Budapesti Közlöny, 1871. október (5. évfolyam, 225-250. szám)
1871-10-01 / 225. szám
HELYHATÓSÁGOK. Újvidékről sept. 29-től Lénárd Máté főispán beiktatásáról a „Pesti Napló“-nak ezeket távírják. Lénárd főispánt e hó 20-án a gőzhajónál az öszszes magyarság nagy ováziókkal fogadta; a szerbek közü egyedül a város kapitánya volt jelen, mert tévedésből programmszerűleg a hatóság részéről a fogadtatás másnapra volt téve. Mindjárt a főispán megérkezte után Argelics szerb püspöki helyettes a szerb papsággal tisztelgett, ezeket követték a többi hitfelekezetek papjai illető hitközségi elöljáróikkal, a hatósági tisztviselők, a takarékpénztár hivatali és ügyviselői kara, végre számos előkelő polgár. Másnap a főispán Karloviczra ment a patriarcha látogatására, ez alkalommal egyszersmind Schneider várparancsnoknál tisztelgett; mindkettő aznap viszonozta a tisztelgést. Még aznap Bende Kath. apátnál diszebéd volt, melyen a szerbek és magyarok közül egyaránt voltak hivatalosak. Az ünnepélyes beiktatás e hó 28-án történt meg a legszebb rendben, mit leginkább a főispán ama tapintatos eljárásának köszönhetni, hogy előtte való napon vegyes conferentiát tartott, melyben szerbek és magyarok egyenlő számban jelentek meg, kik azután közös megállapodásra jutván, rendező bizottsággá alakultak. A főispán terembe léptekor lelkes éljenekkel és zsidókkal fogadtatott; a szokásos esküformát magyar nyelven mondván el, előbb e nyelven és azután szerbül mondotta el beköszöntő beszédét, mire Csakra Emil a képviselő testület nevében válaszolt szerb nyelven. Ezután a szervező bizottság összeállításának kérdése került szőnyegre. A tanácskozmányban a főispánon kívül élénk részt vettek: Szubotics a „Narod“ szerkesztője, Trifkovics törvényszéki elnök, Pavlovics országgyűlési képviselő, Dimitrievics tanfelügyelő. Az eredmény az jön, hogy egy 30 tagú bizottság küldetett ki az előtte való napon tartott conferentia értelmében. Az ily módon békésen és mondhatni, emelkedett hangú gyűlést nagyszerű bankett követte, melyen Angelics szerb püspök, Bende főapát, Mandics ministeri tanácsos, Dimitrjevics tanfelügyelő és több más katonai és polgári kitűnőségek, és mintegy 150 szerb és magyar újvidéki lakos vett részt. A legnagyobb egyetértés és testvériességben folyt le az egész bankett; a magyar és szerb szónoklatokból pedig látható volt, hogy a szerencsés főispáni választás következtében Újvidék uj aerát kezd meg, t. i. a magyar és szerb elem testvéri sülésének ideje e pereztől számítható, mit leginkább azon körülmény tüntet föl, hogy már közösen fáklyás zenét határoztak, melyre a magyarok és szerbek külön 100—100 fáklyával akarnak járulni, de sajnálatunkra, a főispán kérése folytán e tüntetés elmarad. Újvidék tehát Zomborhoz csatlakozott a jó rend, a béke föntartásában és a testvériesség érzelmének fölkeltésében ; sőt mi több, Újvidék egy tekintetben Zombort még fölülmúlta, mert a tüntetés egyenesen a magyar ügyet és nemzetet illeti. Vajha állandó barátság volna ez ünnepély eredménye mindkét nemzet javára és dicsőségére. Zágráb, sept. 29. Medunic fiumei főispán leköszönt. Az újonczozás alkalmából Fiuméban komoly tüntetések fordultak elő. BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK Bécs, sept. 30. A „N. Fr. Pr.“ jelenti, hogy a pénzügyminiszer és egy bécsi bankár csoportulat közt tárgyalások fognak kezdetni; mint mondják, e tárgyalásokon a magyarországi adóhátralékok valamely pénzügyi művelet alanyául fognak szolgálni. Bécs, sept. 29. Hohenwart egy meghittjét küldé Prágába, hogy oda hasson, miszerint az országgyűlés mielőbb megkezdje a felirati vita tárgyalását.A meghitt azon utasítást vette, hogy ha cseh vezérek az országgyűlés ülésszakát megnyujtatni kívánnák, azt a ministérium nevében tagadja meg. 5000 Teplicz, sept. 29. Ma délután ment végbe az ünnepélyes banker. A polgármester által a császárra mondott felköszöntés után Pickert az összes németek együvé tartozóságát hangsúlyozta, s a kormány szlavizáló terveit kritizálta. Mi — úgymond — hűek akarunk a birodalom iránt maradni, s diadalra vezetni azon elvet, hogy a birodalom és a császár királyok felett áll. Herbst történetileg fejtegeti a cseh-németek kifejlődését; hangsúlyozza a polgári és vallási szabadságot az alkotmányjoggal együtt, a melyről ők sohasem mondanak le. Hasner a foederalismust támadja meg. — A VÁCZI HADGYAKORLATOKRÓL utólagosan még ezeket írják : A gyakorlatok ideje alatt e hó 24 dikén Váczon az 50. honvéd-zászlóalj egy legénye tüdővészben elhunyt és Vácz derék polgárai oly díszszel temették el, hogy most Csemegi Ignácz százados kötelességének érzi, köszönetet mondani a végtisztesség díszéért. Az elhunyt ravatala alig látszott a virágtól, a temetés alatt pedig minden templom harangját meghúzták, s a fáklyások nagy sora vette körül a koporsót. A gyakorlatok befejezése után a király, mielőtt elutazott, még meglátogatta a tábort s maga köré gyűjté a tiszteket, kiknek köszönetét fejezé ki fáradozásukért, melynek a legénység oly szép kiképzése lett eredménye. Különösen kiemelé a 31-dik vadász-zászlóaljat, melyet mintacsapatnak nevezett. — A TORNA-SZÖVETSÉG MEGALAKULÁSA TÉNYNYÉ VÁLT. A „Hon“ ban ezeket olvassuk róla: Matolay Elek, a pesti torna-egylet buzgó elnöke, az országban lévő torna-egyletek képviselőit szövetségi közgyűlésre hivá egybe Pestre ugyanazon napokra, melyeken a tűzoltók ünnepélye végbement. De ínig ez zajosan és vigan folyt le, a tornászok gyűlésükben komoly tárgyalások mellett csendben végeztek. A gyűlés kimondá, hogy a szövetség megalakult, s czélját ezekbe foglaló : 1) az egyes torna-egyleteket egységes és sikeresebb működhetés végett szorosabban összefűzni ; 2) a tornázás ügyét általában előmozdítani, és ugyan, zsenge egyletek szellemi és anyagi segélyezése által, kerületi és országos torna-ünnepélyek által (az előbbiek évenkint; az utóbbiak mindene dik évben tartatnak) egy központi irodalmi közlöny kiadása által. A szövetség a magyar korona országainak azon torna-egyleteiből áll, melyek abba önként belépnek. A belépésnek egyik föltétele egyelőre 50 kit egy-egy tag után a központi pénztárba befizetni. A tűzoltó és lövészet mint rokon czélok jeleztetnek. Az ország területe torna kerületekre osztazik ; minden tornakerületnek egy főhelye s egy kerületi képviselője van. A központi bizottság 2 rendes és 3 póttagból áll. Tornászgyűlés minden évben tartatik. A kerületi képviselők kötelességéhez tartozik új egylet alakítását szóval és tettel előmozdítani, a kerületi tornaünnepélyeket elnöki minőségben intézni, a kerület statistikai adatait a kerületbeli egyletektől összeszedni és a központi bizottsághoz beküldeni. A tornász választottság hatásköréhez tartozik, a tornászszövetséget külre képviselni, a tornászgyűlés határozatait végrehajtani, az országos torna ünnepélyeket intézni, az egyletek közti viszályokat elintézni.• A központi bizottság lényegesebb hatásköre a folyó ügyeket elintézni, levelezni, a statistikai adatokat beszedni s összeállítani, az irodalmi közlöny kiadása felől intézkedni. — „ÖnÜGYVÉD“ czimű mű fog legközelebb az Eggenberger-féle akadémiai könyvkereskedőben (Hoffmann és Mórnál) megjelenni ; szerzője Knorr Alajos, köz és váltó ügyvéd, a királyi ítélő tábla bírája. E mű — mint a kiadók által kibocsátott előfizetési, illetőleg megrendilési is tanúsítja, de mint magunknak is alkalmunk volt meggyőződni, — három főrészre van osztva; az első rész tárgyalja a közhatóságokat, különösen az újból szervezendő kir. bíróságokat, törvényhatóságokat, községeket és azok hatáskörét; — a második részben foglaltatnak az okiratok különböző nemei, a megkívántató törvénymagyarázatokkal, mindennemű, a közéletben előforduló szerződések, végrendeletek stb., ismerteti a házassági viszonyokra vonatkozó törvényeket és szabályokat, ezek között közli a protestánsok házassági ügyeit szabályozó, II. József császár által kibocsátott, utóbb törvényes erőre emelt szabályrendeletet is, mely magyar könyvekben alig található fel ; a harmadik rész beadványokról szól, és ismerteti a peres és peren kívüli eljárás különböző nemeit úgy polgári mint büntető- és sajtó-ügyekben. E gyakorlati irányú s közszükséget pótló művet ajánljuk olvasóink figyelmébe. E munka előfizetési ára 2 fit 60 kr. Polli ára magasabb ,leend. KÜLFÖLD. PRASCZIA ÜGYEK. A „Temps“ gr. Berst körsürgönyének tartalmát közli a gasteini és salzburgi összejövetelekre vonatkozólag. E sürgöny megerősíti, hogy semmiféle szerződés, vagy egyezmény sem íratott alá, s hozzáteszi, miszerint a legutóbbi évek tapasztalása megmutató, mily tehetetlenek ezen papír-védfalak, valamely állam békéjének s biztonságának védelmezése végett. A sürgöny kijelenti, hogy a két kancellár értekezlete megpecsétli a Berlin és Bécs közti őszinte közeledést. Az osztrák császár azon meggyőződést vitte magával, hogy Poroszország nem kevésbé érzi, mint Austria, az általános béke szükségét. Ennélfogva azon határozat hozatott, hogy jövőben, és mindenek előtt Németország s Austria közt egyezkedés idéztessék elő minden fölmerülhető kérdés iránt. Gr. Berst Francziaország őszinte barátjának vallja magát, s ennek alapján azon reményét fejezi ki, hogy a bölcs franczia hazafiak lemondanak a megtorlás eszméjéről, mely reménytelen lenne. A sürgöny végül célzást tesz arra, hogy határozatok hozattak az anarchisták fondorlatai ellen. A „Temps“ a közsürgönynek Francziaországot illető helyére nézve ezt mondja: „Ezen óva intés maga Bismarck által látszik írva lenni. — ilynemű szavaknak nem Bécsből kellett volna hozzánk érkezniük. Nekünk senkitől, s legkevésbé gr. Beosttól van szükségünk arra, hogy megtudjuk a magunk újrafölemelésére szolgáló eszközöket, — s ama napon, melyen mi ismét fölemelten találandjuk magunkat, ki tudja, hol fog akkor lenni Austria.“ (A „Wiener Abendpost“ szerkesztősége ehhez megjegyzi : „A „Temps“ fölebbi megjegyzései azon nyilatkozatra adnak nekünk alkalmat,hogy saját hiteles értesülésünk szerint, a szóban lévő állítólagos tartalom közlés eleitől végig koholmányon nyugszik; ezen, vagy ehhez hasonló nyilatkozatok sem a körlevélben, sem külügyi hivatalunk bármely más sürgönyében nem találhatók.“) Páris, sept. 29. Olozaga spanyol követ tegnap az aranygyapjas rendjelt szolgáltatta át Thiersnek Amadeus király részéről. Versailles, sept. 29. Az ezredek újjászervezése sebesen halad s az egész hadseregre nézve be lesz fejezve a nemzetgyűlés összeüléséig, a mely ideig az uj parancsnokok kinevezése körül nem fognak lépések történni. angol ügyek. Birminghamban a déli- staffordshire-i mérnököknek sept. 2- án tartott gyűlése elhatározá a bányamunkások bérét 10 évet el fölemelni. E rendszabály következtében a vas ára 1000 kilójától 1 shillinggel emelkedett. A wales-i parton, a vihar következtében, számos hajótörések fordultak elő. Disraeli sept. 26-án flugheuden-ben saját bérlőinek kertészeti kiállításán, melyen a környékbeli birtokosok s bérlők is jelen voltak, az isteni tisztelet a jutalmak kiosztása után, a villás reggelinél a „királynőért“ mondván toasztot, igy nyilatkozott: „A királynő egészségi helyzete már több év óta aggodalom tárgya volt a körülé levő személyeknél, azonban az ország átalában csak a legutóbbi évben tudta meg ama helyzet komolyságát. Állíthatni hiszem, hogy őfelsége helyzetében némi javulás állott be , azonban félek tőle, hogy még sok időnek kell eltelnie, mielőtt az általa élvezett előbbi helyzetet visszanyerhetné, s úgy hiszem, nem titkolhatjuk el magunktól, hogy még huzamost időnek kell eltelnie, mielőtt ő felsége képes lenne újrafölvenni ama közös aktív kötelességek teljesítését, miknek teljesítése egykor büszkeségét s gyönyörét képezé, mivel azok őt népével állandó, s közvetlen érintkezésbe hozták. A tény abban áll, hogy ő felsége physikailag elveszté képességét ama kötelességek teljesítésére; azonban ő felsége alattvalóira nézve némi vigaszul szolgálhat azon tudat, hogy ama sokkal maga-