Budapesti Közlöny, 1871. április (5. évfolyam, 75-99. szám)

1871-04-01 / 75. szám

lamentáris rendszerrel egyenes ellentétben áll. (Helyeslés.) Pauler Tivadar vallás és közoktatási miniszer: T. ház! Midőn tegnap ezen ügyben nyilatkoztam, épen azért kívántam ezen indoklást kihagyatni, mert habár a t. előadó úr most annak értelmét szorosabban meghatározta és körülírta, hallottuk mégis, hogy Mocsonyi képv. úr azon értelmet tu­lajdonította ezen indokolásnak ; másodszor azért óhajtottam kihagyatni, mert ha újra kell megvizs­gálni az iratokat, ha végig kell menni ezen szö­vevényes, bonyodalmas ügyön, azt úgy kívánom teljesítni, hogy minden érdeket kellő tekintetbe vegyek és ime megint azt hallottam és vettem észre, hogy a Béldy féle kiküldetésre való hivatko­zás oly értelemben lett értelmezve többek által, mintha az határozott utasítást tartalmazna. Épen ezen aggodalmat kívántam megszüntetni mind másokra, mind saját személyemre nézve, hogy t. i. nekem igazság és méltányosság szerint lehessen eljárnom úgy, a mint az ad­ok­,­­ úgy, a mint az eddigi irományokból meríthető meggyőződés fogja eredményezni és szükségessé tenni. Ezen nyilatkozatom által, úgy gondolom, megfeleltem Pulszky Ágost képv. ur aggodal­mának is, és azért kérem a t. házat, méltóztassék a módosítványt elfogadni. (Elfogadjuk !) Pulszky Ágost : Ezek után visszavonja az álta­la tett módosítást. Papp Zsigmond : A kérvényi bizottság véle­ményét u. a. indokoknál fogva el nem fogadhat­ja. Ha megmaradt az indokolásban az, miszerint mellőztetett a Béldy-féle relátió, és hogy ezen re­látió ellentétben van a minister határozattal, ez más szavakkal annyit jelent, hogy a bizottság a ministernek utasítást ad. Már­pedig maguk az adtók bizonyítják, miszerint azon relatió ellen me­ritorius kifogás létetett akkor, midőn a vizsgálat megkezdetett. Szóló tehát sem az egyiket, hogy miként járjon el, sem a másikat el nem fogadja. Ennél fogva méltóztassanak a szerkezetből az indokolást kihagyni és a miniszert tisztán oda utasítani, hogy ezen ügyben az okmányok értel­mében járjon el. Lázár Ádám : Miután ezen ügy minden irány­ban eléggé ki van merítve, szükségtelennek tartja, hozzá hosszasabban szólani, s így csak is a vég­elintézés tekintetéből egy módosítványt ajánl. A módosítvány így szól: „A brassói görög és román egyházközségek közt felmerült kérvények a val­lás- és közokt ügyérnek az 1­868. IX t. sz. értel­mében újabb beható megvizsgálás és elintézés vé­gett átadatnak.“ Ürményi Miksa : A kérvényi bizottság eljárá­sát helyesli. Simonyi Ernő : Indítványozza, hogy a kérvény a vallás és közoktatási miniszernek a végett adandó át, hogy ezen ügynek törvényes bíróság általi végleges elintézését mielőbb eszközölje. Szólnak még e tárgyban : Zsedényi Ede, Papp József, Hodossy Imre, Hoffmann Pál; végül még Mocsonyi Sándor mint indítványozó; a ház ezután mindannyi módosítvány és indítvány mellőzésével a vallás- és közoktatásügyi miniszer által, s Pulszky Ferencz által magáévá tett módosítványt fogadja el. Erre harmadszor felolvastatván, szavazás útján véglegesen elfogadtatik a községek rendezéséről szóló törvényjavaslat, mely törvényjavaslat alkot­mányos tárgyalás végett a főrendiházhoz áttétetni határoztatik. Napirenden van ezután Simonyi Ernő követke­ző indítványa : Küldjön ki az országgyűlés egy 12 tagból álló országos szakbizottságot a végett: 1. Hogy ez egyetértőleg a közmunka- és közle­kedési miniszerrel, s kihallgatván a bel-­s külföldi kitűnő szakférfiakat, és tekintettel a már meglévő vagy törvény által engedélyezett vasutakra, ál­lam- s országutakra úgy, mint vízi munkákra és csatornákra, készítsen egy térképes kimutatást azon vas , kőutak és vizi munkákra nézve, me­lyeknek létrehozása közlekedési eszközeink háló­zatának kiegészítésére országos szempontból szük­séges. 2. Egyetértőleg a pénzügyminiszerrel, adjon vé­leményt az iránt, mi módon lenne az e czélra szükséges költség fedezendő. 3. Megvizsgálván minden tekintetben a közle­kedési eszközök létrehozásánál eddig követett el­járást, adjon vélemény­es jelentést az iránt: minő eljárás követendő a jövőben, és minő törvényho­zási intézkedések szükségeltetnek arra, hogy köz­lekedési eszközeink, az ipar-,­s kereskedési forga­lom igényeinek megfeleljenek. 4. Az országos bizottsághoz a felsőház négy, a képviselőház nyolc­ tagot választ. 5. A bizottság ülései nyilvánosak; eljárásáról naplót s jegyzőkönyvet vezet. Simonyi Ernő : Ezen indítványt oly fontosnak tartja, hogy annak mellőzése káros volna. Az in­dítvány ugyanis a közlekedési eszközök szaporí­tását, gyarapítását tárgyazza­, tartalmazza azon eszközöket, melyek a kereskedelem virágzóvá té­telét eszközölvén, egyúttal az ipar és földmivelés virágzását, tehát a közjólétet mozdítják elő,a­me­lyek már sok államot tettek gazdaggá, virágzóvá, s melyek egyedül eszközölhetik, hogy Franczia­­ország a rá nehezedő terheket viselni bírja. Szóló még különösen a csatornák, s folyók szabályozását tartja égető szükségnek. Mindezen mielőbb segí­teni akarván, ajánlja indítványának elfogadását. Gorove István közlekedési minister: T. ház! Engedjék meg, hogy elmondjam röviden észrevé­teleimet azon indítványra, melyet a t. képv. ur múlt alkalommal már benyújtott és mely a mai tanácskozás alapját képezi. (Halljuk !) A múlt tárgyalás alkalmával elmondottak azon észrevételek, melyek ezen indítványra vo­natkoznak, és melyek annak nem lényegét, nem érdemét, és hogy úgy mondjam, nem érdekét és belbecsét érintik, hanem a­melyek annak gyakor­lati kivitelére nézve fenforognak, a­mennyiben t. i. az oly nehézségeket gördítene elő, a­melynek legyőzése épen azon czélt fogná háttérbe szorí­tani vagy elhalasztani, melyet a t. képviselő úr kíván és óhajt, és a­melyet én is elérni óhajtok. Mielőtt magára az érdemre nézve némi észrevé­teleimet előadhatni szerencsém volna, bátor va­gyok figyelmeztetni a t. házat, és az indítványozó urat, hogy e részben már némi előzmények alkot­tattak, a­melyeket a háznak akkor, mikor e tekin­tetben határozni fog, figyelembe kell vennie. Különösen az indítvány 3­ik részére vonatkozó­lag, a­mely azt mondja, hogy országos bizottság által javaslat készíttessék az országos közlekedési közutakra, vagy jobban mondva, kőutakra, vízi­­utakra és vasutakra nézve követendő eljárás iránt — figyelmeztetem a házat, hogy azon indítványnak egyik igen nevezetes részére nézve, t. i. a kőutakra nézve, a ház már a múlt budget-tárgyalás alkal­mával egy határozatott hozott, elhatározta: a köz­lekedési ministérium utasíttassék, hogy az útháló­zatra nézve a jövő­ ülésszak vagyis a jövő budget tárgyalásakor egy határozati tervezetet nyújtson be. Ezen határozat megalkotva lévén, a közlekedési ministérium igyekezni fog ezen határozatnak ele­get tenni. A­mi illeti határozati javaslatának többi részeit következő észrevételeim vannak irányában. Ezen határozati javaslat kivitele a legnagyobb aka­dályra talál a vízi közlekedési eszközökre nézve. A 1. indítványozó úr maga is azt hozza javaslatba, a­mit nem is nélkülözhetett, mert különben javas­lata alapjában szűkölködött, és így a levegőben maradt volna, t­i. akkor, mikor javaslat terjesz­tetik a törvényhozás elé a vízi utakra, valamint a többi közlekedési eszközökre nézve is, egyszers­mind mutattassék ki azon költségvetés, mely ennek keresztülvitelére meg fog kívántatni. Méltóztas­sék az igen­t, képv­ urnák egybevetni már most azt, hogy mi minden kívántatik arra, hogy ez tel­jesíthető legyen. Kívántatik az, hogy ezen vízi utakra nézve és általában a folyam-szabályozás­ra nézve eszközöltessék egy teljes tökéletes mérnö­ki felvétel, a mérnöki munkálatban tétessenek meg a kiszámítások és a kiszámítások alapján terjesz­tessék elő az enquette-bizottságnak, vagy az or­szággyűlésnek azon költségvetés, mely egy ily fo­lyam szabályozását tárgyazza. Figyelmeztetem az igen­t, indítványozó urat, hogy mily roppant nehézséggel jár egy folyam költségvetésének készítése, ha azt mindennek meg­előzni kell. A Duna szabályozásra nézve mond­hatni, 30 és több éven keresztül történtek munkála­tok, melyeknek eredménye, h a­mint a költségvetés­hez csatolt javaslatban előadni szerencsés voltam,­­ az, hogy csak egyik részének Pozsonytól Győrig való szabályozása 36.000.000 frtba fogna kerülni ily felvétel a Duna alsó részére nézve is történt a 20-as években. Meg fogja engedni a t. képv. ar, hogy a tudomány mai állapotában az ezelőtt 50 évvel készült tervek ma már majdnem használha­tatlanok, és­pedig nem csak technikai tekintetben, hanem financziális tekintetben is, miért? azért, mert az akkori kiszámítás a mostani pénzérté­keknek tökéletesen nem felel meg, mert általá­ban minden munka sokkal drágább mint akkor volt. Ez tehát szintén használhatatlan; egy ily munkálatnak, az al-dunai hajózási akadályok el­hárításának szükségét a ministérium teljes kész­séggel vallotta be, sőt egyéni meggyőződésemtől vezéreltetve kijelentem azt, hogy a Duna szabá­lyozásánál legszükségesebb, legfontosabb s mi­előbb létrehozandó munkálatnak tartom a Vas­kapunál levő hajózási akadályok elhárítását. A Tisza-szabályozásra nézve a mérnöki munká­latok több évtizedet vettek igénybe, a szerencse csak az volt, hogy akkor a sors egy kiképzett, ki­tűnő egyénnel ajándékozta meg az országot; ki kell t. i. itt emelnem e tekintetben a halhatatlan érdemű akkori nádor József főherczeget, ki az előmunkálatokat elrendelte és véghezvitette úgy, hogy midőn a munkát kézhez kellett venni, már az előmunkálatok és költségvetés teljesen készen voltak. A törvényhozás most, nézeteinek megfele­­lőleg egy pár folyamnak szabályozását, illetőleg az Al-Dunának hajózhatóvá tételét elhatározta, és a kormány ennek keresztülvitelén fáradozik; ilyen a Vág folyó szabályozása, ilyen a Szamos és legközelebbről ilyenné válik a Béga, Temes és Garam vizeinek szabályozása. Ezek előmunkála­tai több időt igényelnek, mert ma már a tudo­mány, a theoria maga is többet kíván, mint kívánt azelőtt és magának a terveknek meghatározása is sokkal szigorúbb és pontosabb, mint volt évek előtt. Már most méltóztassanak, t. képviselőház, te­kintetbe venni, méltóztassanak megfontolni azt, hogy ha egy enquete commissio kiküldetik a vízi munkálatok megtételére nézve — mivel a köz­utakra nézve a kérdés már elhatároztatott, — annak az enquête­ commissiónak mi lesz feladata két vagy három esztendeig? Vegyük a dolgot úgy, a­mint előttünk fekszik. Az az enquête com­missio, mely természeténél fogva is sokkal ne­hezebben mozog mint például a végrehajtási ha­talom közegei, össze fog ülni és el fogja határozni, hogy ennyi meg ennyi folyónak szabályozása szükséges, s ennek eszközlése a kormány köte­lességévé tétetvén, ez megbízza e tekintetben az illető mérnököket a tervek elkészítésével, a szak­­bizottság pedig várni fog, míg ezen mérnöki mun­kálatok teljesíttetni fognak, hogy aztán az ország­gyűlésnek véleményét előterjeszthesse. A vasutakra nézve a t. képv. ur szintén igyeke­zett indítványát motiválni és e tekintetben meg­vallom, hogy igen sok épületes dolgot mondott el. De ezen épületes adatai mégis azon egy észrevé­telben pontosulnak össze, mely egy általános eu­rópai észrevétel; a vasúti rendszer t. i. egészen új, annyira új valami és pedig nemcsak Magyaror­szágon, hanem egész Európában , és bizonyosan állíthatom, hogy maga a commissió sem fogja jobban eltalálni azt, hogy melyik a legjobb vasúti rendszer, akár technikai, akár financziális tekin­tetben, mit az országnak már most ajánlani képes lenne. Ennek érzetében micsoda nézet vezérelheti már most a törvényhozást? Vezérli azon helyes nézet, mely egy hozott határozatánál már ér­vényre is emeltetett, hogy t. i. minden egyes vasút kérdése előbb a kormány által tanulmányoztas­­sék, az iráni előterjesztés tétessék a törvényho­zásnak, mielőtt a felett határozzon. Mindazok, melyeket a t. képv. ur a köz- és kőutakra elmon­dott, a kormány előtt szintén nem ismeretlenek. Tudja azon adatokat is, melyeket Francziaor­­szágra nézve előadott, s melyek, ha jól emlék­szem, a „Revue des deux mondes“-nak május vagy júniusi füzetében igen alaposan tárgyaltatnak, és igen tanulságosak. Én meg vagyok győződve, hogy a képviselő urak legnagyobb része előtt is ismeretes. Francziaország közúti rendszerének úgyszólván a befejezésénél áll. A­mi ottan az utakra nézve történt, történt szerencsés körülmé­nyek között, történt Francziaország hatalmának már igen magas fokán,­­ történt akkor, midőn ott az anyagi jólét talán egy vagy kétszáz évvel magasabb volt, mint Magyarországon. Nem azt akarom ebből következtetni, mintha oly nagy művek keresztülvitele, mint a közutaké, mint azt Francziaországban és Németországban 1710

Next