Budapesti Közlöny, 1871. október (5. évfolyam, 225-250. szám)

1871-10-01 / 225. szám

HELYHATÓSÁGOK. Újvidékről sept. 29-től Lénárd Máté főispán beiktatásáról a „Pesti Napló“-nak ezeket távír­ják. Lénárd főispánt e hó 20-án a gőzhajónál az ösz­szes magyarság nagy ováziókkal fogadta; a szer­bek közü­­ egyedül a város kapitánya volt jelen, mert tévedésből programmszerűleg a hatóság ré­széről a fogadtatás másnapra volt téve. Mindjárt a főispán megér­kezte után Argelics szerb püspöki helyettes a szerb papsággal tisztelgett, ezeket kö­vették a többi hitfelekezetek papjai illető hitköz­ségi elöljáróikkal, a hatósági tisztviselők, a taka­rékpénztár hivatali és ügyviselői kara, végre szá­mos előkelő polgár. Másnap a főispán Karloviczra ment a patriar­­cha látogatására, ez alkalommal egyszersmind Schneider várparancsnoknál tisztelgett; mind­kettő az­nap viszonozta a tisztelgést. Még az­nap Bende Kath. apátnál diszebéd volt, melyen a szer­­bek és magyarok közül egyaránt voltak hivata­losak. Az ünnepélyes beiktatás e hó 28-án történt meg a legszebb rendben, mit leginkább a főis­pán ama tapintatos eljárásának köszönhetni, hogy előtte való napon vegyes conferentiát tar­tott, melyben szerbek és magyarok egyenlő számban jelentek meg, kik azután közös meg­állapodásra jutván, rendező bizottsággá ala­kultak. A főispán terembe léptekor lelkes éljenekkel és zsid­ókkal fogadtatott; a szokásos esküformát ma­gyar nyelven mondván el, előbb e nyelven és az­után szerbül mondotta el beköszöntő beszédét, mire Csakra Emil a képviselő testület nevében válaszolt szerb nyelven. Ezután a szervező bizottság összeállításának kérdése került szőnyegre. A tanácskozmányban a főispánon kívül élénk részt vettek: Szubotics a „Narod“ szerkesztője, Trifkovics törvényszéki el­nök, Pavlovics országgyűlési képviselő, Dimitrie­vics tanfelügyelő. Az eredmény az jön, hogy egy 30 tagú bizottság küldetett ki az előtte való napon tartott conferentia értelmében. Az ily módon békésen és mondhatni, emelke­dett hangú gyűlést nagyszerű bankett követte, me­lyen Angelics szerb püspök, Bende főapát, Man­­dics ministeri tanácsos, Dimitrjevics tanfelügyelő és több más katonai és polgári kitűnőségek, és mintegy 150 szerb és magyar újvidéki lakos vett részt. A legnagyobb egyetértés és testvériességben folyt le az egész bankett; a magyar és szerb szó­noklatokból pedig látható volt, hogy a szerencsés főispáni választás következtében Újvidék uj aerát kezd meg, t. i. a magyar és szerb elem testvéri sülésének ideje e pereztől számítható, mit legin­kább azon körülmény tüntet föl, hogy már közösen fáklyás zenét határoztak, melyre a magyarok és szerbek külön 100—100 fáklyával akarnak já­rulni, de sajnálatunkra, a főispán kérése folytán e tüntetés elmarad. Újvidék tehát Zomborhoz csatlakozott a jó rend, a béke föntartásában és a testvériesség érzelmének fölkeltésében ; sőt mi több, Újvidék egy tekin­tetben Zombort még fölülmúlta, mert a tünte­tés egyenesen a magyar ügyet és nemzetet illeti. Vajha állandó barátság volna ez ünnepély eredmé­nye mindkét nemzet javára és dicsőségére. Zágráb, sept. 29. Medunic fiumei főispán lekö­szönt. Az újonczozás alkalmából Fiuméban ko­moly tüntetések fordultak elő. BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK Bécs, sept. 30. A „N. Fr. Pr.“ jelenti, hogy a pénzügyminiszer és egy bécsi bankár csoportulat közt tárgyalások fognak kezdetni; mint mondják, e tárgyalásokon a magyarországi adóhátralékok valamely pénzügyi művelet alanyául fognak szol­gálni. Bécs, sept. 29. Hohenwart egy meghittjét küldé Prágába,­ hogy oda hasson, miszerint az ország­­gyűlés mielőbb megkezdje a felirati vita tárgya­lását.A meghitt azon utasítást vette, hogy ha cseh vezérek az országgyűlés ülésszakát megnyujtatni kívánnák, azt a ministérium nevében tagadja meg. 5000 Teplicz, sept. 29. Ma délután ment végbe az ün­nepélyes banker. A polgármester által a császárra mondott felköszöntés után Pickert az összes né­metek együvé­ tartozóságát hangsúlyozta, s a kor­mány szlavizáló terveit kritizálta. Mi — úgymond — hűek akarunk a birodalom iránt maradni, s diadalra vezetni azon elvet, hogy a birodalom és a császár királyok felett áll. Herbst történeti­leg fejtegeti a cseh-németek kifejlődését; hangsú­lyozza a polgári és vallási szabadságot az alkot­mányjoggal együtt, a melyről ők sohasem monda­nak le. Hasner a foederalismust támadja meg. — A VÁCZI HADGYAKORLATOKRÓL utólagosan még ezeket írják : A gyakorlatok ideje alatt e hó 24 dikén Váczon az 50. honvéd-zászlóalj egy legénye tüdővészben elhunyt és Vácz derék polgárai oly dísz­szel temették el, hogy most Csemegi Ignácz százados kötelességének érzi, köszönetet mondani a végtisztesség díszéért. Az elhunyt ravatala alig látszott a virágtól, a temetés alatt pedig minden templom harangját meg­húzták, s a fáklyások nagy sora vette körül a koporsót. A gyakorlatok befejezése után a király, mielőtt elutazott, még meglátogatta a tábort s maga köré gyűjté a tisz­teket, kiknek köszönetét fejezé ki fáradozásukért, mely­nek a legénység oly szép kiképzése lett eredménye. Különösen kiemelé a 31-dik vadász-zászlóaljat, melyet mintacsapatnak nevezett. — A TORNA-SZÖVETSÉG MEGALAKULÁSA TÉNYNYÉ VÁLT. A „Hon“ ban ezeket olvassuk róla: Matolay Elek, a pesti torna-egylet buzgó elnöke, az országban lévő torna-egyletek képviselőit szövetségi közgyűlésre hivá egybe Pestre ugyanazon napokra, melyeken a tűzol­tók ünnepélye végbement. De ínig ez zajosan és vigan folyt le, a tornászok gyűlésükben komoly tárgyalások mellett csendben végeztek. A gyűlés kimondá, hogy a szövetség megalakult, s czélját ezekbe foglaló : 1) az egyes torna-egyleteket egységes és sikeresebb működhe­­tés végett szorosabban összefűzni ; 2) a tornázás ügyét általában előmozdítani, és ugyan, zsenge egyletek szel­lemi és anyagi segélyezése által, kerületi és országos torna-ünnepélyek által (az előbbiek évenkint; az utób­biak minden­e dik évben tartatnak) egy központi iro­dalmi közlöny kiadása által.­­ A szövetség a magyar korona országainak azon torna-egyleteiből áll, melyek abba önként belépnek. A belépésnek egyik föltétele egyelőre 50 kit egy-egy tag után a központi pénztárba befizetni. A tűzoltó és lövészet mint rokon­ czélok jelez­­tetnek. Az ország területe torna kerületekre osztazik ; minden tornakerületnek egy főhelye s egy kerületi kép­viselője van. A központi bizottság 2 rendes és 3 pót­tagból áll. Tornász­gyűlés minden évben tartatik. A ke­rületi képviselők kötelességéhez tartozik új egylet ala­kítását szóval és tettel előmozdítani, a kerületi torna­­ünnepélyeket elnöki minőségben intézni, a kerület sta­­tistikai adatait a kerületbeli egyletektől összeszedni és a központi bizottsághoz beküldeni. A tornász válasz­­tottság hatásköréhez tartozik, a tornászszövetséget külre képviselni, a tornász­gyűlés határozatait végrehaj­tani, az országos torna ünnepélyeket intézni, az egyle­tek közti viszályokat elintézni.­­• A központi bizott­ság lényegesebb hatásköre a folyó ügyeket elintézni, levelezni, a statistikai adatokat beszedni s összeállítani, az irodalmi közlöny kiadása felől intézkedni. — „ÖnÜGYVÉD“ czimű mű­ fog legközelebb az Eggenberger-féle akadémiai könyvkereskedő­ben (Hoff­mann és Mórnál) megjelenni ; szerzője Knorr Alajos, köz és váltó ügyvéd, a királyi ítélő tábla bírája. E mű — mint a kiadók által kibocsátott előfizetési, illetőleg megrendi­lési is tanúsítja, de mint magunknak is alkal­munk volt meggyőződni, — három főrészre van osztva; az első rész tárgyalja a közhatóságokat, különösen az újból szervezendő kir. bíróságokat, törvényhatóságokat, községeket és azok hatáskörét; — a második részben foglaltatnak az okiratok különböző nemei, a megkíván­­tató törvénymagyarázatokkal, mindennemű, a közéletben előforduló szerződések, végrendeletek stb., ismerteti a házassági viszonyokra vonatkozó törvényeket és sza­bályokat, ezek között közli a protestánsok házassági ügyeit szabályozó, II. József császár által kibocsátott, utóbb törvényes erőre emelt szabályrendeletet is, mely magyar könyvekben alig található fel ; a h­armadik rész beadványokról szól, és ismerteti a peres és peren kívüli eljárás különböző nemeit úgy polgári mint bün­­t­ető- és sajtó-ügyekben. E gyakorlati irányú s közszük­séget pótló művet ajánljuk olvasóink figyelmébe. E munka előfizetési ára 2 fit 60 kr. Polli ára magasabb ,leend. KÜLFÖLD. PRASCZIA ÜGYEK. A „Temps“ gr. Berst körsürgönyének tartal­mát közli a gasteini és salzburgi összejövetelekre vonatkozólag.­­ E sürgöny megerősíti, hogy s­em­­miféle szerződés, vagy egyezmény sem íratott alá, s hozzáteszi, miszerint a legutóbbi évek tapaszta­lása megmutató, mily tehetetlenek ezen papír-véd­­falak, valamely állam békéjének s biztonságának védelmezése végett. A sürgöny kijelenti, hogy a két kanc­ellár ér­tekezlete megpecsétli a Berlin és Bécs közti őszinte közeledést. Az osztrák császár azon meg­győződést vitte magával, hogy Poroszország nem kevésbé érzi, mint Austria, az általános béke szükségét. Ennélfogva azon határozat hozatott, hogy jövőben, és mindenek előtt Németország s Austria közt egyezkedés idéztessék elő minden fölmerülhető kérdés iránt. Gr. Berst Francziaország őszinte barátjának vallja magát, s ennek alapján azon reményét fe­jezi ki, hogy a bölcs franczia hazafiak lemonda­nak a megtorlás eszméjéről, mely reménytelen lenne. A sürgöny végül c­élzást tesz arra, hogy határozatok hozattak az anarchisták fondorlatai ellen. A „Temps“ a közsü­rgönynek Francziaországot illető helyére nézve ezt mondja: „Ezen óva in­­tés maga Bismarck által látszik írva lenni. — ilynemű szavaknak nem Bécsből kellett volna hozzánk érkezniük. Nekünk senkitől, s legke­vésbé gr. Beosttól van szükségünk arra, hogy megtudjuk a magunk újrafölemelésére szolgáló eszközöket, — s ama napon, melyen mi ismét fölemelten találandjuk magunkat, ki tudja, hol fog akkor lenni Austria.“ (A „Wiener Abendpost“ szerkesztősége ehhez megjegyzi : „A „Temps“ fölebbi megjegyzései azon nyilatkozatra adnak nekünk alkalmat,hogy saját hiteles értesülésünk szerint, a szóban lévő állítólagos tartalom közlés eleitől végig koholmá­nyon nyugszik; ezen, vagy ehhez hasonló nyilat­kozatok sem a körlevélben, sem külügyi hivata­lunk bármely más sürgönyében nem találhatók.“) Páris, sept. 29. Olozaga spanyol követ tegnap az aranygyapjas rendjelt szolgáltatta át Thiers­­nek Amadeus király részéről. Versailles, sept. 29. Az ezredek újjászervezése sebesen halad s az egész hadseregre nézve be lesz fejezve a nemzetgyűlés összeüléséig, a mely ideig az uj parancsnokok kinevezése körül nem fognak lépések történni. a­ngol ügyek. Birmingham­ban a déli- staffordsh­ire-i mérnö­köknek sept. 2- án tartott gyűlése elhatározá a bánya­munkások bérét 10 évet el fölemelni. E rendszabály következtében a vas ára 1000 kiló­­jától 1 shilling­gel emelkedett. A wales-i parton, a vihar következtében, szá­mos hajótörések fordultak elő. Disraeli sept. 26-án flugheuden-ben saját bér­lőinek kertészeti kiállításán, melyen a környék­beli birtokosok s bérlők is jelen voltak, az isteni tisztelet­­ a jutalmak kiosztása után, a villás­ reg­gelinél a „királynőért“ mondván toasztot, igy nyi­latkozott: „A királynő egészségi helyzete már több év óta aggodalom tárgya volt a körülé levő személyek­nél, azonban az ország átalában csak a legutóbbi évben tudta meg ama helyzet komolyságát. Állíthatni hiszem, hogy ő­felsége helyzetében némi javulás állott be , azonban félek tőle, hogy még sok időnek kell eltelnie, mielőtt az általa él­vezett előbbi helyzetet visszanyerhetné, s úgy hi­szem, nem titkolhatjuk el magunktól, hogy még huzamost­ időnek kell eltelnie, mielőtt ő felsége képes lenne újrafölvenni ama közö­s aktív köteles­ségek teljesítését, miknek teljesítése egykor büsz­keségét s gyönyörét képezé, mivel azok őt népé­vel állandó, s közvetlen érintkezésbe hozták. A tény abban áll, hogy ő felsége physikailag elvesz­­té képességét ama kötelességek teljesítésére; azon­ban ő felsége alattvalóira nézve némi vigaszul­­ szolgálhat azon tudat, hogy ama sokkal maga-

Next