Budapesti Közlöny, 1871. július (5. évfolyam, 148-173. szám)

1871-07-22 / 166. szám

Bzkbilesztőség : Pesten, hatvani­ntca 10- ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok­­ tere 7. sz. a. földszint. KilIXATOZ nem küldetnek rima. Bérmentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnék el. Napost­i postai szétküldéssel : Égisz évre.....................10 frt. Félévre..........................10 , Negyed évre .... 6 „­­ Árak : Budapesten házhoz hordva : Egész évre. . . 18 frt— kr. Félévre ... 9 „ — „ Negyed évre . . 4 , 50 . 166. szám Buda-Pest 1871. Szombat, julius 22. BUDAPESTI HIVATALOS LAP. Hivatalos Hirrdetések: A hivatalos „ÉrtesitSbe'­ igta­ndó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt slólegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt, és 80 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 frttal több. MaoJLnhibdb­tések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hir­detésért 9 kr. minden beigtatás­­nál. A bélyeg­dij külön minden beigtatás után 10 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Közmunka és közlekedési magyar mi­niszerem előterjesztésére. Hieronymi Károly osztálytanácsost és elnöki titkárt ministeri tanácsossá; Záhorszky Kálmán ministeri titkárt pedig osztálytanácsossá nevezem ki. Kelt Laxenburgban, 1871. évi julius hó 17 én.Ferencz József, s. k. Tisza Lajos, s. k. Közmunka és közlekedési magyar mi­nisterem előterjesztésére, temesi Reitter Fe­rencz osztálytanácsosnak a ministeri taná­csosi czimet és rangot díjmentesen adomá­nyozom. Kelt Laxenburgban, 1871. évi julius hó 17-én.Ferencz József, s k. Tisza Lajos­ s. k. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket terjesz­tették szentesítés végett Felségünk elé: TÖRVÉNYCZIKK 3 a japáni császársággal 1869. évi okt. hó 18-án kö­tött kereskedelmi szerződésről. (Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1871. junius 10-én.) Az osztrák-magyar monarchia és a japáni csá­szárság között az 1867. évi XVI. t. sz. III. czikke értelmében kötött és Tökeiben, 1869. október hó 18-án aláirt kereskedelmi és hajózási szerződés, miután az országgyűlés által elfogadtatott s utóbb mindkét szerződő fél részéről szokott módon meg­erősittetett: ezennel az ország törvényei közé ik­­tattatik. Szövege következő : (Folytatás.) 11. CZIKK. Az osztrák-magyar alattvalóknak hasonlókép meg lesz engedve, hogy mindennemű japáni ter­ményt, melyet a nyiit japáni kikötők valamelyi­kében vásároltak, vámfizetés nélkül elszállíthat­ják más nyiit japáni kikötőbe.4 Japáni eredetű áruk elszállításánál az egyik nyiit kikötőből a másikba köteles az osztrák ma­­lp alattvaló a vámhivatalnál letenni azon vám ,melyet fizetni kellene, ha ezen áruk kül­­ek. Ezen összeg a japáni hatóságok alanul és kifogás nélkül vissza­­­ alattvalónak, mihelyt ugyan­it rendeltetése helyén levő bizonyítja azt, hogy " ugyan meg is ér oly javaknál, melyeknek idegen kikötőkbe való kivitele egyátalán tilos, köteles a kivivő írás­beli nyilatkozatot adni a vámhivatalnak az iránt, hogy azok összes értékét a japáni hatóságoknak megfizetni kötelezi magát azon esetben, ha a fen­­nebb érintett bizonyítványt a kiszabott időben be nem mutatná. Ha az egyik nyílt kikötőből egy másikba tartó hajó útközben elveszne, ennek bizonyítása pótolni fogja a vámhivatal elismervényét, mely bizonyí­tás elé állítására az osztrák-magyar alattvalónak egy évi határidő engedtetik. 12. Czikk. Mindazon áruk, melyek osztrák magyar alattva­lók által valamely nyílt japáni kikötőbe hozattak és melyek után a jelen szerződésben meghatáro­zott vámok már megfizettettek, akár legyenek osztrák-magyar, akár japáni alattvalók birtokában, birtokosaik által a császárság minden részeibe szál­líthatók, a nélkül, hogy bárminemű illetéket vagy bármi néven nevezendő átviteli vámot kellene utá­­nuk fizetni. A japániak az ország mind pontjáról hozhat­nak japáni terményeket a nyí­rt kikötőkbe a­nél­kül, hogy illetékeknek vagy átviteli vámoknak alávetve volnának; ide nem értetnek azonban azon úti vámok, melyek minden kereskedőtől ará­nyosan szedendők a száraz és vizi utak fenntar­tása végett. 13. CZIKK­. Osztrák magyar alattvalók mindennemű áru czikket vásárolhatnak a japániaktól és ugyan­ezeknek el is adhatnak a nélkül, hogy japáni hi­vatalnok közbenjárna a vétel vagy eladás és a vételár megfizetése vagy átvételénél. A japániak bármely áruczikket úgy az osztrák­magyar birodalom területén, mint a japáni nyilt kikötőkben is japáni hivatalnok közbenjárása nél­kül vásárolhatnak osztrák-magyar alattvalóktól és szabadságukban áll azokat meg is tartani és használni vagy újból eladni. A japánok osztrák magyar alattvalókkal való kereskedelmi üzleteik után nem fognak nagyobb adókkal terheltetni azoknál, melyek a maguk közt kötött ügyleteik után járnak. Szintúgy minden japánt az általános törvényes határozatok figyelembentartása mellett úgy a cs. és kir. birodalomba, valamint a japáni nyilt ki­kötőkbe szabadon utazhatik és ott japáni hivatal­nok közbenjötte nélkül kereskedhetik osztrák magyar alattvalókkal, feltéve, hogy szem előtt tartja a fennálló rendőri szabályokat és lerója a meghatározott adókat. Szabadságában áll továbbá minden japáninak, hogy akár nyiit japáni kikötőkbe, akár ezekből máshova, akár egyik nyiit kikötőből a másikba, vagy idegen kikötőkből vagy idegen kikötőkbe japáni vagy idegen eredetű árukat szállíthatnak japániak vagy osztrák-magyar alattvalók tulajdo­nát képező hajókon. 14. CZIKK. A jelen szerződéshez csatolt kereskedelmi ha­tározatok és vámjegyzék, ezen szerződés kiegé­szítő részét képezik, és mint ilyenek a magas szerződő feleket egyaránt kötelezik. A cs. és kir. diplomatiai ügynök Japánban fel van jogosítva a japáni kormány részéről e czélra kijelölt hivatalnokkal egyetértőleg minden, a ke-­­­reskedelemnek átengedett kikötő számára, azon rendszabályoknak kibocsátására, melyek szüksé­gesek és alkalmasak a mellékelt kereskedelmi ha­tározatok foganatosítására. A japáni hatóságok minden kikötőben oly in­tézkedéseket fognak tenni melyek legalkalmasab­baknak fognak mutatkozni a csempészet és du­gárusok megakadályozására. 15. CZIKK: A japáni kormány nem fogja akadályozni azt, hogy Japánban tartózkodó osztrák-magyar alatt­valók japániakat fogadhassanak fel tolmácsok, tanítók vagy szolgákat stb. és azokat mindazon munkákra használhassák, melyeket a törvények nem tiltanak; magától értetvén azonban, hogy ily japániak azon esetben, ha bűntényt követnének el, a japáni törvényeknek maradnak alávetve. A japániak továbbá minden minőségben vállal­hatnak szolgálatot az osztrák-magyar birodalom hajóin. Osztrák magyar alattvalók szolgálatában lévő japániak a helybeli hatóságnál lenyi­­tott tolva ik­au , un­a­kuvei­tzitiben, engedélyt nyerhetnek arra, hogy uraikat külföldre kísérhessék. Szintúgy meg van engedve minden japáninak, ki a japáni kormány részéről az 1866-ik évi má­jus 23 án közzétett hirdetményhez képest sza­bályszerű útlevéllel bir, hogy kiképeztetése vagy kereskedelmi czélok végett az osztrák magyar bi­rodalomba utazhat. 16. CZIKK: A japáni kormány haladéktalanul megteendi a szükséges javításokat az országban divó pénzek készítése körül. Ennek folytán a japáni főpénz­verde, valamint az ország minden nyílt kikötőjé­ben felállítandó külön hivatalok, idegenek és japániaktól polgári állapotukra való tekintet nél­kül el fognak fogadni mindennemű idegen ércz­­pénzt, úgy arany és ezüst rudakat is, hogy ezeket felváltsák ugyanoly finom tartalommal bíró japáni pénzzel; ezért azonban bizonyos átolvasztási díj fizetendő, melyet a magas szerződő felek kölcsö­nös egyetértéssel fognak megáll­apítani. Osztrák-magyar és japáni alattvalók egymás között teljesítendő fizetéseknél tetszésük szerint használhatnak idegen vagy japáni érezpénzt. A japáni rézpénz kivételével mindennemű más érezpénz, valamint idegen veretlen arany és ezüst Japánból szabadon kivihető. 17. CZIKK. A japáni kormány az osztrák-magyar alattva­lók kereskedelmének átengedett kikötőket fel fogja szerelni a hajók befutása és elindulásának könnyítésére szükséges világító tornyok, fényha­jók, uszonyok és tengeri jelekkel. 18. CZIKK. Ha az osztrák-magyar monarchia valamely ha­jója hajótörést szenvedne, vagy a japáni császár­ság partjain partra vettetnék vagy kényszerítve lenne menhelyet keresni japáni kikötőben, az ille­tékes japáni hatóságok ennek hallatára a hajónak minden lehetséges segítséget tartoznak nyújtani. A hajón levő személyek jó bánásmódban része­sítendők és szükség esetén, anyagilag gyámolí­­tandók, hogy a legközelebbi cs. és kir. consulság székhelyére utazhassanak.

Next