Budapesti Közlöny, 1871. október (5. évfolyam, 225-250. szám)
1871-10-01 / 225. szám
Buda-Pest 1871. 225. szám Vasárnap, October 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY X • HIVATALOS LAP. Szerkesztőség : Pesten , hatvanjntett 10-ik szám I. emelet Kiadóhivatal : Pesten, Barátok tere 7. sz. a földszint Kéziratok nem küldetnek truil Bérmentetlen levelek cmül rendet levelezőinktől fogadtatnak el Előfizetési Árat : NapostAi postai szétküldéssel : Egész évre ..... SO írt Félévre..........................10 s Negyed évre .... 6 „ BUDAPESTEK siZHOZ HORDTA ! Egész évre. . . 18 frt— kr. Félévre ... 8 „ — , Negyed évre . . 4 , 50 , Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítőbe' igtatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt. és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt,iOO—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 frttal több. Maorxhirdetésrk: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr, többszöri hirdetésért 9 kr. minden beigtatáanál. A bélyeg-dij külön minden beigtatáa után 30 kr aezt. ért HIVATALOS RÉSZ. O CB. és Ap. kir. Felsége f. évi sept. 23-ról kelt legf. elhatározással legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy gr. Beust Ferdinánd Frigyes birodalmi kanczellár, a legmagasabb ház és a külügyek ministere, az általa nyert porosz kir. fekete sas-rendet elfogadhassa és viselhesse. A császári és Apostoli királyi Felsége folyó évi augusztus hó 26-án kelt legmagasb elhatározásával, a kelet-ázsiai és dél amerikai expeditióban mint magyar tudósító résztvett Cserey Manó részére a Ferencz József-rend lovagkeresztjét legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. A pesti m. k. pénzügyigazgatóság Freuszmuth Károlyt, Schreiber Rezsőt, és Knazovitzky Sándort irodai segédtisztekké nevezte ki. A pesti magyar kir. pénzügyigazgatóság Molnár Lajost irodatisztté nevezte ki. Rendelete a magy. kir. ministerelnöknek, a magy. kir. igazságügyministernek, és Horvát-Szlavón Dalmátországok bánjának, a fiumei kir. törvényszék felállítása a hatóságának ideiglenes szabályozása tárgyában. Addig is, mig Fiume szab. kir. város és került törvényhozási és kormányzati viszonyai végleg rendeztetnének, a magyar képviselőháznak 1870. évi márczius hó 15-ik napján, és a horvát,szlavón országgyűlésnek ugyanazon évi július hó 20 ik napján hozott határozataival adott felhatalmazás alapján rendeltetik. 1. §• Fiumében kir. törvényszék állittatik fel. Az egyes biróság teendőit Fiume városában s kerületében az ezen törvényszék elnöke által kirendelendő egyik törvényszéki biró végrendi. 2 §■ A városi hatóságnak árvaügyekben való, valamint az 1860. május 26-án kelt minister rendelet alapján alkotott községi bíróságnak jelen hatásköre érintetlenül fenmarad. 3.§. A fiumei királyi törvényszék hatósága alá tartoznak : a) Fiume szabad királyi város és kerülete, Buccari kerület és Fiume megye tengerpartja, tengerjogi ügyekben; b) Fiume város és kerülete, minden büntető, valamint polgári peres és nem peres törvénykezési ügyben. A városi telekkönyvi hivatal szintén a kir. törvényszéknek rendeltetik alá. 4. §. Másodfokban a bírói hatóságot a pesti kir. tábla, harmadfokban pedig a figsőbb ítélőszék gyakorolja, amely utóbbi a Fiuméban érvényes polgári perrendtartásban meghatározott semmiségi eseteket illetőleg egyszersmind mint semmitőszék is működik. 5. §. A birósági hatalom gyakorlását, a bírák s bírói hivatalnokok áthelyezését, nyugdíjazását s felelősségét szabályozó magyar törvények a fiumei törvényszéknél alkalmazott bírákra s bírósági hivatalnokokra is kiterjednek. 6. §. A bírák s a bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvény 34. § ában érintett személyek a pesti királyi tábla fegyelmi bírósága alá tartoznak. 7 §• A fiumei kir. túszék fölött a felügyelet a m. k. igazságügyminiszert illeti. 8. § * A fiumei kir. ügyész felügyeleti és szolgálati tekintetben közvetlen a m. k. főügyész, közvetve a m. k. igazságügyminister alá rendeltetik. 9. §. Bíróküldés iránt a határozati jog az igazságügyminiszert illeti. 10. §. A fiumei bírói és a horvát szlavón közigazgatási valamint a fiumei és a horvát szlavón bírói hatóságok között felmerülő illetőségi összeütközés eseteiben, a horvát-szlavon és dalmát bán, és a m. k igazságügyi minister egyetértőleg határoznak , és pedig az utóbbi esetekben a legfőbb ítélőszéknek, valamint a zágrábi hétszemélyes táblának meghallgatása után. Ha a fiumei bíróság a magyar bíróságokkal jön illetőségi összeütközésbe , a m. kir. igazságügyminister, s ha viszont a fiumei vagy a magyar közigazgatási hatóság és a fiumei bíróság közt történik az illetőségi összeütközés, a magyar kir. bel- és igazságügyi miniszerek egyetértőleg határoznak. Ha pedig valamely állam reclamációja folytán a fiumei kir. törvényszék, s külföldi bíróság közt merülne fel illetőségi összeütközés, ez esetben az igazságügyminiszer fog intézkedni. 11. § A fiumei kir. törvényszék hatósága alá eső területen fennálló és a 3. §-ban érintett ügyekre vonatkozó törvények, szokások és rendeletek, amennyiben a jelen rendek és a következő §-ban érintett ügyvitel határozz . mást nem szabnak meg, továbbra is érvénybe® radnak. 12. §. A fiumei kir. bíróságnál, az 1853. május 3-án kibocsátott birói ügyrendtartás helyébe, a magy. kir. igazságügyi minister által megállapított bírói ügyviteli szabályzat lép. 13. §. Az ügyvédek feletti hatóságot azon ügyvédekre nézve, kik a jelen rendelet szerint felállítandó fiumei kir. bíróságok előtt ügyködnek (14. §.) , az igazságügyminiszer, illetőleg a királyi tábla gyakorlandja akként, hogy az ügyvédi, rendtartásban az igazságügyminister részére fenntartott jogok a magyar igazságügyministert, a főtörvényszékre ruházott jogok pedig a kir. táblát illetendik, melytől azonban az 1852. évi julius 2 án kiadott legfelsőbb nyiltparancs által megengedett esetekben a panasz a legfőbb itélőszékhez nyitva áll. Az 1. §. szerint felállítandó fiumei bíróságokhoz jövőre ügyvédekké csak oly jogvégzett magyarországi honosok neveztetnek ki, akik az ügyvédi rendtartás szerint megkívántató képességgel bírnak, és az ügyvédi vizsgát a pesti királyi tábla előtt letették. Horvátországi vagy fiumei ügyvédjelöltek a vizsgát olasz vagy német nyelven is letehetik. 14. §: A fiumei városi és megyei törvényszék területén székelő ügyvédek tartoznak a jelen rendelet kihirdetését követő három hó lefolyta alatt a fiumei kir. törvényszék előtt Írásban nyilatkozni az iránt: várjon ezen, vagy pedig a horvát-szlavén bíróságoknál akarják-e az ügyvédséget folytatni? Azon fiumei ügyvédek nevei, kik az állásukkal egybekötött hivatásnak a fiumei kir. bíróságok előtti folytatása végett, a fen meghatározott módon és idő alatt jelentkeznek, a törvényszék által vezetendő jegyzékbe foglaltatnak, s ezáltal képesíttetnek a feleknek mind a kir. törvényszék, mind az egyes bíróság előtti képviseletére mindazon ügyekben, melyek vagy a fiumei kir. törvényszék vagy az egyes biróság előtt, vagy pedig a közös hatóságok előtt forognak fenn. Azon ügyvédek ellenben, akik e jegyzékbe való bevétel iránt nem nyilatkoznak, a fiumei törvényszék és egyes bíróság előtt csupán a jelen rendelet 3. §-nak a) pontja alatt megjelölt ügyekben képviselhetik a feleket. A jelen rendelet 13. §-ának első bekezdésébe® meghatározott szabályok csak a fiumei kir. törvényszéknél bejegyzett ügyvédekre alkalmazandók. 15. §: A Fiume városra és kerületére, valamint Fiumemegyére nézve eddig kinevezett közjegyzők, amennyiben a felállítandó fiumei k. törvényszéknél és egyes biróságnál akarják a közjegyzői hivatást teljesíteni, szintén a fentebbi szakaszban meghaló-