Budapesti Közlöny, 1871. október (5. évfolyam, 225-250. szám)

1871-10-01 / 225. szám

rozott idő alatt és módon tartoznak magukat a tv­­szék előtt bejelenteni; tvszék által a bejelentők ne­vei a közjegyzők jegyzékébe vézetnek be. A kir. tör­vény­széktől vagy egyes­ bíróságtól csak azon köz­jegyzők kaphatnak kiküldetést vagy megbízást, a­kik a közjegyzőknek ezen §-ban megjelölt jegy­zékébe bejegyeztettek. Az ekként bejegyzett köz­jegyzők a bejegyzést követő egy hó lefolyta alatt a törvényszék elnökétől új pecsétet nyernek mely­nek közepén Magy­arország és Erdély-, Horvát-, Slavon- és Dalmátország egyesített czimerei lesz­nek, a körirat pedig a közjegyzőnek nevét és ezen szavakat: „Fiumei kir. közjegyző“ tünteten­­dő elő. Jövőre a közjegyzők a fiumei kir. törvényszék­hez az igazságügyminister által neveztetnek ki. A közjegyzői vizsga szintén a királyi Ítélőtábla előtt tétetik le. Az 1858. évi február 7 én kiadott legfelsőbb nyiltparancs szerint, a közjegyzői kam­rákra bízott hivatalos cselekményeket a fiumei k. tvszék teljesítendi. Az ezen legfelsőbb nyilt­parancsban megenge­dett folyamodás vagy panasz azon módosítással tartatik fenn, hogy a fiumei kir. törvényszék ha­tározata ellen a felebb hivatkozás másodfokban a pesti királyi táblára, harmadfokban pedig a leg­főbb ítélőszékre történik. 16. §• Ezen rendelet 1. é. nov. hó 1 fő napján lép ha­tályba. E napon a fiumei törvényszék működését meg­kezdi, s a fiumei megyei törvényszéknek bírói ha­tósága a jelen rendelet 3. §-ban megjelölt ügyekre nézve megszűnik, s köteles 8 nap alatt az ezen ügyekre vonatkozó ügyiratokat a fiumei k. t.szék­­hez áttenni. Ugyanazon idő alatt teendők át azon iratok is, a­melyek a fiumei kir. törvényszékhez kinevezett bírákat vagy bírósági hivatalnokokat,a kir. ügyészt vagy ügyészségi hivatalnokokat az 5. és 6. §§. szempontjából illetik. A telekkönyvek, s erre vonatkozó iratok, to­vábbá a bírói letétek, s a bíróság kezelése alá tar­tozó tömegekre vonatkozó leltárak s ügyiratok, a­mennyiben a 3. §. szerint a fiumei bíróság illető­sége alá tartozó ügyekre vonatkoznak, a fennálló módozatok és szabályok szerint szintén átadandók a fiumei kir. törvényszéknek. 17. §. Az döbbent szakasz első bekezdésében elősorolt ügyek átvételéről a fiumei kir. törvényszék, illető­leg egyes bíróság által az érdekelt felek 15 nap alatt értesítendők, s jogukban áll az értesítést kö­vető 15 nap alatt a bíróság illetékessége ellen ki­fogást tenni, mely kifogás felett külön tárgyalás után a törvényszék, illetőleg egyes bíróság végzé­­sileg határoz. A végzés ellen a perrendtartás által az illeté­kességi kérdésben megengedett jogorvoslatoknak van helye. 18. §. Ha az áttett ügyek között csőd megnyitása iánti kérvény léteznék , efölött — az előbbi §-ban meghatározott eljárás mellőzésével, a­mennyi­ben magát az átvevő bíróság illetéktelennek nem tartja, — legfölebb három nap alatt határozat hozandó. Ugyanez áll a váltóügyek tekintetében is 19. §. Biztosítási végrehajtás, zárlat vagy tilalom, to­vábbá hagyatéki eljárás iránti ügyekben, illetőleg szempontjából, a felek külön értesítésének szintén nincs helye , hanem a bíróság, illetékességének megállapítása mellett, az ügy állása szerint hatá­roz vagy intézkedik. 20. §. Nem értesítendők a felek az illetőség fölötti külön tárgyalás végett a folyamatban lévő bünte­tő ügyekben sem, hanem az illetőség iránt hiva­talból hozandó határozat után, a további eljárás a büntető perrendtartás értelmében eszközlendő. 21. §. Azon büntető perek, melyek a büntető perrend­tartás 10. §ának a) pontja értelmében jelenleg a zágrábi megyei hatóság illetőségéhez tartoznak , a jelen rendelet 3. §-ának b) pontjában meghatá­rozott terület lakosaira nézve szintén átteendők a fiumei kir. törvényszékhez, kivéve az esetet, ha az eljárás és ítélet hozatala a zágrábi törvényszéket a büntető perrendtartás 38. §-a, vagy a b. t. k. 5., 60., 61., 109., 112. és 116. §§. alapján illetné. 22. §. Az 1849. előtt fenállott fiumei kir. törvényszék­től átvett, s jelenleg a fiumei megyei törvény­szék levéltárában őrzött, valamint ez utóbbi bíróság előtt folytatott s már befejezett ügyekre vonatkozó iratok, jegyzékek, könyvek stb. átadása, illetőleg megosztása iránt külön rendelet fog in­tézkedni. 23. § A felebbviteli bíróságok (a báni tábla, hétsze­mélyes tábla,­ melyeknél ezen rendelet 3. § ában érintett elintézetlen ügyek vannak folyamatban, kötelesek ezen ügyeket a jelen rendelet hatályba­­léptét követő 15 nap alatt a fiumei kir. bíróság­hoz vissz­aküldeni, mely a másod , illetőleg harmad­fokú bíróság illetősége tekintetében, a 18. §. ren­deletéhez képest jár el ugyan, de az illetőség kér­désében nem határozván, az ügyiratokat, a­meny­nyiben azokban a másodfokú bíróság elintézése van hátra, a pesti kir. táblához, ha pedig azok, harmadfokú bírósági elintézés végett a zágrábi hétszemélyes táblán voltak ,­­a kir. tábla utján a­ legfőbb itélőszékhez terjeszti fel. A kir. tábla, valamint a legfőbb itélőszék hivat­ talból határoznak illetőségük felett, s a mennyi-­ ben ezt megállapítottnak látják, egyúttal a per vagy ügy kérdésében is határoznak. Ha a magyarországi felsőbb bíróságok a felter-­ jesztett perben vagy ügyben magukat illetéktele-­­neknek nyilvánítják, ezen határozat jogerőre emel-­ kedése után, a fiumei törvényszék az iratokat a­ horvátországi felsőbb bírósághoz küldi vissza,­ mely azonban saját illetősége iránt többé nem határoz. 24. §: A fiumei és zágráb megyei törvényszékektől a fiumei kir. bírósághoz áttett ügyekhez tartozó be­adványok, melyek benyújtására záros határidő van kitűzve, s e határidő a jelen rendelet hatályba­­lépte után, de azt követő tizenöt napon belül jár le (17. §­), akár a fiumei királyi, akár azon tör­vényszékhez nyújthatók be, melytől az ügy átté­tetett. Az utóbbi bíróság azonban csak az átvételt eszközölheti, s köteles a beadványokat, illetékes elintézés végett a fiumei kir. bírósághoz beküldeni. 25. §. A 24. §-ban érintett törvényszékektől áttett ügyekben már kitűző­­ tárgyalási s más oly ha­tárnapok, melyeken OTp.ek a bíróság előtt bizo­nyos hátrányok terhe alatt kötelesek megjelenni, ha a 24. § ban érintett 15 nap valamelyikére es­nek, s az illető fél meg nem jelent, hivatalból újó­lag kitűzendők, s arról a felek értesitendők. 26. §. Mindaddig, míg a fiumei kir. törvényszék kizá­rólagos használatára külön fogház rendeztetnék be, az e törvényszéknél vizsgálat alatt lévő, va­lamint a már elitélt foglyok a fiumei megyei tör­vényszéki börtönben tartatnak, a­mennyiben ez utóbbiak a fennálló szabályok szerint más, a sú­lyosabb büntetések kiállására rendelt fogházakba nem viendők. 27. §. A fiumei kir. bíróság hivatalos nyelve az olasz. Tengerjogi ügyekben azonban a felek úgy bead­ványaikban, mint a bíróság előtti szóbeli tárgya­lásokon horvát nyelvvel élhetnek.Ez esetben a bi­rói határozatokhoz hiteles horvát fordítás hivatal­ból melléklendő. A kir. bíróság úgy a felebbviteli, valamint a más bíróságokkal, nemkülönben a hatóságokkal való érintkezésben akár saját, akár az illető ható­ság hivatalos nyelvét használhatja. A felebbviteli bíróságok határozataikhoz hiva­talból hiteles olasz fordítást csatolnak, kivéve, ha a határozat azon nyelven­­hozatott, melyet a fél a perben használt. Pesten, 1871. sept. 14. Grróf Andrásy Gyula, s. k. Bittó István, s. k. Bedekovich Kálmán, s. k. 4998 NEMHIVATALOS RÉSZ. A „Hon“ czimü lapban f. évi September hó 22. nyílt kérelem czim alatt Sz. Nagy János p.-ladá­nyi lakos által közhírré tett czikkben emelt vádak ellenében következő tények adatnak elő: A p.-ladányi XIII. számú birtok részletet az 1869-ik évben 15,060. sz. a. helybenhagyott szer­ződés szerint 18 évi időtartamra, az első hat év­ben évenkint 2,814 frtnyi, a 2 ik hat évben 2,840 frt 80 krnyi, s a 3-ik hat évben 2,867 frt 6­­ krnyi bérfizetés mellett Nagy András és társai mint leg­magasabb haszonbért ígérők vették ki haszonbér­be, s minthogy ezek a folyó évi 424. sz. a. a mi­­nistériumhoz benyújtott folyamodványukban az évi bért egy forinttal lejebb szállíttatni, vagy ma­gukat a bérlet alól feláldoztatni kérték, a bérlet­­­teli visszalépés a folyó évi 3217. számú rendelet­tel megengedtetett, és a 6489. sz. alatti rendelet­tel a kérdéses birtok újbóli bérbeadására vonat­kozó hirdetmény közhírré­ tétele a czeglédi kér­­lőtisztségnek meghagyatott. Minthogy azonban nevezett bérlők beadványuk­ban oda nyilatkoztak, hogy ők a bérleményt to­vábbra is megtartják, é­s minthogy a közala­pítványi ügyigazgatóság jelentése szerint a szer­ződés törvény utján megsemmisíthető nem volt, nem maradt egyéb hátra, mint az 1869. évben kö­tött szerződés épségben tartása mellett az ujabbi bérbeadás iránti tárgyalást beszüntetni. Hogy pedig a czikkíró mit ajánlott, azt tudni nem is lehet, mert az ő ajánlata, mely hibásan a pénzügyi ministériumnál adatott be, és az által később tétetett át, be lévén pecsételve, fel sem töretett. A letett 325 frtnyi bánatpénzének visszaadása pedig el lett rendelve.

Next