Budapesti Közlöny, 1871. március (5. évfolyam, 49-74. szám)
1871-03-15 / 61. szám
A „Budap. Közlőny“ magántávirata. Bécs, márt. 14. A bir. tanács mai ülésében a ministerelnök válaszolván a német győzelmi ünnepély betiltása végett hozzá intézett interpellációra, ezeket mondá: „A győzelmi ünnepélyek betiltása tőlem eredt, egyetértésben a bir. tanácsban képviselt királyságok és országok összes ministériumával. A betiltás a politikai biztonsági hatóságok általános kötelezettségében leli alapját, mint amelyeknek kötelességük a közrend fenntartásáról gondoskodni; alapszik továbbá a fennálló rendőri szabályokon, név szerint a gyülekezési jogról szóló 1867. nov. 15-ei törvényen. Az előfordult jelen eset alkalmával a kormánynak annál inkább kötelessége volt a betiltás jogát használni, minthogy a közvélemény a sajtóban és lakosságnál már igen határozottan ellene nyilatkozott ilyen nyilvános ünnepélynek, és már ellendemonstrátiók valanak bejelentve ;végül elegendő tapasztalások vannak arra nézve, hogy a mi — olyannyira vegyes népességű — államunkban mire vezetnek az efféle nemzetiségi nyilvánulások. Egyébiránt a kormány már kinyilatkoztató, hogy kiváló feladatának tartja, a lakosság osztrák öntudatát lehetőleg erősbiteni és élénkíteni; a kormány minden törvényes módon ellenszegülend bármely oly kísérletnek, mely a közvéleményt mesterségesen az ellenkező irányba akarná terelni. A jelentősség, melyet az interpellálók az 1870. dec. *‘26-ki sürgönynek tulajdonitnak, egészen helytelen. Én e tekintetben egyetértésbe tevem magam a külügyminiszerrel, s ennélfogva azt válaszolom, hogy a kormány által az utóbbi háború alatt követett semlegesség csak úgy bir belbecscsel, és csak akkor veheti igénybe a tartalék talán lojalitás teljes méltánylását, ha annak a háború tartamán túl is bizonyos állandóság kölcsönöztetik. Az 1870. dec. 26-ki sürgöny ezen értelemben adott kifejezést a kormány gondolkodásának, mely szerint Németország önelhatározásának jogát újraalakulása tekintetében hajlandó elismerni, hogy a német császársággal a legjobb és baráti viszonyokat kezdeményezze és szilárdítsa meg. Ezen viszonyok a két állam egyediségének lelkiismeretes kötelességeit nem zavarhatják meg, — sőt ellenkezőleg, ami az osztrák-magyar birodalmat illeti, azok leggyengédebb és leggondosabb felfogását kívánják meg a nemzetiségi elveknek; ily felfogás képes egyedül a politikai ellentéteket az egyetértés útján kiegyenlíteni. A kormányt tehát a tilalom kibocsátásánál a birodalom itteni fele belrendjének és békéjének fentartása iránti gondoskodás kötelessége vezette. A kormány teljesen meg van győződve, hogy a német birodalom kormánya sokkal magasb becset tulajdonít oly állam barátságának, mely önmagát tisztelni és a rendet benn fentartani tudja, mint oly kormány rokonszenvének, mely magát ily komoly feladattal szemben gyengének bizonyitá.“ A cseh- és morvaországi választási rend megváltoztatása végett kiküldendő bizottmányba történt választások után Ginzel indítványa a kath. lelkészek congruájának felemelése iránt, valamint Hanisch indítványa, a csehországi kerületi iskolák javadalmazása iránt a bizottmányokhoz utasíttatnak, és a képzőművészeti akadémia tanárainak fizetése, valamint a Visztula folyam szabályozására vonatkozó osztrák-orosz szerződés iránt előterjesztett bizottsági indítványok második olvasás után elfogadtatnak. Szent-Pétervár, mart. 14. Az állítólagos porosz-orosz szövetség hivatalos körökben határozottan megcáfoltatik. Bordeaux, mart. 14. E hó 13-kán este az összes kormányszemélyzet elutazott Párisba. Darmstadt, mart. 14. A nagyherczeg a császár üdvözlésére Bingenbe megy, s Frankfurtig kíséri azt el. Berlin, mart. 14. A császár tegnap este Nancyba érkezett, ma folytatja útját Metzbe. Azon kérdés tekintetében, ha várjon a franczia kormány megszűntnek tekinti-e azon rendeletet, melylyel a németek Francziaországból kiutasíttattak ? — Favre, Thiers távolléte miatt, 48 órai gondolkodási időt kért. Prága, mart. 14. Az egyetemen ma folytatták a kihágásokat, ennek folytán többen fogattak el. München, mart. 14. Döllinger és Friedrich püspökök az esetre, ha a csalhatlansági tan tekintetében tőlük kívánt nyilatkozatot holnapig meg nem teendik, egyházi funktióiktól felfüggesztetnek. Zürich, mart. 14. A város ismét nyugodt. A bűnvádi vizsgálat már megindíttatott. A schweiczi szövetségtanács elhatározá, hogy bírálat alá veendi a kérdést: nem kellene-e a pápai nunciaturát eltörölni. Berlin, mart. 14. A béke végleges megkötése után Arnim Párisba megy követi minőségben. A római porosz követség nem fogna ismét betöltetni. London, mart. 14. Mint hírlik, az orosz kölcsönre tetemesen többet írtak alá a szükségletnél. Paris, mart. 13. A „Journal Officiels“ közli Bonneville marquisnak bécsi franczia követté való kineveztetését. A „Verité“ írja: Az alprefektségek megszüntetése elvileg elhatároztatott, azoknak csak néhánya fog ideiglenesen fenntartani. A „Gaulois“ jelenti, hogy a vogesi téren volt ágyuk önkéntesen szállíttattak be az „Avenue de Wagram“-féle tüzérségi telepbe. A teljes nyugalom folyvást tart. A „Rappel“ szerint a poroszok a még kezükben lévő vasútvonalak üzletét e hó 15 -én adandják vissza a vasúttársulatoknak. Thiers e tekintetben határozott közléseket vár. Börzenyitásnál a rente 51, az olasz rente 54 frankon állt. Bécs, márt. 14. A kir. tanács mai ülésének további folyamában a pénzügyminister előterjeszti az 1868 -i zárszámadásokat, mint a melyek a múlt ülésszakban nem intéztettek el. Bayerle és társai a ménes ügyében interpellálják a kormányt. A ministerelnök a Zimmermann kiutasítására vonatkozó interpellációra azt válaszolja, hogy a törvény semmiképen sem sértetett meg. A kiutasítás törvényen alapszik. Minden állam törvényhozása megengedi az idegenek kiutasítását köztekintetekből. Ahol az állam jólléte megkívánja, mindenütt a kormány belátására van az bízva. Az igazságügyminiszer ugyanazon interpellátióra bírósági szempontból válaszol. Az oktatásügyi miniszer a linzi püspöknek az iskolai törvény ellen való ellenszegülése iránt tett interpellációra azt válaszolja, hogy az iskolai hatóságok kötelesek az iskolai törvényeket tétovázás nélkül keresztülvinni. Bécs, márcz. 14. déli börze: 5%-os metalliques 58.25; 5 •/•-os nemzeti kölcsön 67.90; 1860-ks államkölcsön 95.75; bankrészvények 725 — hitelintézeti részvények 258.80; London 124.90 magyar földteherm. kötv. 79.30; temesvári éviteherm. kötv. 77.00; erdélyi földtem. kötvény 74.75; horvát-slavon földt. kötv. 83.25; ezüst 122.65; es. arany 5.86 Bécs , martius 14. Esti börze : Hitelrészvények 259.10 ; tramway 204.75 állampálya 396.— északi pálya 2130.75; 1864-ki sorsjegyek 122.— ; 1860-iki sorsjegyek 95.75; Napoleond'or 9.93— magyar hitelbank 86.25; lombard 179.— angol-austriai bank 227.75; frankó-bank 107.— galicziai 252.50. 1383 André Pomerol Roqueville Bracassin Anatole Civry, vicomte Parancsnok Maresquier Báró Tábornok Frédéric Alfréd József Crotilde Fernande Georgette Sénéchalné Bál virág Amanda Brionne né Báróné Gibraltar Santa-Cruz Ékesné Terész Szobaleány Fernandnál NEMZETI aím - SZÍNHÁZ Bérlet. ápril. 246. sz. Pest, szerdán, márczius 15-én, 1871. Temesváry Lajos urnak, a kassai színház tagjának föllépteül: FERNANDE. Színmű 4 felvonásban. Irta Sardou Victor. Fordította Paulai Ede és Szerdahelyi Kálmán. Rendező : Paulai. Személyek: Temesváry L. ur. Szerdahelyi. Komáromy. Újházi. Benedek. Náday. Tamásy. Korcsek. Szilágyi. Veres. Sántha. Várföldi. Pintér. Prielle Corn. Lendvayné. Szigligeti Jolán. Paulainé. Niczkiné. Helvey Laura. Szigligeti Anna. Hirtling M. Bogdanovits Kr. Horváth T. Fürediné. Dulka S. Kaczvinszkyné. Történethely: Páris ; az első felvonás Sénéchalnénál, a 2-ik és 3-ik Clotildnál, a 4-ik Andrénál. Idő: Jelenkor. Kezdete 7 órakor, vége 10 előtt. V i z á 11 á s. FELELŐS SZERKESZTŐ: SALAMON FERENCZ. m •l-H CS3 of-t 1 3 s Névszerint C fölött) alatt Időjárás► ^2 S3 -3 14 Pesten( 4 száraz»Pozsonyban . 710— — a Malm.-Szigeten . —— Szathmáron .— — D Tokajban 206 — — n Szolnokon— — n Szegeden . . 17 6—— n 13 Aradon .0 2 7) N.-Becskereken .3 5— — 7) Beadásban .6 6— — Verbászov . .3 5 — — n Orsován .— — 14 Eszéken .6 6— — Színseken— — 1 Mitroviczon .— — Zimonyban .— O Orsován .—__