Budapesti Közlöny, 1870. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1870-10-01 / 223. szám

lésre kívánja halasztatni, hogy addig szakértők által tanulmányoztassék, és kimondatni óhajtja határozatkép, hogy egyedül az állam állítson fel a szervezett pesti egyetem jog- és államtudo­mányi karával egyenlő szervezeti jogi taninté­zeteket, melyeken a szükséges történeti és böl­csészeti tanszékek is fölállítandók. Silány jog­akadémiák ne tüzessenek. Boor napirendre­ térést indítványoz, mi ellen­zésre talál. Sulyok Gusztáv a felekezeti jogakadé­­miák mellett emel szót és védi azokat, különö­sen az avult tanítási rendszert. Hosszas beszéde sokszorosan megszakíttatik, végül terjedelmes indítványt terjszt be, melyben az államvizsga rendezésével foglalkozik. Indítványa nem vétetik tárgyalás alá, mert a szabályok szerint négy héttel előbb kellett volna □eadni. Felol­vas­tázik a szakosztály véleménye. Hal­mo­s­s­y a „Bilány“ szót kihagyatni óhajtja. A gyűlés e módosítással majdnem egyhangú­lag fogadja el az osztály véleményét. TÖRVÉNYKEZÉS. A m. kir. semmitőszék nyilvános üléseiben leendő előadás végett újabban kitű­zettek. (Folytatás.) Felsenburg Mórnak, Somogyi Madách Karolina e. ügyében, alp. s. psza. Weiler Mihálynak, Friedrich Mihály e. nommá* peré­ben, alp. s. psza. Helmeczy Ferencz és nejének, Zempléni Ferencz és neje e. végrehajtási ügyében, felperesek s. psza. Hrabovszky Rudolfnak, Eisenberger Dávid e. peré­ben, alp. s. paza. Braunfeld és Biedermann őségnek s. psza, Guttmann Hári és Sámuel e. sommás szab. perében. Rosenblüth Móricznak, Cseklyovszky István s társa e. ügyében, alp. s. psza. Keller Bernátnak, Cseklyovszky István és Kassa Gá­bor e. ügyében, 2-odrendü alp. s. psza. Özv. Fáy Alajosné báró Splényi Saroltának s. psza, Fya Barnabásné s társa e. ügyében. Fodor Istvánnak somm. psza, Földváry József elleni ügyében. Toperczer András és Máriának s. psza, Valigura György e. rendes perükben. Boha Józsefnek s. psza, Boha István e. sommás pe­rében. A tanulmányi alapnak, Tímár Gábor e. ügyében. Fo­dor Mózes s. psza. A Csanádi káptalannak Müller Antal és Zsuzsánna elleni végrehajtási ügyében, alperes s. psza. Valenta szül. Juhamann Mária s. psza, Gavalier Jó­zsef Dániel elleni igazolási perében, Stern Sámuel s nejének, Bródy Jakab s társa mint foglaltatók, továbbá Gellmann Ábrahám s neje mint végrehajtást szenvedők elleni igényperükben, úgy Pista Miklósnak elsőbbségi zálogjog iránti, az előbbivel kapcsolatos perében, utóbbinak s. psza. Rosos Károly hagyatéki ügyében Morócza Kálmán és Hets Pál 8. psza. Szegedi Imrének, Szegedi István elleni igényperében, alperes s. psza. Erdélyi István s Ilonának, Erdélyi József ellen végrehajtási ügyében, alperes s. psza. A boglári fakereskedő társulat s. psz. Neumann Hermann elleni igazolási ügyében. Dühön Antalné Mázer Erzsébetnek, gr. Keglevich István e. végrehajtási ügyében, alp. s. psza. Schlesinger Józsefnek, Podhorányi Nándor s Bálint e. ügyében, alp. s. psza. Roth Árminnak Lefkovits Johánna s Moskovits Dá­vid e. végrehajtási ügyében, alperesek s. psza. Özv. Házy Miklósné­s ügytársainak mint újító felpe­reseknek, Házy Zsigmond e. perében alp. s. psza. Szarvák Antalnénak, férje Szarvák Antal elleni zár­lati ügyében, alp. s. psza. Block Salamon s. psza. özv. Kállay Tivadarné szül. Okolicsányi Róza e. végrehajtási ügyében, Kubik Endrének, Schafner János e. váltó-végrehaj­­tási ügyében, Stix Romána s társa s. psza. Gyeres Sándor s. psza, Sárközy Máris e. végrehajtási ügyében. (Folytatjuk.) ZJLUS BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK. A Cseh tartománygyű­lés sept. 29 -i ülésében, miután a főmarsai jelentést tett a felirati küldött­ségnek Ő Felsége általi fogadtatásáról, a császári leirat német és cseh nyelven felolvastatott. Erre a leirat egy 15 tagból álló bizottmányhoz utasit­­tatik előleges tárgyalás végett. A legközelebbi ülés napja bizonytalan. Az említett bizottmányba megválasztattak: gr. Clam Martinitz Henrik és Richard, gr. Thun Leo, hg Schwarzenberg, Müller, Hasner, Herbst, Banhaus, Smeykal, Klier, Rieger, Sladkovski, Zellhammer, Trojan és Gregr Gyula. Prága, sept. 29. A tartománygyűlés mai ülésé­ben a következő császári leirat olvastatott fel: A cseh királyságunk landtagjának legalázatosb föliratában kifejezett nézeteket és óhajokat figye­lemmel és azon gondos megfontolással vettük, mely szemben népeink nyilatkozványaival mindig kötelességünknek tetszett. Elégtétellel üdvözöltük benne a hozzánk és házunkhoz való hű odaadást, mely ezen föliratban legáns kifejezést nyert, és élénk megelégedéssel tölt el bennünket azon tény elismerése, hogy a pillanat helyzete inkább szükségli mint valaha, a monarchia minden népé­nek egyértelmű közremunkálódását. Erre támasz­kodva átengedhettük magunkat azon várakozás­nak, hogy a landtag ezen hű odaadás érzetének meg fog felelni. Mindazonáltal a landtag, hivatko­zással cseh királyságunk állami külön­jogára, a reichsrathba való választások teljesítését megta­gadta, és nekünk oly utakra való térést tanácsolt, melyek a jogarunk alá vetett királyságok és or­szágok alkotmányos jogain kívül feküsznek, és melyeknek követése újabb jogi rázkódások zava­raira vezethetne. Mi tudatával bírunk azon ténynek, melyet cseh királyságunk koronája monarchiánk hatalma és tekintélye köré terjesztett, s el is vagyunk hatá­rozva, részére az ország feloszthatlanságát és elide­­geníthetlenségét törhetlenü­l lekötni, és valamint fenséges őseinknél történt, adjon­ fényes kifejezést belső egyesülésünknek Csehország népével a ko­ronázás Csehország koronájával. De emlékeztet­­­jük a landtagot arra, hogy az ország viszonya a­­ fejedelemhez azon viszonyokkal, melyekbe kü­lönö­­­sen a sanctio pragmatikával az összmonarchiához­­ lépett, nemcsak a korona kötelezettségeit, de gaz­­­­dag sorát a jogoknak is tartalmazza, melyek gya­­­korlása kizárólag a közös fejedelem személyét illeti. , Örömmel mondtunk le ezen gyakorlás kizáróla­­­­gosságáról, midőn kimondtuk akaratunkat népe­ink szükségleteivel és óhajaival megegyezőleg az­­ alkotmányos kormányzat elveit léptetni életbe a­­ monarchia államjogában. A védelem és oltalom,­­ melyet császári teljhatalmunk a cseh királyság­­­­nak mindenha nyújtott, ne csökkentessék azon a részvétel által, melyre Csehország képviselete a birodalom többi népeivel együtt az államélet leg­­f­fontosabb functióiban hivatva van. — Szives­­ készséggel fordítjuk mindenkor figyelmünket mél­­­­tányos óhajok felé, és igy hajlandóságunkat a cseh királyságnak az összmonarchiához való vi­szonyait revisió alá vetetni, már ismételve kifejez­tük. Az 1861-iki február 26-iki választási törvény hiányairól szóló panaszok nem maradtak részünk­ről figyelmen kívü­l. Első gondunk lesz e panaszo­kon segíteni, valamint igazságot szolgáltatni cseh királyságunk egyéb alapos igényeinek, a­mennyi­ben azok az összbirodalom érdekeivel biztosságé­val és szükséges hatalmas állásával megegyeztet­­hetők. Semmi sem fekhetik inkább szívünkön, mint cseh népünk tartós kielégítése, semmi sem lehet kívánatosabb, mint hogy ezen nép hű odaadását ne csak szűkebb hazájának szolgálatára, hanem az összes haza feladataira is megtámadhatlan jogi formákban késznek lássuk. Félre nem ismerjük sajnálatos zavarok létezé­sét, melyek súlyos belső válságok által a közjog­ban sokfelé beálltak. De a zavar és ellenmondás után mint szilárd pont emelkedik császári sza­vunk 1860. okt. 20 áról. Az ezen diplomához csa­tolt 1861. febr. 29-ki és 1867. dec. 21-kei alap­törvények szava. Annyi volna mint ezen szóról a korona egy ünnepélyes kötelezettségének szentsé­gét lehántani, annyi mint egy szilárd és biztosí­tott jogalapot kétséges, vitatott és egymást ke­resztülvágó igények ingadozásával fölcserélni, ha a mindenek által óhajtott kiegyezést más alapon­­ akarnék létesíteni, mint az érvényes alkotmányén.­­ Cseh királyságunk képviseletének meg van adva ; a teljes alkalom, hogy az ország óhajainak és­­ szükségleteinek hathatós kifejezést adjon: a land­­­­tag bízhatik erre nézve a kormány törvényes tá­­­mogatásában és népeink előzékenységében. Ha­­ visszautasítja a részvételt, ha tétováz azon térre lépni,melyet az­ alkotmány a jogos követelések előtt­­ mindenkire nézve megnyitott, akkor oly felelős­­s­­éggel terheli magát, mely az ügy fejlődésének komolyságával nő. — Valóban még egyszer ezen pillanat következmény terhes jelentősége az, mely­re cseh királyságunk landtagjának figyelmét irá­nyozni akarjuk, s annyival behatóbb óhejünk, annyival jogosultabb várakozásunk, hogy e ko­moly órában az összmonarchia törvényes képvi­selőit magunk körül összegyűlve lássuk. Ezen ér­telemben újólag fölszólítjuk cseh királyságunk landtagját, hogy a választásokat a reichsrathla haladéktalanul vegye foganatba és fölajánljuk a landtag tagjainak császári és királyi üdvözletün­ket. Bécs, sept. 30. A mai lapok bírálata a cseh tar­­tománygyű­léshez intézett cs. leirat fölött igen kedvező. Bécs, sept. 30. A bank kamatláb leszállítása a bank-igazgatóság által tagadólag intéztetett el, mely alkalommal a bank kizárólagosan a bank pillanatnyi állapotától vezéreltetett. — A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA főtitkára következő körlevelet bocsátott ki: A magyar tudomá­nyos akadémia t. ez. tagjait tisztelettel felkérem, hogy az 1871-ks­s Akadémiai Almanach 11 számára való jegy­zeteiket, jelesül: a czimek, lakásuk stb. tekintetében történt változásokat, vagy szükséges igazításokat, mint szintén az akadémia körében, s azon kívül, a jelen évi Almanachban följegyzettek után kiadott, vagy kézirat­ban levő irodalmi munkáik teljes jegyzékét (Ügyrend 8 pont) folyó évi október 15-kéig hozzám beküldeni mél­­tóztassanak. Egyszersmind előfordult esetekből alkalmat veszek a t. ez. tag urakat figyelmeztetni a jelen évi „Értesítő 11 10-ik számában megjelent 143. sz. jegyzőkönyvi pontra, mely szerint az akadémia korlátolt postai díjmentessé­get élvez ugyan közönséges levelekre, s a tagokhoz ke­resztkötés alatt intézett akad. nyomtatványokra nézve , de a tagoknak csak azon levelet szállíttatnak díjmente­sen, melyek az akadémia vagy osztályok elnökeihez lesznek intézve, s a „magyar tudományos akadémia ügyé­ben“ megjelöléssel adatnak postára, tehát a küldő akad. tag e minőségének megjelölése nélkül, vagy a titkári hivatalokhoz intézett, vagy az egyszerű „Hod­ból“ (hi­vatalból) szóval jelölt levelekért az akadémiának fi­zetni kell. Pester, 1870 sept. 17. Arany János s. k., főtitkár. — A BUDAPESTI ISKOLA TANÁCS sept. 26-án tartá évnegyedes közgyűlését. Hosszú, heves vita után a pol­gári iskoláknál rendszeresített tanári állomásokra meg­választattak, illetőleg kijelöltettek. A számtanra : Rol­ler Mátyás, Orbán Antal, Mihálovics Mór és Vajdafi Ernő ; a természetrajzra: Borbás Vincze, Marikovszky Gábor, Müller József ; a magyar nyelvre : Wolf György, Holess József, Stojanovics István és Szerdahelyi Adolf; a női munkákra Bujtor J., Mayer-Praeser Karolina, Hor­cher Irma ; a rajzra Ujházy Ferencz.­­ Az iskolata­nács továbbá elhatározta, hogy i. é. októberben több városrészben összesen 23 új elemi o­stály nyittatik meg. Ezen iskoláknál szervezendő tanítói állomásokra azon­nal megválasztottak 16 tanítót. E szerint a most beálló tanévben Pesten összesen 118 elemi osztály lesz 134 tanítóval. 118 osztályban körülbelül 9500 gyermek nyerhet oktatást. Ha ehhez hozzávesszük a főreálisko­lát, a polgáriskolákat, s a városi árvaházakat, akkor a testvér fővárosok iskoláiban 10500 tanuló nyerhet ok­tatást. Az iskolatanács a kötő- utczai megbetegedett igazgatótanár helyébe Tomasovits Károly tanitót he­lyettesítette. Valamennyi elemi iskolai tanitóknak szoro­san kijelöltetett az iskola, melynél szolgálniok kell s e beosztástól nem szabad eltérni. —Az OSZTRÁK ÁLLAMVASPÁLYA igazgatósága ar­ról értesít bennünket, hogy f. évi okt. - től kezdve az élő állatokért és élelmiszerekért a vonatrészek hosszú­sága után kiszabandó szállítási határidők a közönséges gyorsszállítmányoknál a társulati vonalakon a fele rész­re szállí­ta­nak alá.*

Next