Budapesti Közlöny, 1871. június (5. évfolyam, 124-147. szám)

1871-06-01 / 124. szám

ka fölfüggesztendő, az izraelitát az illető lelkész panaszára elmarasztalta. Az alispán fölmentette az izraelitát az elmarasztaló ítélet alól. A lelkész­­ fölebbezte hozzám az ügyet, és én az alispán íté­letét helybenhagytam. Helybenhagytam pedig azért, mert az illető bebizonyította, hogy ezen munka reá nézve elkerülhetlen volt annyiban,­­ a­mennyiben azon időtájban történt az, hogy a köz­ségben a marhákat a legelőre kihajtották, s a legelő másnap szabadittatott, úgy hogy ha e kert­jét be nem keríti, a marhák mindent elgázol­nak. E szerint e munka reá nézve elkerülhetlen volt, továbbá nem volt zajos, és nem zavarta senk­­ki ájtatosságát (Helyeslés.) Ez az egyik eset. Történt egy másik megyében az, hogy az alis­pán határozata szerint a gőzmalmokban az isteni tisztelet folyta alatt a munkát meg kellett volna szüntetni. Én e határozatot nem hagytam helyben, mert a gőzmalaji munka négy fal között történik­­ és így nyilvánosnak nem tekintendő. (Helyeslés.) Mindezekből láthatja a képv.­nr, hogy az elém jött concret esetben törvény szerint intézkedtem és biztosíthatom, hogy jövőre is törvény szerint fogok intézkedni. (Helyeslés.) Horn Ede : A belügyminiszer válaszát megelé-­­ gedéssel veszi s jónak látja az itt történt nyilat­kozatot, mert ebből minden község azon tanulsá-­ got fogja meríteni, hogy előforduló esetekben mindig a ministériumhoz forduljanak, a­hol igaz-­­ság fog számukra szolgáltatni. A ház ezután a választ tudomásul veszi. Napirend. Napirenden van. Az első magyar- gácsországi vasut kiépítésére vonatkozó 1869. 6. t. sz. s az az­zal beczikkelyezett engedélyokmány némely határo­zatainak módosításáról szóló törvényjavaslat tár­gyalása. Szilágyi Virgil­­előadó: Miután a közp. bi­zottság ezen törvényjavaslatot általánosságban elfogadandónak találta és a háznak elfogadásra­ ajánlja, fölöslegesnek tartja a motiválásba való hosszabb bocsátkozást, s csakis egyetlen egy pon­tot kíván megérinteni, mi a dolog érdemére vo­­­­natkozik. Ezen vonalra nézve az 1869. VI ik­­. czikk szerint az emelkedés '/6t) illetőleg ’/r-ben állapíttatott meg. A ministerium a műszaki vizsgálatokból meg­­­­győződött arról, hogy az ottani közlekedésnek és forgalomnak tetemes veszélyeztetése nélkül a földréteg természeténél fogva azon emelkedés mindenütt keresztül nem vihető, hanem szüksé­­ ges legalább 100 emelkedést bizonyos helyeken megengedni. Ezt illetőleg a ministérium két irány­­­­ban vette vizsgálat alá a dolgot. A­mikről a központi bizottság meggyőződést kívánt szerezni magának, egyik az, hogy azáltal a vonalnak forgalmi képessége ne szenvedjen; a másik pedig az, hogy az üzletkiadásokra nézve az állam semmiképen ne terheltessék. Az elsőt illetőleg, az által találta elhárítandó­­nak a bajt, hogy a Vidránytól az ország határáig a kettős vágányt kívánta életbe léptetni annyival inkább, mert ezen vonal folytatását illetőleg a lajtbántáli kormány is hasonló eljárást köve­tett; ez tehát a forgalom könnyítését eszközölni fogja. A másik az üzletkiadásokra vonatkozik. Erre nézve a kormánynak az volt eljárása, hogy szá­mításokat tett az üzletkiadásokban előálló külön­bözetre nézve, és azt találta, hogy ezen különbö­zet 9000 írtra teendő és az ezen különbözetnek megfelelő többletet a társadalom által kívánta biz­tosítani s a társadalom azt magára vállalta. Miután tehát a vonalnak forgalmi képessége ezen egy 40-ed emelkedés által nem szenved és miután az üzletkiadásokban támadó különbözetet a társadalom magára vállalta, a közp. bizottság ezen okból a törvényjavaslat általánosságban elfo­gadásra ajánlja a t. háznak. Az állandó vasúti s pénzügyi bizottság 748. sz. a. lévő jelentésében előadott körülményeknél s okoknál fogva azonban a részletekre nézve a köz­ponti bizottság a következő módosításokat tartja elfogadandóknak: Az 1 s6 § a) pontjának második sorában előfor­duló „vagy“ szó törültetvén, ezen a) pontnak má­sodik része a hetedik sor végén előforduló „vagy“ szótól kezdve végig kihagyandó, a d­aj egészen Kimaratvan, nelyeve a kö­vetkező szakasz lenne elfogadandó: „Megengedtetik, hogy a Homonnától az or­szág határáig terjedő pályaszakasz az 1872-dik ív junius hó végéig a közforgalomnak átadas­­sék.“ Simonyi Ernő : Nem találja indokoltnak a tözp. bizottság jelentésében azon állítást, hogy e v javaslat elfogadása nemcsak nem veszélyezteti, hanem előmozdítja azon czél elérését, mely végett­­ az 1869. 6. t. sz. alkottatott; a törvényjavaslatot nem fogadja el. Móricz Pál : Azt találja, hogy az előadó még h­­omályosabbá teszi a kérdést előadásával. Az ál­t­al, hogy eleinte az mondatott, hogy a vasút emel-! ledése — most pedig kitűnik, hogy 10» lesz,t­­z országgyűlés rászedetik és így a­­javaslatot nem fogadja el. Irányi Dániel : Osztja Móricz Pál nézetét.u­­gyancsak kérdést intéz a vasúti bizottság elnö­kéhez aziránt, küldött­e ki a bizottság a helyezt­e lére szakértő mérnököt. Korizmics László : Kijelenti, hogy a bizottság nem küldött ki mérnököt, mivel ezt a kormány már megtette, és ha ezt a bizottság szintén meg­­eszi, az bizalmatlanság lett volna a kormány iánt, a­mire pedig okot nem adott Az utóbbi s­­zámítás alapján, ha a vasút emelkedéssel spittezik, ez olyan hegyi rétegbe vezetett volna, mely a vasút biztosságát folytonos veszélynek tet­­e volna ki és sisyphusi munka lett volna. Ezért­űnt fel szükségesnek ’/** emelkedéssel épütni. P. Szathmáry Károly : Csatlakozik Móricz Pál nyilatkozatához, s azt tartja, hogy e vasútnak akár stratégiai, akár más szempontokból nem el­sőnek, hanem utolsónak kellett volna lenni. Midőn először került a ház elé, hadügyminiszeri képvi­­selők is voltak jelen. Most ezeket nem látja, s látja csak azt, hogy a stratégiai szempont kezd elesni. Egyébre is igen­is emlékezik , s a­mi leginkább gyanús előtte, ez az, hogy nagyon nagy összegekkel tétettek kísér­etet a journalistica megvesztegetésére az illető Consortium részéről. Akkor az volt mondva — nagyon jól emléke­­k, mert nevezetes, érdekes beszéd volt — hogy miután egy szomszéd állam három roppant vas­­uttal közeledik felénk, szükséges nekünk is gon­­dolkoznunk a haza védelméről, és az mondatott, hogy nekünk is 3 vasutat kell építenünk : a mun­­kács­ stryit, a tarnowit és ezt. Akár a közleke­­dést, akár az industriát vegyük, a másik kettő sokkal előnyösebb. A munkács stryi azért, mert egyenes összeköttetést létesít Oroszország­ és Lengyelországgal, melyre hajdan boraink kivitele s irányult és oly vidéken vezet keresztül, me­­yen vasutunk nincsen; előnyösebb lett volna a barnoni és sürgősebb is, mert észak-kelettel kötött volna össze , de egyik se történt. Akkor a stratég­­giai szempont volt a fő, és most mi történik ? Ha való az akkori állítás, hogy szemben velünk há­rom igen határozott irányú vasút áll, ezzel szem­ben mi készítünk egy l/40 vasutat, mert olyat épí­tünk, mely a közép emelkedéshez mérve, miután az­­/io, csak is fél annyi teher­képességgel bír mint az eredeti terv szerint, és nem is bír mindenütt­­ kettős vasúti síneket, hanem egy helyütt meg lesz az szakítva s csak egyes vágány fog vezetni, s következésképen honvédelmi szempontból lehető megtámadás esetére úgy állunk mint 1: 24-hez. Most tehát, midőn e kérdésben felszólal, nem te­het egyebet mint tiltakozik az ellen, hogy ezen gap emelkedésű és a kettős sint némely helyütt felcse­rélő egysinn vasút építtess­ék és fentartassék. Nyiry Józsa : Sok kifogás létezik az első ga­­licziai vasútnak ezen új módosítás szerinti létesí­tése ellen. Méltóztassanak megengedni, hogy ezen kifogásokra néhány szerény, rövid megjegyzést tegyek. Az mondatott, hogy a ház méltósága alatt áll, egy már hozott törvény változtatása. (Felkiál­tások a balon: Nem az mondatott!) Bocsánatot kérek, ez mindenhol szokás. A­hol valamely terve­zetben később jobb nézetek merülnek fel, ott nem­csak joga, hanem kötelessége is azoknak, kiknek érdekében és felelősségében fekszik, egy perfect dolgot előállítani, a szükséges javításokat, változ­tatásokat ajánlani. Egy kormány mindig azon el­veket tartozik követni, melyeket egy eszélyes ma­gán­ember követ, a­ki érdekeit helyesen fogja fel. Ha én egy ház tervet készíttetek és megkerdetem az építést, időközben fölmerülnek tények, melyek a tervezetnek módosítását a kivitel érdekében kí­vánatossá, szükséggessé teszik, akkor én mint eszélyes ember, megvizsgáltatván a dolgot szak­értő építészek által, ezen vizsgálat eredménye szerint a szükséges változásokat létesíteni fogom. A kormány eljárása az ügyben nyilvános volt; a körülményekhez mért c­él kivitele teljes meg­gondolásával, minden segédeszközök felhasználá­sával intézte el ez ügyet és nyíltan járt el. A leg­kitűnőbb mérnökök, a legnagyobb tekintélyek küldettek ki a hely­színére, megvizsgálták a tény­állást és kiderült, hogy a kezdetben tervezett vo­nal nem csak hogy folytonosan javításokat tett volna szükségessé, hanem gyakran megakadályoz­tatta volna a forgalmat, sőt midőn legszüksége­sebb lett volna e vonal használhatása, akkor a ta­laj csúszóssága és biztos alap hiánya miatt fenn­akadt volna a közlekedés és felszámíthatlan ká­rokat, hátrányokat, elmaradásokat, veszélyeket idézhetett volna elő. A következőkép újabb vizsgálatok létettek, és ezek nyomán egy tökéle­tesebb, biztosabb alapon határoztatott el a szándé­kolt vonal kiépítése. Ez nem rászedés , különben is e kitételt mint a házba nem tartozót, bátor va­gyok egész tisztelettel visszautasítani. Beszéltek technikai akadályokról is az 1:40 sze­ri emelkedés tárgyában. Méltóztassanak meggon­dolni, hogy a technikai tudomány napról napra előrehalad. A­kik 40-es emelkedésről mint aka­dályokról beszélnek, tekintsenek a Simmeringre, mely szintén 40 es emelkedésnek van felvéve, de való , tudom, 38 emelkedéssel is bír helyenkint, és mégis elég biztos , tekintsenek a Rigi-vasútra, melynek valamennyi lap tudatja megnyitását és melynek 25 ös emelkedése is van, mégis biztos, pedig ezer meg ezer lábnyi mélységek fölött halad el fenakadás nélkül. Méltóztatik mondani, hogy csak félannyi terhet lehet a 40 es emelkedéssel szállítani. Ez nem áll. És nem is valami rettentő nagy terhek szállítá­sáról van szó egy stratégiai vonalnál, hanem gyors szállításról. Hiszen kérem, hol egy nap 3—4 vo­nal közlekedhetik, ott nagy tömegek is elszállít­­tathatnak. Az is felhozatott, hogy kezdetben strategikus momentumokkal is támogatták e vasutat, de most már nem léteznek és nem emlegetik. Bocsánatot kérek, ezen ügy igen komoly; a strategikus momen­tumok most ép úgy megvannak, mint voltak. Csak­hogy vannak dolgok, miket minden embernek lehet érteni, de nem ildomos minden alkalommal han­goztatni. — Nagyon fogok örülni, ha tudományos szempontból, technikai szempontból m­éltóz­tatnak megc­áfolni, miket bátor voltam felhozni. Addig is kérem magamat türelemmel kihallgatni, közele­dem a befejezéshez. Az is mondatott, hogy ez az utolsó vasút! Mivel van ez indokolva ? Méltóz­tassanak megbocsátani én teljes meggyőződésből mondom, hogy ez a legelső, legszükségesebb vas­utak egyike. Én csak az állítom, te­hát, hogy míg csak olyan szavakat hallok, mint ez a „rászedés“ „a ház méltósága alatti dolog“„journalistikai meg­vesztegetés“, addig ily argumentumoknak nem fogom magam alávetni, és teljes meggyőződésem­ből hiszem, hogy minden magyar embernek, ki hazáját szereti, óhajtania és kívánnia kellene ezen­­ vasút létesítését. Méltóztassanak megbocsátani, higgadtan mondom, hogy bűnnek tekintenék e tör­vény meghozatalánál minden oly módosítás tár­gyalását, mely ezen máris nagyon elmaradt vasút létesítését még tovább­ra még bizonytalanabb idő­re elhalasztaná, ennélfogva kérem azt elfogadni. Móricz Pál: Visszautasítja Nyiry rendreutasí­tását, ezt csak ez elnöktől fogdja el, és a jelen esetben oka volt azt mondani, hogy az ország­gyűlés rászedetik, és ez állítását most is fen­­tartja. Gorove István közlekedési miniszer: T. ház ! Kénytelen vagyok tisztázni azon fogalmakat, me­lyek a fenforgó tárgyra nézve a t. képv. urak ál­tal itt említtettek. Az egyik igen t. képviselő úr élesebb szót használva, azt állítja, hogy a kor­mány — és ebben nyíltan szólhatok, hisz magam nem vagyok benne érdekelve—a t. házat és a tör­vényhozást tévedésbe akarta volna hozni az emelkedési viszonyokra nézve. Bátor vagyok azt állítani, hogy ezen felfogásban van a tévedés, midőn ugyanis először került ezen gácsországi vasút Ugye a t. ház elé, az előterjesztés az általa­ 2856

Next