Budapesti Közlöny, 1871. június (5. évfolyam, 124-147. szám)
1871-06-11 / 132. szám
Buda-Pest 1871. 132. szám. Vasárnap, június 11. BUDAPESTI HÍVAT KÖZLÖNY. O S ILI A 10. Előkizetési Árak : Naponta» rostás szétküldéssel: Budapesten hízhoz hordva: Egész évre . .. .. 20 frt. Eposz évre. . . 18 frt.Okr. Félévre . Nem él t*vrfi 10 r Félévre iV*-gép«1 évre. Szerkesztőség : Pesten , hatvani-utcza 10-ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok - tere 1. ez. a. földszint. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetle, evel.K esiik telnie, levelezőinktől 10- 4 50 Hivatalos Hirdetéskk : A hivatalos „Értesítőbe* iktatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetésért l írt. és 30 kr. a bélyegréiT.. 100— 200-ig 2 írt, 00—.10«:ié és így tovább minden 100 szóért t írit. 1 röl.*• Magánhirdetésrk Egy hasábos petit sor eg. ::eri hirdetésért 10 kr. többször hirdetésért 9 kr. minden beigtdásnál. A bélyeg-díj külön minden b.dista-tá-i után 10 kr. ír /,t.. ért. HIVATALOS RÉSZ. Horvát szlavón-dalmát miniszerem felterjesztése folytán Stankovics Dániel, a nevezett országok ministerium atitkárának,kitűnő szolgálatainak elismeréséül, az osztálytanácsosi czimet és jelleget ezennel díjmentesen adományozom. Kelt Meránban, 1871. évi június hó - én Ferencz József s. k. Gróf Pejácsevich Péter, s. k. Ö cs. és Apostoli királyi Felsége Bécsben 1871. máj. 30-án kelt legf.Határozattal megengedte, hogy Lindm ger ,Mányás és Kaim Komál, pénzügyministeri osztálytanácsosok, a legfelismerés kifejezése mellett állandó nyugalomba helyeztessenek. A közmunka- és közlekedési magy. kir. minister György Endrét első osztályú, Gálánffy Sádor és Reviczky Imrád segédfogalmazókat pedig Ilod osztályú minister fogalmazókká, továbbá Sámy Lajost, Vörös Lászlót és Liory Kálmánt ministeri segédfogalmazókká nevezte ki. A vallás- és közoktatási minister Liber József, czeglédi tanítót az esztergom-komárom-győrmegyei tanfelügyelőséghez tollnokká nevezte ki ideiglenes minőségben. A vallás- és közoktatási m. kir. minister Puschmann József beszterczebányai kath. főgymnasiumi helyetts tanárt ugyanezen tanintézethez rendes tanárrá nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Hasch Ede, ihjő osztályú számtisztet, számtanácsossá nevezte ki. A Farnad községi segélyegylet alapszabályai f. évi június hó 7-én 6.0 10. sz. alatt a földmivelés-, ipar- és keresk. m. kir. ministerium által a ttjiv. bemutatási záradékkal elláttattak. Nyitramegyében fekvő Handlova község kérvénye nyomán megengedtetik, hogy ott, a már létező vásárokon túl, még évenkint január hó 24-én és September hó 24-én országos vásárok tartassanak. A TENGERI KERESKTHAJÓK KÖRÖZÉSÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYCZIKK VÉGREHAJTÁSÁT SZABÁLYOZÓ KENELET. Az 1871. évi XVI. törvényczikkben nyert felhatalmazásnál fogva a tengeri keresk. hajók köbözésénél követendő eljárásra nézve a következőket rendelem: I. A köbözés teljesítéséről. 1. §. A köbözés a következő szabályok szerint teljesítendő: 1. szabály, mely szerint minden keresk. hajónak, a fedélzet nélküliek kivételével, köbözése teljesítendő, ha az erre szükséges mérések eszközlése lehetséges. II. szobáit, mely szerint a kereskehajók, a fedélzet nélküliek kivételével, akkor költöztetnek, ha valamely belföldi kikötőben való tartózkodásuk alkalmával rakodási térfogatuk nincs oly teher üres állapotban, hogy az I. szabály szerinti köbözés teljesítésére szükséges mérések eszközölhetők. III. szabály, mely szerint minden fedélzet nélküli keresk. hajók költöztetnek. Oly belföldi hajók, melyek a II. szab. szerint költöztettek, az I. szab. szerinti köbözés alá vetendők, mihelyt a megfelelő mérések eszközlése lehetségessé válik. a) Az I. szabály szerinti köbözésről. 2. §. A hajóknak az I. szabály szerinti köbözésénél „tonna fedélzetnek“ egy vagy két fedélzettel bíró hajóknál eme hajók felső fedélzete tekintetik ; oly hajóknál pedig, melyik két fedélzetnél többel bírnak, mindig a második fedélzet alulról felfelé számítva. A hajó hossza hajó középütt — a tonna fedélzet felső oldalán méretik, mégpedig az orrtöke (lasta da prova) belső hajó-párkányzati burkolatának (bordatura interna) belső részétől egész a tatbordák (quadro da poppa) belső hajópárkány-burkolatának belső részéig, mely mérésnél a burkoló palánkok fejében mindig ezek közép vastagsága számittatik, és azon összeg levonatok, mely az orrtőke és a tatborda esésének a fedélzet vastagságában és a tatborda esésének a fedélzeti gerendák (il baglio) hajlásának '/3..van már jel. Ha a fedélzeten emelkedések vagy mélyedések találtatnak, a kiszámításra szükséges mérés úgy történik, mintha ezen megszakítások nem léteznének Az. igy megmért hosszaság oly számú egyenlő részekre osztatik, mint az a következő átnézetből a hajók illető osztálya szerint kitűnik. 1. oztály, oly hajóknál, melyeknek a fennebbi szabályok szerint megmért tonna-fedélzet-hosszúsága lp.24 vagy kevesebb métert tesz, 4 egyenlő részre osztatik. 2. oszt. oly hajóknál, melyeknek a fennebbi szabályok szerint megmért tonna-fedélzet-hosszasága meghaladja a 15. 84 métert, de túl nem haladja a 36. 58-at, 6 egyenlő részre. 3. osztály hajóknál, melyeknek a fennebbi szabályok szerint megmért tonna-fedélzet-hosszasága meghaladja a 36. 58 métert, de túl nem haladja az 54. 86-ot, 8 egyenlő részre. 4. oszt. oly hajóknál, melyeknek a fennebbi szabályok szerint megmért tonna fedélzet-hosszúsága meghaladja az 54. 86 métert, de túl nem haladja a 68. 58-at, 10 egyenlő részre. 5. oszt. oly hajóknál, melyeknek a fennebbi szabályok szerint megmért tonna-fedélzet-hossasága 68, 58 méternél többet tesz, 12 egyenlő részre. Az osztási pontok a fedélzeten megjelöltetnek és derékszög alatt a hajó-tő zárgerendára (il paramezzale) átvizetnek. 3. §. A hajó keresztmetszeteinek síkjai minden osztópontban a következőkép haroztatnak meg: Az osztópontok mindegyikében megméretik a megfelelő keresztmetszet magassága, és pedig a fedélzettől lefelé számított egy oly ponton, mely a fedélzeti gerenda hajlásának V*-ára esik, vagy fedélzet megszakítása vagy más akadály esetében, a hajó hosztengelyéhez (assemngitudinale) egyenkörü s a fedélzeti gerenda hajlatának lefelé számított Vs-ában álló vonaltól egészen a bakonytalpak felső síkjáig (orto superiore della piana), hol a bélés-deszkázat (le parascosole) a hajó-tözárgerenda mellett kezdődik. Ebből levonatik az alsó belpalánkolás (fodera interna) közép vastagsága, a maradék kifejezi a keresztmetszet magasságát. Minden így nyert magasság négy egyenlő részre osztatik, ha a hajó középső keresztmetszet a 4, 87 méternyi magasságot meg nem haladja, mire a keresztmetszeteknek belső vízszintes fél-szélességei, melyek a 3 osztópontnak megfelelnek, megméretnek, valamint a fél-szélességek is a magassági vonal felső és alsó végeinél. Ezen eljárásnál minden mérés a belpalánkolás azon részének közép vastagságáig folytatva vétett számításba, mely az osztópontok közt találtatik. Minden keresztmetszetnél a megmért fél szélességek felülről lefelé 1—5 folyószámokkal jelöltetnek. A második és negyedik fél szélesség négygyel, a 3-ik kettővel szoroztatik. Ezen szorzatok összege, hozzáadva az 1 -ső és 5-ik fél szélességet, a kereszmetszet magasságának hatod részével szoroztatik. A szorzat kifejezi azon keresztmetszet sík területét, mely a hosszúság illető osztópontjának megfelel. Ha azonban a középső hajókeresztmetszet magassága 487 méternél nagyobb, minden keresztmetszet magassága 6 egyenlő részre osztatik, és a vízszintes félszélességek az öt osztópontnál, valamint a magassági vonal felső és alsó végeinél úgy méretnek, mint az fennebb mondatott. Minden keresztmetszetnél a megmért fél-szélességek felülről lefelé 1—7 folyószámokkal jelöltetnek meg. A 2-ik, a 4-ik és 6-ik félszélesség négygye, a 3-ik és 8-ik kettővel szoroztatik. Ezen szorzatok összege — hozzáadva az 1-ső és 7 ik fél szélességet,— a keresztmetszet magasságának ’/» részével szoroztatik. A szorzat kifejezi azon keresztmetszet sík területét, mely a hosszúság illető osztópontjának megfelel. 4. §. Miután az összes osztópontok keresztmetszeteinek sík területe kiderittetett, a tonnatartalom kiszámítása a következő módon foganatosittatik: A keresztmetszetek sík területei erőiről hátrafelé 1. 2. 3. stb. folyószámokkal úgy jelöltetnek meg, hogy az 1. szám a hajó elején (prora) való hosszúság végponti metszetének, a legmagasabb szám pedig a hajó-hát-(poppa) hosszúság végponti metszeténk felel meg. A 2. § ban foglalt szabályokat követve, bármily számú részekre osztatott is a hosszúság, a második és minden további páros számú keresztmetszet négygyel, a harmadik és minden további páratlan számú keresztmetszet pedig, az első és utolsónak kivételével, kettővel szoroztatik. Ezen szorzatok összegéhez még az első és utolsó keresztmetszetek sík területe is hozzáadatik, ha egyátalán számokkal kifejezhetők. A végösszeg a hosszúság két szomszédos osztópontjának közös távolságával és 0.118 tényezővel szoroztatik. Az így nyert eredmény kifejezi a hajónak tonna fedélzet alatti törvényes tonna-tartalmát, az I szabály szerint: 5. §. Ha az I. szabály szerint költözendő hajónak fedélzeti síkja felett valamely kunyhó (casseretto) vagy más egyéb, a rakomány elhelyezésére, vagy raktárzásra szolgáló zárt űr, vagy az utasok s a legénység számára szolgáló cabinek találtatnának, az ilyen tér illető tonna tartalma