Budapesti Közlöny, 1871. október (5. évfolyam, 225-250. szám)
1871-10-01 / 225. szám
rozott idő alatt és módon tartoznak magukat a tvszék előtt bejelenteni; tvszék által a bejelentők nevei a közjegyzők jegyzékébe vézetnek be. A kir. törvényszéktől vagy egyes bíróságtól csak azon közjegyzők kaphatnak kiküldetést vagy megbízást, akik a közjegyzőknek ezen §-ban megjelölt jegyzékébe bejegyeztettek. Az ekként bejegyzett közjegyzők a bejegyzést követő egy hó lefolyta alatt a törvényszék elnökétől új pecsétet nyernek melynek közepén Magyarország és Erdély-, Horvát-, Slavon- és Dalmátország egyesített czimerei lesznek, a körirat pedig a közjegyzőnek nevét és ezen szavakat: „Fiumei kir. közjegyző“ tüntetendő elő. Jövőre a közjegyzők a fiumei kir. törvényszékhez az igazságügyminister által neveztetnek ki. A közjegyzői vizsga szintén a királyi Ítélőtábla előtt tétetik le. Az 1858. évi február 7 én kiadott legfelsőbb nyiltparancs szerint, a közjegyzői kamrákra bízott hivatalos cselekményeket a fiumei k. tvszék teljesítendi. Az ezen legfelsőbb nyiltparancsban megengedett folyamodás vagy panasz azon módosítással tartatik fenn, hogy a fiumei kir. törvényszék határozata ellen a felebb hivatkozás másodfokban a pesti királyi táblára, harmadfokban pedig a legfőbb ítélőszékre történik. 16. §• Ezen rendelet 1. é. nov. hó 1 fő napján lép hatályba. E napon a fiumei törvényszék működését megkezdi, s a fiumei megyei törvényszéknek bírói hatósága a jelen rendelet 3. §-ban megjelölt ügyekre nézve megszűnik, s köteles 8 nap alatt az ezen ügyekre vonatkozó ügyiratokat a fiumei k. t.székhez áttenni. Ugyanazon idő alatt teendők át azon iratok is, amelyek a fiumei kir. törvényszékhez kinevezett bírákat vagy bírósági hivatalnokokat,a kir. ügyészt vagy ügyészségi hivatalnokokat az 5. és 6. §§. szempontjából illetik. A telekkönyvek, s erre vonatkozó iratok, továbbá a bírói letétek, s a bíróság kezelése alá tartozó tömegekre vonatkozó leltárak s ügyiratok, amennyiben a 3. §. szerint a fiumei bíróság illetősége alá tartozó ügyekre vonatkoznak, a fennálló módozatok és szabályok szerint szintén átadandók a fiumei kir. törvényszéknek. 17. §. Az döbbent szakasz első bekezdésében elősorolt ügyek átvételéről a fiumei kir. törvényszék, illetőleg egyes bíróság által az érdekelt felek 15 nap alatt értesítendők, s jogukban áll az értesítést követő 15 nap alatt a bíróság illetékessége ellen kifogást tenni, mely kifogás felett külön tárgyalás után a törvényszék, illetőleg egyes bíróság végzésileg határoz. A végzés ellen a perrendtartás által az illetékességi kérdésben megengedett jogorvoslatoknak van helye. 18. §. Ha az áttett ügyek között csőd megnyitása iánti kérvény léteznék , efölött — az előbbi §-ban meghatározott eljárás mellőzésével, amennyiben magát az átvevő bíróság illetéktelennek nem tartja, — legfölebb három nap alatt határozat hozandó. Ugyanez áll a váltóügyek tekintetében is 19. §. Biztosítási végrehajtás, zárlat vagy tilalom, továbbá hagyatéki eljárás iránti ügyekben, illetőleg szempontjából, a felek külön értesítésének szintén nincs helye , hanem a bíróság, illetékességének megállapítása mellett, az ügy állása szerint határoz vagy intézkedik. 20. §. Nem értesítendők a felek az illetőség fölötti külön tárgyalás végett a folyamatban lévő büntető ügyekben sem, hanem az illetőség iránt hivatalból hozandó határozat után, a további eljárás a büntető perrendtartás értelmében eszközlendő. 21. §. Azon büntető perek, melyek a büntető perrendtartás 10. §ának a) pontja értelmében jelenleg a zágrábi megyei hatóság illetőségéhez tartoznak , a jelen rendelet 3. §-ának b) pontjában meghatározott terület lakosaira nézve szintén átteendők a fiumei kir. törvényszékhez, kivéve az esetet, ha az eljárás és ítélet hozatala a zágrábi törvényszéket a büntető perrendtartás 38. §-a, vagy a b. t. k. 5., 60., 61., 109., 112. és 116. §§. alapján illetné. 22. §. Az 1849. előtt fenállott fiumei kir. törvényszéktől átvett, s jelenleg a fiumei megyei törvényszék levéltárában őrzött, valamint ez utóbbi bíróság előtt folytatott s már befejezett ügyekre vonatkozó iratok, jegyzékek, könyvek stb. átadása, illetőleg megosztása iránt külön rendelet fog intézkedni. 23. § A felebbviteli bíróságok (a báni tábla, hétszemélyes tábla, melyeknél ezen rendelet 3. § ában érintett elintézetlen ügyek vannak folyamatban, kötelesek ezen ügyeket a jelen rendelet hatálybaléptét követő 15 nap alatt a fiumei kir. bírósághoz visszaküldeni, mely a másod , illetőleg harmadfokú bíróság illetősége tekintetében, a 18. §. rendeletéhez képest jár el ugyan, de az illetőség kérdésében nem határozván, az ügyiratokat, amenynyiben azokban a másodfokú bíróság elintézése van hátra, a pesti kir. táblához, ha pedig azok, harmadfokú bírósági elintézés végett a zágrábi hétszemélyes táblán voltak ,a kir. tábla utján a legfőbb itélőszékhez terjeszti fel. A kir. tábla, valamint a legfőbb itélőszék hivat talból határoznak illetőségük felett, s a mennyi- ben ezt megállapítottnak látják, egyúttal a per vagy ügy kérdésében is határoznak. Ha a magyarországi felsőbb bíróságok a felter- jesztett perben vagy ügyben magukat illetéktele-neknek nyilvánítják, ezen határozat jogerőre emel- kedése után, a fiumei törvényszék az iratokat a horvátországi felsőbb bírósághoz küldi vissza, mely azonban saját illetősége iránt többé nem határoz. 24. §: A fiumei és zágráb megyei törvényszékektől a fiumei kir. bírósághoz áttett ügyekhez tartozó beadványok, melyek benyújtására záros határidő van kitűzve, s e határidő a jelen rendelet hatálybalépte után, de azt követő tizenöt napon belül jár le (17. §), akár a fiumei királyi, akár azon törvényszékhez nyújthatók be, melytől az ügy áttétetett. Az utóbbi bíróság azonban csak az átvételt eszközölheti, s köteles a beadványokat, illetékes elintézés végett a fiumei kir. bírósághoz beküldeni. 25. §. A 24. §-ban érintett törvényszékektől áttett ügyekben már kitűző tárgyalási s más oly határnapok, melyeken OTp.ek a bíróság előtt bizonyos hátrányok terhe alatt kötelesek megjelenni, ha a 24. § ban érintett 15 nap valamelyikére esnek, s az illető fél meg nem jelent, hivatalból újólag kitűzendők, s arról a felek értesitendők. 26. §. Mindaddig, míg a fiumei kir. törvényszék kizárólagos használatára külön fogház rendeztetnék be, az e törvényszéknél vizsgálat alatt lévő, valamint a már elitélt foglyok a fiumei megyei törvényszéki börtönben tartatnak, amennyiben ez utóbbiak a fennálló szabályok szerint más, a súlyosabb büntetések kiállására rendelt fogházakba nem viendők. 27. §. A fiumei kir. bíróság hivatalos nyelve az olasz. Tengerjogi ügyekben azonban a felek úgy beadványaikban, mint a bíróság előtti szóbeli tárgyalásokon horvát nyelvvel élhetnek.Ez esetben a birói határozatokhoz hiteles horvát fordítás hivatalból melléklendő. A kir. bíróság úgy a felebbviteli, valamint a más bíróságokkal, nemkülönben a hatóságokkal való érintkezésben akár saját, akár az illető hatóság hivatalos nyelvét használhatja. A felebbviteli bíróságok határozataikhoz hivatalból hiteles olasz fordítást csatolnak, kivéve, ha a határozat azon nyelvenhozatott, melyet a fél a perben használt. Pesten, 1871. sept. 14. Grróf Andrásy Gyula, s. k. Bittó István, s. k. Bedekovich Kálmán, s. k. 4998 NEMHIVATALOS RÉSZ. A „Hon“ czimü lapban f. évi September hó 22. nyílt kérelem czim alatt Sz. Nagy János p.-ladányi lakos által közhírré tett czikkben emelt vádak ellenében következő tények adatnak elő: A p.-ladányi XIII. számú birtok részletet az 1869-ik évben 15,060. sz. a. helybenhagyott szerződés szerint 18 évi időtartamra, az első hat évben évenkint 2,814 frtnyi, a 2 ik hat évben 2,840 frt 80 krnyi, s a 3-ik hat évben 2,867 frt 6 krnyi bérfizetés mellett Nagy András és társai mint legmagasabb haszonbért ígérők vették ki haszonbérbe, s minthogy ezek a folyó évi 424. sz. a. a ministériumhoz benyújtott folyamodványukban az évi bért egy forinttal lejebb szállíttatni, vagy magukat a bérlet alól feláldoztatni kérték, a bérletteli visszalépés a folyó évi 3217. számú rendelettel megengedtetett, és a 6489. sz. alatti rendelettel a kérdéses birtok újbóli bérbeadására vonatkozó hirdetmény közhírré tétele a czeglédi kérlőtisztségnek meghagyatott. Minthogy azonban nevezett bérlők beadványukban oda nyilatkoztak, hogy ők a bérleményt továbbra is megtartják, és minthogy a közalapítványi ügyigazgatóság jelentése szerint a szerződés törvény utján megsemmisíthető nem volt, nem maradt egyéb hátra, mint az 1869. évben kötött szerződés épségben tartása mellett az ujabbi bérbeadás iránti tárgyalást beszüntetni. Hogy pedig a czikkíró mit ajánlott, azt tudni nem is lehet, mert az ő ajánlata, mely hibásan a pénzügyi ministériumnál adatott be, és az által később tétetett át, be lévén pecsételve, fel sem töretett. A letett 325 frtnyi bánatpénzének visszaadása pedig el lett rendelve.