Budapesti Közlöny, 1871. november (5. évfolyam, 251-275. szám)

1871-11-01 / 251. szám

b­izton hiszi, hogy ő írta a Remark-féle próza­­czikket. Véleménye az, hogy a. s. jegy alatt Saphir Sándor irt. Vádló ügyvéd : Kérdi tanútól, volt-e a czikkek megjelentekor még egy színésznő, kinek neve R. betűvel kezdődött, miután vádlottak azt mondják, hogy nem Remark kisasszonyt értették. T­anú : Kijelenti, hogy más, R. betűvel kezdődő nevű színésznő nem volt a Varietesnél. Vádló ügyvéd : Mondja meg tanú, igaz-e az, hogy Remark k. a. részegen dorbézolt egy pá­holyban ? Tanú : Ez hazugság. Vádló ügyvéd: Igaz­­, hogy Saphir Sándor öbbször munkálkodott Remark k. a. elbocsá­tásán ? Tanú : Igen, ezt tette. Ötödik tanú : Hirsch Mór, 27 éves, izraelita, színész. Az inkr. czikkeket részint színházi, részint Saphir Edével folytatott beszélgetéséből ismeri. Saphir Edével kétszer beszélt, egyszer a színház ellen intézett támadások ügyében S. lakásán, ké­sőbb a színház csarnokában. Saphir Eduárdtól hallotta akkor, hogy a Romanzerot ő írta, s egy­úttal kérte akkor, hogy Remark kisasszonyt a per­től való elállásra kérje. E szerint befejeztetvén a bizonyítási eljárás, el­nök vádló képviselőjének adja a szót, vádbeszéde előterjesztésére. Weisz Sándor, magánvádlónő képviselője, min­denekelőtt kijelenti, hogy képviseltjét nem a bo­­szu, de az önfentartási ösztön, azon kötelesség, hogy becsületét a rágalmak ellen megóvja, indította egyedül arra,hogy pert kezdve­ az esküdtszéktől kér­jen igazságot. Szóló is elismeri, hogy a sajtónak le­vegője a szabadság, de azon sajtó, mely úgy él e le­vegővel,hogy önző czélokból és részakaratból a csa­ládok szentélyébe furakodik, nem érdemli meg az életet. Ilyen pedig Saphir Ede és S., jelenlegi vád­lottak lapja a „Styx“. Nekik a hirlap nem önczél, csak eszköz, vagy jobban fegyver mások erszényé­nek kinyitására. Midőn a „Styx“-ben Remark k. a. ellen az inkrim. czikkek megjelentek, Saphir Sándor a kisasszonyhoz jött s igy szólt: „Ily re­klámot kap ingyen, pénzért mást!“ A Saphir-test­­vérek jelszava: „Pénzedet, vagy becsületedet!“ S e jelszó mellett végtelen hatalmasoknak érzik ma­gukat, sőt elég szemtelenek, hogy eljárásukat nyiltan, saját lapjukban dobra verjék. Maguk hir­detik, hogy a „Styx“ támadását a 4 fontosokkal kezdi a szerkesztői postában, — folytatja hátul­töltővel a lap belsej­ében, vontcsövű Krupp-ágyuk­­ból fokozza azután a lap tárczájában, s végül, ha mindez nem használt, a támadást befejezik 150 fontos golyókkal a lap élén, melyeknek saját nyi­latkozatuk szerint, többé senki sem tud ellenállani. A­nnak igazolására, hogy vádlottak maguk mennyire érzik bűnösségüket, felhozza szóló azon jellemző esetet, hogy ők a vád alól ki akartak bújni , egy hírlapírással nem is foglalkozó egyén­nel akartak fedezkedni, őt állítván elő szerző gya­nánt. Különben teljesen feleslegesnek tartja a rá­galom anyagi tényálladékát igazolni; az inkrim. czikkek a Venus vulgivaga dicsőítései s egyszeri hallásuk elég arra, hogy mindenki belássa, misze­rint vádlónő azok által becsületében, női szemér­mében a legmélyebben és a legaljasabb módon sértetett meg, s szóló nem hiheti, hogy ily undok, erkölcstelen piszkolódást az esküdtszék minden egyes tagja el ne ítéljen. Még vádlottak részaka­ratának jellemzésére felhozza, hogy ők az inkr. czikkeket még vádlónő szegény, 77 éves atyjának is megküldötték Grätzba s ez nemcsak vádlónő­­nek okozott atyja részéről sok keserű szemrehá­nyást, de még a gyenge agyot is három hétre ágyba szegezte. A­z alanyi tényálladék igazolása tekintetében utal egyszerűen a tanuk vallomására,a­mely két­ségtelenül kitünteti, hogy az inkr. czikkeknek ki a szerzője? Kéri mindezeknél fogva az esküdt­széket, hogy mindkét vádlottra mondja ki a vét­kest. D­r. Füzesséky Géza vádlottak ügyvédje: Na­gyon nehéznek tartja állását, mert tudja, érzi, hogy a közvélemény ellene van, de emlékeztet arra, hogy midőn ügyvéd lett, megeskették arra, hogy kötelességének fogja ismerni, mindenkit, még ha gyilkolt volna is, védelmezni, s igy védelmez­nie kell a Saphirokat is. A tulajdonképi védelem­re térvén át tagadja a tárgyi tényálladék, a rága­lom fenforgását; az inkr. czikkek mindössze is kétértelműek, vádlónő azokban egyszer sincs meg­nevezve és igy tulajdonképen joga sem vol­na azok alapján keresetet indítani. Az alanyi tény­álladék tekintetében pedig megjegyzi, hogy mi­után Saphir Ede elvállalta mind a három czikk szerzőségét, Saphir Sándor ellen kár is folytatni a pert. Végül kéri az esküdteket, hogy ne indulja­nak a Saphirok ellen forduló közvélemény után, mert még azon estben is, h­a a közvélemény áta­lában jogosan elítéli a Saphir-testvérek egész el­járását, mégis megeshetik, hogy a jelen esetben ártatlanok. Kéri fölmentetésüket. A rövid válasz és viszonválasz s az elnöki ösz­­szegezés után a következő kérdések bocsáttatnak az esküdtszék ítélete elé: 1) Foglaltatik e az inkrim. czikkek elejében a „Romanzero“ czimüben rágalom vagy nem .* 2 ) Az inkrim. czikkek ezen elseje magánvádló­­nőre vonatkozik-e vagy nem ? 3 ) Az inkrim. czikkek másodikában „Eine vom Theater“ czimüben foglaltatik e rágalom vagy nem ? 4) Az inkrim. tételek magánvádlónőre vonat­­koznak-e vagy nem ? 5 ) Az inkrim. czikkek harmadikában,­ a „Brief­kasten“ rovat „Anna“ czím alatti közleményében foglaltatik-e rágalom vagy nem ? 6) E közlemény magánvádlónőre vonatkozik-e vagy nem ? 7 ) Saphir Ede szerzője-e az első czikknek? 8 ) A második czikknek Saphir Sándor-e a szerzője ? 9 ) A harmadik czikknek Saphir Sándor-e a 1­0) Vétkes-e Saphir Ede az első czikk közlése | 1 1) Vétkes-e Saphir Sándor a második czikk­­ k­özléséért ? | 1 2) Vétkes e Saphir Sándor a harmadik czikk közléséért ? Lipthay Béla báró, az esküdtek főnöke, 35 perc­ után a következőkben hirdeti ki az esküdt­szék határozatát: az első kérdésre 10 igen, 2 nem; a másodikra egyhangúlag igen; a harmadikra 11 gen, 1 nem ; a negyedikre egyhangúlag igen ; az ötödikre 9 igen, 3 nem; a hatodikra 10 igen, 2 nem; a hetedikre egyhangúlag igen; a nyolc­a­dikra 10 igen, 2 nem; a kilenczedikre 10 igen, 2 nem ; a tizedikre 11 igen, 1 nem; a tizenegye­dikre 11 igen, 1 nem; a tizenkettedikre 7 igen 5 nem. V­ádlottak ennélfogva elmarasztaltatván, a pest­i kerületi sajtóbíróság által és ugyan első rendű­ vádlott Saphir Ede 4 havi fogságra és 200 frt­ pénzbírságra, másodrendű vádlott Saphir Sándor pedig 3 havi fogságra és 100 frt pénzbírságra, s közösen 69 frt 72 fr perköltségre ítéltettek. (Él­jenzés.) A tárgyalás vége 21 14 órakor, szerzője ? ért ? 5515 BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK A „Wiener Ztg.“ oct. 31-ki számában a követ­kező legfelsőbb kéziratokat közli : K­edves gróf Hohenwart! Az ön által saját, és dr. Habieu­nek, dr. Schaffte és Jiricek ministerek nevében a hivataltól fölmentés iránt átnyújtott kér­vényt kegyelmesen átvettem, s midőn e felterjesz­tett kérelmet teljesítem, nem mulaszthatom el a mi­nistereknek ama fáradságteljes kitartás é­s odaadá­sort, melyek azok mindnyájan hivataluk kötelessé­geinek szentelték magukat, köszönetemet fe­jezni ki. M­egbízom önt, hogy ez iránt a nevezett minis­terekhez, az itt következő kéziratok átszolgálta­­tása mellett, melyekkel azoknak fölmentés iránti kérvényét helybenhagyom, közlést intézzen. B­écs, October 30 án 1871. Ferencz József, s. k. Gróf Hohenwart Károly, s. k. K­edves dr. Habietinek! Ö­nt, saját kérelme folytán kegyelemben felmen­tem igazságügyi ministerem állásától. B­écs, October 30-án 1871. Ferencz József, s. k. Gróf Hohenwart Károly, s. k. K­edves dr. Schaffle! Ö­nt, saját kérelme folytán kegyelemben fölmen­tem kereskedelmi ministerem állásától s földműve­lési ministeriumom vezetésétől. B­écs, octóber 30-án 1871. Ferencz József, b. k. Gróf Hohenwart Károly, s. k. K­edves iiri­ek! Ö­nt, saját kérelme folytán kegyelemben föl­mentem vallás- és közoktatásügyi ministerem ál­lásától. B­écs, October 30-án 1871. Ferencz József, s. k. Gróf Hohenwart Károly, s. k. K­edves báró Holzgethan ! Ö­nre ruházom át, pénzügyi ministeri állásában való meghagyása mellett, a ministerium újraala­kításáig, ideiglenesen a ministeri tanácsban való elnökséget, a birodalmi tanácsban képviselt ki­rályságokat s tartományokat illetőleg. A belügyi ministerium ideiglenes vezetésére­ báró Wehli osztályfőnököt, a vallás- és közokta­tásügyi ministériuméval Fidler Károly osztályfő­nököt, az igazságügyi ministeriuméval báró Mitls osztályfőnököt, a kereskedelmi ministeriuméval lovag Wiedenfeld Ottó osztályfőnököt, s a földm­­­ű­velési ministeriuméval báró Poninger osztályfönö­­­­köt bízom meg, s ön a nevezetteket eziránt halá­­ ny­déktalanul értesitendi, s erre nézve a kellő intéz- s kedéseket megteendi. B­écs, October 30-án 1871. Ferencz József, s k. Holzgethan, s. k. Prága, oct. 30. Rieger visszaérkeztekor a cseh tanulók annak kocsiját Prága utczáin át nemzeti dalok éneklése és „Sláva“-kiáltások közt kísér­ték. A menetet nagy néptömeg követte. Teljes nyugalom uralkodik. Prága, oct. 30. A Strejovszki által Rieger szá­mára rendezett tüntetés komikusan ütött ki; igen kevesen vettek benne részt, s a közönség bámuló és hideg szemlélője maradt. Prága, oct. 31. Tegnap éjjel a nép a „Tagesbo­te“ szerkesztőségi épülete előtt nagyon zajongott, sőt megkísérte a szerkesztőségbe berontani. A rendőrség szétugraszta a zavargókat, 11 személy elfogatott. Az utczákon késő éjjelig nagy volt a csoportosulás. A „Politik“ estek­ kiadása lefoglal­tatott. A német országos színházban nagyszerű de­­monstrátió volt.­­ A „Tagesbote“ nyomdája és a rendőrségi épület előtt „perent“ kiáltások hallat­szottak. Rieger két ízben beszélt a néphez. Brünn, oct. 30. Herring bárót, a keresk. kamara elnökét szélhűdés érte. — JÓKAINÉT a nemzeti színház igazgatója fölkérte, nem lenne-e hajlandó a tél folytán néhány nagyobb szerepében a nemzeti színpadon föllépni? A színháztól három év óta elvonult művésznő teljes készségét jelenté ki, a felhívásnak eleget tenni, s így alkalmunk lesz rég nélkülözött művészi játékát néhány este újra élvezni. — TORNATANÍTÓI TANFOLYAM. A nemzeti torna- és tűzoltó-egylet közhírré teszi, hogy a rendes torna­tanfolyamra (187­­2-ki téli félév) a beiratások november hó­­ jén kezdődnek és 11-kéig tartanak. Az előadások november 15-én kezdődnek és 1872. évi május 15-én végződnek. A beiratás, valamint az előadás is, díjmen­tes. A fölvételre megkivántatik: 1. Az érettségi vizs­gának letétele, vagy tanítói oklevél; különös körül­mények között a vizsgáló bizottság ezen szabály alól kivételt engedhet; 2. hogy testileg ép és képesített le­gyen ; 3. hogy a jelentkező magát az előadások rendes látogatására kötelezze. Háromszor ki nem mentett mu­lasztás a tanfolyamból való kizárást vonja maga után. Az előadások és gyakorlati órák este tartatnak. Tantár­gyak : a) Boncztan, élettan és életrendtan, b) A torná­­zás története, c) A tornatanitás elmélete és módszere, d) Tornagyakorlatok, e) Közvetlen bevezetés a torna­tanitás kezdésébe. Az órarend a beiratás után minden egyesnek tudtul adatik. Fölvilágosítás adatik a torna­­csarnokban (ősz-utcza 17. sz.) Bockelberg Ernő műve­zető által.

Next