Budapesti Közlöny, 1871. április (5. évfolyam, 75-99. szám)
1871-04-01 / 75. szám
lamentáris rendszerrel egyenes ellentétben áll. (Helyeslés.) Pauler Tivadar vallás és közoktatási miniszer: T. ház! Midőn tegnap ezen ügyben nyilatkoztam, épen azért kívántam ezen indoklást kihagyatni, mert habár a t. előadó úr most annak értelmét szorosabban meghatározta és körülírta, hallottuk mégis, hogy Mocsonyi képv. úr azon értelmet tulajdonította ezen indokolásnak ; másodszor azért óhajtottam kihagyatni, mert ha újra kell megvizsgálni az iratokat, ha végig kell menni ezen szövevényes, bonyodalmas ügyön, azt úgy kívánom teljesítni, hogy minden érdeket kellő tekintetbe vegyek és ime megint azt hallottam és vettem észre, hogy a Béldy féle kiküldetésre való hivatkozás oly értelemben lett értelmezve többek által, mintha az határozott utasítást tartalmazna. Épen ezen aggodalmat kívántam megszüntetni mind másokra, mind saját személyemre nézve, hogy t. i. nekem igazság és méltányosság szerint lehessen eljárnom úgy, a mint az adok, úgy, a mint az eddigi irományokból meríthető meggyőződés fogja eredményezni és szükségessé tenni. Ezen nyilatkozatom által, úgy gondolom, megfeleltem Pulszky Ágost képv. ur aggodalmának is, és azért kérem a t. házat, méltóztassék a módosítványt elfogadni. (Elfogadjuk !) Pulszky Ágost : Ezek után visszavonja az általa tett módosítást. Papp Zsigmond : A kérvényi bizottság véleményét u. a. indokoknál fogva el nem fogadhatja. Ha megmaradt az indokolásban az, miszerint mellőztetett a Béldy-féle relátió, és hogy ezen relátió ellentétben van a minister határozattal, ez más szavakkal annyit jelent, hogy a bizottság a ministernek utasítást ad. Márpedig maguk az adtók bizonyítják, miszerint azon relatió ellen meritorius kifogás létetett akkor, midőn a vizsgálat megkezdetett. Szóló tehát sem az egyiket, hogy miként járjon el, sem a másikat el nem fogadja. Ennél fogva méltóztassanak a szerkezetből az indokolást kihagyni és a miniszert tisztán oda utasítani, hogy ezen ügyben az okmányok értelmében járjon el. Lázár Ádám : Miután ezen ügy minden irányban eléggé ki van merítve, szükségtelennek tartja, hozzá hosszasabban szólani, s így csak is a végelintézés tekintetéből egy módosítványt ajánl. A módosítvány így szól: „A brassói görög és román egyházközségek közt felmerült kérvények a vallás- és közokt ügyérnek az 1868. IX t. sz. értelmében újabb beható megvizsgálás és elintézés végett átadatnak.“ Ürményi Miksa : A kérvényi bizottság eljárását helyesli. Simonyi Ernő : Indítványozza, hogy a kérvény a vallás és közoktatási miniszernek a végett adandó át, hogy ezen ügynek törvényes bíróság általi végleges elintézését mielőbb eszközölje. Szólnak még e tárgyban : Zsedényi Ede, Papp József, Hodossy Imre, Hoffmann Pál; végül még Mocsonyi Sándor mint indítványozó; a ház ezután mindannyi módosítvány és indítvány mellőzésével a vallás- és közoktatásügyi miniszer által, s Pulszky Ferencz által magáévá tett módosítványt fogadja el. Erre harmadszor felolvastatván, szavazás útján véglegesen elfogadtatik a községek rendezéséről szóló törvényjavaslat, mely törvényjavaslat alkotmányos tárgyalás végett a főrendiházhoz áttétetni határoztatik. Napirenden van ezután Simonyi Ernő következő indítványa : Küldjön ki az országgyűlés egy 12 tagból álló országos szakbizottságot a végett: 1. Hogy ez egyetértőleg a közmunka- és közlekedési miniszerrel, s kihallgatván a bel-s külföldi kitűnő szakférfiakat, és tekintettel a már meglévő vagy törvény által engedélyezett vasutakra, állam- s országutakra úgy, mint vízi munkákra és csatornákra, készítsen egy térképes kimutatást azon vas , kőutak és vizi munkákra nézve, melyeknek létrehozása közlekedési eszközeink hálózatának kiegészítésére országos szempontból szükséges. 2. Egyetértőleg a pénzügyminiszerrel, adjon véleményt az iránt, mi módon lenne az e czélra szükséges költség fedezendő. 3. Megvizsgálván minden tekintetben a közlekedési eszközök létrehozásánál eddig követett eljárást, adjon véleményes jelentést az iránt: minő eljárás követendő a jövőben, és minő törvényhozási intézkedések szükségeltetnek arra, hogy közlekedési eszközeink, az ipar-,s kereskedési forgalom igényeinek megfeleljenek. 4. Az országos bizottsághoz a felsőház négy, a képviselőház nyolc tagot választ. 5. A bizottság ülései nyilvánosak; eljárásáról naplót s jegyzőkönyvet vezet. Simonyi Ernő : Ezen indítványt oly fontosnak tartja, hogy annak mellőzése káros volna. Az indítvány ugyanis a közlekedési eszközök szaporítását, gyarapítását tárgyazza, tartalmazza azon eszközöket, melyek a kereskedelem virágzóvá tételét eszközölvén, egyúttal az ipar és földmivelés virágzását, tehát a közjólétet mozdítják elő,amelyek már sok államot tettek gazdaggá, virágzóvá, s melyek egyedül eszközölhetik, hogy Francziaország a rá nehezedő terheket viselni bírja. Szóló még különösen a csatornák, s folyók szabályozását tartja égető szükségnek. Mindezen mielőbb segíteni akarván, ajánlja indítványának elfogadását. Gorove István közlekedési minister: T. ház! Engedjék meg, hogy elmondjam röviden észrevételeimet azon indítványra, melyet a t. képv. ur múlt alkalommal már benyújtott és mely a mai tanácskozás alapját képezi. (Halljuk !) A múlt tárgyalás alkalmával elmondottak azon észrevételek, melyek ezen indítványra vonatkoznak, és melyek annak nem lényegét, nem érdemét, és hogy úgy mondjam, nem érdekét és belbecsét érintik, hanem amelyek annak gyakorlati kivitelére nézve fenforognak, amennyiben t. i. az oly nehézségeket gördítene elő, amelynek legyőzése épen azon czélt fogná háttérbe szorítani vagy elhalasztani, melyet a t. képviselő úr kíván és óhajt, és amelyet én is elérni óhajtok. Mielőtt magára az érdemre nézve némi észrevételeimet előadhatni szerencsém volna, bátor vagyok figyelmeztetni a t. házat, és az indítványozó urat, hogy e részben már némi előzmények alkottattak, amelyeket a háznak akkor, mikor e tekintetben határozni fog, figyelembe kell vennie. Különösen az indítvány 3ik részére vonatkozólag, amely azt mondja, hogy országos bizottság által javaslat készíttessék az országos közlekedési közutakra, vagy jobban mondva, kőutakra, víziutakra és vasutakra nézve követendő eljárás iránt — figyelmeztetem a házat, hogy azon indítványnak egyik igen nevezetes részére nézve, t. i. a kőutakra nézve, a ház már a múlt budget-tárgyalás alkalmával egy határozatott hozott, elhatározta: a közlekedési ministérium utasíttassék, hogy az úthálózatra nézve a jövő ülésszak vagyis a jövő budget tárgyalásakor egy határozati tervezetet nyújtson be. Ezen határozat megalkotva lévén, a közlekedési ministérium igyekezni fog ezen határozatnak eleget tenni. Ami illeti határozati javaslatának többi részeit következő észrevételeim vannak irányában. Ezen határozati javaslat kivitele a legnagyobb akadályra talál a vízi közlekedési eszközökre nézve. A 1. indítványozó úr maga is azt hozza javaslatba, amit nem is nélkülözhetett, mert különben javaslata alapjában szűkölködött, és így a levegőben maradt volna, ti. akkor, mikor javaslat terjesztetik a törvényhozás elé a vízi utakra, valamint a többi közlekedési eszközökre nézve is, egyszersmind mutattassék ki azon költségvetés, mely ennek keresztülvitelére meg fog kívántatni. Méltóztassék az igent, képv urnák egybevetni már most azt, hogy mi minden kívántatik arra, hogy ez teljesíthető legyen. Kívántatik az, hogy ezen vízi utakra nézve és általában a folyam-szabályozásra nézve eszközöltessék egy teljes tökéletes mérnöki felvétel, a mérnöki munkálatban tétessenek meg a kiszámítások és a kiszámítások alapján terjesztessék elő az enquette-bizottságnak, vagy az országgyűlésnek azon költségvetés, mely egy ily folyam szabályozását tárgyazza. Figyelmeztetem az igent, indítványozó urat, hogy mily roppant nehézséggel jár egy folyam költségvetésének készítése, ha azt mindennek megelőzni kell. A Duna szabályozásra nézve mondhatni, 30 és több éven keresztül történtek munkálatok, melyeknek eredménye, h amint a költségvetéshez csatolt javaslatban előadni szerencsés voltam, az, hogy csak egyik részének Pozsonytól Győrig való szabályozása 36.000.000 frtba fogna kerülni ily felvétel a Duna alsó részére nézve is történt a 20-as években. Meg fogja engedni a t. képv. ar, hogy a tudomány mai állapotában az ezelőtt 50 évvel készült tervek ma már majdnem használhatatlanok, éspedig nem csak technikai tekintetben, hanem financziális tekintetben is, miért? azért, mert az akkori kiszámítás a mostani pénzértékeknek tökéletesen nem felel meg, mert általában minden munka sokkal drágább mint akkor volt. Ez tehát szintén használhatatlan; egy ily munkálatnak, az al-dunai hajózási akadályok elhárításának szükségét a ministérium teljes készséggel vallotta be, sőt egyéni meggyőződésemtől vezéreltetve kijelentem azt, hogy a Duna szabályozásánál legszükségesebb, legfontosabb s mielőbb létrehozandó munkálatnak tartom a Vaskapunál levő hajózási akadályok elhárítását. A Tisza-szabályozásra nézve a mérnöki munkálatok több évtizedet vettek igénybe, a szerencse csak az volt, hogy akkor a sors egy kiképzett, kitűnő egyénnel ajándékozta meg az országot; ki kell t. i. itt emelnem e tekintetben a halhatatlan érdemű akkori nádor József főherczeget, ki az előmunkálatokat elrendelte és véghezvitette úgy, hogy midőn a munkát kézhez kellett venni, már az előmunkálatok és költségvetés teljesen készen voltak. A törvényhozás most, nézeteinek megfelelőleg egy pár folyamnak szabályozását, illetőleg az Al-Dunának hajózhatóvá tételét elhatározta, és a kormány ennek keresztülvitelén fáradozik; ilyen a Vág folyó szabályozása, ilyen a Szamos és legközelebbről ilyenné válik a Béga, Temes és Garam vizeinek szabályozása. Ezek előmunkálatai több időt igényelnek, mert ma már a tudomány, a theoria maga is többet kíván, mint kívánt azelőtt és magának a terveknek meghatározása is sokkal szigorúbb és pontosabb, mint volt évek előtt. Már most méltóztassanak, t. képviselőház, tekintetbe venni, méltóztassanak megfontolni azt, hogy ha egy enquete commissio kiküldetik a vízi munkálatok megtételére nézve — mivel a közutakra nézve a kérdés már elhatároztatott, — annak az enquête commissiónak mi lesz feladata két vagy három esztendeig? Vegyük a dolgot úgy, amint előttünk fekszik. Az az enquête commissio, mely természeténél fogva is sokkal nehezebben mozog mint például a végrehajtási hatalom közegei, össze fog ülni és el fogja határozni, hogy ennyi meg ennyi folyónak szabályozása szükséges, s ennek eszközlése a kormány kötelességévé tétetvén, ez megbízza e tekintetben az illető mérnököket a tervek elkészítésével, a szakbizottság pedig várni fog, míg ezen mérnöki munkálatok teljesíttetni fognak, hogy aztán az országgyűlésnek véleményét előterjeszthesse. A vasutakra nézve a t. képv. ur szintén igyekezett indítványát motiválni és e tekintetben megvallom, hogy igen sok épületes dolgot mondott el. De ezen épületes adatai mégis azon egy észrevételben pontosulnak össze, mely egy általános európai észrevétel; a vasúti rendszer t. i. egészen új, annyira új valami és pedig nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában , és bizonyosan állíthatom, hogy maga a commissió sem fogja jobban eltalálni azt, hogy melyik a legjobb vasúti rendszer, akár technikai, akár financziális tekintetben, mit az országnak már most ajánlani képes lenne. Ennek érzetében micsoda nézet vezérelheti már most a törvényhozást? Vezérli azon helyes nézet, mely egy hozott határozatánál már érvényre is emeltetett, hogy t. i. minden egyes vasút kérdése előbb a kormány által tanulmányoztassék, az iráni előterjesztés tétessék a törvényhozásnak, mielőtt a felett határozzon. Mindazok, melyeket a t. képv. ur a köz- és kőutakra elmondott, a kormány előtt szintén nem ismeretlenek. Tudja azon adatokat is, melyeket Francziaországra nézve előadott, s melyek, ha jól emlékszem, a „Revue des deux mondes“-nak május vagy júniusi füzetében igen alaposan tárgyaltatnak, és igen tanulságosak. Én meg vagyok győződve, hogy a képviselő urak legnagyobb része előtt is ismeretes. Francziaország közúti rendszerének úgyszólván a befejezésénél áll. Ami ottan az utakra nézve történt, történt szerencsés körülmények között, történt Francziaország hatalmának már igen magas fokán, történt akkor, midőn ott az anyagi jólét talán egy vagy kétszáz évvel magasabb volt, mint Magyarországon. Nem azt akarom ebből következtetni, mintha oly nagy művek keresztülvitele, mint a közutaké, mint azt Francziaországban és Németországban 1710