Budapesti Közlöny, 1871. július (5. évfolyam, 148-173. szám)

1871-07-01 / 148. szám

Gr. Szapáry Antal : Erre visszavonván indít­ványát, a bizottság Zsedényi Ede indítványát fo­gadja el. Wahrmann Mór: Zsedényi indítványához a következő pótinditványt adja be : E szavak után gallamsegélyképen előirányzott 1.709.000 fr“ tétes­sék : „és a fedezetben előirányzott 571.400 frt.“ (Elfogadta­tik.) Prileszky Tádé azon véleményben van, hogy ez nem tartozik azon összegek közé,melyek a közös költségvetésből kihagyandók lennének. Szerinte oda csak a jövedelmi adó, postabevétel és az ál­lamsegélyezés törlesztésére fordított részletek tar­toznak. Wahrmann Mór: Az általa beterjesztett pótin­dítványt nem tekinti egyébnek, mint corollariu­­mául a már elfogadott határozati javaslatnak. Hogy ha a Lloyd 1872-től fogva többé nem tekin­tetik közösnek, mindaddig, míg az országgyűlések nem hozzák újra a delegátiók elébe, akkor mind­ezen, vele összeköttetésben levő kérdések nem tartoznak ide, hanem az illető országgyűlések elébe. Lónyay Menyhért közös pénzügyminiszer: Azon nézetben van, hogy ha a bizottság nézete szerint a Lloyd kérdése a költségvetésből kimarad, a két törvényhozás van hivatva a felett határozni, hogy a kereskedelmi szerződés tartama alatt mint közös ügy tekintendő-e vagy sem. Minthogy a bizottság azt határozta, hogy a közös költségvetésből kima­rad,­­ a törvényhozás bővebb intézkedéséig fel­függesztve lévén a kérdés, ezen 200.000 frtnyi összegnek is ki kell maradnia a közös költségve­tésből, és belejön a közös activákba, melyek a két pénzü­gyminiszérium költségvetéseiben szerepel­nek. Ennélfogva nem csak a jövedelmi adó és posta­bevétel, hanem az érintett 200.000 forintnyi összeg is kihagyandó. Mihályi Péter azt kérdi, hogy addig is, míg a két törvényhozás a Lloyd szerződés meghosszabbí­tása iránt intézkedni fog, gondoskodva lesz-e az iránt, hogy a Lloyd visszafizetései hol forduljanak elő mint fedezet ? Lónyay Menyhért közös pénzügyminister: Azt válaszolja, hogy a közös activák egyik tételét fog­ják képezni. Ezzel a napirend ki lévén merítve, elnök felszólítja a bizottságot, hogy a jövő ülések napirendjét állapítsa meg. Széll Kálmán indítvá­nyára határoztatik, hogy a­ tengerészeti albizottság jelentése pénteken, a hadügyi albizottság jelentése pedig hétfőn fog tárgyalás alá vétetni. „ Ülés vége fél egy órakor. A közös ügyek tárgyalására kiküldött magyar országos bizottság pénzügyi albizottságának jelen­tése a közös pénzügyministerium 1872. évre előter­jesztett költségvetése tárgyában. II. Fejezet. Hadügyministerium.­­) Szárazföldi hadsereg. (Folytatás.) 10­ ik czim. Tüzérségi szerkészletekre 144.341 frt 74­2 kr. 12 ik czim. Katonai földirászati intézetre 63.551 frt 79 kr. E tulkiadások puskapor előállítása, térképek, s a földirászati intézet által kiállított egyéb készít­mények létrehozása által gyümölcsöző kiadások­nak bizonyulnak, úgy hogy az előbbi tulkiadás már 1869. évben a puskapor utáni jövedelemből származó 464.013 frtnyi többlettel, az utóbbi tul­kiadás pedig 25.223 frtnyi bevételi többlettel ál­lítható szembe. Ennélfogva kitűnik, hogy az előbbi tulkiadás már az 1869. évi megfelelő bevételi többlet által fedezve van. Az utóbbi pedig fedezetet talál, miként jelezve volt, részint az 1869. és 1870. évi bevételi több­letben, részint abban, hogy az 1869. évben felme­rült tulkiadás folytán az 1870. és 1871-ki elő­irányzatok magasabbra szabattak. 13-ik czim. Katonai építkezések kezelésére 122.263 frt 22'A kr. Ezen túlkiadásra vonatkozólag a hadügyminis­­terium a következő felvilágosítást adta, mely a legfelsőbb számvevőszéknél betekinthető: A delegátiók által jelzett katona-képző-intézeti reformok hovahamarabbi létesítésének érdekében, részint takarékossági szempontból, részint a ki­­képeztetési czélok előmozdítása végett, elhatároz­tatott, hogy — tekintettel a tüzérség és mérnöki kar fegyverzetének összevágó voltára, — a tüzérségi és mérnöki akadémiák egy technikai katonai aka­démiává egyesittessenek, s az egyesitett akadé­mia Bécsbe lévén átteendő, az előbb nevezett két képző-intézetnek az 1869-ki iskolai év végével leendő beszüntetése elrendeltessék. A már 1868. év vége felé felvett vizsgálatok fo­lyama alatt azonban, melyeknek a technikai aka­démia számára egy, az egészségi és nevelési czé­­loknak megfelelő épület Bécsben való megszerzése volt czéljuk, kitűnt, hogy ilyen sem a pénzügyi kezelés részéről nem bocsáttathatik rendelke­­zésre,sem a meglevő katonai épületek közt e czélra alkalmatos nem találtatik; az pedig, hogy a kitű­zött czélhoz alkalmatos építkezések eszközöltesse­nek, nem csak tetemes költséggel jár, de mivel az erre szükséges pénz megadását csak az után le­hetne kieszközölni,­­ a czélba vett reformok lé­tesítését évekre hátra odázná, s így a tudományos katonai képzésre káros következményekkel járna. Ily körülmények között elhatározta a hadügy­­ministérium, hogy a mondott czélra az úgyneve­zett Laimgruben fekvő alapítványi laktanyát (Stifts-Caserne) és pedig a nagy Stift ví­tézára szol­gáló épületrésznek harmadik emelettel való meg­­toldása által fogja azonnal átalakítani, mely számí­tásba is vétetett, s 169,000 frt, aránylag csekély összeg ideforditásával átalakítható; — az elő­irányzati czimen felül azáltal tett túlkiadásra nézve pedig utólag fog felmentést (indemnity) kérni. A tényállás ilyetén volta mellett a jelzett túl­kiadásra nézve adandó felmentés nem ütközhetik akadályra. 16. czim. Ellátási kezelés 440,048 frt 71 kr. Miután ezen czim, és a rendkívüli szükséglet­nek a „számfelettiek“ illetékeiről szóló 6. czime között a­­delegatió áthelyezést (virement) engedé­lyezett, szükségesnek véli a bizottság e két czim­­nél mutatkozó eredményt együttesen tárgyalni. A rendes szükséglet 16. czime 440,048 frt 71 krnyi túlkiadás, a rendkívüli szükséglet 6. czime pedig 216,1­77 frt 211 krnyi megtakarítás, mind­két czim tehát összesen 229,071 frt 68'A­­rnyi tulkiadást tüntet fel, eltekintve az első czimre megszavazott 500,000 frtnyi póthiteltől. E tulkiadást a hadügy­ministérium azzal kívánja igazolni, hogy a számfelettiekre kért 2.600,000 forintnyi rendkívüli szükségletnél budgetjében 200,009 frtnyi törlés eszközöltetett, mit csak a nyugdíjazások szaporítása által lehetett helyre­­ütni. Megemlítendő itt, hogy e körülménynek már az 1869. év első felében ismeretesnek kellett lenni, és hogy mindazáltal ez az 1869-ik évi július 11- kén benyújtott előterjesztvényben, melynek alap­ján az ellátási kezelésre az említett 500.000 frtnyi póthitel kéretett, feltüntetve nem lett, és a nyug­díjazások jelentékeny szaporodásáról csak mint olyanról létezik említés, melyet a létesített újjá­szervezés, és a tiszti rangok kevesbítése, nemkü­­lönben azon tisztek nyugdíjaztatási igényeinek újbóli érvényesítése tett szükségessé, kik az 1848. és 1849. évi események következtében vesztették azt el. Továbbá az sincs igazolva, hogy az elő­irányzatból eszközölt törlés csupán számfeletti egyének nyugdíjaztatása, és nem talán azok új­bóli alkalmazása által volt pótolható. Ezek folytán azon nézetben van a bizottság, hogy az e tételnél észlelhető túlkiadást illetőleg felhozott igazolás teljesen nem bír kielégítő alap­pal. A hadügyminiszer részéről a felebbi aggályok avval szándékoltattak eloszlattatni, hogy az ilyetén nagy mérvű s horderejű rendszer­változások — a számosztályoknak a régi rendszer szerinti működé­se — lehetetlenné tették, hogy az 1869-ki jul. 11 én az 500,000 frt póthitel indokolásánál ezen szük­ségletre is figyelemmel lettek volna, mert akkor e részben biztos, alapos tudomásuk fenti okoknál fogva nem volt, — miután a kiadás tettleg meg­történt, s jövőben ilyetén tulkiadások mellőztetni fognak — az indemnity megadását kéri. . 17. Czim. Katonai fegyintézetekre 3036 frt 14­32 krajczár. Ezen túlkiadásra nézve is constatálva lett, hogy az előirányzásnál történt mulasztás, a­mennyiben tisztasági szükségletekre, és ily intézetek konyha­edényei, s egyéb részeire nézve, a költség-elői­­irányzatban javaslat nem létezett, azonban ettől eltekintve a kiadási többlet igazoltatik az által, hogy a régi szabály szerint még szolgálatbért élve­ző porkolábok voltak alkalmazásban, és a testi fe­nyítékek eltörlése folytán a fegyenczek száma jó­val szaporodott. 18. czim. Különféle kiadásokra 7881 frt 37 kr. A bizottság ezen, katonai és számvevőségi ha­tóságok szervezése folytán szükségessé vált gya­kori költözés és felügyelési szempontból tett uta­zások által előidézett túlkiadást annál is inkább helybenhagyandónak véli, mert azok, nevezete­sen a felügyeleti szempontból tett utazások költsé­geinek előirányzatát illetőleg semmi irányadó pont nem volt. Az itt felhozott 7 czim kivételével, a többi 16 czimnél a rendes szükségletnél nem jelentéktelen kiadási kereslelet észlelhető. Jóllehet e megtakarítások a zárszámadásban minden egyes czimnél külön vannak indokolva, a bizottság mégis elkerülhetlennek vélte kettőt ezen megtakarítások közül, névszerint a 20-ik és 21-ik czimnél „természetbeni élelmezés, és legénységi eledel“ azon oknál fogva tüzetesebben tárgyalni, mert ép ezen két czimre 1.300,000 frt és 1.720,000 frtnyi póthitel engedélyeztetett, mely összegek azonban csak részben költettek el, s mert ezen engedélyezések, e póthitel kimerítése esetére, kü­lön feltételekhez voltak kötve. A hadügyministernek 1869. julius 11-iki elő­­terjesztvénye szerint a 20 ik czimnél „természet­beni élelmezés“ a szükségelt kenyérre 5.505,836 forint, takarmányra 7.174,176 frtban, tehát az előirányzatban kenyérre kitett eredeti 5.163,513 forint, s takarmányra 6.181,035 frtnyi összeghez képest, kenyérre 342,323 forint takarmányra 1.003141 frt szükségleti többlettel állapíttatott meg s ezen számítás alapján 1.300.000 írttal meg is szavaztatott. Az 1869-ik év második felében azonban, a mi a nyerstermények árát illeti, a viszonyok kedve­zőbben alakultak, mintsem az érintett előterjeszt­­vény föltévé, minek folytán a mint is ez a had­­ügyministerium kimutatásai által igazoltatik, a terményáraknak ez évi részletekre nézve tartomá­­nyonként eszközölt átlagos kiszámítása, a kenyér­­szállítást illetőleg, nem csak hogy szükségleti többletet nem, de ellenkezőleg 41,538 frtnyi meg­takarítást eredményezett. Ezen czikknél tehát tekintve a fenn kimutatott 342.323 frt szükségleti többletet, összesen 38.3861 frt takarittatott meg. .(Folytatjuk.) 3377 * ISKOLA-ÜGY. A pesti főreáltanodában a nyilvános köz­vizsgálatok julius 10-től 26-ig fognak megtartatni, melyekre a t. ez. szülők és egybarátok tisztelettel meghivatnak. A magán­ vizsgálatok julius 27 én és 28-án lévén megtartandók, a jelentkezés julius 26-án történik az igazgatóságnál. A vizsgálatot teendők a szükséges bizonyítvá­nyokkal ellátva tartoznak megjelenni. Pesten, junius 30. 1871. Az igazgatóság. A LOSONCZi államgymnasiumban a nyári köz­vizsgák f. évi julius 10-én kezdődnek s folytatólag azok bevégzéséig tartanak, melyekre a szülők, rokonok, gyámok s a tanügy barátai tisztelettel meghivatnak. A magán­vizsgák napjaiul julius 12- és 15-ike vannak kitűzve, de a magukat igazolni tudó elké­­sők 3 napi előjelentés után egész julius 29-ig meg­vizsgáltatnak. Magán­tanulók a rajzból is vizsgát teendnek. Losonczon, 1871. julius 24. Dr. Lengyel Dániel, igazgató. Az „országgyűlési ifjúság testülete“ julius 2-án, azaz vasárnap d. e. 11 órakor tartja XXV-ik nyil­vános közgyűlését az országban. Tárgya : „ Korunk társas­ élete és társadalmi állása“ czimű­ értekezésnek felolvasása, szerző : Sz­öllösy Sándor által. Pest, junius 29. 1871. Balogh Andor, elnök.

Next