Budapesti Közlöny, 1871. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1871-01-01 / 1. szám

Az összeírási bizottságok összetétele, eljárása, utasítása hiányos. A sorozás és vizsgálat alkalmatlan és túltömött helyiségekben vitetik véghez, s több száz egyén is kerül vizsgálat alá egy nap. Nem tagadható, hogy a vizsgáló orvosok részé­ről is történnek visszaélések, s épen azért örülni fog az orvosok legnagyobb része a felülvizsgáló bizottmány kiküldetésének, mely egyes visszaélé­sek napfényre­ hozatala által meg fogja menteni az egész orvosi rend becsületét és hitelét. Az ujonczozásnál résztvevő tiszti orvosok állása oly precarius, fizetésük oly csekély, hogy szinte lehetetlen nem engedniük a reájuk hatalmas egyé­nek által gyakorolt befolyásnak, s oly önállóan ítélniük, mint azt a közérdek és törvény meg­kívánná. A rendes hadseregbeli nem-magyar orvos alig viseltethetik kellő érdekkel a honvédség iránt; a magyar ezredeknél ennélfogva magyar orvosok­nak kellene alkalmaztatniok. Végre a zászlóalji honvédorvosok, 300 frt évi átalány mellett, egyébként a magán­gyakorlatra utasíttatván, csupán helybeli szolgálatra lettek ki­nevezve ; a pályázatban az ujonczozás és a nagy hadgyakorlatok, melyek folytán hetek hosszant távol kell lenniök, az esetleges mozgósítás és egyéb számos és terhes teendők meg sem emlit­­tetvén. Egy forint napi­dij mellett a honvédorvos minden hazafisága daczára sem hanyagolhatja el gyakorlatát, mely után él, s melyre a ministerium által is utasíttatott. Ez lényegesen a fentemlített czikknek tartalma. Vájjon jogunk volt-e azt állításaiban és következ­tetéseiben tárgyilagosnak mondani, e kivonatból is kiviláglik. A honvédorvosoknak eddigi állása oly bizony­talan volt, hogy azt csakis az intéz­mény új voltá­ból fejthetjük meg, és semmi kétségünk nem le­het az iránt, hogy legközelebb meg fog változni. Sokkal nehezebb lesz a czikkben érintett egyéb viszásságoknak megszüntetése. A honvéd-ujonczozásnál napfényre derült visz­­szaélések — a törvény kijátszása, az állás és hi­vatal­ adta befolyásnak felhasználása a magán ér­dekek legyőzésére, a közjó rovására — állami és társadalmi életünk egy mély bántalmára mutat­nak, melyből mielőbb ki kell épülnünk, ha élni és haladni akarunk Az előttünk fekvő czikk gondolatmenetét kö­vetve, három szóba foglalhatjuk feladatunkat, — rend, becsület és komoly akarat, s e három té­nyezőnek létesítéséhez úgy a törvényhozásnak és kormánynak, mint a társadalomnak, s itt az or­vosi rendnek is hozzá kell járulni“. — A NEMZETI SZÍNHÁZBAN pénteken „Forestier Pál“-t adták, Augiertől. Vasárnapi tárczánk már ismer­tette e darabot, mely ha nem is idézett zajos tetszést elé, de mindvégig ébren tarta a közönség figyelmét, s arra kétségtelenül tett benyomást. Az előadás pontos, correct, szabatos volt, m oly dolgok különben, melyek­nek hiánya a legritkább kivételek közé tartozik. Az egyes szereplők közt Prielle Kornélia emlitendő első helyen, ki Leának nehéz szerepét annyi finomsággal, művészettel s egy pár helyen a szenvedély annyi ere­jével oldá meg, mennyit e sokat szenvedett és mélyen érző nő helyes felfogása megkíván. Az első felvonásban a­mint remegve belép és ajtót zár s a mint meglátva az atyját, megkövülve állva marad — az valóban jobban alig volna adható. A harmadik felvonásban találkozása Beaubourggal és Pállal épen ily kitűnően sikerült. Ezek voltak szerepének fénypontjai. Lendvai is jó volt egészben. Nagy gonddal és helyes felfogással játszott, s a vita atyjával a negyedik felvonásban egészben sikerült. Csak a 3-dik felvonás végén való küzdelme, midőn Lea ajtót mutat neki, volt nem­ helyes felfogás szerint adva. Bármennyire sértetett is meg akkor, de azt nem mutathatja ki oly erőltetett módon. Molnárnak csak egy jelenete sikerült, a 4-dik felvonásban fiával szemben : a kitörés­­ a többiben egyhangú volt. Ifjú ember fehér hajjal, kapkodó szenvedélylyel, modoros mozdulatokkal, melyek néha még nem is voltak eléggé finomak, plasticaiak, pedig főként egy szobrásztól épen nem illő. Visszaesett itt-ott régi szinfalhasogatásaiba, melytől pedig, úgy hittük, megvált.A szakgatott szavalás sem válik előnyére. Szerdahelyi kitűnő Beaubourg volt s Lendvainé szépen játszta Kamilla szerepét. Közönség szép számmal, — a ház egészen megtelt. A FŐVÁROSI KÖZMUNKÁK TANÁCSÁBÓL. A Buda, 1870. deczember 30-án. Az ülés délutáni 4 órakor Tisza Lajos alelnök elnök­lete alatt, az elnöki jelentés felolvasásával meg­­nyittatik. Az elnöki intézkedés, mely szerint a fő közle­kedési út­vonalba esendő ingatlanok tulajdono­sai egyezségre felhivatnak, helybenhagyatik, és mindazon birtokosokkal, a kik ezen felhívás foly­tán jelentkeznek, az egyezségi eljárás azonnal megindittatik. E czélból két-hármas bizottmány küldetvén ki, melynek egyike, Szentkirályi Mór, Tavaszi Endre és Sebastiani Frigyes,­­ a má­sik : Széher Mihály, Fuchs Rezső és Preuszner József tanácstagokból álland. Ha a bizottmány valamely egyezségi ajánlatot­­ elfogadhatónak vél, úgy ez végeldöntés végett a közmunkák tanácsa elé terjesztetik. Széher Mihály tanácstag azon írásbeli indítvá­nya, mely szerint Pest város közönsége a kebelé­ben teljesítendő építkezések tüzetes ellenőrzé­sére, különösen az eddigi hiányok, és engedély­nélküli építkezések beszüntetésére felszólítandó lenne,­ egyhangúlag elfogadtatik. Az állandó pénzügyi bizottság által bemutatott jelentés alapján az 1871-ik évre készített költ­ségelőirányzat következő nyolcz tételben elfo­gadtatott : I. Tétel: a tisztviselők és szolgák rendszeresített fizetései és állandó já­randóságaira ...................................... 51,080 frt. II. tétel: teljes tanácsi és bizott­sági ülések jelenléti jegyeire, és szak­értők díjazására................................ 19,680 „ III. Tétel: műszaki munkálatokra, műszaki dijnokok fizetésére, kisegítő mérnökökre, napszámokra stb. . . 12,000 „ IV. Tétel: lakbérekre .... 3,816 „ V. Tétel: irodai és kezelési kiadá­sok­, rajz- és iró­eszközök­, tervek, könyvek, hírlapok, hirdetések, nyom­tatványok, könyvkötőmunkák, fa, szén, fűtés, légszesz-világítás, gyer­tya, bérkocsi-dij, s előre nem látható kiadásokra............................................. 10,900 „ VI. Tétel: a szolgai személyzet ru­házatára ................................................... 330 „ VII. Tétel: ugyanazok híd-, alag­út- és gőzsikló-átalánya .... 108 „ ViIi. Tétel: hivatalnokok és szol­gák jutalmazása és segélyezésére . 2,000 „ Összesen . . 99,914 írt azaz: kilenczvenkilencz ezer kilenczszáz tizen­négy forint. Ezen most felsorolt kiadások azonban tetemesen csökkentetnek azzal, hogy 1-szer, több állomás be nem töltetvén, az azok után járó fizetések és járan­dóságok azonban a költségvetésben felvetettek; 2- szor, mert azon kiadásoknak­ egy része, melyek az 1870-ik évi 10-ik t. ez. 3. és 13. §. szerint az ál­lami költségvetésbe felveendők, a kincstár által visszatérítendő részen, és 3-szor, mert a I1 dik té­tel alatt említett 52 rendes és 52 bizottsági ülés a tanácstagok teljes számával vétetett fel, míg ellen­kezőleg a tapasztalás mutatja, hogy egyrészt ke­vesebb ülések tartatnak, másrészt pedig, hogy a tanácstagok teljes számban nem jelentkeznek. Hogy ezen költségelőirányzat, valamint azon munkálatok fedezése kideríttessék, melyek kizá­rólag a fővárosi pénzalap rovására lesznek foga­­natosítandók: a) fel lesz szólítandó a kormány azon összegek és kiadások folyóvátételére, me­lyek az 1870. év folytán a fővárosi pénzalap ja­vára befolytak, és b) felhivandók lesznek Buda­pest városok hatóságai szintén azon összegek ki­mutatására és beszolgáltatására, melyek az 1870- diki X. t. sz. értelmében a fővárosi pénzalap javá­ra behajtattak. Az előrebocsátottak értelmében megállapitta­­tott azon előirányzat, melynek költségei az 1871. évi állami költségvetésben lennének beállítandók, melyből következő összegek tűnnek ki: I. Tétel: főközlekedési vonalak: a) az Albrecht-út szélesbitése az alagúttól a Nagy-féle házig terjedő vonalon.......................................................... 53.000 frt. b) előmunkálatok az Albrecht-út­nak a bécsi kapuig való meghosszab­bítására .......................................................... 4,500 írt. c) a tervezett felső hídtól az ország­úti külvároson át a déli vaspálya in­­dóházához vezetendő út előmunkála­taira ...............................................................5,901 frt. d) a Pesten tervezett második köz­út előmunkálataira................................ 4,000 frt. Összesen . . 67,000 frt. 11. Tétel: Lejtmérési és magasságmérési kiadások: a) Pest városa közönségének a há­romszögelési munkálatok befejezheté­s­ére....................................... . . . 12,000 frt. b) Buda városának háromszögelé­si felvételére szánt összegből átvett részlet............................................................... 27,000 frt. c) üvegtáblák és egyéb szükségle­tekre Buda város háromszögelési fel­vételéhez .................................................. 17,000 frt. d) ezen felvételek ellenőrzése és megállapítása...................................... 3,000 „ Összessen: 59,000 frt. III. Tétel: Buda-Pest városok átalános beosztása és rendezéséről szerkesztendő terv költségei : a) első dij 20,000, második 10,000 harmadik 5,000 franc aranyban . . 17,500 frt. b) Buda városa átnézeti térképe, 1,500 „ c) a pályázóknak átadandó rajzok, tervek, fényképek stb. valamint a bí­ráló­bizottság dijai................................ 4,500 „ Összessen 23,000 frt. Az 1870. évi állami költségvetésben beállítan­dó kiadások főösszege : 149,901 frt, azaz: száz­­negyvenkilencz­ezer kilenczszáz egy forint osz­trák értékben. A pénzügyi bizottság indítványára a műszaki osztályban alkalmazott négy mérnöknek 1000 frt és a számvevői osztály vezetőjének 1200 frt juta­lom engedélyeztetett; jövőre nézve ez állomás végleges betöltéséig az illető ellátási- és bérkocsi­dijak fognak utalványoztatok Pest városa értesittetik, hogy a közmunkák ta­nácsa örömmel veszi tudomásul a vízvezetéknek átvizsgáltatását és a czélból külföldi szakférfiak meghivatását,­ és elvárja, hogy ennek eredménye be fog mutattatni; másrészt a maga részéről szin­tén vizsgálatot rendelvén el, reméli, hogy ekként a vízvezeték ügye kellőleg fel fog világosittatni. A pénzügyministérium rendelete folytán Buda városa felszólittatik, hogy a háromszögeléshez igénybe vett járandóság iránt mihamarább vála­szolni szíveskedjék. Berger M. felségi folyamodványa, melyben szappanfőzdéjének felállíthatásáért esedezik, oly határozattal küldetik Pest városához, hogy a köz­munkák tanácsa elutasító határozatánál meg­marad. Miután Pest városa az ősz-utczának szélesbíté­sét szükségesnek nem tartja, ez eszme elejtetik, és a Völgyessy-féle telek­szabályozás helyben­hagyatik. Pest városának jelentése, mely szerint a kapi­tányság az utczáknak szeméttel feltöltését gátolni utasittatott, tudomásul vétetik. A városligetbe vezetendő út vonalának tökéle­tes háromszögű felvételével 250 forint jutalomdij mellett, Halácsy úr bízatott meg. Várady Lipót urnak Buda városának tervéért, mely, mind felfogás, mind kivitel tekintetében a szakértők dicséretét vívta ki, 1500 frt jutalomdíj engedélyeztetik. Rosconi örökösöknek a Német Pál-féle építke­zés tárgyában kelt felfolyamodványa oly határo­zattal adatik ki Buda városának, hogy azon sza­bályzatot mutassa be, mely eldöntésének alapul szolgált. Pest város felhivatik, hogy a régi német színház és környékének háromszögű tervét mutassa be hogy ennek alapján a tér szabályozása eszközöl­tethessék. Höpfner Hermannak az építési engedély reál­iskola utczai házára a fennálló szabványok értel­mében, csak két emeletre lesz kiadható. Bachmann János, Blázsovits Antal, Wertheimer J. és Harkányi Fü­löp felfolyamodványai figye­lembe nem vétethettek, és a városi tanácsok ha­tározatai fentartottak. Az ülés 8 órakor oszlott fel.

Next