Budapesti Közlöny, 1871. október (5. évfolyam, 225-250. szám)

1871-10-01 / 225. szám

Buda-Pest 1871. 225. szám Vasárnap, October 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY X • HIVATALOS LAP. Szerkesztőség : Pesten , hatvanj­ntett 10-ik szám I. emelet Kiadóhivatal : Pesten, Barátok­­ tere 7. sz. a földszint Kéziratok nem küldetnek truil Bérmentet­­len levelek cmül rendet levelezőinktől fo­­gadtatnak el Előfizetési Árat : NapostAi postai szétküldéssel : Egész évre ..... SO írt Félévre..........................10 s Negyed évre .... 6 „ BUDAPESTEK siZHOZ HORDTA ! Egész évre. . . 18 frt— kr. Félévre ... 8 „ — , Negyed évre . . 4 , 50 , Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítőbe'­ igtatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt. és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt,­­iOO—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 frttal több. Maorxhirdetésrk: Egyh­asábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr, többszöri hir­detésért 9 kr. minden beigtatáa­­nál. A bélyeg-dij külön minden beigtatáa után 30 kr aezt. ért HIVATALOS RÉSZ.­­ O CB. és Ap. kir. Felsége f. évi sept. 23-ról kelt legf. elhatározással legkegyelmesebben megen­gedni méltóztatott, hogy gr. Beust Ferdinánd Fri­gyes birodalmi kanczellár, a legmagasabb ház és a kü­lügyek ministere, az általa nyert porosz kir. fe­kete sas-rendet elfogadhassa és viselhesse. A császári és Apostoli királyi Felsége folyó évi augusztus hó 26-án kelt legmagasb elhatározásá­val, a kelet-ázsiai és dél amerikai expeditióban mint magyar tudósító résztvett Cserey Manó részé­re a Ferencz József-rend lovag­keresztjét legke­gyelmesebben adományozni méltóztatott. A pesti m. k. pénzügyigazgatóság Freuszmuth Károlyt, Schreiber Rezsőt, és Knazovitzky Sándort irodai segédtisztekké nevezte ki. A pesti magyar kir. pénzü­gyigazgatóság Mol­nár Lajost irodatisztté nevezte ki. Rendelete a magy. kir. minister­elnöknek, a magy. kir. igaz­ságügyminist­ernek, és Horvát-Szlavón Dalmátorszá­­gok bánjának, a fiumei kir. törvényszék felállítása a hatóságának ideiglenes szabályozása tárgyában. Addig is, mig Fiume szab. kir. város és került törvényhozási és kormányzati viszonyai végleg rendeztetnének, a magyar képviselőháznak 1870. évi márczius hó 15-ik napján, és a horvát,­szlavón országgyűlésnek ugyanazon évi július hó 20 ik napján hozott határozataival adott felhatalmazás alapján rendeltetik. 1. §• Fiumében kir. törvényszék állittatik fel. Az egyes­ biróság teendőit Fiume városában s kerületében az ezen törvényszék elnöke által kiren­delendő egyik törvényszéki biró végrendi. 2­ §■ A városi hatóságnak árvaügyekben való, vala­mint az 1860. május 26-án kelt minister rendelet alapján alkotott községi bíróságnak jelen hatás­köre érintetlenül fenmarad. 3.§. A fiumei királyi törvényszék hatósága alá tar­toznak : a) Fiume szabad királyi város és kerülete, Buc­­cari kerület és Fiume megye tengerpartja, tenger­jogi ügyekben; b) Fiume város és kerülete, minden büntető, va­lamint polgári peres és nem peres törvénykezési ügyben. A városi telekkönyvi hivatal szintén a kir. tör­vényszéknek rendeltetik alá. 4. §. Másodfokban a bírói hatóságot a pesti kir. táb­la, harmadfokban pedig a figsőbb ítélőszék gya­korolja, a­mely utóbbi a Fiuméban érvényes pol­gári perrendtartásban meghatározott semmiségi eseteket illetőleg egyszersmind mint semmitőszék is működik. 5. §. A birósági hatalom gyakorlását, a bírák s bí­rói hivatalnokok áthelyezését, nyugdíjazását s felelősségét szabályozó magyar törvények a fiu­mei törvényszéknél alkalmazott bírákra s bírósági hivatalnokokra is kiterjednek. 6. §. A bírák s a bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvény 34. § ában érintett személyek a pesti királyi tábla fegyelmi bírósága alá tar­toznak. 7­ §• A fiumei kir. túszék fölött a felügyelet a m. k. igazságügyminiszert illeti. 8. § * A fiumei kir. ügyész felügyeleti és szolgálati tekintetben közvetlen a m. k. főügyész, közvetve a m. k. igazságügyminister alá rendeltetik. 9. §. Bíróküldés iránt a határozati jog az igazság­ü­gyminiszert illeti. 10. §. A fiumei bírói és a horvát­ szlavón közigazgatási valamint a fiumei és a horvát szlavón bírói hatósá­gok között felmerülő illetőségi összeütközés ese­teiben, a horvát-szlavon és dalmát bán, és a m. k igazságügyi minister egyetértőleg határoznak , és pedig az utóbbi esetekben a legfőbb ítélőszéknek, valamint a zágrábi hétszemélyes táblának meg­hallgatása után. Ha a fiumei bíróság a magyar bíróságokkal jön illetőségi összeütközésbe , a m. kir. igazság­ügyminister, s ha viszont a fiumei vagy a magyar közigazgatási hatóság és a fiumei bíróság közt történik az illetőségi összeütközés, a magyar kir. bel- és igazságügyi miniszerek egyetértőleg hatá­roznak. Ha pedig valamely állam reclamációja folytán a fiumei kir. törvényszék, s külföldi bíróság közt merülne fel illetőségi összeütközés, ez esetben az igazságügyminiszer fog intézkedni. 11. § A fiumei kir. törvényszé­k hatósága alá eső te­rületen fennálló és a 3. §-b­an érintett ügyekre vo­natkozó törvények, szoká­sok és rendeletek, a­mennyiben a jelen rendek­ és a következő §-ban érintett ügyvitel határozz . mást nem szabnak meg, továbbra is érvénybe® radnak. 12. §. A fiumei kir. bíróságnál, az 1853. május 3-án ki­bocsátott birói ü­gyrendtartás helyébe, a magy. kir. igazságügyi minister által megállapított bírói ügy­viteli szabályzat lép. 13. §. Az ügyvédek feletti hatóságot azon ügyvédekre nézve, kik a jelen rendelet szerint felállítandó fiu­mei kir. bíróságok előtt ügyködnek (14. §.) , az igazságügyminiszer, illetőleg a királyi tábla gya­­korlandja akként, hogy az ügyvédi, rendtartás­ban az igazságügyminister részére fenntartott jo­gok a magyar igazságügyministert, a főtörvény­székre ruházott jogok pedig a kir. táblát illeten­­dik, melytől azonban az 1852. évi julius 2 án ki­adott legfelsőbb nyiltparancs által megengedett esetekben a panasz a legfőbb itélőszékhez nyitva áll. Az 1. §. szerint felállítandó fiumei bíróságokhoz jövőre ügyvédekké csak oly jogvégzett magyaror­szági honosok neveztetnek ki, a­kik az ügyvédi rendtartás szerint megkívántató képességgel bír­nak, és az ügyvédi vizsgát a pesti királyi tábla előtt letették. Horvátországi vagy fiumei ügyvédjelöltek a vizsgát olasz vagy német nyelven is letehetik. 14. §: A fiumei városi és megyei törvényszék terüle­tén székelő ügyvédek tartoznak a jelen rendelet kihirdetését követő három hó lefolyta alatt a fiu­mei kir. törvényszék előtt Írásban nyilatkozni az iránt: várjon ezen, vagy pedig a horvát-szlavén bíróságoknál akarják-e az ügyvédséget folytatni? Azon fiumei ügyvédek nevei, kik az állásukkal egybekötött hivatásnak a fiumei kir. bíróságok előtti folytatása végett, a fen meghatározott mó­don és idő alatt jelentkeznek, a törvényszék által vezetendő jegyzékbe foglaltatnak, s ezáltal képesíttetnek a feleknek mind a kir. törvényszék, mind az egyes bíróság előtti képviseletére mind­azon ügyekben, melyek vagy a fiumei kir. tör­vényszék vagy az egyes­ biróság előtt, vagy pedig a közös hatóságok előtt forognak fenn. Azon ügyvédek ellenben, a­kik e jegyzékbe való b­evétel iránt nem nyilatkoznak, a fiumei törvényszék és egyes bíróság előtt csupán a jelen rendelet 3. §-nak a) pontja alatt megjelölt ügyek­ben képviselhetik a feleket. A jelen rendelet 13. §-ának első bekezdésébe® meghatározott szabályok csak a fiumei kir. tör­vényszéknél bejegyzett ügyvédekre alkalmazandók. 15. §: A Fiume városra és kerületére, valamint Fiume­­megyére nézve eddig kinevezett közjegyzők, a­mennyiben a felállítandó fiumei k. törvényszéknél és egyes biróságnál akarják a közjegyzői hivatást teljesíteni, szintén a fe­ntebbi szakaszban meghaló-

Next