Budapesti Közlöny, 1871. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1871-01-01 / 1. szám
Az összeírási bizottságok összetétele, eljárása, utasítása hiányos. A sorozás és vizsgálat alkalmatlan és túltömött helyiségekben vitetik véghez, s több száz egyén is kerül vizsgálat alá egy nap. Nem tagadható, hogy a vizsgáló orvosok részéről is történnek visszaélések, s épen azért örülni fog az orvosok legnagyobb része a felülvizsgáló bizottmány kiküldetésének, mely egyes visszaélések napfényre hozatala által meg fogja menteni az egész orvosi rend becsületét és hitelét. Az ujonczozásnál résztvevő tiszti orvosok állása oly precarius, fizetésük oly csekély, hogy szinte lehetetlen nem engedniük a reájuk hatalmas egyének által gyakorolt befolyásnak, s oly önállóan ítélniük, mint azt a közérdek és törvény megkívánná. A rendes hadseregbeli nem-magyar orvos alig viseltethetik kellő érdekkel a honvédség iránt; a magyar ezredeknél ennélfogva magyar orvosoknak kellene alkalmaztatniok. Végre a zászlóalji honvédorvosok, 300 frt évi átalány mellett, egyébként a magángyakorlatra utasíttatván, csupán helybeli szolgálatra lettek kinevezve ; a pályázatban az ujonczozás és a nagy hadgyakorlatok, melyek folytán hetek hosszant távol kell lenniök, az esetleges mozgósítás és egyéb számos és terhes teendők meg sem emlittetvén. Egy forint napidij mellett a honvédorvos minden hazafisága daczára sem hanyagolhatja el gyakorlatát, mely után él, s melyre a ministerium által is utasíttatott. Ez lényegesen a fentemlített czikknek tartalma. Vájjon jogunk volt-e azt állításaiban és következtetéseiben tárgyilagosnak mondani, e kivonatból is kiviláglik. A honvédorvosoknak eddigi állása oly bizonytalan volt, hogy azt csakis az intézmény új voltából fejthetjük meg, és semmi kétségünk nem lehet az iránt, hogy legközelebb meg fog változni. Sokkal nehezebb lesz a czikkben érintett egyéb viszásságoknak megszüntetése. A honvéd-ujonczozásnál napfényre derült viszszaélések — a törvény kijátszása, az állás és hivatal adta befolyásnak felhasználása a magán érdekek legyőzésére, a közjó rovására — állami és társadalmi életünk egy mély bántalmára mutatnak, melyből mielőbb ki kell épülnünk, ha élni és haladni akarunk Az előttünk fekvő czikk gondolatmenetét követve, három szóba foglalhatjuk feladatunkat, — rend, becsület és komoly akarat, s e három tényezőnek létesítéséhez úgy a törvényhozásnak és kormánynak, mint a társadalomnak, s itt az orvosi rendnek is hozzá kell járulni“. — A NEMZETI SZÍNHÁZBAN pénteken „Forestier Pál“-t adták, Augiertől. Vasárnapi tárczánk már ismertette e darabot, mely ha nem is idézett zajos tetszést elé, de mindvégig ébren tarta a közönség figyelmét, s arra kétségtelenül tett benyomást. Az előadás pontos, correct, szabatos volt, m oly dolgok különben, melyeknek hiánya a legritkább kivételek közé tartozik. Az egyes szereplők közt Prielle Kornélia emlitendő első helyen, ki Leának nehéz szerepét annyi finomsággal, művészettel s egy pár helyen a szenvedély annyi erejével oldá meg, mennyit e sokat szenvedett és mélyen érző nő helyes felfogása megkíván. Az első felvonásban amint remegve belép és ajtót zár s a mint meglátva az atyját, megkövülve állva marad — az valóban jobban alig volna adható. A harmadik felvonásban találkozása Beaubourggal és Pállal épen ily kitűnően sikerült. Ezek voltak szerepének fénypontjai. Lendvai is jó volt egészben. Nagy gonddal és helyes felfogással játszott, s a vita atyjával a negyedik felvonásban egészben sikerült. Csak a 3-dik felvonás végén való küzdelme, midőn Lea ajtót mutat neki, volt nem helyes felfogás szerint adva. Bármennyire sértetett is meg akkor, de azt nem mutathatja ki oly erőltetett módon. Molnárnak csak egy jelenete sikerült, a 4-dik felvonásban fiával szemben : a kitörés a többiben egyhangú volt. Ifjú ember fehér hajjal, kapkodó szenvedélylyel, modoros mozdulatokkal, melyek néha még nem is voltak eléggé finomak, plasticaiak, pedig főként egy szobrásztól épen nem illő. Visszaesett itt-ott régi szinfalhasogatásaiba, melytől pedig, úgy hittük, megvált.A szakgatott szavalás sem válik előnyére. Szerdahelyi kitűnő Beaubourg volt s Lendvainé szépen játszta Kamilla szerepét. Közönség szép számmal, — a ház egészen megtelt. A FŐVÁROSI KÖZMUNKÁK TANÁCSÁBÓL. A Buda, 1870. deczember 30-án. Az ülés délutáni 4 órakor Tisza Lajos alelnök elnöklete alatt, az elnöki jelentés felolvasásával megnyittatik. Az elnöki intézkedés, mely szerint a fő közlekedési útvonalba esendő ingatlanok tulajdonosai egyezségre felhivatnak, helybenhagyatik, és mindazon birtokosokkal, a kik ezen felhívás folytán jelentkeznek, az egyezségi eljárás azonnal megindittatik. E czélból két-hármas bizottmány küldetvén ki, melynek egyike, Szentkirályi Mór, Tavaszi Endre és Sebastiani Frigyes, a másik : Széher Mihály, Fuchs Rezső és Preuszner József tanácstagokból álland. Ha a bizottmány valamely egyezségi ajánlatot elfogadhatónak vél, úgy ez végeldöntés végett a közmunkák tanácsa elé terjesztetik. Széher Mihály tanácstag azon írásbeli indítványa, mely szerint Pest város közönsége a kebelében teljesítendő építkezések tüzetes ellenőrzésére, különösen az eddigi hiányok, és engedélynélküli építkezések beszüntetésére felszólítandó lenne, egyhangúlag elfogadtatik. Az állandó pénzügyi bizottság által bemutatott jelentés alapján az 1871-ik évre készített költségelőirányzat következő nyolcz tételben elfogadtatott : I. Tétel: a tisztviselők és szolgák rendszeresített fizetései és állandó járandóságaira ...................................... 51,080 frt. II. tétel: teljes tanácsi és bizottsági ülések jelenléti jegyeire, és szakértők díjazására................................ 19,680 „ III. Tétel: műszaki munkálatokra, műszaki dijnokok fizetésére, kisegítő mérnökökre, napszámokra stb. . . 12,000 „ IV. Tétel: lakbérekre .... 3,816 „ V. Tétel: irodai és kezelési kiadások, rajz- és iróeszközök, tervek, könyvek, hírlapok, hirdetések, nyomtatványok, könyvkötőmunkák, fa, szén, fűtés, légszesz-világítás, gyertya, bérkocsi-dij, s előre nem látható kiadásokra............................................. 10,900 „ VI. Tétel: a szolgai személyzet ruházatára ................................................... 330 „ VII. Tétel: ugyanazok híd-, alagút- és gőzsikló-átalánya .... 108 „ ViIi. Tétel: hivatalnokok és szolgák jutalmazása és segélyezésére . 2,000 „ Összesen . . 99,914 írt azaz: kilenczvenkilencz ezer kilenczszáz tizennégy forint. Ezen most felsorolt kiadások azonban tetemesen csökkentetnek azzal, hogy 1-szer, több állomás be nem töltetvén, az azok után járó fizetések és járandóságok azonban a költségvetésben felvetettek; 2- szor, mert azon kiadásoknak egy része, melyek az 1870-ik évi 10-ik t. ez. 3. és 13. §. szerint az állami költségvetésbe felveendők, a kincstár által visszatérítendő részen, és 3-szor, mert a I1 dik tétel alatt említett 52 rendes és 52 bizottsági ülés a tanácstagok teljes számával vétetett fel, míg ellenkezőleg a tapasztalás mutatja, hogy egyrészt kevesebb ülések tartatnak, másrészt pedig, hogy a tanácstagok teljes számban nem jelentkeznek. Hogy ezen költségelőirányzat, valamint azon munkálatok fedezése kideríttessék, melyek kizárólag a fővárosi pénzalap rovására lesznek foganatosítandók: a) fel lesz szólítandó a kormány azon összegek és kiadások folyóvátételére, melyek az 1870. év folytán a fővárosi pénzalap javára befolytak, és b) felhivandók lesznek Budapest városok hatóságai szintén azon összegek kimutatására és beszolgáltatására, melyek az 1870- diki X. t. sz. értelmében a fővárosi pénzalap javára behajtattak. Az előrebocsátottak értelmében megállapittatott azon előirányzat, melynek költségei az 1871. évi állami költségvetésben lennének beállítandók, melyből következő összegek tűnnek ki: I. Tétel: főközlekedési vonalak: a) az Albrecht-út szélesbitése az alagúttól a Nagy-féle házig terjedő vonalon.......................................................... 53.000 frt. b) előmunkálatok az Albrecht-útnak a bécsi kapuig való meghosszabbítására .......................................................... 4,500 írt. c) a tervezett felső hídtól az országúti külvároson át a déli vaspálya indóházához vezetendő út előmunkálataira ...............................................................5,901 frt. d) a Pesten tervezett második közút előmunkálataira................................ 4,000 frt. Összesen . . 67,000 frt. 11. Tétel: Lejtmérési és magasságmérési kiadások: a) Pest városa közönségének a háromszögelési munkálatok befejezhetésére....................................... . . . 12,000 frt. b) Buda városának háromszögelési felvételére szánt összegből átvett részlet............................................................... 27,000 frt. c) üvegtáblák és egyéb szükségletekre Buda város háromszögelési felvételéhez .................................................. 17,000 frt. d) ezen felvételek ellenőrzése és megállapítása...................................... 3,000 „ Összessen: 59,000 frt. III. Tétel: Buda-Pest városok átalános beosztása és rendezéséről szerkesztendő terv költségei : a) első dij 20,000, második 10,000 harmadik 5,000 franc aranyban . . 17,500 frt. b) Buda városa átnézeti térképe, 1,500 „ c) a pályázóknak átadandó rajzok, tervek, fényképek stb. valamint a bírálóbizottság dijai................................ 4,500 „ Összessen 23,000 frt. Az 1870. évi állami költségvetésben beállítandó kiadások főösszege : 149,901 frt, azaz: száznegyvenkilenczezer kilenczszáz egy forint osztrák értékben. A pénzügyi bizottság indítványára a műszaki osztályban alkalmazott négy mérnöknek 1000 frt és a számvevői osztály vezetőjének 1200 frt jutalom engedélyeztetett; jövőre nézve ez állomás végleges betöltéséig az illető ellátási- és bérkocsidijak fognak utalványoztatok Pest városa értesittetik, hogy a közmunkák tanácsa örömmel veszi tudomásul a vízvezetéknek átvizsgáltatását és a czélból külföldi szakférfiak meghivatását, és elvárja, hogy ennek eredménye be fog mutattatni; másrészt a maga részéről szintén vizsgálatot rendelvén el, reméli, hogy ekként a vízvezeték ügye kellőleg fel fog világosittatni. A pénzügyministérium rendelete folytán Buda városa felszólittatik, hogy a háromszögeléshez igénybe vett járandóság iránt mihamarább válaszolni szíveskedjék. Berger M. felségi folyamodványa, melyben szappanfőzdéjének felállíthatásáért esedezik, oly határozattal küldetik Pest városához, hogy a közmunkák tanácsa elutasító határozatánál megmarad. Miután Pest városa az ősz-utczának szélesbítését szükségesnek nem tartja, ez eszme elejtetik, és a Völgyessy-féle telekszabályozás helybenhagyatik. Pest városának jelentése, mely szerint a kapitányság az utczáknak szeméttel feltöltését gátolni utasittatott, tudomásul vétetik. A városligetbe vezetendő út vonalának tökéletes háromszögű felvételével 250 forint jutalomdij mellett, Halácsy úr bízatott meg. Várady Lipót urnak Buda városának tervéért, mely, mind felfogás, mind kivitel tekintetében a szakértők dicséretét vívta ki, 1500 frt jutalomdíj engedélyeztetik. Rosconi örökösöknek a Német Pál-féle építkezés tárgyában kelt felfolyamodványa oly határozattal adatik ki Buda városának, hogy azon szabályzatot mutassa be, mely eldöntésének alapul szolgált. Pest város felhivatik, hogy a régi német színház és környékének háromszögű tervét mutassa be hogy ennek alapján a tér szabályozása eszközöltethessék. Höpfner Hermannak az építési engedély reáliskola utczai házára a fennálló szabványok értelmében, csak két emeletre lesz kiadható. Bachmann János, Blázsovits Antal, Wertheimer J. és Harkányi Fülöp felfolyamodványai figyelembe nem vétethettek, és a városi tanácsok határozatai fentartottak. Az ülés 8 órakor oszlott fel.