Budapesti Közlöny, 1871. július (5. évfolyam, 148-173. szám)
1871-07-01 / 148. szám
Gr. Szapáry Antal : Erre visszavonván indítványát, a bizottság Zsedényi Ede indítványát fogadja el. Wahrmann Mór: Zsedényi indítványához a következő pótinditványt adja be : E szavak után gallamsegélyképen előirányzott 1.709.000 fr“ tétessék : „és a fedezetben előirányzott 571.400 frt.“ (Elfogadtatik.) Prileszky Tádé azon véleményben van, hogy ez nem tartozik azon összegek közé,melyek a közös költségvetésből kihagyandók lennének. Szerinte oda csak a jövedelmi adó, postabevétel és az államsegélyezés törlesztésére fordított részletek tartoznak. Wahrmann Mór: Az általa beterjesztett pótindítványt nem tekinti egyébnek, mint corollariumául a már elfogadott határozati javaslatnak. Hogy ha a Lloyd 1872-től fogva többé nem tekintetik közösnek, mindaddig, míg az országgyűlések nem hozzák újra a delegátiók elébe, akkor mindezen, vele összeköttetésben levő kérdések nem tartoznak ide, hanem az illető országgyűlések elébe. Lónyay Menyhért közös pénzügyminiszer: Azon nézetben van, hogy ha a bizottság nézete szerint a Lloyd kérdése a költségvetésből kimarad, a két törvényhozás van hivatva a felett határozni, hogy a kereskedelmi szerződés tartama alatt mint közös ügy tekintendő-e vagy sem. Minthogy a bizottság azt határozta, hogy a közös költségvetésből kimarad, a törvényhozás bővebb intézkedéséig felfüggesztve lévén a kérdés, ezen 200.000 frtnyi összegnek is ki kell maradnia a közös költségvetésből, és belejön a közös activákba, melyek a két pénzügyminiszérium költségvetéseiben szerepelnek. Ennélfogva nem csak a jövedelmi adó és postabevétel, hanem az érintett 200.000 forintnyi összeg is kihagyandó. Mihályi Péter azt kérdi, hogy addig is, míg a két törvényhozás a Lloyd szerződés meghosszabbítása iránt intézkedni fog, gondoskodva lesz-e az iránt, hogy a Lloyd visszafizetései hol forduljanak elő mint fedezet ? Lónyay Menyhért közös pénzügyminister: Azt válaszolja, hogy a közös activák egyik tételét fogják képezni. Ezzel a napirend ki lévén merítve, elnök felszólítja a bizottságot, hogy a jövő ülések napirendjét állapítsa meg. Széll Kálmán indítványára határoztatik, hogy a tengerészeti albizottság jelentése pénteken, a hadügyi albizottság jelentése pedig hétfőn fog tárgyalás alá vétetni. „ Ülés vége fél egy órakor. A közös ügyek tárgyalására kiküldött magyar országos bizottság pénzügyi albizottságának jelentése a közös pénzügyministerium 1872. évre előterjesztett költségvetése tárgyában. II. Fejezet. Hadügyministerium.) Szárazföldi hadsereg. (Folytatás.) 10 ik czim. Tüzérségi szerkészletekre 144.341 frt 742 kr. 12 ik czim. Katonai földirászati intézetre 63.551 frt 79 kr. E tulkiadások puskapor előállítása, térképek, s a földirászati intézet által kiállított egyéb készítmények létrehozása által gyümölcsöző kiadásoknak bizonyulnak, úgy hogy az előbbi tulkiadás már 1869. évben a puskapor utáni jövedelemből származó 464.013 frtnyi többlettel, az utóbbi tulkiadás pedig 25.223 frtnyi bevételi többlettel állítható szembe. Ennélfogva kitűnik, hogy az előbbi tulkiadás már az 1869. évi megfelelő bevételi többlet által fedezve van. Az utóbbi pedig fedezetet talál, miként jelezve volt, részint az 1869. és 1870. évi bevételi többletben, részint abban, hogy az 1869. évben felmerült tulkiadás folytán az 1870. és 1871-ki előirányzatok magasabbra szabattak. 13-ik czim. Katonai építkezések kezelésére 122.263 frt 22'A kr. Ezen túlkiadásra vonatkozólag a hadügyministerium a következő felvilágosítást adta, mely a legfelsőbb számvevőszéknél betekinthető: A delegátiók által jelzett katona-képző-intézeti reformok hovahamarabbi létesítésének érdekében, részint takarékossági szempontból, részint a kiképeztetési czélok előmozdítása végett, elhatároztatott, hogy — tekintettel a tüzérség és mérnöki kar fegyverzetének összevágó voltára, — a tüzérségi és mérnöki akadémiák egy technikai katonai akadémiává egyesittessenek, s az egyesitett akadémia Bécsbe lévén átteendő, az előbb nevezett két képző-intézetnek az 1869-ki iskolai év végével leendő beszüntetése elrendeltessék. A már 1868. év vége felé felvett vizsgálatok folyama alatt azonban, melyeknek a technikai akadémia számára egy, az egészségi és nevelési czéloknak megfelelő épület Bécsben való megszerzése volt czéljuk, kitűnt, hogy ilyen sem a pénzügyi kezelés részéről nem bocsáttathatik rendelkezésre,sem a meglevő katonai épületek közt e czélra alkalmatos nem találtatik; az pedig, hogy a kitűzött czélhoz alkalmatos építkezések eszközöltessenek, nem csak tetemes költséggel jár, de mivel az erre szükséges pénz megadását csak az után lehetne kieszközölni, a czélba vett reformok létesítését évekre hátra odázná, s így a tudományos katonai képzésre káros következményekkel járna. Ily körülmények között elhatározta a hadügyministérium, hogy a mondott czélra az úgynevezett Laimgruben fekvő alapítványi laktanyát (Stifts-Caserne) és pedig a nagy Stift vítézára szolgáló épületrésznek harmadik emelettel való megtoldása által fogja azonnal átalakítani, mely számításba is vétetett, s 169,000 frt, aránylag csekély összeg ideforditásával átalakítható; — az előirányzati czimen felül azáltal tett túlkiadásra nézve pedig utólag fog felmentést (indemnity) kérni. A tényállás ilyetén volta mellett a jelzett túlkiadásra nézve adandó felmentés nem ütközhetik akadályra. 16. czim. Ellátási kezelés 440,048 frt 71 kr. Miután ezen czim, és a rendkívüli szükségletnek a „számfelettiek“ illetékeiről szóló 6. czime között adelegatió áthelyezést (virement) engedélyezett, szükségesnek véli a bizottság e két czimnél mutatkozó eredményt együttesen tárgyalni. A rendes szükséglet 16. czime 440,048 frt 71 krnyi túlkiadás, a rendkívüli szükséglet 6. czime pedig 216,177 frt 211 krnyi megtakarítás, mindkét czim tehát összesen 229,071 frt 68'Arnyi tulkiadást tüntet fel, eltekintve az első czimre megszavazott 500,000 frtnyi póthiteltől. E tulkiadást a hadügyministérium azzal kívánja igazolni, hogy a számfelettiekre kért 2.600,000 forintnyi rendkívüli szükségletnél budgetjében 200,009 frtnyi törlés eszközöltetett, mit csak a nyugdíjazások szaporítása által lehetett helyreütni. Megemlítendő itt, hogy e körülménynek már az 1869. év első felében ismeretesnek kellett lenni, és hogy mindazáltal ez az 1869-ik évi július 11- kén benyújtott előterjesztvényben, melynek alapján az ellátási kezelésre az említett 500.000 frtnyi póthitel kéretett, feltüntetve nem lett, és a nyugdíjazások jelentékeny szaporodásáról csak mint olyanról létezik említés, melyet a létesített újjászervezés, és a tiszti rangok kevesbítése, nemkülönben azon tisztek nyugdíjaztatási igényeinek újbóli érvényesítése tett szükségessé, kik az 1848. és 1849. évi események következtében vesztették azt el. Továbbá az sincs igazolva, hogy az előirányzatból eszközölt törlés csupán számfeletti egyének nyugdíjaztatása, és nem talán azok újbóli alkalmazása által volt pótolható. Ezek folytán azon nézetben van a bizottság, hogy az e tételnél észlelhető túlkiadást illetőleg felhozott igazolás teljesen nem bír kielégítő alappal. A hadügyminiszer részéről a felebbi aggályok avval szándékoltattak eloszlattatni, hogy az ilyetén nagy mérvű s horderejű rendszerváltozások — a számosztályoknak a régi rendszer szerinti működése — lehetetlenné tették, hogy az 1869-ki jul. 11 én az 500,000 frt póthitel indokolásánál ezen szükségletre is figyelemmel lettek volna, mert akkor e részben biztos, alapos tudomásuk fenti okoknál fogva nem volt, — miután a kiadás tettleg megtörtént, s jövőben ilyetén tulkiadások mellőztetni fognak — az indemnity megadását kéri. . 17. Czim. Katonai fegyintézetekre 3036 frt 1432 krajczár. Ezen túlkiadásra nézve is constatálva lett, hogy az előirányzásnál történt mulasztás, amennyiben tisztasági szükségletekre, és ily intézetek konyhaedényei, s egyéb részeire nézve, a költség-előiirányzatban javaslat nem létezett, azonban ettől eltekintve a kiadási többlet igazoltatik az által, hogy a régi szabály szerint még szolgálatbért élvező porkolábok voltak alkalmazásban, és a testi fenyítékek eltörlése folytán a fegyenczek száma jóval szaporodott. 18. czim. Különféle kiadásokra 7881 frt 37 kr. A bizottság ezen, katonai és számvevőségi hatóságok szervezése folytán szükségessé vált gyakori költözés és felügyelési szempontból tett utazások által előidézett túlkiadást annál is inkább helybenhagyandónak véli, mert azok, nevezetesen a felügyeleti szempontból tett utazások költségeinek előirányzatát illetőleg semmi irányadó pont nem volt. Az itt felhozott 7 czim kivételével, a többi 16 czimnél a rendes szükségletnél nem jelentéktelen kiadási kereslelet észlelhető. Jóllehet e megtakarítások a zárszámadásban minden egyes czimnél külön vannak indokolva, a bizottság mégis elkerülhetlennek vélte kettőt ezen megtakarítások közül, névszerint a 20-ik és 21-ik czimnél „természetbeni élelmezés, és legénységi eledel“ azon oknál fogva tüzetesebben tárgyalni, mert ép ezen két czimre 1.300,000 frt és 1.720,000 frtnyi póthitel engedélyeztetett, mely összegek azonban csak részben költettek el, s mert ezen engedélyezések, e póthitel kimerítése esetére, külön feltételekhez voltak kötve. A hadügyministernek 1869. julius 11-iki előterjesztvénye szerint a 20 ik czimnél „természetbeni élelmezés“ a szükségelt kenyérre 5.505,836 forint, takarmányra 7.174,176 frtban, tehát az előirányzatban kenyérre kitett eredeti 5.163,513 forint, s takarmányra 6.181,035 frtnyi összeghez képest, kenyérre 342,323 forint takarmányra 1.003141 frt szükségleti többlettel állapíttatott meg s ezen számítás alapján 1.300.000 írttal meg is szavaztatott. Az 1869-ik év második felében azonban, a mi a nyerstermények árát illeti, a viszonyok kedvezőbben alakultak, mintsem az érintett előterjesztvény föltévé, minek folytán a mint is ez a hadügyministerium kimutatásai által igazoltatik, a terményáraknak ez évi részletekre nézve tartományonként eszközölt átlagos kiszámítása, a kenyérszállítást illetőleg, nem csak hogy szükségleti többletet nem, de ellenkezőleg 41,538 frtnyi megtakarítást eredményezett. Ezen czikknél tehát tekintve a fenn kimutatott 342.323 frt szükségleti többletet, összesen 38.3861 frt takarittatott meg. .(Folytatjuk.) 3377 * ISKOLA-ÜGY. A pesti főreáltanodában a nyilvános közvizsgálatok julius 10-től 26-ig fognak megtartatni, melyekre a t. ez. szülők és egybarátok tisztelettel meghivatnak. A magán vizsgálatok julius 27 én és 28-án lévén megtartandók, a jelentkezés julius 26-án történik az igazgatóságnál. A vizsgálatot teendők a szükséges bizonyítványokkal ellátva tartoznak megjelenni. Pesten, junius 30. 1871. Az igazgatóság. A LOSONCZi államgymnasiumban a nyári közvizsgák f. évi julius 10-én kezdődnek s folytatólag azok bevégzéséig tartanak, melyekre a szülők, rokonok, gyámok s a tanügy barátai tisztelettel meghivatnak. A magánvizsgák napjaiul julius 12- és 15-ike vannak kitűzve, de a magukat igazolni tudó elkésők 3 napi előjelentés után egész julius 29-ig megvizsgáltatnak. Magántanulók a rajzból is vizsgát teendnek. Losonczon, 1871. julius 24. Dr. Lengyel Dániel, igazgató. Az „országgyűlési ifjúság testülete“ julius 2-án, azaz vasárnap d. e. 11 órakor tartja XXV-ik nyilvános közgyűlését az országban. Tárgya : „ Korunk társas élete és társadalmi állása“ czimű értekezésnek felolvasása, szerző : Szöllösy Sándor által. Pest, junius 29. 1871. Balogh Andor, elnök.