Budapesti Közlöny, 1871. július (5. évfolyam, 148-173. szám)

1871-07-01 / 148. szám

Buda-Pest 1871. 148. szám Szombat, julius 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség : Pesten , hatvani-utcza 10-ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok­­ tere 7. sz. a. földszint. KÉZIRATOK nem küldetnek vissza. Bérmentet­­len tételek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el. Előfizetési Ár Napontai postai szétküldéssel : Egész évre.....................20 frt. Félévre..........................10 „ Negyed évre .... 6 „ Budapesten házhoz hordva : Egész évre. . . 18 frt.—­kr. Félévre ... 9 „ — „ Negyed évre . . . . 50 . Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítőbe-4 igtatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt, és 30 kr. a Bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 100—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 frttal több. Macénhirdetések-Egyhagábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hir­detésért 9 kr. minden beigtatás­­nál. A bélyeg­ dij külön minden beigtatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hít főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket terjesz­tették szentesítés végett Felségünk elé : TÖRVÉNYCZIKK az 1869. évi VI. t. czikk s az azzal beczikkelye­­zett engedély-okmány némely határozatainak mó­dosításáról. (Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1871. junius 11-én.­ 1. §. Az első magyar-gácsországi vasút építésére s üzletére adott, s az 1869. évi VI. t.-czikk által beczikkelyezett engedély-okmány 5-ik §-ának azon határozata, mely szerint e vasút Mezőlaborcz­­tól az ország határáig terjedő szakaszán legfeljebb Vív -ad emelkedéssel építhető, oda módosíttatik, hogy ezen szakasznak Vidránytól az ország hatá­ráig terjedő része a következő feltételek alatt Vív-ed emelkedéssel építtethessék: a­­hogy az engedélyesek helyébe lépett társu­lat tartozik Vidránytól a Gácsországban fekvő lubkovi állomásig vezető pályarésznek alépítmé­nyét, jelesül a földmunkákat, a vízválasztón lévő alagutat, hidak al­­s felszerkezetét, átereszeket s egyéb alépítményi műtárgyakat úgy előállítani, hogy az a kettős vágány letételére alkalmas legyen; b) hogy a második vágány, valamint a kitérő­­állomás felépítményének költsége fejében a társu­lat a kormánynak 200.000 frtot akként biztosít­son, hogy a kormány ez összeg felett a második vágány letétele czéljából a pálya megnyitása után bármikor rendelkezhessék ; c) hogy a társulat az államnak, a pályának Vip­ed emelkedéssel leendő kiépítése által előidé­zett üzletköltség-szaporodás egyenértéke fejében saját részvényeiben, azok névszerinti értékét szá­mítva 180,000 frtot szolgáltasson át; d) hogy e szakaszon a megváltoztatott emelke­désnek megfelelő nagyobb erővel bíró mozdonyo­kat alkalmazzon. Az a) b) c) és d) pontban meghatározott köte­lezettségekért, melyeknek részletei a kormány­­nyal lesznek megállapítandók,­­ a társulat sem­minemű kártalanítást nem követelhet, s köteles azokat saját költségére teljesíteni. 2. §. Ugyanazon t. ez. 2. §-ában az első ma­gyar-gácsországi vasút mihályi homonnai szaka­szának Üzletbetételére kitűzött határidő folyó évi october 1-éig hosszabbíttatik meg. 3. §. Megengedtetik, hogy a Homonnától az or­szág határáig terjedő pályaszakasz 1872. évi ju­nius hó végéig a közforgalomnak átadassék. 4. §. E törvény végrehajtásával a közmunka-, közlekedési és a pénzügyi ministerek bízatnák meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi ab­ban foglaltatik, összesen és egyenkint he­lyesnek, kedvesnek s elfogadottnak vall­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szente­sitjük, s mind magunk megtartjuk, mind más hiveink által megtartatjuk. Kelt Lajtha melletti Bruckban, ezer­­nyolczszáz hetvenegyedik évi junius hó tizedikén.Ferencz József, s. k. (P. H.) Gróf Andrásy Gyida, s. k. A magyar állami számvevőszék elnöké­nek, miniszerelnököm által felterjesztett ja­vaslatára Hosszú József számtanácsost az említett számvevőszék főszám tanácsosává,­­ továbbá Redlich Adolf, p­énzügyminis­­teriumi osztálytanácsost, ugyanazon szám­vevőszék első osztálybeli 2-ed fokozatú számtanácsosává ezennel kinevezem. Kelt Schönbrunnban,187­1. évi junius hó 29-én.Ferencz József, s. k. Gróf Ak-­­­ísy Gyula, s. k. Személyem körüli m. kir. ministerem elő­terjesztése folytán Sij.­os Menyhért államvas­­pályatársulati mozdonyfütőnek, egy gyer­meknek, saját élete veszélyeztetése mellett, a haláltól történt megmentéséért az ezüst érdemkeresztet adományozom. Kelt Schönbrunnban, 1871. évi junius hó 19-én.Ferencz József, s. k. Báró Wenckheim Béla, s. k. Ö cs. és Ap. kir. Felsége folyó évi jun. hó 25 én kelt legfelsőbb határozványával gróf Goess Mária született Welsersheimb grófnőt,a néhai Mária Annun­­ciata főherczegnő Ö Fensége főudvarmesternőjét, Ö Felsége a csazárné és királyné főudvarmester­­nőjévé legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ő császári és Apostoli királyi Felsége a közös külü­gyminiszer által tett legalázatosabb felter­jesztés alapján, Moszkvában egy valóságos másod­osztályú főkonzulság rendszeresítését, az eddig ott fennállott tiszteletbeli konzulság helyébe, va­lamint a jelenleg ez utóbbi czímét viselő Burk­­hardt Lajos által kért eddigi illető működésétől való fölmentést, és a jelenleg Tonisban alkalma­zott Hercz­eld István főkonzulnak az újonan rend­szeresített moszkvai főkonzuli állásra való áthe­lyezését legkegyelmesebben helybenhagyni, s ugyanekkor a jelenleg a cs. és kir. jeruzsálemi konzulság vezetésével megbízott gróf Caboga- Cerva Bemát minister tanácsost, tunisi főkonzullá kegy teljesen kinevezni méltóztatott. Ő császári és Apostoli királyi Felsége folyó évi május 8-tól kelt legfelsőbb elhatározásával, a közös külü­gyminiszer indítványa folytán, az ed­digi amsterdami főkonzulságnak konzulsággá át­alakítását legkegyelmesebben helybenhagyni, és az ott hivataloskodó Haupt József főkonzulsági kanc­ellárt és ügyviselőt ugyanottani konzullá­regy teljesen kinevezni méltóztatott. A m. kir. pénzügy­minister Szatala Mihály adó­hivatali tisztet, III. oszt. ellenőrré a tatai adóhi­vatalhoz nevezte ki. Berger Ábrahám aradi lakos vezetéknevének „Szabadkai11-ra kért átváltoztatása folyó évi 15.652. számú belü­gyministeriumi rendelettel meg­engedtetett. Bachruch Lajos pesti ékszerész vezetéknevének „Bak­u-ra kért átváltoztatása folyó évi 15.727. szá­mú belügyministeriumi rendelettel megenged­tetett. Krishaber Károly pesti lakossaját,továbbá Aran­ka, Flóra és Vilmos nevű gyermekei vezetéknevük­nek „ Garaiu-ra kért átváltoztatása I.­ évi 15.752. számú belügyministeriumi rendelettel megenged­tetett. Kaeser József s­ugorló orvos vezetéknevének „Rudolf”-ra kért átváltoztatása folyó évi 15.754. számú belügyminis­eriumi rendelettel megenged­tetett, Judás János pesti lakos vezetéknevének „ Moz­­ijai“-ra kért átváltoztatása folyó évi 15.753. szá­mú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett A temesvári m. kir. pénzügy-igazgatóság Dan­zer Kornél ösztöndíjas számgyakornokot és Vrasda Ödön pénzügyőri fővigyázót irodai segédtisztekké nevezte ki. Tolna megyében kebelezett Nagy-Dorogh köz­ség kérvénye nyomán megengedtetett, hogy neve­zett községben évenkint március hó 13-kán, illető­leg Gergely hetének hétfőjén, és october 16-át magában foglaló hét hétfőjén országos­, azonkívül hetenkint csütörtökön hetivásárok tartassanak. « Mühlbauer Frigyes pénzügyi szemlész vezeték­neve a 13.776. számú belügyministériumi rendelet­tel nem „Halomfi“-ra, hanem „Malomfi“-ra engedé­lyeztetvén átváltoztatni; a hivatalos lap folyó évi június 13-ai számában előfordult ezen tévedés ezennel kiigazíttatik. NEMHIVATALOS RÉSZ. A bírósági székhelyek meghatározására ki­küldött vegyes miniszeri bizottság munkálatát­ teg­­nap befejezte. E szerint a tervezet már elkészült. Mint biztos forrásból halljuk, e javaslat a mi­­niszertanács elé kerül, mely azt még e héten vég­leg megállapítja. És így teljesen alapos azon felté­tel, hogy a bírósági székhelyek megállapított jegyzéke a jövő hét elején már közöltetni fog a törvényhatóságokkal.

Next