Erdélyi József ellen végrehajtási ügyében, alperes s. psza. A boglári fakereskedő társulat s. psz. Neumann Hermann elleni igazolási ügyében. Dühön Antalné Mázer Erzsébetnek, gr. Keglevich István e. végrehajtási ügyében, alp. s. psza. Schlesinger Józsefnek, Podhorányi Nándor s Bálint e. ügyében, alp. s. psza. Roth Árminnak Lefkovits Johánna s Moskovits Dávid e. végrehajtási ügyében, alperesek s. psza. Özv. Házy Miklósnés ügytársainak mint újító felpereseknek, Házy Zsigmond e. perében alp. s. psza. Szarvák Antalnénak, férje Szarvák Antal elleni zárlati ügyében, alp. s. psza. Block Salamon s. psza. özv. Kállay Tivadarné szül. Okolicsányi Róza e. végrehajtási ügyében, Kubik Endrének, Schafner János e. váltó-végrehajtási ügyében, Stix Romána s társa s. psza. Gyeres Sándor s. psza, Sárközy Máris e. végrehajtási ügyében. (Folytatjuk.) ZJLUS BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK. A Cseh tartománygyűlés sept. 29 -i ülésében, miután a főmarsai jelentést tett a felirati küldöttségnek Ő Felsége általi fogadtatásáról, a császári leirat német és cseh nyelven felolvastatott. Erre a leirat egy 15 tagból álló bizottmányhoz utasittatik előleges tárgyalás végett. A legközelebbi ülés napja bizonytalan. Az említett bizottmányba megválasztattak: gr. Clam Martinitz Henrik és Richard, gr. Thun Leo, hg Schwarzenberg, Müller, Hasner, Herbst, Banhaus, Smeykal, Klier, Rieger, Sladkovski, Zellhammer, Trojan és Gregr Gyula. Prága, sept. 29. A tartománygyűlés mai ülésében a következő császári leirat olvastatott fel: A cseh királyságunk landtagjának legalázatosb föliratában kifejezett nézeteket és óhajokat figyelemmel és azon gondos megfontolással vettük, mely szemben népeink nyilatkozványaival mindig kötelességünknek tetszett. Elégtétellel üdvözöltük benne a hozzánk és házunkhoz való hű odaadást, mely ezen föliratban legáns kifejezést nyert, és élénk megelégedéssel tölt el bennünket azon tény elismerése, hogy a pillanat helyzete inkább szükségli mint valaha, a monarchia minden népének egyértelmű közremunkálódását. Erre támaszkodva átengedhettük magunkat azon várakozásnak, hogy a landtag ezen hű odaadás érzetének meg fog felelni. Mindazonáltal a landtag, hivatkozással cseh királyságunk állami különjogára, a reichsrathba való választások teljesítését megtagadta, és nekünk oly utakra való térést tanácsolt, melyek a jogarunk alá vetett királyságok és országok alkotmányos jogain kívül feküsznek, és melyeknek követése újabb jogi rázkódások zavaraira vezethetne. Mi tudatával bírunk azon ténynek, melyet cseh királyságunk koronája monarchiánk hatalma és tekintélye köré terjesztett, s el is vagyunk határozva, részére az ország feloszthatlanságát és elidegeníthetlenségét törhetlenül lekötni, és valamint fenséges őseinknél történt, adjon fényes kifejezést belső egyesülésünknek Csehország népével a koronázás Csehország koronájával. De emlékeztetjük a landtagot arra, hogy az ország viszonya a fejedelemhez azon viszonyokkal, melyekbe különösen a sanctio pragmatikával az összmonarchiához lépett, nemcsak a korona kötelezettségeit, de gazdag sorát a jogoknak is tartalmazza, melyek gyakorlása kizárólag a közös fejedelem személyét illeti. , Örömmel mondtunk le ezen gyakorlás kizárólagosságáról, midőn kimondtuk akaratunkat népeink szükségleteivel és óhajaival megegyezőleg az alkotmányos kormányzat elveit léptetni életbe a monarchia államjogában. A védelem és oltalom, melyet császári teljhatalmunk a cseh királyságnak mindenha nyújtott, ne csökkentessék azon a részvétel által, melyre Csehország képviselete a birodalom többi népeivel együtt az államélet legffontosabb functióiban hivatva van. — Szives készséggel fordítjuk mindenkor figyelmünket méltányos óhajok felé, és igy hajlandóságunkat a cseh királyságnak az összmonarchiához való viszonyait revisió alá vetetni, már ismételve kifejeztük. Az 1861-iki február 26-iki választási törvény hiányairól szóló panaszok nem maradtak részünkről figyelmen kívül. Első gondunk lesz e panaszokon segíteni, valamint igazságot szolgáltatni cseh királyságunk egyéb alapos igényeinek, amennyiben azok az összbirodalom érdekeivel biztosságéval és szükséges hatalmas állásával megegyeztethetők. Semmi sem fekhetik inkább szívünkön, mint cseh népünk tartós kielégítése, semmi sem lehet kívánatosabb, mint hogy ezen nép hű odaadását ne csak szűkebb hazájának szolgálatára, hanem az összes haza feladataira is megtámadhatlan jogi formákban késznek lássuk. Félre nem ismerjük sajnálatos zavarok létezését, melyek súlyos belső válságok által a közjogban sokfelé beálltak. De a zavar és ellenmondás után mint szilárd pont emelkedik császári szavunk 1860. okt. 20 áról. Az ezen diplomához csatolt 1861. febr. 29-ki és 1867. dec. 21-kei alaptörvények szava. Annyi volna mint ezen szóról a korona egy ünnepélyes kötelezettségének szentségét lehántani, annyi mint egy szilárd és biztosított jogalapot kétséges, vitatott és egymást keresztülvágó igények ingadozásával fölcserélni, ha a mindenek által óhajtott kiegyezést más alapon akarnék létesíteni, mint az érvényes alkotmányén. Cseh királyságunk képviseletének meg van adva ; a teljes alkalom, hogy az ország óhajainak és szükségleteinek hathatós kifejezést adjon: a landtag bízhatik erre nézve a kormány törvényes támogatásában és népeink előzékenységében. Ha visszautasítja a részvételt, ha tétováz azon térre lépni,melyet az alkotmány a jogos követelések előtt mindenkire nézve megnyitott, akkor oly felelősséggel terheli magát, mely az ügy fejlődésének komolyságával nő. — Valóban még egyszer ezen pillanat következmény terhes jelentősége az, melyre cseh királyságunk landtagjának figyelmét irányozni akarjuk, s annyival behatóbb óhejünk, annyival jogosultabb várakozásunk, hogy e komoly órában az összmonarchia törvényes képviselőit magunk körül összegyűlve lássuk. Ezen értelemben újólag fölszólítjuk cseh királyságunk landtagját, hogy a választásokat a reichsrathla haladéktalanul vegye foganatba és fölajánljuk a landtag tagjainak császári és királyi üdvözletünket. Bécs, sept. 30. A mai lapok bírálata a cseh tartománygyűléshez intézett cs. leirat fölött igen kedvező. Bécs, sept. 30. A bank kamatláb leszállítása a bank-igazgatóság által tagadólag intéztetett el, mely alkalommal a bank kizárólagosan a bank pillanatnyi állapotától vezéreltetett. — A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA főtitkára következő körlevelet bocsátott ki: A magyar tudományos akadémia t. ez. tagjait tisztelettel felkérem, hogy az 1871-kss Akadémiai Almanach 11 számára való jegyzeteiket, jelesül: a czimek, lakásuk stb. tekintetében történt változásokat, vagy szükséges igazításokat, mint szintén az akadémia körében, s azon kívül, a jelen évi Almanachban följegyzettek után kiadott, vagy kéziratban levő irodalmi munkáik teljes jegyzékét (Ügyrend 8 pont) folyó évi október 15-kéig hozzám beküldeni méltóztassanak. Egyszersmind előfordult esetekből alkalmat veszek a t. ez. tag urakat figyelmeztetni a jelen évi „Értesítő 11 10-ik számában megjelent 143. sz. jegyzőkönyvi pontra, mely szerint az akadémia korlátolt postai díjmentességet élvez ugyan közönséges levelekre, s a tagokhoz keresztkötés alatt intézett akad. nyomtatványokra nézve , de a tagoknak csak azon levelet szállíttatnak díjmentesen, melyek az akadémia vagy osztályok elnökeihez lesznek intézve, s a „magyar tudományos akadémia ügyében“ megjelöléssel adatnak postára, tehát a küldő akad. tag e minőségének megjelölése nélkül, vagy a titkári hivatalokhoz intézett, vagy az egyszerű „Hodból“ (hivatalból) szóval jelölt levelekért az akadémiának fizetni kell. Pester, 1870 sept. 17. Arany János s. k., főtitkár. — A BUDAPESTI ISKOLA TANÁCS sept. 26-án tartá évnegyedes közgyűlését. Hosszú, heves vita után a polgári iskoláknál rendszeresített tanári állomásokra megválasztattak, illetőleg kijelöltettek. A számtanra : Roller Mátyás, Orbán Antal, Mihálovics Mór és Vajdafi Ernő ; a természetrajzra: Borbás Vincze, Marikovszky Gábor, Müller József ; a magyar nyelvre : Wolf György, Holess József, Stojanovics István és Szerdahelyi Adolf; a női munkákra Bujtor J., Mayer-Praeser Karolina, Horcher Irma ; a rajzra Ujházy Ferencz. Az iskolatanács továbbá elhatározta, hogy i. é. októberben több városrészben összesen 23 új elemi ostály nyittatik meg. Ezen iskoláknál szervezendő tanítói állomásokra azonnal megválasztottak 16 tanítót. E szerint a most beálló tanévben Pesten összesen 118 elemi osztály lesz 134 tanítóval. 118 osztályban körülbelül 9500 gyermek nyerhet oktatást. Ha ehhez hozzávesszük a főreáliskolát, a polgáriskolákat, s a városi árvaházakat, akkor a testvér fővárosok iskoláiban 10500 tanuló nyerhet oktatást. Az iskolatanács a kötő- utczai megbetegedett igazgatótanár helyébe Tomasovits Károly tanitót helyettesítette. Valamennyi elemi iskolai tanitóknak szorosan kijelöltetett az iskola, melynél szolgálniok kell s e beosztástól nem szabad eltérni. —Az OSZTRÁK ÁLLAMVASPÁLYA igazgatósága arról értesít bennünket, hogy f. évi okt. - től kezdve az élő állatokért és élelmiszerekért a vonatrészek hosszúsága után kiszabandó szállítási határidők a közönséges gyorsszállítmányoknál a társulati vonalakon a fele részre szállítanak alá.*