Budapesti Közlöny, 1871. március (5. évfolyam, 49-74. szám)
1871-03-31 / 74. szám
Lapunk mai számához van mellékelve Heckenast Gusztáv előfizetési felhívása a „Jog- és államtudományi füzetekére, VALAMINT A „JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNYÉRE. Buda-Pest 1871. 74. szám Péntek, martius 31. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. EnekzaTi NAPORTAI POSTAI SziTZÖI-DÍSzKL : Egész évre.............................20 frt. Félévre....................................10 t Negyedévre.........................5 , tsi árak : Budapestek házhoz hordva : Egész évre... 18 frt.— kr. Félévre .... 9 „ — „ Negyedévre . . 4 , 50 „ Lubuszteste : Pesten , hatvani-utcza 10-ik szám I. emelet. KiadÓHIvATAl, Pesten, Baritok - tere 7. u. a. földszint. KAMIRATOK nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek ceek rende. leveleteinktől sorsdtszunk el. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítőbe-f igtatandó hirdetés» dijak a hirdetménynyel együtt előlege««» beküldendő, még pedig: 100 «sóig egyszeri hirdetésért I frt,és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért I frttal több. Magánhirdetéskk: Egyhasábon petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hirdetésért 9 kr. minden beigtatásnál. A bélyegdij külön minden beigtatás után 30 kr. oszt ért HIVATALOS RÉSZ. Vallás- és közoktatási magyar miniszerem előterjesztésére a soproni társas káptalannál Voidt József őrkanonoknak az éneklőkanonokságra leendő fokozatos előléptetését jóváhagyván, az ezáltal megürült őrkanonokságra Jukovics Antal bánfalvi plébánost s kerületi alesperest kinevezem, és a fentnevezett Voidt József kanonoknak a Szent-Péter és Pál apostolokról nevezett tatai czimzeten apátságot díjmentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1871. évi mártius 25-én. Ferencz József, s. k. Dr. Paider Tivadar, s. k. Vallás- és közoktatási magyar ministerem előterjesztésére Cserkúti János kerületi alesperest s bujáki plébánost, és Thier András alsó-némedi plébánost, a váczi székesegyház tiszteletbeli kanonokaivá nevezem ki. Kelt Bécsben, 1871. mart.,hó 23-án. Ferencz József, s. k. Dr. Pauler Tivadar, s. k. Ö császári és Apostoli királyi Felsége e hó 21 -én kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, miszerint zsadányi és törökszent-miklósi Almásy Vincze cs. kir. kamarás, a Szent János rend tiszteletbeli lovag-keresztjét elfogadhassa és viselhesse. Ő cs. és Ap. kir. Felsége 1871. febr. 2- tól kelt legfelsőbb elhatározásával, a közös külügyi minister indítványa folytán, az eddigi cs. és kir. scutarii consulságnak főconsulsággá felemelését legkegyelmesebben helybenhagyni, s a jelenleg ezen álláson alkalmazott Wassitsch Konrád czimzetes főconsult ugyanott főconsulá kegy teljesen kinevezni méltóztatott. A vallás- és közoktatási m. kir. minister dr. Sípos Árpád kassai kir. jogakadémiai helyettes tanárt ugyanezen jogakadémiához rendkívül tanárrá nevezte ki. Knöpfler Ignácz egri lakos vezetéknevének a GonbosVTSI kért átváltoztatása folyó évi 7363. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. A belügyminister Csongrád megyét rablókra, rablógyilkosokra, azok bűntársaira, bűnrészeseire, orgazdáira és gyujtogatókra nézve rögtönbiráskodási joggal további egy évre felruházta. NEMHIVATALOS RÉSZ. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CCCXXII-ik ÜLÉSE 1871. márcz. 30-án d. e. 9 órakor. Elnök: Somssich Pál. Jegyzők: Széll Kálmán, Ivácskovics György, és Jámbor Pál. A kormány részéről jelen vannak: dr. Andrásy Gyula, dr. Pauler Tivadar és Tóth Vilmos miniszerek. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik. Kérvények: Jámbor Pál: Benyújtja Kis Hegyes több polgárának kérvényét Francziaország feldarabolása ellen. Simonyi Ernő : Ugyanazon ügyben nyújt be két kérvényt Nyitramegye Privigye és Német- Próna mezővárosok 571 polgárának aláírásával. Csáky Tivadar gr. T. ház! Van szerencsém Szepes-Váralja városa közönségének a járásbíróság felállítása tárgyában alázatos kérvényét azon kéréssel benyújtani, hogy méltóztassanak azt a ház határozata szerint a 25-ös bizottsághoz utasítani. Ezen utóbbi kérvény a 25 ös bizottsághoz, a két előbbi pedig a kérvényi bizottsághoz utasíttatik. Interpellátiók. Simonyi Ernő : T. ház! Egy interpellare leszek bátor a földmivelési, ipar és kereskedelmi miniszer úrhoz intézni. A t. ház méltóztatik emlékezni, hogy a napokban egy sajtóper tárgyaltatott a pesti sajtóbíróság előtt. Az abban történt felfedezések mélyen sértik a közérzületet nemcsak a fővárosban, hanem országszerte. Nem kétlem, hogy a miniszer úr úgy intézkedett ezen dologban, amint az ügy természete megkívánja; ha ez iránt mégis kérdést intézek hozzá, nem célozok mást, mint azt, hogy a minél hamarább adandó válasz által megnyugtassa a közvéleményt, megnyugtassa az ipart és kereskedelmet, melynek számtalan és megmérhetlen érdekei vannak a postakezelésnek tisztaságával összekötve. Ezen sajtóper indíttatott, mint tudni méltóztatnak, több hírlapi czikkek következtében, melyek egy pesti lapban, az úgynevezett Pester Journalban jelentek meg. Vannak, kik ezen lapot zúglapnak nevezik ; én nem igen ismerem e lapot, hanem azt tudom, hogy időről időre belenyúl oly darázsfészekbe, melybe sok szerkesztő fázik belenyúlni (igaz! Úgy van a szélsőbal felöl) és ha más érdeme nem volna is, ezért is megérdemli, hogy a közönségnél nagy pártfogásban részesüljön. Ezen czikkekben, melyek miatt a per indíttatott, vádoltatik Gervay Mihály főpostaigazgató s miniszeri tanácsos arról, hogy egy ismeretes sikkasztót alkalmazott, hogy az új postakocsik beszerzésénél nagy összegekkel csalta meg az államot ; Rácz József postaigazgató és osztálytanácsos pedig arról vádoltatik, hogy postatiszteket hamis vádakkal terhelt és a mellett pártfogás alá vett egy ismeretes sikkasztó alhivatalnokot ; végre Láger Károly miniszeri titkár vádoltatik arról, hogy egy postasikkasztási ügyben hamis vizsgálatot tett és hogy hivatalosan lefoglalt dugárus szivarküldeményt társaival együtt önmaga füstölt el. (Fölkiáltás a szélső bal felöl: Lám ! lám !) Ezen vádak következtében a közvádló hivatalból sajtópert indított az író ellen. Amint tudni méltóztatnak, a tárgyalás megszakadás nélkül 20 óráig tartott. Amint értesülve vagyok, az esküdtek közt voltak kitűnő kapacitásu férfiak és azok 10 szavazattal 2 ellenében azt találták, hogy a vádlott fölmentendő azon vád alól, hogy a hivatalnokokat sértette volna meg, de kimondották, hogy sértette a magánegyéneket. Ez nem távolítja el a gyanút, sőt öregbíti azt. Ily körülmények közt, tehát miután a sajtóbíróságnak hatósága oda nem terjed, úgy hiszem, a miniszer úrnak kötelessége, hogy szigorú vizsgálatot eszközöljön. Ennek folytán bátor vagyok a következő kérdést intézni a minister úrhoz: Kiterjesztette-e a minister úr figyelmét azon sajtóperre, mely f. hó 27-én a pesti sajtóbíróság előtt a közvádló felperessége mellett, Gervay Mihály főpostaigazgató s miniszeri tanácsos, Rácz József postaigazgató s osztálytanácsos és Luger Károly miniszeri titkár nevében Bugarszky Miklós volt postatiszt ellen tárgyaltatott, és különösen ítélete ez ügyben esküdtszék által 20 órai tárgyalás után kimondatott. És ha igen, várjon fentnevezett Gervay Mihály, Rácz József s Láger Károly megtartottak-e még mai napig is hivatalos állásaikban és működéseikben, és nem tartja-e a minister úr kötelességének, a nevezett egyéneket hivatalaikból felfüggesztés mellett azonnal hivatalos működéseiktől eltávolítani és ellenük a helybeli hatóság és nyilvánosság közbenjöttével szigorú hivatalos vizsgálatot elrendelni ? Elnök : Közöltetni fog az illető minister úrral. Papp József : A vallás- és közoktatási minister úrhoz van szerencsém egy interpellatiot intézni. Vonatkozik ezen interpellatio az úgynevezett partiumbeli, úgymint Kővárvidék, Közép-Szolnok, Kraszna- és Zaránd megyékbeli görög katholikus lelkészeknek kiszolgáltatandó illetményeire, hogy t. i. ezen görög katholicus lelkészek hasonlóan, mint a magyarországi görög katholikus lelkészek a vallási pénzalapból 300 ezüst írttal mint papi illetékkel láttassanak el. Interpellálom magában foglalja röviden indokolásait . Tekintettel arra, hogy a Magyarországhoz visszakapcsolt részekben, úgymint Kővárvidék, Közép-Szolnok, Kraszna- és Zaránd megyékben fekvő és a szamosujvári görögkatholikus egyházmegyéhez tartozó lelkészségekben (Parochiákban) működő lelkészek a vallásalapból őket megillető 300 ezüst írt illetéknek a volt helytartótanács 1866-ik évi október 14-ről 78,126 ik szám alatt kelt intézménye által a magyarországi vallás pénzalapból csak 7/1. része tétetett folyóvá, akkor, a midőn a többi magyarországi megyék görög katholicus lelkészei az egész illetéket élvezik, melyhez a partiumbeli katholicus lelkészeknek is a reincorporationál fogva hasonló joguk van . Tekintve, hogy a partiumbeli megyék görögkatholikus lelkészei nyomasztó szegénységgel küzdenek, mert több helyi canonica portiojuk nincs, a hívek pedig a terhes országos, megyei és községi adózások és kiszolgáltatások mellett nincsenek azon kedvező vagyoni állapotban, hogy lelkészeik sorsán saját erejükön segíthessenek. Tekintve, hogy a magyarországi valláspénzalap jelentékeny pénzösszeggel és több 100,060 hold jövedelmező földbirtokkal rendelkezik, mely alapnak eddig rendeltetése a magyarországi és